Az erősítő test pontja hol csatlakozik a védelemhez?
A jelzett trafó független-e az erősítőtől?

A trafó Az erősítő saját trafója, arról vettem le a védelmet működtető feszültséget. A védelem test pontja a hangfal kimeneti test pontjára van kötve. Ez mint egy korábbi hozzászólásomban írtam egy öreg pontosabban kettő STK 077es IC. Lehet,hogy ezeknél a kimeneti DC szint már eleve magasabb mint a ma megszokott?

Azt ugye tudod hogy a nyákot hidalt kimenetű végfokhoz terveztem...
Ha nem hidalt végfokkal használod, akkor a "Jobb kimenet +" és a "Bal kimenet -" kivezetésekre ne kösd be, mert azok testen vannak ebben az esetben. A hidalt kimenet testfüggetlen, ezért alkalmaztam a nyákon lévő megoldást, hogy a testhez képest mindkét kimenetet figyelje.

Jól értelmezem? A védelem "kimenet-" a hangfalcsatlakozó "-"-ra, a védelem "hangszóró+" a hangfalcsatlakozó "+" -ra van kötve?
Akkor nagy a baj. :no:

Bocs, elírtam...
A (Jobb kimenet-) és a (Bal kimenet-) -ra ne kösd rá a végfok negatív (azaz test) kivezetését)

Hogyan van bekötve jelenleg?

Először meg kell győződj arról, hogy a működtető feszültséget egy teljesen független szekunderről vetted le. A "Be traforol" csatlakozási pontok teljesen szigeteltek legyenek az erősítő bármely tápjától.
Az erősítő test pontját (ami lehet a hangszóró csatlakozó "-") a mellékelt ábra szerint kösd be.

Mindkettőtöknek igyekszem válaszolni egy hozzászólásban. Relop. Az erősítő kimenete megy a relé egyik lábára majd az időzítés letelte után a relén keresztül csatlakozik a hangfalakhoz. A hangfal negatív kimenet simán rá van kötve a védelem negatívval jelölt pontjaira.
Bassmester. Az erősítő építés nem az erősségem mint látod . Elméleti részen is lenne mit pótolni mint látom. Nos akkor bekötöm úgy ahogyan ajánlottad. Most néztem hogyan van hídba kötve .Szégyenlem ezt előbb is megtehetem volna már értem miről beszéltek. Pedig úgy örültem magamnak mikor végre nem kapcsolgatott ki a relé. . És igen a működtető feszültség az erősítő egyik táp ága. Lehet ennél többet hibázni? :lama:

A hidalt végfok külső jellel hajtott felének meghibásodása esetén a másik oldal, a hibát pontosan lemásolja fordított polaritással. Úgy tűnik a két hibajel kiegyenlíti egymást és a védelem nem fog letiltani. Jól látom?

Ugyan már! Ezen nem kell semmit szégyellni
Tehát annyi az egész, hogy a védelem ne figyelje a hangfal negatívot, azaz a testet, mert azt csak hídnál kell figyelni, ami akkor testfüggetlen.

Az egyenirányítót hagyd el. A fesz. stabilizátor mehet az erősítő +19V tápjáról. Ekkor már a testet rákötheted a védelem panelre.

Bocs, hogy tudatlanságom miatt az időtöket raboltam. Bár én sokat tanultam most is TŐLETEK.

Nos... ha a hidalt végfok bármely kimenetén, a testhez képest DC jelenik meg, a védelem lekapcsol. Persze ha a híd egyik felén megjelenik egy pozitív feszültség és a másik felén pedig pontosan ugyanakkor egy pontosan ugyanakkora negatív feszültség akkor előfordulhat az amit írtál. Ennek szerintem kicsi a valószínűsége. Bízom benne hogy nem lesz ilyen gondom vele, de ha tudsz egy atombiztos megoldást hídalt végfokhoz, akkor várom

Pont ezen dolgozom. Bár a híd egyik oldalát fázifordítóról tervezem hajtani, ott is előfordulhat egy átlós zárlat. Már itt felvetettem.
Április óta figyelemmel kísérem az általad kifejlesztett védelmet Link.
Jelenleg ott tartok, hogy az invertáló csatornák 1,5 szer kisebb, vagy nagyobb ellenállást kapnak. Ettől remélem a hibajel megjelenését.
Az erősítő tervezésével itt tartok. Megköszönném ha rátekintenél.

A link mellé szaladt. Link

Oké, majd átnézem. A védelmet pedig át fogom gyúrni az általad említett hibalehetőséget szem előtt tartva. Szerintem csak simán meg lesz duplázva a figyelő része, tehát hogy a két kimenet ne egy kondi párosra dolgozzon.

A duplázás biztos tökéletes megoldás. Előre is köszönöm a segítséged!

Szó sincs időrablásról. Más hibájából okulni nem haszontalan dolog. Már csak vissza kell állítanod az eredeti állapotot és helyesen megtáplálni az áramkört.

Módosítottam a tápfeszültségedhez az általam korábban feltett rajzot.

Javítottam a relé kapcsolásának meredekségén, a legtöbb védőáramkörnek az a baja ugyanis, hogy a relét kapcsoló tranzisztor nem meredeken kapcsol, hanem lassú a kollektorán a tápfesztől a közel GND -ig tartó átmenet, ami legtöbbször abban nyilvánul meg, hogy a relé nem határozottan húz be, hanem erőtlenül beklattyan, ráadásul ez idő alatt felesleges teljesítmény van a kapcsolótranzisztoron.
Tudom, attól még működik a dolog, de na... legyen már korrekt a relé kapcsolása...
A kondit (CP) egy viszonylag kis értékű ellenálláson sütik ki a hibaáramkörök, ami viszont elég ahhoz, hogy meggátolja a túl nagy impulzus áramokat a kisütő tranzisztorokon.
A bekapcsolási késleltetés a CP pufferelkó értékének módosításával állítható be a leeggyszerűbben, tettem fel a rajz mellé 3 különböző érték esetén idődiagrammokat.
Hiba esetén (Pl tápfesz valamelyik végfok kimenetén) 10µF -os pufferelkóval a lekapcsolási késleltetés kb. 0,1-0,15 sec. alatt megtörténik.
Természetesen, ez az időtartam alacsonyabb hibafeszültség esetén növekszik, mint minden más védőáramkörnél.
Ha nem kell a hőfokfigyelő rész, akkor a PTK kapcsokra csatlakozó 1µF -os kondi, és a hozzá tartozó tranzisztor a bázisellenállásával együtt (Rx) kihagyható.
Rx értéke az alkalmazott PTK -tól függ, ezért nem írtam értéket.

A hidalt erősítőnél esetleg előforduló azonos +/- hibafeszültség esetén tényleg nem kapcsolnak le a védőáramkörök (a legtöbbnél kioltja egymást a két feszültség a védelem bemenetén), de ha minden figyelendő végfok kimenethez külön egyenfesz. figyelő részt csinálsz, akkor ez megoldódik. A többi rész maradhat ugyanaz.

Üdv!
Steel

Hát mondhatom úrrá tettél. A schmitt-tóger előtt le a kalappal!
Nem várom be vele a végfok panelt, összerakok egyet próbára.
Nagyon kifinomult kapcsolást készítettél. Köszönet és gratula érte.

Köszi!
Akkor még egy kis hab a tortára, a hidalt végfokhoz.

Nem győzök hálálkodni.

Vissza állítottam az eredeti állapotot. Az általam utólag beépített trimere továbbra is szükség van e nélkül azonnal lekapcsol. A tápfeszültséget azért vittem az AC oldalról mert a koppanás továbbra is meg volt ha az egyen irányított pufferelt oldalra kötöttem . Gondolom a 10 000uf kondenzátorok kisülési ideje miatt. Mégegyszer köszönöm mindkettőtök türelmét.

Milyen feszültségű relé illik ide?
Ha javasolhatok, akkor célszerű lenne egy áteresztővel DC24V-ot csinálni, azzal táplálni az áramkört (mindjárt jó lenne a normál DC24-es relé), és így szinte bármekkora lehet a táp-feszültség. Az AC maradhat, hiszen ott a soros 56k megoldja az áramkorlátozást.

Ez kifejezetten reloop 40V -os végfokához készült védelem.
24V -nál módosítani kell néhány alkatrészt, egyébként nem fog meghúzni a relé, mert kevés lesz a nyitófeszültsége a relét kapcsoló trigger áramkörnek.
Az AC kör sem olyan egyértelmű, hogy maradhat ugyanúgy, mert az AC -t figyelő tranzisztor bázisa egy osztásponton van, így nem biztos, hogy más feszültségnél ugyanúgy beáll-e a -1,5..-2V zárófeszültség a bázisán, ha megkapja az AC -t a bemenete.

A bemeneteknél a 220µF -os kondik lehetnek 6,3V -osak, ott max. 0,6V feszültség lehet csak. Így már kis helyen elférnek a kondik...
A CP pufferelkó szerintem kisimpedanciás legyen, 35V -os elég oda, 20V körüli max. feszültség lesz rajta.

Milyen relét képzeltél bele (ez volt a kérdés)? Mert 40V-os relé elég macerás, az egyedi gyártatás meg bonyolult.

Én? Semmilyet.
Úgy látom, kötözködős kedvedben vagy.
Látom, a relé a legnagyobb problémád.
Kisebb feszültségűt előtét ellenállással bele lehet tenni, de gondolom, ezt nem kell külön pont Neked elmagyaráznom.
Bár az is igaz, hogy ez teljesítményveszteség, felesleges hő (24V -os, átlagos, 40mA -es relénél plusz 1W az előtét ellenálláson).
reloop írta, hogy +/- 40V a tápja, és 48V -os a reléje.
Gondolom, kipróbálta már, hogy behúz-e neki 40V -ról a 48V -os relé, egyébként közölt volna más információt is, pl. azt, hogy más, kisebb feszültségű relével szeretné üzemeltetni, és akkor olyanra tervezem.
Mint irtam, ez kifejezetten Neki készült.
Azért tettem fel mégis ide a rajzot, és nem privátban küldtem el, mert szerintem más is használhatja a kapcsolást, úgyhogy inkább közkinccsé tettem.
Nem probléma egy hozzáértőnek módosítani azt a 2-3 alkatrészt, ami más feszültséghez is alkalmassá teszi az áramkört.
De ha szeretnéd megépíteni, és gondod van a módosítással, akkor áttervezem Neked is a megfelelő feszültségre nagyon szívesen!
Üdv, Steel.

Egyébként vannak 24, 26, 27, 28, 32, 36, 40, 47, 48 V -os DC tekercsfeszültségű relék. Google...

Hagyjuk...

Ennek ellenére tény, lehet teljesen egyedi feszültséggel is reléket rendelni.