Mekkora teljesítményű toroid elé érdemes tenni lágy indítót? A korábbi 320Va-esekhez tettem, de a következő toroid amibe kerül, annak csak 200VA lesz.

Ha nem nyomja ki a 230-as biztosítékodat a készülékedben, akkor nem kell.

Sziasztok!

Toroid transzformátort szeretnék venni egy Weller forrasztópáka üzemeltetéshez (24V AC 50W). Találtam egy hirdetésben egyet: az üresjárati feszültsége 30V, a tényleges feszültsége viszont 22V 170VA mellett. (Itt amit leginkább furcsálok, hogy pusztán 70mm átmérővel valóban letud-e adni 170VA-t, mert hasonló átmérő mellett csak maximum 50-60 VA körüli trafókat találtam.)

Feltételezem, a mellette szereplő 2 min arra utal, hogy ezt a teljesítményt 2 percig tudja tartani, ha jól gondolom. Tekintettel, hogy nekem 22-24V AC feszültségre lenne szükségem, maximum 2A mellett (tehát normál esetben egy 60VA trafó elég lenne) így nemtudom, hogy ha csak kb egyharmadát venném fel a 170VA-nek, tudnám-e használni folyamatosan?
Másik kérdésem, amennyiben igen; mekkora feszültségre számíthatok kb 50W terhelés mellett? Maximum 24V kellene, kevesebb 22V még lehet. Amennyiben magasabb feszültség jönne ki ezen a terhelésen, milyen lehetőségeim vannak, csökkenteni ezt a feszültséget? A trafóból letekercselni csak végszükségben szeretnék, egyéb opció jöhet-e szóba?

Mellékelem a hirdetésben szereplő képet a trafó adatlapjáról.
A válaszokat előre is köszönöm!

Szia!
Terheld le 50 wattal és meglátod, mennyi lesz a kapocsfesz. Ha több a 24-nél, nem letekerni kell, hanem ellenirányban rátekerni, sorbakötni, ha lyukas a közepe és kivonsz 1-2 voltot.
Egy 30 voltot is tudó izzóval le tudod tesztelni a jó bekötést... több lesz vagy kevesebb ( ez a jó ).
Ha 170 VA van ráírva, az pedig ne zavarjon, mert csak a harmadrészét veszed le és azt is szakaszosan, ahogy a pákád majd kapcsolgat.
A kép szerint pedig magas a gyűrű, azért kisebb az átmérő.

50 W terhelésnél ~28 V lesz a feszültséged. A magasabb feszültség miatt jobban terhel a páka, ~27 voltra számíthatsz. Bár a pákának ki kellene bírnia, hiszen hőfokszabályzós. Így nagyobb feszültséggel rövidebb ideig fűt. Biztonság kedvéért tekerjél rá legalább 4-5 voltnyi csökkentő tekercset!
Az is megoldás, ha megbontod kissé a szigetelést és ráforrasztasz a szálra egy megcsapolást.

Hát nem szivesen adnék rá 24V-nál nagyobb feszültséget semmiképp a fűtőbetétre, nemrég cseréltem és elég drága komponens. (Weller TCP-S a szóban forgó páka, ez ugye fix 24V-al működik, a hőfökját a pákahegy cserélgetésével lehet csak változtatni)
Tehát akkor a megcsapolás egyenlő lenne azzal ha helyette letekerek x menetet a szekunder körről, nem? Mert ha erre is van lehetőség, akkor inkább így oldanám meg, mert plusz anyagom nincs hozzá amit rátekernék.

Ha bekapcsolt állapotban a műszert a szekunder egyik végéhez kötöd, a másikhoz hozzáfogsz egy tűt, a szekunder másik végétől tapogatózva ki tudod mérni a megcsapolás helyét. A tű hegyét óvatosan a zománcon átnyomva meg tudod mérni a feszültséget. Ha nem kell a felesleges szakasz, nem muszáj letekerni, csak elcsíped ott. Emiatt nem kell leszedni a szigetelést, csak kicsit megbontani.
A Weller pákák már évtizedekkel ezelőtt is pákahegy cserével működtek. A hőfokot viszon a betét szerkezetébe épített érintkező szabályozza, amit a pákahegy mágnesességének megszűnése működtet. Curie pont.Curie hőmérséklet

Üdv mindenkinek!Érdeklődni szeretnék hogy mennyit érhet az alábbi toroid trafó?
GREEN– GREEN - 22 V AC
YELLOW – YELLOW - 9V AC
RED-WHITE-RED - 2 x 14V 28V AC
WHITE-WHITE – 17V AC
BLACK – BLACK - 2,9V AC

Gondolom, az E-bay-en láttad. 10 Euróért hirdetik. Nagyjából reális.

Elég nudlinak látszik, a trafó árát (értékét) a teljesítmény (a benne levő anyag) határozza meg. Mekkora teljesítményű ez?

Most hogy nézem kb 100w.Súlyra olyan 2kg kb.Egy TDA erősítőre azért még jólesz

Nekem is van egy ilyen, de nem tudom a pontos teljesítményeket. Egy erősítőbe szánnám, de nem tudom...

HCS536
Itt van pontosan ugyanilyen. Teljesítményt nem írnak. Kicsit keresgéltem, de nem találtam ennél pontosabb adatot. Ha 2 kg, akkor közelebb van a 300 VA-hoz, mint a 100-hoz. Korábban ugyanitt 170 VA időszakos terheléssel mutattak egy jóval kisebbet 2000.-ért hazai hirdetésről. Ez annál szemre is többet ér.

Miket talál az ember.
HCS536_2
Pontosan ugyanaz a kép, mint a tied, a finneknél 40 Euróért.

A házimozi amiből van arra 90w van írva de szemre én is többet nézek ki belőle.És igen én is netes képet raktam fel mert lusta voltam lefényképezni .de amúgy énis egy erősítőhöz szánom.

Izé.. Mintha Észt lenne.

A házimozi leadott teljesítménye a 90 W vagy a felvett? Mennyire pontos a 2 kg?
Egyik táblázatban ~1,8 kg 200VA, 2,4 kg 250 VA. Mérlegre tenni talán gyorsabb, mint lefényképezni.

Annyira nem ismerem az északi nyelveket.
Fejtem a rejtvényt. Északi nép istene németül. Isten az németül Gott. De melyik lehet vajon? Norvég gott? Svéd gott? Vagy talán finn...?

Súlyra kerek 2kg.A leadott teljesítménye lehet,bár 18w-os végfokok vannak benne.

Igen, de Tallinban osztják az Észt! (Nem az Osztyákok.)

Sziasztok!Lenne egy Dvoice DDT-600 tpusú végfokom semmit nem tudok róla csak annyit hogy van benne egy 50A egyenirányító híd,és egy elég méretes kb 12-15 kg os 20 cm átmérő,és 12 cm magas toroid trafó 2X58v ac feszültséggel,valamint 2X20v segédfeszekkel.A történet egy 10 a N es biztosítékkal van sorbakötve.Az lenne a kérdésem tudom hogy P=uXi tehát 230vX10A így is lehetne számolni,de lehetséges hogy 2.3 KW ez a toroid trafó?Esetleg műterheléssel meg lehetne nézni? Van itthon 3 db 3 ohmos 75W os teljesítményellenállás állítólag transzformátorok tesztelésére használatos.Ezekkel meg lehet saccolni a teljesítményt valamilyen módon?Válaszokat előre is köszönöm.Képeket csatoltam.A végfok 2X600w 8 ohmon,2X700w 4 ohmra.Magyar gyártmány,ROE 100v os kondikkal szerelt.A trafó látszóan bandázsszalagos így egyedileg tekercselt régebbi széria.

Attól függ, mire szeretnéd használni? Hegesztőtrafóként többet is ki lehetne venni belőle, erősítő tápként is elég szép értéket tud leadni rövid időre, mikor "belecsapnak a húrokba". Folyamatos egyenletes terhelésre zavarérzékeny, nehezen hűthető környezetbe kevesebbet.
Ha meg tudod mérni a primer huzalátmérőt vagy a primer tekercs ellenállását tizedohm pontossággal, jó közelítésű becslést tudunk adni.
Mérni is lehet. Leterheled a szekundereket a huzalvastagság arányában, majd megméred a feszültségesést. Az ismert terhelésből és feszültségesésből visszaszámolod, hogy az általad elvárt terhelésnél hány % lenne a feszültségesés és azt elviseli-e a cél.
A kép alapján kissé túlzóan becsülted meg a méreteket. Nem annyinak néz ki.

Köszönöm az információt.A kép csal sajnos a 6 MB os képet nem engedte feltölteni így kénytelen voltam átméretezni és lényegesen kisebbre venni azt.A megbecsülés helyett lemérem inkább az a biztos.Szubládák hajtására lesz így csak szakaszos lesz a terhelés nem szinusz van a zenében így nem fog megsülni,no meg aztán a végfokát szeretném megjavítani mert egyenlőre sajnos így kaptam világító protekt leddel. A huzalátmérő primér oldalon 1.5 mm2 szekundéren 2 mm2 ránézésre de erről is adok majd infót pontos adatokat.Egyenlőre köszöntem majd jelentkezem a terheléses eredményekkel is.A trafó jól szellőztetett.

Ha lemértem a primér tekercsek átmérőjét mi alapján becsüljük meg a kb kivehető teljesítményt? Tudom létezik erre műterheléses teszt amikor is egy lézeres hőkamerával vizslatva közben esetleg kézzel tapizva hogy nem melegszik e, és nézve hogy mennyit esett adott terhelésen a szekunder feszültség.De ezzel sem vagyok teljesen képben.

Szia!
A kivehető teljesítményt a biztosíték áramával sose számold...
Ott van a kérdésedben a max 2x700 W, ami kérdés, mennyire igaz.
Tolómérős mérés kell, a kb. érték nudli. Utána egy 80%-os terheléssel mérd meg a szekunder feszt ( és áramot), abból már elég pontosan tudod, meddig jó a trafód.
A primer áram szorozva az aktuális "230"-cal, szembeállítva a szekunder teljesítménnyel jól útbaigazít.
A hatásfok 0.95 körül lehet ennél a trafónál.

A primer tekercs keresztmetszete az amiből áramterhelhetőséget, majd abból teljesítményt tudsz számolni. Azért csak körülbelül, mert a trafó kivitelétől, beépítési módjától függően más és más értékek adódnak. A toroidnál pl. mivel kisebb a vaskeresztmetszet több huzal van rajta mint egy hasonló EI-n, viszont a mag teljes felületére van tekerve nem csak a 25-30%-ára, ezért a tekercsek közti csatolás is jobb lesz, meg a huzal is nagyobb felületen tud hűlni, így összességében a toroid annak ellenére is terhelhetőbb lesz, hogy nagyobb a primer huzal ohmos ellenállása.
Természetesen ha impregnálva van az rontja a hőleadást (ha nincs az meg az élettartamát, de ezt már kiveséztük régebben).
Szóval az adott trafó addig terhelhető, amíg a primer huzal melegedése egy értelmes határon belül marad, hogy ez 50, 60 vagy éppen 70C^o azt mindenki döntse el maga. A 100-130C^o már nem az, azért van az arra a hőfokra méretezett hőbiztosíték beépítve.

Köszönöm az útba igazítást.

Sokkal jobb a primer (és szekunder) ellenállás alapján számolni. Márcsak azért is, mert téged nem a melegedés érdekel, hanem a feszültségesés a terhelés hatására, azt pedig közvetlenül az ellenállásból lehet meghatározni, míg az átmérő önmagában még semmit sem jelent, tudni kéne még hozzá a huzal hosszát is.

Az átmérő az simán mm, és nem mm2.

Amúgy én azt mondom, ez a trafó sokkal többet is tudna egy jó végfokkal (ClassD).

Nem feltétlen. A toroidnál az átlagos menethossz kisebb, mint azonos keresztmetszetű EI magnál, emiatt a feltekercselt huzal hossza is kevesebb. Ez még esetleg kisebb keresztmetszetű toroidra is igaz lehet.

Az azonos vaskeresztmetszetű EI teljesítménye töredéke egy ugyanakkora keresztmetszetű toroidénak. Jóval nagyobb vaskeresztmetszettel lesz kb. ugyanakkora teljesítményű, ahhoz meg arányosan kevesebb menetszám tartozik, szóval biztos hogy kevesebb huzal van rajta. És az EI esetén még az ablak is korlátozza a huzal mennyiségét vagy keresztmetszetét, a toroidnál meg szinte csak a gyűrű közepe, némi túlzással.