Most már ez így marad 1,4T-ra számolva. Majd a következőnél másképp járok el. Remélem attól még gyakorlatban is az elvárt teljesítmény kivehető lesz. Mellesleg közel állandó használatra lenne szánva.

Az auto trafóm elvileg 220 V-ot redukált le 110 V-ra, de ha a konnektoroknál mértem, akkor 134 V-ról 117 V-ra.

Itt csatoltam egy jpg file-t, amin a vasmag pontos méretei láthatók.

Egyébként az első néhány üzeneteimben elég sok mindent leírtam a trafóról,
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_79_26_ASC.html
jó néhány fotót is feltettem (de legpontosabb méretek ezen a legfrissebb fotón látható).

Hogy mi vesz fel 2 kW-ot? Semmi sem, mert 2 kW-os készüléket soha nem kötnék öszze egy 2 kW-os trafóval.

Azért vettem annak idején 2 kW-os trafót, mert a legnagyobb teljesítmény amire szükségem van, az 1.5 kW. :

4 szeletes kenyér pirító: 1500 W
Panini sütő: 1500 W
Szőnyeg tisztító: 1440 W
Porszívó: 1440 W

és az volt a tervem, hogy has ne maxálom ki a trafót, akkor az évekig fog nekem működni. Azóta olvastam valahol, hogy 33%-al kell fölé célozni ez okból, tehát max. 1500 W esetén kb. 2250 Wattos trafót kellett volna vennem.

Bocs, elírtam a trafó primer felszültségét, az nem 134 V hanem 234 V,

tehát 234 V-ról, 117 V-ra.

Ahá!

Már emlékszem, hogy hol olvastam, az Amazon-on, ahol vettem a trafót 1 évvel ezelőtt, és a szöveg még mindig ott van a termék leírásnál:

www.amazon.com

de itt a szöveg is:

For safety, it's recommended by the manufacturer that the voltage transformer's maximum power should be equal or greater than the power rating of your appliance multiplied by 1.5. For example, if you have an appliance rated at 100 watts, you will need to pick a transformer with a maximum power of 150 watts or greater.

Ez viszont azt magyarázhatja, hogy ez a trafó talán mégsem 2 kW-os.

Ha valaki leírná nekem, hogy hogyan kell szétszedni ezt a trafót, akkor megtudnám, hogy milyen vastag kábelt használtak benne és a menetszámot. Ha az anyákat leveszem róla, akkor az EI vasmagot szétlehet húzni??

Ha nincs összehegesztve a széle, és keresztbe van lapolva, akkor kis szerencsével sérülés nélkül szét lehet szedni. Kisvésővel (ésszel) meg kell ütni az első lemezt, a többi lemez szikével leválasztható.
Ha hegesztett, akkor egyszerűbb (bár nem tűnik annak) el kell fűrészelni vasfűrésszel a kötést. Mikró tarfót sokat széteszedtem így 5 perc alatt. Ekkor kijön egyben a E rész is. Ha újra van tekerve egy karosszériás húzza össze CO-val a széleket.

Hát igen a szorzó. Kínai fake... Nyilván 60 wattos a 100..

Angliában van szabványos 110 voltos leválasztó trafó építkezésekhez. Ilyet kellene nézned Ebay-en.Bővebben: Link

3,3kVA 20 ezer alatt...

Bővebben: Link A csomagkuldes.com hazahozza kb 10 ezerért két hét alatt.

Sziasztok!
Nem biztos, hogy teljesen témába vágó, de szerintem a kérdésem ebben a topicban is megállja a helyét.
3db biztonsági trafóval akadtak nekem problémáim. A képen látható 250W-os trafóról és két db 100W-os társáról van szó. A probléma az, hogy még üresjáratban is nagyon melegednek, ha meg megterhelem őket akkor hozzájuk sem lehet nyúlni olyan forró mind. Egy 30W-os erősítő járt róluk teljes kivezérlésen, és a 250W-os ugyanolyan mértékben felforrósodott mint a 100W-os. Én szerintem mindkét trafónak simán bírnia kellene ezt a terhelést.
Kísérletképpen járattam mindhármat 1 órán át üresen, jó meleg lett ezalatt mind, aztán pedig 1 órát egy 50W-os izzóval, akkor meg annyira forró, hogy égette a kezemet.
Korábban már egy másik topikban foglalkoztunk ezzel a problémával, azt mondták mérjem meg a hálózati feszültséget. A műszer 245V-ot mutatott, de másik házban kilométerekkel arrébb is ugyanezeket a jelenségeket tapasztaltam a trafókkal.
Én úgy gondolom, hogy a magas hálózati feszültség lehet a baja, mert üresen is melegszik, így gondolom telítődik a vas. Mi lehet erre a problémára a megoldás? Így nem merem beépíteni egyik se sehova, az erősítőmet meg már be szeretném dobozolni.
Előre is köszönöm a segítséget!

A hálózati feszültség valószínű, mivel ráadásul 220V-ra van méretezve. Nem igen lehet semmit tenni, csak ha letekered a szekundert és tekersz a primerhez.

A vasmagot ügyesen szedd szét és a két tekercs szétcsusztatható mert két egymásba tolt cséve van mivel ez biztonsági trafó.
Ezután rakd össze de csak a primer tekerccsel.
Erre tekerj 10 menetet és mérd meg a feszültséget a 10 menetes tekercsen és ezt osztd el 10-el.
Így meghatározod hogy 1 menet hány volt.
A hálózati és az adattáblán szereplő feszültség különbségét kiszámolva ami szerintem 25 volt mert ez a trafó még 220 voltra készült.
25/menetenkénti feszültség = Szükséges menetszám.
Ezt rátekered a primerre azonos huzalvastagsággal és elvileg nem fog melegedni.
Csinálj áram és feszültség mérést előtte és utánna.
Most szerintem mivel túl van gerjesztve a szekunderen is nagyobb a fesz mint a névleges .
Lehet a szekundert is módosítani kell de majd a gyakorlat eldönti hogy mennyivel esik a feszültsége.

Sziasztok!

Lenne egy ilyen trafóm, de nem vagyok benne biztos, hogy jól értelmezem-e, a bekötését.

Pri (230VAC): L: 1,1 - N:1,2 / jumper : 1,1-1,8 és 1,2-1,4 közé.

Jó így ? Előre is köszi! üdv.sun

Kérdésed IDE való.

Sziasztok!

Mellékeltem egy képet a trafóról. Ez pedig az adatlapja. Ha 230 V-ról akarom üzemeltetni, jó így?

Köszi! üdv.sun

Szia! Véleményem szerint jól gondolod, én is így értelmezem az adatlapot.

Szia! Köszi! üdv.sun

A HGLi lámpához a folytó hány vattos, és milyen álapotba van ? A lámpa nem volt használva eredeti dobozába van.

125 W os hoz való, és elküldöm fájdalomdíjként. Ír privátban.

Üdv!

Nem igazán jöttem rá bifiláris tekercselésnél a következő egyszerű dologra: -amint a kép is mutatja- az a kérdésem, hogy egy bifiláris menet egy vagy két menetnek felel meg?

Ennél a tekercsnél két menet 0 menetnek felel meg. !!! Mint ahogy a rajz szerint oda-vissza összesen 8 menet is = 0 menet. Ezt a fajta feltekerést huzalellenállások induktivitásmentes elkészítéséhez szokták használni. Számunkra igazi értelme nincs.
Más értelmezésben két egyszerre feltekert tekercset szoktak még bifilárisnak nevezni, ahol a két tekercs pontosan azonos feszültséget pontosan azonos belső ellenállás mellett biztosít. Kettős tápegységekhez, illesztésekhez használatos módszer (pl. antenna balun trafó).
Nulponti energiás, szabadenergiás gépeknél varázsszó még a bifiláris tekercs, de ez nem az a fórum.

Sziasztok! azt szeretném kérdezni,
hogy: van egy trafó van benne egy primer és szekunder tekercs, ugyebár a szekunder feszültségét azáltal tudom növelni ha megnövelem a szekunder menetszámát.
Mi történik akkor ha csökkentem a primer menetszámát? arányos azzal hogy növelem a szekunder menetszámát?
Igazábol arra akarok következtetni, van egy tarfó aminek a szekunderét kellene megnövelni de nincs elág huzalom 80V ra lenne szükségem de jelen esetben csak 62V tudtam össze hozni,
esetleg valami vélemény?

Elvileg igen. Azonban a primer menetszám csökkentésével megnő a primer oldali áram, ami a vas túlgerjesztését okozhatja, ami melegedéshez vezet, a tekercsben, és a vasban egyaránt.

Nem. A primer áram igaz, hogy megnő valamennyit, de nem ez okozza a vas esetleges túlgerjesztését, hanem az, hogy túl nagy feszültség-idő terület kerül rá. Vagyis, túl nagy lesz benne az indukció és ettől betelít. Akkor valóban megnő az áram, méghozzá nagyon, de ez sok mindentől függ.

( Egy trafóban a primer-és szekunder oldali gerjesztés egyensúlyban van. Ha a primeren nem a túl nagy indukció miatt van nagy áram, akkor csak amiatt lehet, hogy a szekunderen jó nagy áram folyik. Vagyis, a szekunder meg van terhelve. És attól, hogy a szekunder jól megvan terhelve, még nem fog a trafóvas telítésbe menni, hiszen a trafóra jutó feszültség-idő terület, vagyis a fluxus, ezzel nem változott.)

Köszönöm. Akkor a második verzióval találtad el a lényeget mivel kapcsolóüzemű topikokban ajánlották ezt a megoldást a kisebb szórás elérése érdekében.

Hello

Én egy trafó álltal felvett teljesítmény szeretném kiszámolni. Elméletileg a következőképp gondolom:

Legyen:
L - a primer tekercs induktivitása
R - a primer tekercs egyenáramú ellenálása
I - a primer tekercs áramfevétele hálózatra kötve
Ezeket mind multiméterrel mérném.
U =230V, hálózati feszültség
f=50Hz

Számolás:
fí=-arctan(X_L/R), X_L=2*pí*f*L
P_{terheletlenül}=U*I*cos(fí)
Ha a szekunder tekercsre nem kötök semmit akkor az olyan mintha csak egy tekercs lenne a hálózatra kötve aminek jól gondolom, hogy lehet így számolni a felvett teljesítményét?

Ha leterhelem a szekunder tekercset, akkor is kilehet így számolni a felvett teljesítményt az I függvényében?

Miért kell ezt ilyen bonyolultan mérni és számolni? Az üresjáratban felvett teljesítmény, ha jól méretezték a trafót, senkit sem érdekel. Attól függetlenül, hogy a számításod jó.
Terhelt szekundernél hogyan méred a primer eredő induktivitását? Ott már egyszerűbb közvetlenül cosFi-t mérni.

A trafót szétszedtem, 1 db. tekercs volt benne, ahogy sejtettük, a huzal átmérője 1.8 mm. A 220 V-os kimenet 298.-ik menetnél volt, (teljes menetszám 325 a 240 V-os kimenet miatt), a 110 volt-os kimenet 148.-ik menetnél volt. Tehát most már minden adat adott ahhoz hogy a valódi teljesítményét ki lehessen számítani.

Azt hogyan tudom megállapítani hogy a vasmag lemezei milyen anyagból vannak? Csak a kalkuláció miatt azt hiszem érdemes lenne tudni.

Lehet egyszerűbb közvetlenül cosFi-t mérni de nincs teljesítménymerőm, csak egy egyszerű multiméterem.

Csak azon gondolkodom hogy egy hálózati 5Vos trafónak, hogy tudnám megmérni a felvett teljesítményét a meglevő eszközemimmel, a rá kötött elektronika nagyából 100mA fogyaszt.

Mérlegelni szeretném, hogy megérné-e beruházni egy kapcsolóüzemű tápegységre, az áramkör egész évben működni fog.A trafó elég melegecske lessz

Nincs túl nagy választék a hálózati transzformátorok vasanyagainak tekintetében. A formája, vastagsága és a színe elárulja, hogy milyen anyagról van szó. Ezek után már csak a méreteivel kell számolni. Ha leszámoltad a meneteket, akkor megtudtad a leglényegesebb adatot, az adott vasmaghoz az 1 V -hoz tartozó menetszámot. A huzal átmérője pedig meghatározza a max terhelő áramot.

Azt javaslom tekerd meg ugyanilyenre és használd limitált teljesítményen. Amúgy az 1,8 as drót elég korrekt, szóval a vas a limit.
A modernebb vasak szine árul el valamit, enyhén fényes cucc kb 1,2 Teslával számítható. Persze csúcsban ,de a kínait ez nem érdekli. A huzal 3A /mm 2 nél 7,5 Ampert bír. Ha lefelé transzformál( az eredő miatt) akkor 10 Amperrel tuti terhelhető a kimenet folyamatosan, ami kb 1,1 KW.
Huzalt kapsz Kistarcsán.

Egy transzformátornak három alapvető üzemmódja lehetséges: üresjárási, terhelt, rövidrezárási. Ha felrajzolod a transzformátor helyettesítő képét mindhárom esetre számolhatók az áramok. Ennek semmi köze az idő feszültség területéhez, egyszerűen fel kell rajzolni a feszültség és áramvektorokat. lásd csatolék.


Most melyik állítás a helyes?