Szia!
áttekerés nélkül 3-6 V dc re számithatsz . A kék és a fehér Leedeket kivéve a többinek elég is ez a fesz (1,8--2,1V a "gyújtófesz."a piros,sárga,zöld szinú Leednek )

Körgyűrűre a tekercsek felhelyezése:
Ha a fizika és a szakma szabálya szerint határozzuk meg a tekercs belső méretét, a tekercsoldal szélességét a mágnes szélesség felére vesszük, a tekercsek felrakhatók a tárcsára két „horonylépéssel” úgy, hogy a vezetékek teljesen lefedik a körgyűrű sík felületét. (A berakás és a tekercsfejek igazítása a villanymotor állórész tekercselés szerint, horony nélkül. Erbe is ezt magyarázta nem is olyan régen).
A toroid vasmagos megoldást már megnéztem, maradt is egy rajzom, amin a tekercsek feszültségét néztem. Ezt melléklem. Én ennek az elrendezésnek nem találtam előnyét.

Megkerestem itt a fórumon az Erbe képeit a tekercs behelyezésről, és mellékelem. Nálam annyit fog változni, hogy igyekszem a menetek számát a fordulattal meg a mágnesek számával annyira lecsökkenteni, hogy egy vagy két réteg huzal kerüljön a gyűrűre. Ez a berakás három fázist ad, ha ennek megfelelő távra van felrakva a mágnes. (pl. 10 mágnes 30 tekercs)

Ha meg tudod csinálni szépen kör alakra, akkor a HP generátort gond nélkül lealázza majd.
Sokkal jobb rézkitöltés, kisebb légrés, kevesebb mágnes, HP nél nagyságrendekkel jobb kostrukció.
(A tekercselemek gyártására kellene valami szerkezet, mert sok a tekercs, spec. a formája, és elég kritikus a minősége, felrakás szimmetrikussága. A tekercsfejek kialakulása miatt a mágenseket ki kell emelni a tárcsasíkból.)
(Csak egy ötlet: OSB/bútor lapra felrajzolni a tekercsek elhelyezkedését, kiszögelni a a sarokpontokat, és ott helyben rátekerni az egészet, mindenféle sablon nélkül.)

Gulyi88-nak ajánlva leginkább, egy teljesen szakmai megjegyzés az előzőekre:
A villanymotoroknál a légrés indukció 0,4-0,6 Tesla, mert a hornyok miatt a vas így kapja meg a max. flukszust. Ha annyira közel tudom tenni a mágnest a gyűrűhöz, hogy a légrésben a fenti gerjesztés meglegyen, a vasmag nélküli tekercsek egy hornyolt vasmagos állórész tekercseinek gerjesztését kapják meg!
A ragadás témával meg nem értek Veled egyet. Pl: „ha növelünk vasmag méreten”. Ez igen csúnya szinusz görbét ad tekercs feszültségnek. Majd lehet hogy leírom a többit is.
Közben írtad a hozzászólásod. A tekercsfejeket egyszerűen le kell hajlítani, mint a villanymotornál, annyira, hogy síkban legyenek a huzalok, és mivel az erőt a tekercsek kapják, lehet hogy ki kell önteni az egészet műgyantával. Sajna ekkor nem kaphatja meg a huzal az autógenerátornál alkalmazott terhelést.
Pont az aggályaid miatt szeretnék én megcsinálni egy ilyen generátort. Az elmélet mellé tenni egy kis kézügyességet is.....

Nekem a szinusz csak másodlagos, bőven jó a trapéz is, úgy is hídegyenirányításra megy rá (nullátmenet környéki szünet emiatt ígyse úgyse hasznosul), a ragadás sokkal nagyobb gond (megint valamit valamiért.).
A tekercsfejeket nem tudod lehajlítani úgy, hogy a tekercssíkból ne lógjanak ki, hiszen a fejeknél mindig dupla annyi réz van mint a tekercssíkban, és keresztezik egymást (villanymotornál a koszorú tekercselés miatt egyszerűbb a helyzet), de ez nem jelent megoldhatatlan problémát, könyen lehet hogy a mágnesek magassága önmagában elég helyet biztosít a tekercsfejeknek.
Kiöntés nem is kérdéses. Terhelés a tekercsek hűthetőségétől függ, ha vastárcsára kerülnek fel, akkor ki kell használni annak a hővezetését, ha mágnestárcsák közé, akkor ventillálni kell.
(5mm légrésnél 2*5mm NdFeB32 vel 0.7T a légrésindukció.)

Csak egy megjegyzés: amíg a mezőeloszlás nem szinuszos addig az indukállt feszültség sem lesz az (ahhoz speciális tekercsalak kellene), így az összes épített mágneses generátor nem szinuszos, sokkal inkább trapéz mezejű, aminek a kitöltése sem 100% (szünetek B=0 vannak benne a nullátmenet körül). Mivel 99,99% biztos, hogy egyenáram lesz belőle, így nem is rédekes, talán még jobb is.

Sziasztok szélkeverő mesterek.
A szokásos és kevésbé kedvelt segitségkérő kérdéseim lennének.
Az történt hogy szereztem párdarab mágnest és gondoltam belevágnék én is egy kissebb szélkerék megépitésébe.A mágnesekröl túl sokat nemtudok.Korong alakúak.Méretei.:22mm-er átmérő és 5mm-er magasak.Olyan mintha lelennének krómozva.Nagyábol bemértem a mágneseket.Egy háztartási mérleg,azon egy 10kg vaslemez majd a megfelelő távtartók és egy zártszelvényre raktam rá egy illetve két mágnest egymára és igy történt a bemérés.Az adatokat csatoltam egy táblázatban.Eddig 9db van de várhatóan 15-20db-ot sikerül beszereznem.
Véleményetek szerint mit lehet kihozni ezekböl a mágnesekböl?
Tárcsagenerátort szeretnék épiteni.És teccik ez a tekercsek mögötti pántolószalagos vasmagos megoldás az egyszerűsége miatt.
Segitsetek adni egy irányt hogy hány mágnest/tekercset alkalmazzak.És hogyan méretezzek.
A fórumot nem olvasom az elejétöl de aktivan használom a keresőt.Gondolom mivel ilyen kicsik a mágnesek,minnél több kellene hogy legyen valami elfogadható átmérőm.Egyszer Stewe fórumtárs rakott fel egy elrendezést 18db tekercsel.(6db delka kacsolású tekercs 18db dual diódával) Ehez 16db mágnes működőképes megoldás lenne?
12V-os rendszerben gondolkodom.Széltérképek szerint nálunk átlagosan kemény 7km/h átlagszél fúj.
Előre is köszönöm a válaszotokat.

Teljesen világos, kösz! (Én a visszakeresésre tartalom, szószedet hiányában alkalmatlan vagyok. Ez az én egyik rigolyám.)
Tetszik ez az állórész kialakítás a Gulyi88 által felemlített rézkitöltés és a horony nélküli gyűrűvasmag házilagos elkészíthetősége miatt különösen. A hornyolt házi gyártása "kicsit" nehézkes lenne.
A tekercsfejek szerinten nyugodtan hajthatók a mágnesgyűrűtől távolabbi oldalra. A fesz. indukcióban így se, úgy se vesznek részt, ott pedig bőven van hely. A hűtés se igen jelent nagy gondot, hisz a részben kiöntött mágnesek, mint centrifugál ventilátor adott, ráadásul kültéren van a generátor ahol akkor kell hűteni, amikor fúj a szél. A tekercsfejeket kis trükkel ki kellene hagyni a kiöntésből, vagy a tekercseket is, csak alaposan átitatni a menetrögzítések miatt. (De ez már egyéni praktikum.)

Bizonyára ismert, ezért és az ismétlésért bocs, de nemigen említi meg senki (talán a trivialitása miatt) a tekercselrendezéskor, hogy azokat mindenképp úgy kell elhelyezni, hogy a tekercsoldalak (tárcsagenerátornál a sugár irányú tekercsrészek) egyik fele az É-i, másik fele egy D-i pólus előtt legyen egyidőben! Ebben az esetben lesz az egyes tekercsek kivezetésein a legnagyobb értékű feszültség az egyirányba mutató féltekercsoldalakban indukált feszültségvektorok miatt. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a tek. kivezetésein akár nulla is lehet a féltekercsoldalakban indukált fesz. vektorok összege.
Ezt én a fázisszám kialakítás szempontjával azonos fontosságúnak tekintem.

Egy fontos dolgot nem hangsúlyoztam ki. A kicsi motor tengelyére tettem a szélkereket. Nem alkalmaztam semmi -féle áttételezést.

Ha tárcsagenerátort akarsz építeni akkor két mágnestárcsát csinálj sokkal jobb teljesítményt ad. A tárcsák közötti légrést minél kisebbre csináld. Ha tudsz szerezni 24 mágnest akkor 12/tárcsa + 9 tekercs.
A karika vasmagos verziót én is elvetettem...

Pont most dicsérgetjük a karika vasmagos tárcsagenerátort. Ahonnét másoltad, az egész leírást igen korrektül készült el (az más dolog, hogy én sem a mágnesek távolságával a vastárcsán, sem a tekercs alakjával nem értek egyet, de ezek nem nagy hibák).
A leírásban 45,7 mm átmérőjű, 25 mm magas mágnesek szerepelnek. Ha ilyen méretűeket használnál, a generátor tudná azt, amit leír róla a készítője.
Természetesen más méretű (gyengébb) mágnes is használható, de akkor változik a generátor teljesítménye meg a tekercsek menetszáma.

tudom hogy a kis mágnesekkel szúrtam el de amekkorákat ír az nem kis pénz. Meg a két mágnestárcsa szerintem sokkal jobb hatásfokú. Nem rossz az a verzió ha az embernek csak kevés de nagy mágnese van, de ha van elég de kisebb mágnes akkor szerintem megéri a két mágnestárcsa...

Amúgy elkészült a tartója a generátornak, már csak a farkát kell összerakni a póznát felállítani és a propellert megcsinálni.

Ma levezettem a kismotor kábelét földszintig. Meg is mértem a termelt feszültséget. Volt elég jó szél, de a legmagasabb feszültség 1,05 volt, amit mértem, de általában 0,35 volt körül.

Helló Mindenkinek,Krisz vagyok.Egy régi kérdéshez kapcsolódó laikus kérdésem lenne.Az agregátorokban lévő generátor a gerjesztő feszültséget mozgási energiából
nyeri?Vagy ha nem akkor honnan?Csak mihez tartás végett.

Az aggregátorok vasmagjában van csekély remanens (visszamaradó) mágnesesség. Ez a mágnesesség, annak ellenére meg van, hogy a vasmag lágyvasból készül. Az a pici mágnesesség indukál a tekercsben némi áramot és az elég, hogy összeszedje magát az aggregátor. Hallottam olyanról is, hogy egy aggregátor nem gerjedt be, mert hosszú ideig nem volt bekapcsolva, ugyanis az előbb említett remanens mágnesesség eltűnt. Olyankor a 220 voltos kimenetre egy pillanatra hozzáértettek egy 4,5 voltos elemet, ami adott neki egy kis energiát. Az a pici sokk elég volt, hogy egy kis mágneses teret hozzon létre, és már be is gerjedt az aggregátor. Ezek után, akár hányszor kapcsolták ki és be a gépet, mindig begerjedt. Hosszú hónapok pihenése után, ha újra terepre kellett menjen a csoport, előbb kipróbálták az aggregátort, ha nem gerjedt be, pici áramsokk valamiről, még a cég udvarán és irány a munka.

Generátor céljára ezek a mágnesek kicsik, gyengék. Néháhy 10W-ra számíthatsz szerencsés esetben. Így inkább kisérleti célú, mint használható energia kinyerésre alkalmas tárcsagenerátort érdemes ezekből készíteni. Többen jónak tartjuk a külső vasmaggyűrűs típust a Neten leközöltektől némi eltéréssel elkészítve. Gondolok itt a mágnes távolságokra, tekercs alakra, méretre, db. számra, menetszámra, az "Erbe-féle" tekercsfejes kialakításra. Én az utóbbit készíteném a 20 db-nyi mágnessel egy ~25cm átmérőjű tárcsán rengeteg (1f-ú 40db É-D-i pólustávolságnyi átmérőjű, vagy 2f-ú 80 db ugyanilyen tekerccsel 0,6-s, talán 0,3-s huzalból; a terhelhetőséget, térkitöltést persze pontosan ki kell számolni). Így a tekercsek sok variációban sorba, párhuzamosan köthetők a kisérletekhez. A légrés, a rézkitöltés is így lehet a legoptimálisabb. Én még a gyűrűvasmag tekercsektőli távolságával is játszanék néhány, 0-5mm-s tartományban igyekezve a tekercsoldalakat minél közelebb helyezve a mágnesekhez. A 10 póluspár pedig reményt adna az alacsony 50-300-s fordulattartományban is érdemleges teljesítmény levételre (itt ez néhány 10 W-nyi, de nagyobb mágnesekkel, nagyobb méretekben arányos nagyítással ez feltornázható lenne néhány 100W-ra is). A legtöbb szélkerék terhelt fordulata ebben a tartományban van, ezért célszerű törekedni a 10, 20, akár 40 póluspárú generátorokra, mert így megúszható az áttétel. Nálad a mágnesek adottak, de én jobbnak tartom a sugár irányban felragasztott hasábokat a kör alakúnál. Így nagyobb felületű (hosszabb) tekercsoldal alakítható ki és a kisebb kilépő mágnesfelületek miatt koncentráltabb mágneses tér van jelen a légrésbe helyezett tekercseknél. (Ez a javallatom kisérletileg nincs igazolva, sem cáfolva, részemről azokra a bizonyos téli estékre vár.)

Mivel az agregátorokban leginkább aszinkron, vagy elektromosan gerjesztett szinkron generátorokat használnak a felgerjedés az István által tökéletesen leírt módon történik. Az üzemközbeni gerjesztés energiáját pedig csakis a mechanikus meghajtásból nyeri, más energiaforrása nincs. Ez a gerjesztési energia a kW-s telj.tartományban 5-10%-nyi, kisebb telj-nyűeknél nagyobb és fordítva, gyakorlati okok miatt.

Köszi a válaszokat,láttam olyan aggregátort amelyikben volt akkumulátor-gondolom ez az elektromosan gerjesztett szinkron generátoros verzió.Tehát ha jól értem
a leírtakat akkor ezek öngerjesztő generátorok melyek kellő mechanikus meghajtás hatására termelik az áramot
illetve a kívánt feszültséget a szükséges fordulaton.

Nem is gondoltam hogy ilyen kielégítő választ kapok,köszönöm.

Pontosan, és mindíg be van építve automatikus fordulatszabályozás, hogy a terhelés változásától függetlenül közel állandó frekvenciájú és feszültségű áramot biztosítsanak a fogyasztónak.

Az indukált jelalakon gondolkodtam el egy picit, még nem egyeztem meg magammal. A légrésindukció értékét honnan vetted? Mert én most ennek a számítását igyekszem beírni az exelbe.

Miért temeted az áttételt? Semmi adat nincs arra, hogy pl. egy egyes vagy kettős áttétel 10-es ékszíjjal milyen ellenállású. (én most nem tudom megmérni, mert jó két napos munka kellene hozzá, ezért csak szövegelni tudok róla, de télen biztos bemérem).
Pont nem régen hangzott el, hogy jó lenne a generátor, csak a megfelelő mágnes nagyon drága bele. Na, tételezzük fel, hogy a generátor ellenállást melegít. Egy háromszoros áttétel háromszoros feszültséget meg áramot ad az ellenállásnak elméletileg, ami ugye rendesen megnöveli a levett teljesítményt. Ha járható az áttételezés, akkor meg kell keresni az optimumot a beépített mágnes ár és a hozzá tartozó generátor nagyság, valamint az áttétel költségeinek ismeretében.

Nem temetem, még betegágyra se fektetném, csak amikor magunk kényszerülünk a talán legrosszabb hatásfokú, bármilyen tárcsagenerátort építeni, akkor célszerűnek tartok minden felesleges veszteségi %-ot elkerülni. A kellően erős mágnesek persze drágák. Azt kell eldönteni (ha venni kell,és nincs meg), hogy érdemes-e szerencsés esetben ~50%-s hatásfokú tárcsagenerátort építeni, vagy ugyanannyiért egy DC motort venni. Ezt persze könyörtelenül áttételezni kell 5-10-szeresre.
Magam is azt vallom, hogy költségoptimalizálást kell végezni, de mindenkinek a saját lehetőségeihez igazítva (fellelt anyak, pénztárca vastagság, felhasználási-, teljesítmény igény, stb.).
A néhány 100 W-os telj. tartományban talán 8-10-szeresnél húznám meg az áttetelezés felső határát lehetőleg fogas ékszíjjal. A 2-3-szorosnak én sem látok semmi különösebb műszaki hátrányát a plusz munkán túl.
Nem hinném, hogy egyetemes igazságot lehetne ebben is tenni. Minél több jó lehetőséget, irányt agyalunk ki, abból majd mindenki kedve, lehetősége szerint csipegethet. Ráadásul a saját problémánk megoldásában is előbbre jutunk.

Eddigi tapasztalataim alapján mindig 1:5 körüli áttétel vált be legjobban.(vízszintes rotorral)Bordásszíjas áttétellel ez minimális veszteség.

Szimuláltam FEMM 4.2 programmal.
Bővebben: Link
Jobb mint a vizimag nevű program, nekem suliba oktatták pár órában, akkor megtetszett és azóta használom...
Indukált jelalak: nekünk a legjobb az ha négyszög és 120° széles pozitív és negatív írányban is, hiszen a Hídegyenirányítás miatt egy fázis csak ennyit tud vezetni.

Leírom, hogy szerintem mi a fontos a tervezéskor:
-3Fázis, leginkább az előzőekben tárgyalt tekercselési mód miatt (aminek a tekercsfej kialakítását megvizsgáltam és meg lehet csinálni egyszerűen, szépen, sorozatgyártásban.) Rendkívüli előny a kisebb légrés, és a nagyobb rézkitöltés a tekercstérben.
-Fontos, amit btoti írt a mágnesek és a tekercsek elhelyezéséről: azonos fázishoz tartozó tekercsoldalak középvonala egybe kell essen a mágnesek középvonalával, én más úton vezettem le, de lényeges!
-A mágnesek alakja ugyancsak fontos:
szélessége ne legyen nagyobb sokkal, mint egy tekercs oldala, mert felesleges (fölösleges mágnes térfogat, pénzkidobás). A magassága legyen minnél nagyobb. Ez kifejezetten magas vékony téglatest alak (PL 40*10*5), a lehető legroszabb a kör.
-A mángesek számától a teljesítmény függ (meg persze minden más, de itt kell kezdeni), ezt nem tudom megjósolni előre pontosan, de ez és a pénztárca függvényében kell kiválaszani a mágneseket.
A mágneseket olyan (vagy kicsit nagyobb) átmérőre kell feltenni (sugár irányba állítva), ahhol a kisebb átmérőnél a szomszédos mágnesekoldalak közötti szög 2szerese az 1 mánges oldalai között mérhető szögnek (1/3--2/3 arány!).
Ezután jöhetnek a tekercsek: hasznos magasság legalább a mánges magasságával egyenlő, oldal szélessége legfejjebb a mágnes szélességével egyenlő,
keresztmetszet: a vastagság (légrés, felülről korlátos méret), névleges fordulatszám, mágnesek száma, kívánt feszültség függvénye, számítással megsaccolható.
Szerintem itt teljesen felesleges dupla tárcsában gondolkozni, csak a mechanikát bonyolítja, tekrcselt szalagból egyszerűen megoldható a "túloldal" (akár bontott hálózati torroid magolból is. Fontos, hogy legalább a mágnes szélességével azonos legyen a túloldal vastagsága (telítés)).

Nagyon jó kis összefoglaló. Szinte kiszögezhető a műhelyasztal fölé.
Nincs más hátra, mint minél több e szempontok szerint, és nem feltétlenül weboldalak mechanikus másolásával elkészített tárcsagenerátorok mérési adatait, tapasztalatait közzétenni.
Még egy kérdésem lenne: vizsgáltad, nézegetted-e, hogy mi a helyzet, ha a tekercsek és a gyűrűvasmag közt is van mm-s nagyságrendű légrés. Ezzel még nem békéltem meg.
A jelalak szerintem szinte közömbös gyakorlati szempontból. Bármelyik diódás hídegyenirányító hálózati kommutációjú (a diódákon jelenlevő pillanatnyi anód-katód fesz. vezérel), a magasabb felharmonikusok elvesztése pedig jelentéktelenül kis teljesítmény. Célszerűnek tartom a shotky diódák használatát, ez a meredek felfutásokkal jobban elboldogul.

Gondoltam hogy nem valami power mágneseim vannak de ezt sikerült szerezni ingyen.És ha már eddig ennyit költöttem rá akkor gondoltam épithetnék egy tárcsagenerátort.Annyi lessz a teljesitménye amennyi...De sok kicsi sokra megy.
Segitsetek méretezni nekem ezekre a gágnesekre egy generátort.Nekem nem gond a mechanika.Áttételt is megodhatónak tartom.
Hogy mekkora és milyen lapátok lessznek rajta az számomra lényegtelen.Elősször legyen egy működő generátor és majd ahoz illesztem a meghajtását.
Kisérletezgetésekbe is benne vagyok.

Szerintem semmi, mivel a réz permeabilitása közel 1, azaz levegővel egyenértékű (úgy vehető mintha ennyivel vastagabb lenne a légrés a tárcsák között). Gyakorlatilag pedig csökkenti a "rézkitöltést", mágneses szempontból szerintem lényegtelen.
Jelalak mint olyan tényleg mindegy (épp ezért kell tudatosan megválasztani). Egy periódusban 2*120 fokot vezet egy fázis (minden szimmetrikus), De egy periódusban csak adott értékű feszültség idő terület érhető el. Ha ezt pl szinuszosan oszjuk szét, akkor kiesik a vezetésből a nullátmenet környéke (+-30fok szélességben), vagyis az alatt már másik fázis vezet. Egyszerre pedig csak 2 fázis vezethet.
Namost tervezzük úgy, hogy a vezetési időre sűrűsödjön az összes feszültség idő terület (így a feszültség szint is nől!), ennek a mikéntjét próbáltam meg az elöbb kifejteni.