Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Majdnem így van, a feszültség-idő terület nagyjából azonos mindhárom esetben.
Az is igaz, hogy az áttételből, meg egyebekből minden féle kiszámolható. ersze, ennek feltétele az, hogy a trafó nem telít be. Annak pedig az a feltétele, hogy a kialakuló fluxus, vagy ha úgy jobban tetszik, indukció ne legyen nagyobb, mint amit a trafó vasmagja kibír. ( fluxus=B x Am) Ha nagyobb, akkor a vasmag elkezd telíteni, vagyis már csekély indukció növeléshez nagyon nagy áramok szükségesek, de mondhatjuk azt is, hogy a vasmag mágneses vezetőképessége nagyon leromlik. Ha meg már kellőképpen betelített, akkor olyan, mintha ott sem lenne, tehát, a trafó légmagossá válik. Ekkor is még ugyanaz a feszültség-idő terület kerül rá, de mivel a levegó nagyon rossz mágneses vezető, nagyon kicsi lesz az induktivitása a tekercsnek, így nagyon nagy áramot fog felvenni. Ha nem telített be, akkor csak kicsi áramot vesz fel ( többnyire induktív meddőt ), ami a fluxus ( indukció ) létrehozására fordítódik. A wattos része pedig a helyettesítőképen is látható, a veszteségekre fordítódik. Amit becsatoltál, a 4.1.1 alatt található első képlet fogalmazza mindezt meg. Ha ezt az egyenletet átrendezed, akkor azt kapod, hogy a fluxus arányos a tekercsre kerülő feszültségnek és a rákerülési idő szorzatával és fordítottan arányos a menetszámmal. Ebből következik, hogy nagyon egyszerű négyszögfeszültség esetén méretezni a menetszámot, mert a fluxus helyébe lehet írni, hogy az dB x Am, a feszültség idő terület meg a betápfesz, szorozva a tranyók bekapcsolási idejével. Ebből a menetszám: integrál uidt/dB/Am. Ebből az is következik, hogy a trafóban a fluxus nem a rákerülő feszültség effektív értékével arányos, hanem a középértékével. Ha megterheled a trafót, akkor a szekunder oldalon áram fog folyni, ami létrehoz egy gerjesztést. Ennek megfelelően a primer oldalon is létrejön egy ugyanakkora, de ellentétes irányú gerjesztés, tehát eredőben a trafót ( ideális esetben, ha eltekintünk az ohmos ellenállásoktól és a szórásoktól, meg egy két megerőszakolt egyenirányító kapcsolástól )) ugyanúgy működik, mint terheletlenül.
Úgy tűnik, hogy a 1,8 mm-es vezeték nem rézből volt hanem alumíniumból. Ez mit változtat az összképen?
Érzésem szerint ez csökkenti az eddig kalkulalt teljesítmény értékeket, nem? Ha viszont réz vezetéket használok az ujratekercseléshez, azzal is nőni fog a teljesítmény, nem? Egyébként a minap valaki elküldött nekem néhány oldalt szkennelve az 1960-as kiadású Rádióamatőrök zsebkönyvéből ahol le van írva, hogyan kell kalkulálni autotrafó méreteit. Használva ezeket a képleteket és a meglévő adatokat, 2KW jött ki nekem is csak a menetszámok többek mint a valóságban.
Üdv, leírom amit én számoltam:
Upr = 230V Usz = 115V P = 2000VA N(össz) = 262 menet N1 = 123 menet N2 = 139 menet ebből a primer az N1 + N2. a szekunder az N2 d1 és d2 = 1.9 mm de az nem baj, ha 2, vagy 2.1 mm-es, ez attól függ, hogy elfér-e az ablakban. Az eredeti vasmag kb. 1.4 kVA-t tud szóval inkább kellene nézni egy nagyobbat. Nekem vannak vasmagjaim, (akár meg is csinálom a trafót). ha kell. Az eredeti vasmag oszlopkeresztmetszete 29.4 cm2, a szükséges pedig 44 cm2 körül van. De egyébként nekem még mindig az a véleményem, hogy nem a túlterhelés miatt égett le, hanem pl menetzárlat, vagy az alumínium huzal "elöregedése" miatt.
Azt nézem hogy az 1,1 kW és az 1,4 kW elég közel van, pedig csak becsültem.
Igen ha alu, akkor az magyarázatot ad sok mindenre.
Igen, az 1.4 kVA a maximum (elvileg), igazából terhelni kéne, úgy derül ki, pontosan hogyan is kell(ene) méretezni.
Én amúgy most egy 3 fázisú autotrafóval kísérletezek, csak kéne szereznem egy 1-1.5 kVA-es 3 fázisú motort.
Alapból nem éri meg a ráfordítást. Állandó üzemben 500 mW-tal terhelt trafó legfeljebb langyos lehet. Ennyit még egy egykori Sokol töltő is tud. Ha aggályaid vannak, vegyél egy kapcsolóüzemű telefontöltőt. Igaz, egy villámlás talán hamarabb kipukkantja, mint a hagyományos trafót. Addig viszont garantáltan hideg marad.
Olyant viszont még soha nem hallottam, hogy valaki a melegedést cosFi számolással kezdi. Megméred terhelt állapotban a felvett és leadott áramokat, majd összeszorzod a tekercsek ellenállásaival aztán mégegyszer és megvan a veszteségi teljesítmény...és ebbe semmilyen cosFi nem szólhat bele.
Talán rosszul fogalmaztam, azt akartam írni, hogy a most használt trafó elég forró használat közben 60fokos is lehet ebből gondolom, hogy elég sok wattot megehet, gyakorlatilag mindegy hogy terhelve van vagy nincs. A belőlle kivett 500mWos telejsítményhez képest elég nagy emlékezetből olyan 8*8*5cm vasmagja lehet.
Ha ilyen kis terhelés mellett érezhetően meleg, akkor annak idején elég szűken méretezték a 220 V-ra és a mai 230 (feletti) hálózati feszültséget nem bírja. Más trafót kell odatenni vagy kisebb fojtót elékötni.
Sziasztok!
Én is kérdeznék egyet, hátha tudjátok a választ. Volna egy motorom, amihez tartozik elektronika is. Ez egy kapunyitó motor, tehát 2 irányú mozgást hajt végre, az elektronika pedig végállás kapcsolókból áll, plusz van rajta elektronikusan erőérzékelés, ha beragadna a kapu, akkor nem erőlteti, ez a lényege. Ez ha jól tudom, akkor eredetileg amerikai gyártmány, és a benne lévő motor és a kistrafó, ami az elektronikát táplálja, 110V-os. Nem tudom, hogy gyárilag vagy utólag, de lett bele téve egy 220/110 trafó, hogy használható legyen európában is. A gond az, hogy a kistrafó, ami az elektronikát táplálja, az ugye 110V-os, de 60Hz-re van tekerve a primerje. Ez okozhat-e olyan szintű melegedést, hogy ezt a trafót már csak alig vagy egyáltalán nem tudom megfogni kézzel? Tehát a nagytrafó 220/110, 50hz, ebből kapja a kistrafó a 110V-ot, de ő adatlap szerint 60Hz-es. Az elektronika, amit táplál, kb. 500mA-t fogyaszt, a trafó szekundere adatlap alapján 2A terhelhetőségű. Köszi előre is, annak, aki tud segíteni. üdv
Sziasztok!
Volna egy Braun erősítőből való trafóm aminek a szekunderét újra akarnám tekerni szimmetrikusra , viszont nem bírom szétszedni. Szerintetek érdemes kínlódni még vele, hogy ilyen furán egybe van a lemezelése? Köszi..
Szia!
Húzd ki a lemezek csévetestbe nyúló részét is. Az álló képen látható pozícióban lefelé. Ez az úgynevezett M-magos trafó.
Ez egy M mag. Azért tűnik furának, mert váltakozó oldalról van lemezelve, hogy ne legyen légréses. Nem könnyű szétszedni, de türelem.
Először a teljes oldalt told fel amennyire csak leget a csévetestig, akkor a másik oldalát fel tudod hajtani, éppen annyira, hogy elférjen a cséve felett. Ekkor a felhajtott rész óvatos kocogtatásával ki tudod tolni a csévéből. Az első elég nehéz, és babrás, de ahogy helyed lesz egyre könnyebb. Ez ilyen.
Igen, most az elsővel kínlódok.
Rátaposok a trafóra és fogóval próbálom kihúzni, de hiába. Kocogtattam is de csak görbül. Csak az elsőt kellene valahogy ki szenvedni. Penge sem fér közé hogy legalább beleütve felváljon a ragasztás
Én befogtam satuba.Egy csavarhúzóval és kis kalapáccsal kocogtattam a furatoknál felváltva.Óvatosan ki kell neki jönni.
Sok sikert hozzá.
T kolégák !Az 1,9, 2,1mm méretű huzalokat hol szerzitek be?
Köszi,ha válaszoltok !
Előfordul, hogy az elsőt nem lehet megmenteni, de ügyeskedjél.
Köszi a tippet, így sikerült
A lemez szélein vastag festék volt, ezeket lecsiszoltam. Ha összerakás után a lemezek zárlatosak egymással mert a szélén mondjuk összeér az gáz? Teljesen kell szigetelni ezeket, vagy csak közte legyen jó, hogy le fújjam e lakkal utána egyenként
Köszönöm ! A Kistarcsairól értesültem valóban kimérve kis tételben is van forgalmazás? Köszi a Debrecenit,de nekem kicsit mesze van a Dunakanyarból.
Miért akarod újratekercselni szimmetrikusra? Erősítőhöz? Nem elég a feszültségkétszerezővel megoldott szimmetrikus táp?
Feszültség kétszerezőt csak kis teljesítményű IC-s erősítőhöz szoktam alkalmazni. Egyébként is az eredeti szekundere 43V lett volna, az DC-be túl sok. Ez egy szubládát fog hajtani 2x28AC ra tekerem. Már szét is van szedve, 1.45-ös huzallal tekerem. Remélem elfér benne
Hali! Mindenkinek! Van egy 250w-os trafóm. ki akartam mérni hogy hány voltot ad le de nem mutat a műszer semmit pedig jó a műszerem. A trafó is jó mert egy végfok hibás házimoziból vettem ki ami üzemelt csak hangot nem adott ki .Szóval jó a trafó de miért nem tudom ki mérni ? A válaszokat előre is köszönöm.
Igen, ha jól emlékszem, saját csévére is tekernek, ha be tudják rakni a tekercselőbe.
Ha nagy tételbe kell, akkor van olcsóbb hely is, de ott nincs kimérés. Egyébként a villértben még sok érdekes dolog van, ami már szinte sehol sem kapható.
Köszönöm! mégis Hft/Kg menyi?úgy hozzávetőleg.
Ha jól emléxem az 1.9 mm-es CuZ 1800-1900 Ft/kg körül lehet.
(lehet hogy 2 Z-s, már nem emléxem, de sok különbség nincs)
Tedd a műszert AC VOLT (váltakozó feszültség)) állásba!
Ha több kivezetése is van a szekunderen, akkor áramtalanított trafónál sípold ki az összetartozókat! Lehet, hogy csak rossz kivezetésen mértél. A műszert is ellenőrizd: a legnagyobb AC VOLT állásban mérj rá a 230V-ra.
Köszi-csakúgy a kalkuláció mit kellett
Szerintem is jár el hasonlóan mint a fórumtársunk tanácsolta!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |