Tisztelt Uraim! Kínomban készítettem egy egyszerű szerkezetet hogy végre tudjam mérni hogy mennyi az annyi Mindig és mindenhol az a kérdés hogy "és mennyi gázt ad és hány amperrel" Talán most okosabb leszek ha elkészül a következő
Itt a link:http://www.youtube.com/watch?v=I20CojgdXHM&feature=player_embedded

Üdv a tapasztaltabbaknak.
Érdeklődnék hogy a plexi szigetelés esetén milyen eredményt kaptál? Esetleg külső mágnesekkel próbáltad már a gáz fejlődést javítani, vagy rezonanciához hangolt frekivel tekercseken át táplálni a cellát? Van valakinek tapasztalata arról hogy a vízgőz ami a cellából származik milyen mértékben csökkenti a motor fogyasztását? Én egy 10A áramból szeretnék 1liter/ perc tudású bontót.

Egyenáramnál nincsen rezonancia,

Szerintem a vízgőz sehogy sem csökkenti, a bontott gázok már esetleg.

Igen sok tapasztalat van a víz fogyasztás csökkentő és nyomaték növelő hatásáról, érdemes utánna olvasni annak aki még nem hallott róla. A bontót természetesen PWM elektonikával is érdemes ellátni a jobb hatásfo kedvéért és az már váltakozó komponenst is tartalmaz. Az LC kőr mint energia tároló pedig olyan csodára képes, hogy a jósági tényzőjével arányosan növeli a feszültséget illetve az áramot és valószínüleg így javulhatott a Mayer féle bontó hatásfoka is.

Kedves Collektor!

Ebben azt hiszem tévedsz! Nagyon sok olyan rendszer működik, ahol vízgőzt vezetnek a szívótorokba, semmi HHO, s mégis jelentős fogyasztás csökkenést érnek el. Az csak részletkérdés, hogy a vízgőz magából a bontóból származik, avagy egyéb úton állítják elő. A víz(gőz) hatásmechanizmusa az égőtérben valahogy úgy magyarázható, hogy figyelembe vesszük magának a víznek azt a tulajdonságát, hogy magas hőfokon szétbomlik hidrogénre és oxigénre. Ehhez már alig 6-700 C fok is elég. Egy Otto motorban, az üzemanyag égése közben a hengerben ennek többszöröse uralkodik . Ha ebbe a forró közegbe víz, vagy vízgőz kerül, akkor (annak mennyiségétől függően persze) bekövetkezik a bomlása. A felszabadult hidrogén is meggyullad, hiszen az égéséhez szükséges oxigén is rendelkezésére áll. Ebben az esetben először hőt von el a rendszerből, majd a bomlás után viszont hőt ad le, de egyben a hidrogén magas égéshőjének köszönhetően javítja a fosszilis üzemanyag égésének is a hatásfokát. Az égésterméke természetesen megint csak H2O lesz, mely ismételten azonnal vízzé, majd vízgőzzé alakul és újfent el is bomlik. A folyamat addig zajlik, mígnem kinyit a kipufogószelep. Lehet, hogy nem egészen szakszerű a válaszom, de közelebb áll a valósághoz ez a hatásmechanizmus, mint amit Te állítasz, vagyis: "Szerintem a vízgőz sehogy sem csökkenti, ..."

Korábban már közöltem olyan linket amiben ez megtekinthető volt.

Üdvözlettel: patkolttojas

Szia! Igazad van nekem sokáig volt a régi 120-as ban igaz az nem gőzt csak vizet szívott a benzinhez de rendesen ment az autó és megnőtt az ereje is.
Épp tegnap szereltem be ennek a "modernebb" változatát ami úgy működik hogy a most vákuumra kötött HHO egy T-vel elosztottam és oda vezetem a kipufogó által túlhevített vízpárát. A vízpárásítónak meg betettem még egy bubiztatót (0,3l-es). Erre véletlenül jöttem rá akkor amikor megmértem a bontó gázhozamát és ehhez lehúztam a a bubihoz vezető csövet természetesen a motorba egyből ezen keresztül szívta a levegőt és láss csodát elkezdett gőzölni a kipufogó, a fordulat meg felment ~300-al.

A PWM-től nem lesz váltakozó áram, hanem szaggatott egyenáram! A kettő teljesen más.

Az LC kör csak váltakozó áramon képes erre a 'csodára' (tehát szaggatott egyenáramnál nem), ami egyébként egyáltalán nem csoda, nem kapunk semmivel sem nagyobb teljesítményt vele, mint normál esetben.

A vízgőz pedig gondolom elbomlik HHO-ra, és úgy ég el, ezért javíthat a hatásfokon. (Szerk: látom közben patkolttojas te is épp ezt írtad).

Srácok!

Tegyük fel, hogy kész a rendszer. Megy a HHO és megy a Gőz a dugattyú fölé "dógozni"...
Gyula már ott tart, hogy összeáll neki.

Gyula,
Akkor most kipróbálnál valamit kérlek ? Légy szíves.
A motort tápláló benzin csőbe építs már valami fojtót légy szíves.
A motor fordulatszámát pörgesd fel arra az értékre, ahol általában közlekedni szoktál (előzési tartalékkal).
Ezen a fordulaton kezd el folyamatosan lefojtani a benzin beáramlást és addig csavard le, amíg ezen az emelt fordulaton elkezd kihagyni illetve dohogni ill. fulladozni.
Onnan picit tekerd minimálisan vissza és kész.

Ezzel a fojtott benzinbeáramlással a HHO-val és a Gőzzel együtt kellene menni 100 km- kb. és megnézni, hogy mennyi benzint fogyasztott.

Na mi a véleményed erről?

Üdv,
Robi.

Ez még csak egy elméleti felvetés és nem tudom kipróbálni, hogy működőképes-e.
Ráadásul nem biztos, hogy mindenfajta csúcselektronikával (ECU) össze tud ez jönni.

Én nem tudom még kipróbálni, ezért kérlek meg téged Gyula.

Köszönöm véleményed és tapasztalataidat.

Üdv,
Robi.

Befecskendező rencernek pontosan az a lényege nagy nyomáson jutatya az üzemanyagot a rencerbe hacsak becsöpen akor semi értelme ugyanotvagyunk mint a lada karburátor . Én a karterszűrőt használon esztra párásításra elégé hatékony .

Szia! Nálam nem megy letilt a számítógép ha leesik a benzin nyomása! Én csak a lambda módisítóval tudok játszani!
De most nincs kedve a pénztárcámnak autózni olyan mint itt a jobboldali DE az autó észrevehetően jobban megy. Mint írtam beépítés után felugrott a fordulat ~300-al és eltartott egy ideig amíg a vezérlő képes volt benzin elvétellel korrigálni a fordulatot!

Szia kissrobchy!

Nem tudom, hogy szegény Gyula mit fog ezzel kezdeni, mert szerintem a megoldásnak elvi akadályai vannak.

1. Ha korszerű motorról van szó. melyben az ECU dönt, hogy mennyi benzin kerüljön befecskendezésre, akkor csak hibajelet kapsz és nem is igen tudnám megmondani hol lehetne fojtani a benzincsövön. Csak az üzemanyag szivattyút (vagy AC pumpát) kezdenéd kicsinálni.

2. Ha régebbi sima karburátoros a motor, akkor meg az a probléma, hogy a karburátor megfelelő feltöltését tudnád csak megakadályozni, de az első gázfröccsnél azonnal dadogna, majd lefulladna a motor, mert a karbiban a benzinszint nem megfelelő.

3. Ha arra gondolnál, hogy mondjuk a főfúvóká(ka)t cserélnéd ki más méretűre, azt eltudnám képzelni, de az sem egy egyszerű dolog, mivel a keverési arányt teljesen felborítod. Egyrészt azzal, hogy kisebbre cseréled, de másrészt azzal is, hogy változó még a benzin/levegő/HHO összetétel is, vagyis a fordulatszám függvényében folyamatosan csökken az egy lökettérfogatra eső HHO mennyisége, feltéve, ha nem szabályzott termelésről van szó. A HHO fordulatszám függő termelése ugyan megoldható, de a hirtelen gázadáskor sajnos ez sem lenne megfelelő. Ennek több oka is van. Mondhatnék több nyomós okot is:
- A visszaégésgátló fojtása miatt még egy hirtelen megnövekedett gáztermelés is jelentős késéssel jelenik meg a cső végén.
- A hirtelen áramnövelés hatása is késve jelentkezik a gáztermelésben.
- A nagyobb mennyiségű gáztermelés a visszaégésgátló fojtása miatt nagyobb nyomást kelt a tárolótartályban, ha az nem merev akkor még annak a tágulásával is kell számolni ebben az esetben, nem csak azzal, hogy az elektrolit feletti szabad térben is meg kell növekednie a gáz nyomásának.

Ha ezeket a szempontokat mind figyelembe veszed, akkor próbálj meg kialakítani egy elvi megoldást, mert amit szeretnél, bármennyire is hatásos lehetne (elvileg) nehezen megvalósítható. Sokszor jut nekem is eszembe hasonló ötletsor, de megpróbálom először a legnagyobb pesszimizmussal végigvinni, hogy mi van ha ..... és sokszor ezért nem jut el a gyakorlati megvalósítás fázisába.

Hirtelen csak ennyi jutott eszembe, de még nem is rágtam meg rendesen , hogy mit is kellene tenni!

Várom válaszod!

Üdvözlettel: patkolttojas

"A PWM-től nem lesz váltakozó áram, hanem szaggatott egyenáram! A kettő teljesen más. "

Igen, annyiban más, hogy a középértékével feljebb van tolva az AC komponens benne.

Az LC kör valóban csak váltakozóáramú körben képes folyamatosan rezegni, de a szaggatott egyenáram is tekinthető váltakozónak, ez csak attól függ, hogy milyen potenciálhoz képest mérjük a feszültséget vagy az áramot.

Ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor még a rádiók sem működnének .

Jó, akkor tegyél be egy PWM-es egyenáramú körbe egy soros LC kört, és várd meg, míg kialakul a feszültségrezonancia.

Sajnos úgy látszik, hogy sokan nem tudják, mit is jelenet a váltakozó áram.
Idézek neked a wikipédiából:

A kulcs az irányváltás (vagy legalábbis nullátmenet), nem pedig az, hogy szaggatod az áramot, attól neked nem lesz váltakozóáramod, még akkor sem, ha te annak hívod.

Kedves Collector kérlek egy akármilyen négyszög hullámformájú ( akár fix vagy változó impulzus szélességű) jelet játszál le winampal és figyeld a spektrumanalizátorán a megjelenített frekvenciákat.... remélem ez korrgálja a tévedésed ez ügyben. Egyébbként kérem inkább tapasztalatokról beszámolni, ha valaki kérdez akkor a kérdésre válaszolni, mert még ha butaságnak is tűnik valami a klasszikus fizika is tévedhet, pont az elhanyagolhatónak mondott dolgok lehetnek számunkra lényegesek, mert mi nem a képletek igazolására törekszünk, hanem használható olcsó fogyasztás csökkentésre. Ennek egyik módja ha plusz éghető gázt juttatunk az égéstérbe az üzemanyag cseppek közé ( pl dízel gáz, vagy hidrogén). Ezért csinálunk durranó gázt. Persze ha felmelegítjük az üzemanyagot, illetve aceton, xilol, stb adalékot teszünk bele, esetleg jobb gyújtást alkalmazunk, az is javítja a fogyasztást, úgy hogy nem okoz kárt, nincs teljesítmény csökkenés. Hangsúlyozom én most egy optimális HHO-ra keresem a megoldást. Üdv VL

Kipróbáltad, amit említettem? Tegyél be egy soros LC kört a PWM tápoddal, ha te neked ott áram fog folyni, majd akkor lehet okoskodni. Addig pedig maradjunk annyiban, hogy a szaggatott egyenáram is csak egyenáram.
Az, hogy víz kerül a motortérbe, egy dolog. De nem mindegy, hogy te külön bontod cellában, vagy az égés hője bontja szét? Dehogynem. Persze egy hangyányival biztos jobb lesz a hatásfoka, nincs közben generátor és a HHO cella, ahol veszteségek lépnének fel.

Kedves Collektor!

Azt hiszem nagyon egyszerűen rövidre lehetne zárni e vitát, ha feltennél mondjuk egy macskarajzot, némi magyarázattal, ami azt ábrázolja, hogy mi a különbség a váltófeszültség és a szaggatott egyenfeszültség között. Ezzel mindenkinek látványos is lehetne, hogy Te mire gondolsz és mások mire gondolnak. Azt hiszem a megoldás ebben rejlik!

Ezzel azt is megmagyaráznád egycsapásra, hogy miért nem lehet váltófeszültséggel vizet bontani, csak legfeljebb forralni az eletrolitot.

Azért ne felejtsd el, hogy nem csak az a váltófeszültség, aminek a jelalakja szinusz formájú! Valahogy ezt is ábrázolni kellene a rajzodban. Gondolok itt mondjuk a kvázi szinuszos kimenetű UPS-re, ahol a transzformátor primer oldalát egy több lépcsős négyszögjellel hajtják és a kimeneten ennek megfelelően az induktivitás hatására egy kissé szögletes jel keletkezik, ami viszont nagyon sok berendezésnek már megfelel.

Kérdés: van e a négyszögjelnek effektív értéke? Ha van, akkor mit is jelent az effektív érték fogalom:

"A villamos áram effektív értéke (vagy négyzetes középértéke) az áram hőhatására ad útmutatást. Az effektív érték annak az egyenáramnak az értékével egyenlő, amely azonos idő alatt ugyanakkora munkát végez (hőt termel), mint a vizsgált váltakozóáram. "

Köszönöm a vitapartnerek nevében!

Üdvözlettel: patkolttojas

Nem, még készül, mivel nem azt szeretném hogy a hatodik bontó legyen az igazi, hanem egy bevált megoldást után épitenék. Talán ezt még nem láttad: http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert10...s.html
De ez most nekem tul nagy lenne. Az hogy milyen formában kerül víz vagy hidrogén a hengerbe, az bizony nagyon nagyon nem mindegy hogy, hogy zajlik le az az 5ms nagyságrendű gyorségés. A beszivott levegőhöz adott hidrogén a gyújtási sebességet javítja az égést tökéletesíti, a víz az pedig a maximális hőfokot csökkenti és késlelteti, tehát van értelme a kettőt együtt alkalmazni, midegyik hatásfok növelő.Egyébbként én nem osztottam az észt, amire először reagáltál abban én pont ezt kérdeztem, hogy a két hatás hogy viszonyul egymáshoz.

Már hozzá is kezdhetsz a a cáfolathoz. Itt egy sima áteresztőtranzisztor, ami PWM vezérlést kap, és egy soros LC kör a HHO-val, ahogy gyakorlatban ezt többnyire szokás csinálni (de lehetne bármi más is). Áruld el nekem (rajzold bele), hogy szerinted a töltött kondenzátorból merre fog távozni a töltés, miután a szaggatott egyenárammal feltöltötted. Merthogy erről beszélünk, hogy rezgőköröket akarunk alkalmazni egyenáramú körben.
Tehetünk be visszirányú diódát is a FET mellé, akkor sem fog megváltozni az áramirány. Ha valaki ezek után továbbra sem tudja mi a különbség a váltakozóáram, és a szaggatott egyenáram közt, azzal nem tudok mit kezdeni, tegye be, és jöjjön a csoda, ámen.

Hát a cellából ígyis úgyis kerül valamennyi pára ki, kíváncsi lennék pontos mérésekre, hogy mennyiben jobb, ha külön még több gőz jut az égéstérbe.

Szia!
Az amit lerajzoltál az antenna erősítőknél használtam zavarszűrőnek persze ahhoz egyediek voltak a tekercsek.
Meg ez a bekötés volt a távoli antennán elhelyezett tranzisztor táplálására is
Egy kérdés tudsz akkora kondival szolgálni ami pl: 20A-t képes átereszteni?

Szevasztok.Kéretlenül beleszólok az értekezésetekbe-Bocs'.Nem feltétlenül lesz veszteség a vízbotásnál,ezt saját tapasztalatból állítom.Valaki(k) megállapították(kiszámolták)hogy a vízbontók hatésfokát az MMW(milliliter/minutum/watt)értékekkel lehet meghatározni.Ha ezt elfogadjuk(miért ne?)a 9,28 mmw érték jelenti a 100% hatásfokot-a bevitt energia=a kivett energiával.Nekem sikerült (véletlenül)olyan bontót készíteni,aminek az MMW-je (többszöri mérésnél)10 és 15 között volt(igaz a 15 csak 1 mérésnél tehát ezt nem vehetjük ténynek)de a többi(kb 10)mérés mind 10 fölötti mmw-t mutatott.Tehát beigazolódott,hogy lehet vizet bontani 100% fölött.Egy szépség hibája volt a dolognak,hogy az MMW 10 értéknél a termelt gáz 1-2 dl/perc volt csupán.Jogos a kérdés:Ha 100% fölötti hatásfokot értem el,miért nem növeltem a termelt gáz mennyiségét és megoldhattam volna a világ energia gondjait,légkör szennyezés problémáit?Megpróbáltam,a mennyiség fölment 1.5l/perc-re az MMW leesett 6-7közé(legjobb érték).Más:a hengerekbe akkor is víz kerül,ha HHO-t juttatok be-csak ez a víz már bontott állapotban van(ezért HHO)tehát a bomlás-egyesülés folyamatból egy lépés(bomlás)előnyt adtam a folyamatnak.A sorozat egyből egyesüléssel indulhat-azaz energia termeléssel,a hidrogén-oxigén egyesülése adja az energiát,a víz bontása eszi.Viszont az tény,hogy a vizet nem csak árammal,hanem hővel is lehet bontani.A foszilis üzemanyagok égésénél hő keletkezik,-miért ne használjuk ezt a víz bontására a hengerekben?Mert ha kevés vizet juttatunk a hengerekbe kicsi lesz a nyert plusz energia,he meg sokat-felhígul az üzemanyag-levegő keverék ezért nem gyullad meg a keverék.Olyan gyujtó rendszer kellene,ami a vizet önmagában is képes begyujtani nyomás alatt-láttam már olyan videót a joutube-n ahol a vizet begyujtották légköri nyomáson.Ez mondjuk nem alkalmas belsőégésű motoroknál,de alkalmas lenne fűtő berendezésekben-végül is fűteni is kell,nem csak autóval közlekedni.És a motorok a bevitt energia kb 30 %-át hasznosítják,a kazánok meg 90% körül.Szerintem érdemes lenne ezzel az oldalával is foglalkozni a HHO technikának.

Kedves Collektor!

Engem nem kell meggyőznöd! Én nem azt mondtam, hogy én nem tudom miről van szó. és nem is vitatkoztam Veled. Én tudom mi a különbség.

Én csak annyit mondtam, hogy :
"Azt hiszem nagyon egyszerűen rövidre lehetne zárni e vitát, ha feltennél mondjuk egy macskarajzot, némi magyarázattal, ami azt ábrázolja, hogy mi a különbség a váltófeszültség és a szaggatott egyenfeszültség között. Ezzel mindenkinek látványos is lehetne, hogy Te mire gondolsz és mások mire gondolnak. Azt hiszem a megoldás ebben rejlik!"
De még mindig sokan nem értik szerintem, mert azt nem tudják - gondolom most egy hatalmas titkot árulok el ,
hogy miért nem sül ki a kondi! Mert nincs mi kisüsse! Ha viszont olyan lenne a PWM, ami persze nem is lenne jó és nem is ez lenne a neve persze, hogy nem egy, hanem mondjuk két FET lenne a végén és ellenütemben dolgozna, akkor bizony kisülne a kondi is, de ekkor már nem szaggatott egyenfeszültség lenne jelen, hanem egy négyszög jelalakú "váltófeszültség", vagy legalább is valami hasonló.
Ez egy erősítő végfoka lenne, ami mondjuk akármilyen osztályban dolgozik (tudom milyenben de nem mondom meg) és nem PWM.
Na ez a jel már átmenne egy soros LC tagon is, (persze a frekvencia, az induktivitás és mondjuk a kapacitás értékétől függően), csak éppen vizet nem bontana!

Valószínűleg Te erre gondoltál és ez az a pont, amikor egy hullámforma kevés a magyarázathoz. Ha nem tudnám, hogy működik a PWM, akkor esnék bele ebbe a hibába.

Üdvözöllek: patkolttojas

Kedves Collektor félre értettél! Én nem igy értem, és ha figyelmesebb vagy csak tekercsről beszéltem ugyanis a " kondenzátor az maga a bontó. Természetesen a kapacitásunk így nem klasszikus enyhén szólva is gyatra kapacitás de nem ez a lényeg, hanem az, hogy akiknek jó hatásfokot sikerült elérniük azok a "víz rezonancia frekvenciáival" tekercsen keresztül AC+DC-s megoldást alkalmaztak. Vannak akik elméletet is gyártottak hogyan működik, ezt én inkább a fizikusokra hagynám tanulmányozzák még a vizet és a hidrogént. A tapasztalatok szerint víz és víz között is külömbség van -akkor is ha nem tudjuk még az okát- pl a desztillált és esővíz nekünk jobb mint a többi, az hogy melyik szenyező maradvány rontja a bontást nem tudjuk, mint ahogy azt sem hogy, milyen szennyező komponens jelenléte( akár csak ppm-es mennyiség is) javítja (katalizálja) a folyamatot. Gondold csak meg a D vizet is többszörös desztillációval gyártják, és láss csodát az emberi szervezet gyógyul tőle. Talán a titán jelenléte javítja a szén meg ront a vízbontás hatásfokán-de ez csak tipp. Van még min agyalni.

Én azért rajzoltam fel ezt, hogy miért nem működik, nem azért, miért működik.

A cellára nem gondoltam kapacitásként, de ha annak is vesszük, az egész LC körnek a jósága az rettentően alacsony, tehát hiába a rezonancia. Azt pedig nem mondtad, hogy AC-vel akarsz bontani, nekem ilyen eszembe sem jut.
Egyébként ha ugyan akkora teljesítménnyel, mint egyenáramú bontásnál, AC esetében nagyobb gázmennyiséget kapnál, az azt jelentené, hogy 100%-nál nagyobb hatásfokot érnél el, amit visszacsatolva létrejön az örökmozgó, ami nem lehetséges.
Tehát ez a hatásfok nem javítható tovább, ezzel nem érdemes foglalkozni, hiába vannak xy gépek/motorok a neten, amik maguktól működnek vízzel, az mind humbug.

Szia! Az a helyzet hogy a cellákról úgy mit kondenzátor nem is lehet beszélni!
Abból induljál ki hogy egy kondenzátor milyen célra helynek el egy áramkörben? Ha ebbe belegondolsz rájössz hogy maximum akkumulátorként lehetne a bontót definiálni! Persze abból is a legsilányabb mivel az áram lekapcsolása után igen rövid ideig marad meg a feszültség.
Más tettem fel egy rövid videót az elkészült "meleg párásítóról":
http://www.youtube.com/watch?v=vfYQwB7sJPU
idáig ~50km-t mentem vele viszont a víz elég gyorsan fogy ami nem lenne gond ha nagyobb lenne a tartály. most arra keresek megoldást. a motoron azt vettem észre hogy sokkal rugalmasabb lett rángatás nélkül képes 30-tól 5.-ben gyorsítani persze nem úgy mintha visszaváltanék.

Szia gyula
Tetszett a videód!
Az érdekelne hogy hová csatlakozol be a csövekkel? A 100Km/l -es víz fogyasztás már gőzgéppé is alakítja motort ami nem baj ha nem okoz korróziót. A fogyasztás hogy változott?
Az a baj hogy a fogalmakat a tanult elektronikai alkatrészek, és a klasszikus fizika szemüvegével nézzük, és így persze sánta az egész. A tekercs az rendben van, a bontó az pedig tényleg inkább akku, és az impulzusos táplálás az egy csillapodó rezgő rendszerként viselkedik, -ahol a fogyasztó a bontó- és ha a víz rezonanciájával gerjesztjük akkor lesz több gáz fejlődés. Tulajdonképp én sem értem, mi az hogy a -víz rezonanciája- de ezt nem én találtam ki. De szerintem kevesen tudnák értelmesen elmagyarázni hogy is működik pl. a kipufogóban a platina katalizátor, pedig több tíz éves technológia. Egyébbként láttam már videót ahol vízbontással sziget üzemben működő agregát ami a saját HHO-ját előállította + még egy fényszórót is táplált "örökmozgót" csináltak. Nem volt semmi extra, ami átverés gyanúját keltette volna. Ha valakinek olyan bontót sikerül készítenie ami valamilyen hidrínót is termel, akkor már működik is a dolog. Az USA-ban már erőművet és tengeralattjárót is hajtanak vele kisérletileg. Van magyar szaki is aki ismeri az elméletét, és tudja hogy lehet megoldani gyakorlatban. Ha én tudnám nem merném publikálni. :yes:

Bocs a második rész az Collektornak a válasz.
De inkább nézzétek a Bob Boyce féle elektrolizáló-t : http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert10...s.html
Hogy lehetne kicsiben hasonlót készíteni?

Szia!
Az a víz rezonanciája úgy működik hogy minden anyagnak van egy olyan "sebezhető" rezonanciája ami a molekulák kötését szétbontja. Ezt úgy képzeld el mintha egy mágnest ráteszel egy vasrúdra és elkezded forgatni egy fúrógépben minél nagyobb felületen érintkezik a mágnes a vassal annál nagyobb fordulatot bír ki. Az egyes anyagoknál is így van van ami gyengébb kötéssel rendelkezik van ami erősebb.
Na most ha ezt a vasat kívülről egy elektromágneses térbe teszed akkor a mágnes egyszerűen egy bizonyos erősségű mágneses térerőnél leesik a vasról.
Általában az anyagoknál is így van csak az a gond hogy hogyan hozzad rezgésbe!? A víznél próbálták már hanghullámmal elektromos árammal. Csak az a baj hogy valószínűleg kicsi volt a "hozam" mert nem igazából terjedt el a dolog. Lehetne még talán lézerrel is próbálkozni mondjuk úgy hogy egy tükrösfalú edénybe engedni bele a lézerfényt és elkezdeni keresni azt a rezgést ahol a víz elkezd bomlani. Az sincs kizárva hogy az eredeti frekvencia valamelyik "felharmónikus frekvenciája" adna olyan eredményt amit már érdemes volna ipari méretekben megcsinálni. Azt gondolom hogy ennek a házi kikísérletezése meghaladja az itt fórumozók összvagyonát sajnos
Tehát maradunk a legegyszerűbb megoldásnál és ebből próbáljuk a legnagyobb gázhozamot a legkisebb árambevezetéssel elérni! A cél adott és ebben a fórumban az a jó hogy mindenki a saját ötletével próbálja ezt megoldani. Valahol ez felér egy profi brigáddal akik pénzért csinálják ugyanezt. A motivációról nem is beszélve hisz aki pénzért csinálja nem biztos hogy érdekelt a gyors sikerben hisz akkor jön a következő feladat. Itt pont fordítva van vagy gyors a siker vagy elfogy a pénz és kedv