Fórum témák
» Több friss téma |
WinAVR / GCC alapszabályok: 1. Ha ISR-ben használsz globális változót, az legyen "volatile" 2. Soha ne érjen véget a main() függvény 3. UART/USART hibák 99,9% a rossz órajel miatt van 4. Kerüld el a -O0 optimalizációs beállítást minden áron 5. Ha nem jó a _delay időzítése, akkor túllépted a 65ms-et, vagy rossz az optimalizációs beállítás 6. Ha a PORTC-n nem működik valami, kapcsold ki a JTAG-et Bővebben: AVR-libc FAQ
Nekem az L-es típus is vígan ketyeg 18MHz-ről...
Az alábbi grafikon nem pont erről szól, ugyanakkor szemlélteti azt, amire gondolok. Az "L"-es típusok általában 2.7V-tól 5V-ig működőképesek. Ehhez a feszültségtartományhoz a 8MHz-es maximális órajelet adják meg, mivel ezt még 2.7V-os tápfeszültség esetén is biztonsággal tudja a mikrovezérlő. Vagyis (legalább is én így gondolom és eddigi tapasztalataim ezt mutatják) az, hogy egy AVR "L" típusú és max 8MHz-en működőképes, csak abban az esetben igaz, amennyiben a tápfeszültség- tartomány alsó határán dolgozunk az adott eszközzel. 5V-ról ugyanúgy hajtható 16MHz-cel is. :gumicsirke:
Tehát lehet az, hogy amiatt van a probléma mert az a gép, amiről programozok, usb-n 4,5V-ot ad le (és én ezt használom)? (most gondolkodtam el rajta)
Egyik avr sem "L".
Sajnos nem a kondik voltak a ludasok
 . Az a tranziens szupresszor hogyan néz ki, de az a baj, hogy vannak egészen kicsi SMD-k is amik fingom sincs hogy mik, de amit fontosabb hogy mekkora értékűek. Meg van ott egy IC is amire próbáltam rá keresni, hát ha van adatlap de nem jártam sikerrel.
sziasztok szeretnék érdeklödni hogy az ATtiny 13 -as AVR-t lehetséges e ezzel a kapcsolással programozni vagy mit javasoltok hozzá helyette?
Nem tudom, mi okozhatja a hibát. AVRdude-dal nem foglalkoztam, sem STK200-zal... A feszültséggel nem kellene gondnak lennie, hiszen kb. 4V-ig van realizálva a 16MHz-es tartomány. Én inkább valami zavarforrásra gyanakodnék...
Szia!
Szerintem működik, de inkább ezt ajánlanám. Az a 244-es nem kerül sokba, viszont korrektebb, stabilabb lesz a működés.
jol van de ha müködik ehezmeg vannak mindenem
 akkor nem kell mást is vennem
Sziasztok.
Gondoltam megosztom veletek a saját "fejlesztő" panelem. Lelke attiny2313 ,Soros kommunikáció max232-vel , i2c memória gombok ledek tranyok. "Táp" résznél kicsit zavaros a forrasztás, valamiért ott nem akarta az igazságot. Remélem azért valamire tartjátok is Üdv.: Suhanc
Szép lett, biztosan jól működik.
 Lehet egy kérdésem? Hogyan sikerült szóra bírnod az ATtiny2313-ban lévő USI-t, hogy működjön az I2C?
Üdv!
Keresek olyan AVR-t, aminek nagy a tárterülete. atmel.com oldalt néztem, de nem találtam rá. Van olyan, aminek 4-8 megabájt a tárolóképessége? 40MHz órajellel, kb 20 lábbal. Nem foglalkoztam még AVR-rel, csak PIC-el eddig. A feladat amit meg kell hogy majd oldjon: 20Hz-20kHz-ig állítható négyszögjel generátor, 0.5%-os kitöltési tényezővel állítva. Ráadásul duplán. PIC-el 40MHz-el már nem oldható meg, ezért esett a választás AVR-re. Van ami ennek a kitériumnak megfelel? A fő program asm-ben megírva, mert minden egyes órajelre szükség van!
Mihez kell neked 4-8 megabájt tárterület?!
 ATmega sorozat, parametrikus ATxmega sorozat, parametrikus
Hogy elférjen benne a kód.
 Ezek szerint nincs ilyen nagy, akkor más módón kell megoldani... Van jó kis külső memória, selfprogramming, és haddszoljon De amire én azt megcsinálom... Idézet: „20Hz-20kHz-ig állítható négyszögjel generátor, 0.5%-os kitöltési tényezővel állítva. Ráadásul duplán. PIC-el 40MHz-el már nem oldható meg, ezért esett a választás AVR-re.” Bit billegtetessel biztosan nem  Amugy 0.5% kitoltesi tenyezovel? Magyaran tuskek kellenek? Ha jol szamolom 20kHz-nel ez mar 250ns. En mindenesetre PWM-el probalkoznek, es mindegy, hogy PIC vagy AVR.
Hát addig még nem jutottam el (nem is tudom még hogyan kell csak minden teszt panelen láttam meg tanár is mondta) de adatlap szerint tudja és írja is ,hogy hogyan kell használni majd ha eljutok odáig megmondom
Egyébként igen szépen működik bár mindent még nem próbáltam ki majd ha lesz rá időm.
Nem tüskék, ha nem 0.5%-al lehessen léptetni a frekvencia kitöltési tényezőjét, max 50%-ig. Ezt igaz, nem írtam le túl pontosan. Készítettem egy képet, az ábra felső részében 50%-os 'szögjellel, alatta kb 10% A lényeg, hogy ellen ütemben működjenek, az egyik akkor amikor a másik nem. A kitöltést a frekvencia közepétől kell a kitöltést kontrolálni. piros nyilak ezt próbálják mutatni. AVR-t azért választottam, mert ha jól tudom 1 órajelre ő elvégzi a feladatot, míg a PIC-nek 4 órajel kell. 20MHz-en, ha fél százalékos kitöltéssel akarok dolgozni, a pic-el asm-el nem lehet megoldani, mert kevés az órajel.
40MhZ-es AVR-rel 20kHz-en a teljes ciklushoz 2000db órajel szükséges k=0.5%-nál, ez megoldható 1600 utasítással, és marad még 400 órajel amit még igazságosan el tudok osztani. 2kHz-20kHz 10Hz-enkénti léptetési lehetőség, 100Hz-2kHz 1Hz 20Hz-100Hz 0.5Hz Magas frekvencián 1-1 órajelet kell csak beletenni a kódba, hogy a kívánt 10Hz-es lépés létrejöjjön. Ez egy bizonyos ideig így megy, majd elkezd növekedni.
Igen működik, de vannak hátrányai:
Idézet: „Az AVR chipek programozását legegyszerűbben az ún. Kanda programozóval lehet megvalósítani. A letöltő használatához (amely az STK200/300-as programozóval kompatibilis) a PC-n egy szabad 25 pólusú LPT-portra van szükség. Fontos! Az USB-LPT átalakítók nem használhatók, mert nem szabályos printerport, hanem mintegy I/O kivezetésként használjuk a csatlakozást. Ezt az USB illesztés nem engedi meg. Direkt hozzáférésű LPT port esetén egy régi soros (RS-232) 25 pólusú csatlakozóval és a hozzá tartozó kábelkivezetésből is megoldhatjuk. Ennek sematikus rajza a következő: A LED opcionális csak a programozás visszajelzését segíti. A csatlakozó kialakítás a mikrovezérlőt tartalmazó panelen a következő lehet (a csatlakozó az IDC 10 illetve IDC 6 néven ismert, de 2*5 illetve 2*3 pólusú aljzatsorral is helyettesíthető): Mivel a letöltő kábelben aktív alkatrész nincs, így a kábel hossza lehetőleg ne legyen 0,75...1 m-nél hosszabb. Letöltéskor a Pentium II (466 MHz) vagy nagyobb processzorral szerelt gépeknél adódhatnak problémák (alaplaptól ill. az alaplapra integrált LPT vezérlőtől függ). Ott célszerű lehet aktív elemet tartalmazó letöltőkábel alkalmazása vagy a kábel RC tagokkal való kompenzálása (pl. 100 ohm / 22 pF) és/vagy a mikrovezérlő MOSI, SCK, MISO lábai és a PC közé egy-egy 470 ohm ellenállás bekötése (Az IDC 10 esetén a lábak számozása a mérvadó, nem a felrajzolás állapota!).” Idézet a Tavir-ról
Nem jó úton jársz szerintem, ami a megvalósítást illeti...
Bővebben: Link Én ezen az úton indulnék...
24MHz-es 8051-essel simán lehet ilyet (sőt, sokkal nagyobb frekvencián is), de az is a PWM modulja miatt tudja.
Hardveresen!
Erről nem hallottam, megnézem.
Köszönöm!
Sziasztok megint
Olyan segítség kéne nekem vagy valami link egy jó usb-és programozóról aminek a kimenete le van választva valamivel buffer stb.. (nem tudom mivel). Köszönöm előre is: Suhanc
Ezt mondtam en is, hogy PWM modullal kellene ezt megvalositanod, es mikozben a PWM generalja az elore beallitott jelet, a fo processzor idot masra is tudod hasznalni (pl ha kell mericskelni, vagy digitalis filter stb)
A tranziens szupresszor olyan mint egy meretes dioda, neten tonna kepet talalsz rola vagy esetleg RET katalogusban vagy lomexnel is.
Az IC-nek, aminek nem talaltad a tipusszamat, hany labu?
Valasszal 32 bites AVR-t, abban 20 bites a PWM modul.
Sziasztok,
Szeretném kipróbálni az AVR programozást és az lenne a kérdésem, hogy az AVRStudio 5-ös verziójával megy-e valakinek a Topi féle programozó? Ha nem kompatibilis a kettő milyen programozót ajánlanátok ami tutibiztos működik AVRStudio 5-tel, ha lehetséges hasonló árfekvésben? Esetleg ha van valami speciális beállítás azt is legyetek szívesek írjátok le! Előre is köszi a válaszokat.
Nekem nincsen feltelepítve az avrstudio5, de a leírása szerint támogatja az stk500-as programozót. Mivel a "Topi féle programozó" egy avr-doper alváltozat, ami viszont egy stk-500 klón, így kimerem jelenteni, hogy működni fog az avrstudio5-tel.
Legrosszabb esetben feltelepíted az avrstudio4-et és onnan programozod fel a lefordított hex filet.
Működik az avr studio 5 alatt is. De hogy is mondjam kezdőnek nem ajánlom. Annyira el van variálva, hogy nem igazodtam ki az egész programban. Minden sokkal lassabb lett, feltelepítés is. Fürgén vissza is váltottam 4-esre. Egyelőre jó az nekem alapon.
De a 4-esnek óriási gyengéje, hogy nincsen semmi segítség a kódszerkesztéshez. Olyan, minthogyha egy notepadben tolnám.
Azért az eléggé hasznos, hogyha az ember a változó fölé megy és kiírja, hogy milyen típusra van deklarálva, ha rányom akkor odaugrik a deklarációhoz, stb, stb, stb... Én jómagam a Netbeans programot használom programozásra és fordításra. Aztán szépen betöltöm az avrstudio4-be a .elf filet és ott debuggolok. Ha majd lesz egy kis szabadidőm, akkor lehet kanyarítok egy cikket, hogy hogyan lehet a Netbeans programot használni AVR fejlesztésre.
Amúgy hadd ajánljam a figyelmedbe, illetve mások figyelmébe is ezt az AVR ISP MK2 clone-t . Az alkatrészköltsége saját fabrikálás esetén kijön kb 2500 ft-ból.
Minden tekintetben kompatibilis a hivatalos AVR-ISP MK2-vel. Annyi a különbség összesen, hogy a programozó csatlakozók itt külön-külön vannak az ISP, TPI és PDI-hez. A forráskódja megtalálható a linkelt honlapon. Azt, hogy ki hogyan építi meg a nyákot, mindenkinek magára van bízva. Aki nem épít semmi nemű védelmet, vagy szintillesztési lehetőséget, annak tényleg bagóból megvan ez. Én jómagam építettem egy egyszerű próbapanelre szúrható nyákot, ami tartalmaz egy AT90Usb162 -t. Nos kijelenthetem, hogy csakugyan működik, és a "Topi féle STK-500" nál sokszorta gyorsabb. Jövőben tervezem egy olyan változat legyártását, ami szintillesztve lesz 1,8V-tól 5V-ig, így szinte minden létező AVR-t tudok majd programozni vele.
Sziasztok!
Van egy másik, szintén java-s fejlesztő az ECLIPSE, ehhez van avr plugin is. AZ AVR dude-t használja, így van többek közt STK500 és STK200-as támogatása is. Használható Win és Linux alatt. Óckodom a jávás dolgoktól, de ez most az én gépemen gyorsabb mint az 5-ős Studió. Bővebben: Link |
Bejelentkezés
Hirdetés |
