Akár tökéletes is lehetne, csak a 6N2P/ECC83 meghajtás szerintem ide kevés.

Hogy a viharba ne lehetne :yes:
Kérdés, hogy mennyiért. Nagyon jó minőségű csöveket kell összeszedni, én pentódákkal fognék neki, mert azokat elég egyszerűen át lehet állítani triódás üzemre, akár csövenként, kapcsolóval... Az Avalonhoz megadják a csövek tipusát is. Lehet fikázni az Orosz csöveket, de abban érdekes módon Sovtek csövek vannak. Ugyan A osztályban, de akkor is Made In Russia, és ez az egyik leglegendásabb csöves stúdióelőfok. Símán össze lehet legózni.

Igen egy trióda meghajtásához a 6n2p kevés, de itt srpp szerű kapcsolású triódák érdekes meghajtását látom.

érdekes.


De a 6E5P triódaként erősítene is eleget, és menne is direktben.

Nekem nem trafós szimmetrizálóm van, hanem XLR kimenetű DAC om. Aminek földhöz képest van + - jelkimenete.

Ez nem hasonlít az enyémre, ez nem is SRPP re épít szerintem, inkább két PP erősítő ellenfázisban, de nem Shunt Regulated. Van a komplett kapcsolásban SRPP de az a legelső fokozata.
Ennek ellenére érdekes.

Valódi SRPP-vel talán a tubecad.com-on van ilyen megoldás,
de nem esküszöm meg rá. Működnie kell kondi és légrés nélkül, mint bármilyen hídba kötött végfoknak. Az eleje meg lehet kevésbé cifra is.

Az én elméleti kapcsolásom, ha működne, hozná a PP hibákat? Vagy az SE hangján szólna?

Ha egy SE erősítő elején klasszikus SRPP van akkor már nem is igazi SE?

Hol a határ az SE és a PP közt?

Lehet ki kellene hajítanom az SRPP-t az SE erősítőm elejéből?

Vagy a két SRPP elennfázisban hajtása és HÍD ként való alkalmazás mentesít a PP "átok", a keresztezési torzítás, egyéb SE bajok dinamikátlanság, és offtopic légrésbajok alól?
Egyben egy szimmetrikus bemenetű erősítő jóhangú "asszimetrizálóként" is fog működni?

Sziasztok. Mi a véleményetek egy 50 w-os csöves erősitőhöz 130VA-os Hálózati trafó megfelelő?

Kéne tudni mit szeretnél ?
Ha netán mono akkor még lehetséges is , de kéne többet tudni ,milyen csövek mekkora áramok , fűtőfesz...

Szellemes a kapcsolásod, de egy-két dolgot mindenképp érdemes figyelembe venni... Mekkora impedanciával lenne érdemes terhelni a kapcsolást??? Nyilván jelentős, akár 10kOhm-ról is szó lehet, és ennek megvalósításánál jól jön a légrésnélküli kimenő Az SRPP tápelnyomás-gyengeségét az ellenütemű felépítésnek köszönhetően nem hozza ez a kapcsolás. A hab a tortán, a fázisfordító elhagyása... Amúgy ez a kapcsolás talán többszörösen is PP, egyes irodalmak az SRPP-t is valamiféle PP dolognak magyarázzák... De tovább lehet többféleképpen is gondolni az SRPP-t...

Tudatlanságomban fel tudna valaki világosítani, mit is jelent ez az SRPP?

Bővebben: Link

Talált süllyed. Ezt a kapcsolást, mint kaszkád (kaszkód) kapcsolást ismertem, (elég régi dolog) és a hagyományos értelemben ellenütemről szó sincs (szerintem).
Ezt a kapcsolás feladata impedancia illesztés, és a lehető legnagyobb erősítés elérése. Leginkább kis impedancián levő kis jelek nagy erősítésére használható, a jó jel/zaj viszony elérésére. Az alsó cső munka ellenállása egy, a felső csővel megvalósított áramgenerátor, (áramnyelő) aminek igen nagy dinamikus ellenállása van. Ezért az alsó cső anódján megjelenik az erősen felerősített jel, igaz nagy impedancián. Ezért a felső csövet egy ügyes mozdulattal, mint katód követőt is felhasználva a kimenőjel viszonylag kis impedancián vehető le.
Én így ismertem, és a cikket végigolvasva csak az ellenütem értelmezésében van eltérés.
Szerintem ez a kapcsolás jó eredményt csak kis kivezérlés esetén ad, nem hiszem, hogy végfok meghajtására különösen alkalmas lenne. (bár sohasem próbáltam) Előfokozatokban viszont jó lehet.

Sziasztok. Még mindig lenne egy kérdésem a PL504 PP-vel kapcsolatban. A rács-előfeszültség előállítóban lévő AY103-as diódát szeretném valamilyen elektroncsővel kiváltani, ehhez szeretném tudni, hogy mekkora áram folyik át rajta. Előre is köszönöm a segítséget!

Én ezt a helyedben nem tenném. Mert a rács előfeszültség elég veszélyes dolog a végcsőre nézve. Ha az az elektroncső ** , akkor mennek vele esetleg a végcsövek is, erre még Imi(65) hívta fel a figyelmemet és jogosnak találtam. Nem is beszélve arról, ha valamiért késve fűtődik fel, a végcsövek addig simán átvezetnek. Ha minden mást igen, ezt nem cserélném ki csőre, az biztos.
Amúgy 1-2 miliamper folyhat. Lehet, egy szeptár 6X2P jó lenne oda.

* Szép magyar szó !

Rendben, akkor berakok egy 1N4007-est. Köszönöm az infókat.
A végfokban lévő áthúzott ellenállások hány watt-osak? Ha jól gondolom akkor kettő vagy több. Az áthúzott ellenállásokon kívül 1W-os ellenállásokat használok az megfelel?

A kaszkód és az SRPP szerintem nem azonos...

cascode
SRPP

Ne itt talájuk már fel a spanyolviaszt... Amúgy OTL-t is építettek SRPP kapcsolással.

Shunt Regulated Push-Pull (SRPP)

http://www.freewebs.com/valvewizard1/srpp.html

Ez az én kérdésem is mekkora impedanciájú trafót hajtana ki 4db 6e5p vel.

Más: (egy speckó torzító)
Telítésbe vitt vas szkópon sinusszal mit rajzol?
Gondolom a felső félperiódus csúnyán torzul, amikor még emelkedik a gerjesztés...

Van jellemző jelalakváltozás? pl felül ferdén vágott sinus?

Lehetne vitatkozni, de felesleges.
Idézet 6C4C által linkelt cikkből:

Tehát többféle elnevezés is használatban volt, van, és én csak egyet ismertem. Lehetne vitatkozni az idegen szavak rövidítésein, hogy mi mit jelent. Példának okáért a cascade mint vízesés, azt jelenti (legalábbis számomra), hogy két cső egymás felett. Nyilván a közös áram, (mint a vízesés) a lényeg. Amúgy a Push-pull elnevezéssel is bajom van, (nem megsértve az eredeti szabadalom érdekeit). Szerintem az ellenütem, meg az ellenfázis nem ugyanazt a folyamatot takarja, számomra ha egy B osztályú ellenütemű végfokozat a push-pull, akkor nem lehetne egy ellenfázisú A osztályú fokozatot is annak nevezni, mert akkor példának okáért a differenciál erősítőt is push- pull -nak kéne hívni. Ilyen értelemben, mivel a jelen esetben két cső kaszkád kapcsolásban üzemel, csak A (lineáris) üzemben dolgozhat, nemlineáris, ellenütemben nem. Azért nem lineáris, mert áram azonos időben mindíg csak az egyik oldalon folyik. Az ellenfázisú lineáris üzemben egyidőben mindkét oldalon folyik áram. Amúgy az elnevezéssel további problémám, hol van ebben a shunt, (sönt) ami párhuzamos szabályzást sejtet. A kaszkád kapcsolás csak annyit tesz, hogy a két cső az azonos áram révén sorba van kapcsolva. Ezt nyilván többféle módon meg lehet valósítani. (lásd pentóda - sugártetróda vita, bár ott léteznek valódi sugártetródák, ahol a segédrács a sugárformáló elektróda, és nem egy amúgy pentódában használatos fékezőrács)

Egyébként az ilyen fokozatokat szélessávú mérőerősítők bemenő fokozataiban használtak gyakran.

Húha, ha az srpp ugyanaz mint a kaszkád akkor tényleg felesleges vitatkozni.
Most azon gondolkodom, amikor az srpp helyett kaszkádot építettem anno egy trióda meghajtásával vesződve, lehet nem vettem észre ugyanazt építem csak máshogy nevezem?

Akkor biztos a hit ereje okozta a nagyobb erősítést, és a nagy belsőellenállást, ami miatt nem tudott megfelelni.

íme a kaszkád:
http://www.freewebs.com/valvewizard/cascode.html
Íme a MU követő:
http://www.freewebs.com/valvewizard1/mufollower.html

Ne haragudj, ez nem kaszkód... A kaszkód felső csöve földelt rácsú, itt pedig inkább aktív munkaellenállásról van szó... Az alsó cső kaszkódban 1/S, itt pedig Rk(1+mű) munkaellenállást lát... A kaszkód NEM fordít fázist, az SRPP pedig IGEN... Az erősítés nagy eltéréséről nem is beszélve... A kaszkóddal pentódaszerű erősítést lehet elérni, az SRPP mindig kisebbet erősít, mint az alsó cső műje... Hangjáról megoszlanak a vélemények... Ahogy tegnap írtam, tovább is lehet gondolni a dolgot

Nameg sweep generátor kimenő fokozatában is.

Az általad említett cikkben, említve van az eredeti szabadalmi neve: "Series-Balanced amplifier". Ha ezt használnánk, semmi bajom nem lenne. A kaszkód kaszkád elevezés pedig semmi mást nem takar, mint a soros elrendezést, amelynél több elrendezés is lehetséges, így ez a SBA, de más is, ahol a felső cső rácsa fix előfeszültséget kap, sőt a felső cső üzemelhet mindhárom alapkapcsolásban, ez persze a fokozatnak eltérő tulajdonságokat ad.
Jelen esetben (mint már kifejtettem, és Te is írod) a felső cső egy aktív munka ellenállása (áramgenerátor, vagy nyelő) az alsó triódának, ugyanakkor mint katódkövetőkén is dolgozik. De dolgozhat földelt rácsú kapcsolásban is.
A problémám abból adódik, hogy a SRPP elnevezés nem fedi a fokozat működését (az eredeti elnevezéstől eltérően) mert fázis fordítás van ugyan benne, de ettől még nem lesz ellenütemű (PP), csak ellenfázisú. (korábban kifejtettem a két fogalom közötti különbséget) És pláne nem fedi a "Shunt Regulated" (SR) mert nem látok a soros kapcsoláson kívül semmilyen párhuzamos (shunt) szabályzást.
Azt is említettem, hogy szélessávú műszer erősítők bemeneti fokozataiként volt ismert számomra, ahol alapkövetelmény az impedancia illesztés, az igen kis amplitúdó és fázis torzítás, jó jel/zaj viszony. Ilyenformán tökéletesen megfelelhet audió erősítők kisjelű erősítő fokozataiként. Persze nagyjelű fokozatként, meghajtó, és különösen végfokozatként, könnyen lehet hogy nem felel meg, de nem is erre találták ki.
(Az, meg hogy hogy befolyásolja az átvitelt, kinek tetszik, kinek nem, ahhoz nincs hozzáfűzni valóm, csak nehezen viselem ezt az ilyen, meg olyan hangja van dolgot. Mindennek meg van az oka, csak meg kell keresni, méréssel, számolással)

Miután az SRPP soros dc csatolt megoldás, végülis megáll a kaszkád megnevezés is (de akkor nem utal a kapcsolás részleteire, mert többféle van), az ilyen megoldásokat (soros dc csatolt) hagyományosan kaszkád kapcsolásoknak szokás nevezni. Tehát az SRPP az kaszkád, de vannak más kaszkád kapcsolások is. Ha a felső cső földelt rácsos (nem fordít fázist), akkor sokkalinkább kaszkódnak szokás nevezni (ha az egész megelőző cső bent van az őt követő cső rácsa és a katódja között párhuzamosnak vesszük, pl. ikertriódás kaszkód, nem pedig ikrtriódás kaszkád, pedig az anódáram közös, tehát ebből a szempontból soros). Dehát ezek csak szójátékok, nincs érdemi jelentősége, a lényeg úgyis kiderül a szövegkörnyezetből, kapcsolásból. A BME-n simán ellenütemben vezérlik az oszcilloszkóp X lemezeit (1974-es szakirodalomban), pedig csak ellenfázisú lehet, mégsem okozott ez eddig senkinek dilemmát szerintem.

Az SRPP és kaszkód is kaszkád, két különböző áramkör, teljesen eltérő paraméterekkel és teljesen más alkalmazásra. OK??

Nem OK?? Nagyon nem érted miről van szó. Legalább elolvasnád mit írtam.

Igazad van, kár ebből hitvitát csinálni.

Jelen esetben SRPP (SBA)-ról van szó és itt a felső cső nem áramgenerátor, de vezérelt aktív munkaellenállása az alsó csőnek. A két cső belső ellenállása egyforma. Nyugalomban felezik a tápot. Vezérléskor hol az egyik, hol a másik képvisel kisebb ellenállást az áram útjában. Áramgenerátornál mindig az áramgenerátor egyedül dönti el mekkora lehet a soros áram a körben azáltal, hogy belső ellenállása mindig sokkal nagyobb, mint az áramgenerátorral soros egyéb áramköré. Az áramgenerátor a nagy ellenállásával feszültséggenerátoros üzemet tesz lehetővé az erősítést végző elemnek (ezért az erősítés jelentősen növekszik). Az SBA-nál szó sincs ilyenről, ott vezérelt ellenállásokkal, osztással, tápközép körül alakul ki a hasznos jel (ezért balanced). A felső cső ugyanakkora vezérlést kap az alsó cső fix anódellenállásáról (shunt vezérlés), mint az alsó a bemenetről. Mikor az alsó csövön nő a potenciál különbség, akkor a felsőn csökken a potenciál különbség, és fordítva (push-pull jelleg).