Köszi az infót. Nagyon kíváncsi leszek rá, hogy mit produkál. Az indító kondi helyett talán üzemi kondi kellene, mert az a tartós működtetésre van kitalálva elméletileg.

Igen nagy a fantáziátok. Az említett kapcsolásban szó sincs fázisjavításról, egyszerűen a hálózatra visszatáplál egy nagyobb frekvenciás impulzus sorozat csomagokat, a hálózati frekvenciához szinkronizálva, azzal a céllal, hogy a villanyórát megbolondítsa. Az elmélet több ponton is hibás. A legnagyobb baj, hogy a (mechanikus) villanyóra a szerkezeti felépítéséből adódóan észre sem veszi ezeket a "nagyfrekvenciás" jeleket, másrészt a szolgáltatók a hálózatot vivőfrekvenciás vezérlésre is használják, egész pontosan az "éjszakai" tarifájú mérők ki - be kapcsolgatására, a fogyasztáskiegyenlítés céljából. Namost, ha ezt megzavarod, egyrészt egyből rájönnek, másrészt esetleg magaddal tolsz ki.
Az indító kondi, üzemi kondi használata, a motor terhelésének jellegétől függ, attól, hogy mekkora állandó terhelésnél kell üzembiztosan indulnia, és üzem közben változó-e, és mennyire a terhelés.
És csatoltam egy pdf -t, a cos fi mérésére, közönséges multiméterekkel

A magam részéről egy szóval sem említettem meg a fázisjavítást, én kizárólag csak a fórumcím első felére gondoltam. Nálunk az éjszakai előállítása az utcán végigfutó bojlerszálból áll, ennek vezérlése a trafószekrényben elhelyezett még kvarc kapcsolóórával történik, és nem HKV vagy RKV-vel.

itt látható, hogy sokan foglalkoznak a témával

Azt mutassátok már meg, hogy a fogyasztás mérő mér kevesebbet ugyan olyan körülmények közt!
Na ezt még senki sem mutatta be.

Megnéztem több hasonló videót is, kivétel nélkül mindegyiken induktív fogyasztó áramát mérik. Átb.szás mind. A suliban is csináltunk ilyen mérést hagyományos fénycsővel és egy 4mikroF-os kondival. A lámábbak hüledeztek hogy milyen nagyszerű, meg kevesebb villanyszámla...
Aztán amikor bekötöttük a teljesítménymérőt is(ami hatásos Watt-ot mér), csak vakarták a fejüket, hogy ezt nem értik. Hogy lehet hogy a fesz. állandó, az áram változik, ráadásul kondival kisebb, a teljesítmény pedig változatlan.
Persze, mert a váltakozó áramú körök lelkivilága picit összetettebb, és ezen "csodaeszközök" készítői kihasználják az átlagemberek ez irányú tudatlanságát.

A körülményeknek természetesen változniuk kell (a feszültség formája, a fáziseltolás a feszültség és áram közt) csak a fogyasztó marad.
Amiért én nem tudom megcsináni nem tartom lehetelennek.
Például egy vadidegen ember laptopján sem tudom bekapcsolni a webbkamerát, pedig azt is lehet.

Például a szolgáltatónak érdeke, hogy minnél nagyobb legyen a feszültség, csak nézd meg egy kis feszültségváltozás mekkora túlfogyasztást okoz.

Na, mostmár nehogy azzal gyere, hogy bekötsz egy állítható toroid trafót és leveszed a feszt 190V-ra és ettől kevesebb villanyszámlát fogsz fizetni!

szó sincs róla! Csak felvetettem, hogy pici feszültségnövekedés kb. 8-10 százalékkal növeli a számlát.

Ez csupán folyamatosan üzemelő (nem szabályozott) ohm-os fogyasztók esetén igaz, hirtelen a hagyományos izzón kívül nem is jut más az eszembe. A kapcsoló űzemű tápoknak (tv, számítógép, kompakt fénycső ...) a teljesítménygelvétele nem függ a tápfesztől (nagyobb fesz. esetén kisebb áram).
Sütő, főzőlap, villanybojler... amennyivel többet fogyaszt pillanatnyilag, annyival hamarabb fűti fel a felfűtendőt, és ki is kapcsol a hőfokszabályzás.
Az izzó meg fényesebben világít, amire ha nincs szükség, kicseréled kisebb teljesítményűre vagy dimmerrel beállítod.

hmmm....vannak a triakos-potméteres fényerőszabályozók (fázishasitás elvén müködnek, a feszültség nem lesz szép tiszta színuszos), de az izzónak főzőlapnak mindegy. Mit fog mutatni az óra?

Szerintem az izzókon kívül a hűtőszekrény, légkondi is többet fog fogyasztani....a szolgáltató pedig ennek örül.

Nem állítanál ilyent, ha hajszálnyit is ismernéd az elektromos eszközök működését.

Azért egy villanymotornál, ha emeled a feszt akkor azért az áram csökken és fordítva is. A teljesítményét tartja.

Azért ez sem egészen így van.
Emeled a feszt akkor az áram növekszik, mert a meddőáram, átmágnesezési és örvényáramveszteség nő. A leadható teljesítmény is. A veszteségek mérhetően, számíthatóan növekednek.
De nem olyan mértékben, hogy az áramszolgáltató erre alapozva emelje a feszültséget. Mert ezzel arányban a saját veszteségei is nőnek.

Valóban nem vagyok ász. DE van a tekercs impedanciája és ellenállása, a két soros elem eredő impedanciájában nem jelenik meg a feszültség sehol. Akkor az I=U/Z miért nem nő ha nő a feszültség?

Wikipédia egyértelműen taglalja, hogy van, létezik meddő teljesítmény!
Idézem:
"Egy állandósult állapotú villamos áramkör teljesítménye az a villamos energia, amelyet a szóban forgó áramkör 1 másodperc alatt termel, vagy fogyaszt. Az energiának váltakozó áramú áramlása során háromféle teljesítményről szokás beszélni, ezek: A P hatásos teljesítmény egysége 1 W (watt) Az S látszólagos teljesítmény egysége 1 VA (voltamper) A Q meddő teljesítmény egysége 1 var (voltamper reaktív). Összefüggésük Pitagorasz-tételével számítható: \bold{P}^2+\bold{Q}^2=\bold{S}^2 Ezek közül a hatásos teljesítmény fizikai valóság az áramkörben (ha az energia, és annak áramlása fizikai valóság).

A meddő teljesítmény, akárcsak a látszólagos teljesítmény, nem valóságos fizikai mennyiség, hanem csupán emberi elképzelés, noha gyakorlati célokra kitűnően alkalmazható mennyiség"
Azaz ezt írja le a Wikipédia! Tehát Létezik a cos fi. a kábelek melegszenek, tehát a Joule mint munka észrevehetően , tapaszthatóan jelen van és dolgozik. A kérdés csupán az, hogy ki fizeti a révészt? Mármint melyik oldal? EOn? Fogyasztó? Hol az igazság? Talán odaát? Szóval ha van fizikailag is érzékelhető meddő teljesítmény elektromos hatása mikor és hol érvényesül? Ha a vezetékek melegszenek, akkor energia többlet folyik rajtuk keresztül. A fáziscsúszások és különböző körülmények miatt viszont felveti a kérdést. Biztosan jól tudjuk, az elvárt ismereteink alapján, hogy a villanyóra pontosan mire is képes? Vagy csak elhisszük, hogy amit állítanak az igaz! Ezért végzek méréseket és egyéb megoldásokkal figyelem az energia mozgását (fogyasztást). Lehet hogy a villanyóra nem fog lassabban menni, de az is lehet hogy talán a fizikai meddő teljesítményt bizonyos alkalmazási keretek közé fogva hasznos teljesítménnyé lehet alakítani!
100 éve nem volt TV, sem mikró, sem pedig telefon. 30 éve még internet sem, sőt a PC-k világában ma már elképzelhetetlen is lenne! Nos keresem a megoldást, és hiszem, hogy a fejlődés nem áll meg. 100 év alatt sok dologra fény derült, miért feltételeznénk, hogy a meddő teljesítménnyel nem lehet kezdeni semmit? Csak megfelelő technológia és ötlet kell hozzá. És olyan ismeret, melyet lehet hogy most még nem ismerünk, vagy nem áll rendelkezésre!

Csak arra vigyázz, hogy át ne írd az elektrotechnikát!

Egyszerűen, most már nem tudlak hová tenni. Vagy valamit nagyon nem értesz, vagy rögeszméddé vált ez a meddő teljesítmény.
Nézzünk egy gyakorlatban is előfordulható esetet!
Üzemel egy villanymotor 2kW teljesítménnyel és 0,8-as cosfi-vel egy 50m hosszú 2,5mm2 keresztmetszetű kábel végén. Az egyszerűség kedvéért egy fázisú.
A vezetőn folyó áram: I=P/(U*cosfi)=10,9A. Ha kompenzáljuk a meddőt (cosfi=1), akkor I'=P/U=8,7A. A vezeték ellenállása: R=l*ró/A=0,668ohm (l=100m, mivel oda-vissza 50).
A vezeték által leadott teljesítmény az első esetben: P=I^2 * R=79,4W a második esetben (I'-vel) 50,5W. Tehát ha nem foglalkozol a meddővel, akkor 2,079kWh az óránként fogyasztásod, ha pedig fázisjavítasz, akkor 2,0505kWh (ennyit mér az "óra").
Az a kb 28W-nyi veszteség különbség egy 2kW-os fogyasztó esetén elenyésző. Természetesen ekkora teljesítmény és távolság esetén érdemes vastagabb kábelt használni valamint egy megfelelően leterhelt (névleges terhelés közelében járatott) motor fázistényezője lehet 0,95 feletti is, tehát a különbség még inkább elenyésző.
Ha továbbra is zavar a meddő teljesítmény, szerezz be egy cosfi mérőt, mérd le az induktív fogyasztóidat, és a mérések alapján megfelelő értékű kondenzátorokkal kompenzáld ki őket, hogy csak tisztán hatásos teljesítményt vegyenek fel!

Egy pici dolog csak nem világos.
Mindkét esetben a hálózati feszültség ugyanaz marad. Az óra áramtekercsén átmenő áram a második esetben kb. 2 ampert csökken, tehát a teljes fogyasztáscsökkenés miért nem ezzel arányos?
A 2 amper az annyi mint kb. 4 darab 100 wattos izzó által fevett áram.

Az áramtekercsen átfolyó áramnak -amit egy ampermérővel vagy lakatfogóval mérve kapjuk a látszólagos áramot- nem tisztán ohm-os fogyasztó esetén van egy hatásos és egy meddő összetevője. A hatásos azonos fázisban van a feszültséggel és ezt méri az óra (így van kialakítva), a meddő pedig 90°-ot késik (vagy siet kapacitív terhelés esetén), és ezt az óra nem méri, de mivel ez is folyik a vezetőkön és a biztosítókon, méretezésnél számításba kell venni.

Köszi a választ !
Tehát az óra nem méri a feszültséggel nem azonos fázisban lévő áramot.
Itt találtam egy egyszerü leírást egy hagyományos óra működéséröl.
Még nem világos, hogy honnan tudja az áram hány százaléka van fázisban a feszültséggel, de tanlmányozom a témát.

A régi stílusú óráknál erre a legegyszerűbb a magyarázat. Van két tekercs, egyik az áram, másik a feszültségtekercs. A benne lévő alumínium tárcsa motorforgórészként működik. A két tekercs mágneses tere összeadódik és ez hajtja a motort. Ha a mágneses tér nem egy időben keletkezik, azt nem tudja összeadni. Tehát csak a pontosan azonos időben folyó áram és ugyanakkor meglévő feszültség mágneses tere adódik össze. Ezt méri.
Korábban szó volt meddőteljesítmény mérőről. Annak a tekercseinek fizikai elhelyezése olyan, hogy a fáziseltolással érkező áram és feszültség tereit összegzi és méri.

Érdekes téma, remélem lesz valami, bár olyan mint a vizzel működő autó....
A régi villanyóra működését jól megfogalmaztad, én is igy tudom.

Most már csak azt kell megoldanod, hogy szinte tisztán meddő teljesítményt használj és máris sokkal kevesebbet fogsz fizetni a villanyért.

Igen, az viszont meddő munkát fog végezni, ami csak látszólagos, nem valódi. (látod? nemlátod? nalátod.)
erbe. a meddő fogyasztást is ugyanazzal a fogyasztásmérővel mérik, csak a mérőmű más. (áramváltók)

OK, értem én a viccet . DE , ha a feszültséggel nem azonos fázisban lévo áram rész nem hoz létre hatásos, használható teljesítményt , hogy terheli a vezetékeket, mert az áramot szállítani kell, tehát a vezetéket csak melegíti.
Tehát nem haszálhatom semmire, elvesződik mágneseződésre, meg miegymásra, de az erőmű csak megtermeli, és küldi nekem?

A meddő nem terheli a generátort, tehát nem kell annyival nagyobb mechanikai munkát befektetni a generátor hajtásába. Viszont a meddő áram miatt melegedő vezeték melegedése -mivel a vezeték ohm-os "fogyasztó"- már hatásos teljesítményként fog jelentkezni, és ha ez az óra előtti szakaszban van, akkor az a szolgáltató vesztesége.

Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy a vezetéknek ohmos ellenállása van, és a rajta átfolyó áram valós munkát végez, hőt termel ami veszteség. Ezt nyilván valakinek (az erőműnek) fedezni kell. Mivel ezek a veszteségek a szolgáltató veszteségei, a hosszú elosztó hálózat miatt, ennek kompenzálásáról neki kell gondoskodnia. Nagyfogyasztók esetében ezt többnyire át is hárítja valamilyen módon a fogyasztóra. Kisfogyasztók esetében ennek nincs jelentősége, mert a kisfeszültségű elosztó hálózat nem túl hosszú, a természetéből fakadóan, a kisfeszültségű elosztó hálózat transzformátor állomásán többnyire gondoskodik is erről. A nagyfogyasztóknak saját fogadóállomásuk van, ahol a mérés, kompenzálás megtörténik.
Már ezért sem kell a kérdéssel magánszemélyeknek foglalkozni, amit egy jó példával bodgabo fórumtárs levezette.