ELég drága tényleg. Ezért akarom megtudni, hogy hogyan kössem be amivel helyettesíthető.

Szia!
Pillants be ide.

Üdv!

Olyan kérdésem volna, hogy előfordulhat-e olyan, hogy egy tekercset valaki(műszerés, szerelő) legyártat, mert nem kapna kereskedésekben.

A probléma a következő: Anyámnak van egy végleges szőrtelenítő gépe, ami nagy erősségű villanő fénnyel dolgozik lényegében, ő közmetikus, és ez elromlott. Egyszer leverte a biztosítékot, ő felkapcsolta megint, a gép füstölt egyet, aztán kihúzta.
A gép kínai, de azért elég drága,200 felett...
Nos szóval elvittük egy ilyennel foglalkozó "szervízbe",
és aztmondta neki, az ember, hogy le kell gyártatni hozzá egy tekercset, én csak ő tőle hallottam.
Szóval a kérdés, hogy a kereskedelemben kapható megannyi tekercs, induktívitás között előfordulhat, hogy pont ilyen nincs?
Mert ha gyártat már, akkor biztos, hogy le tudta mérni előtte az értékét, különben mit "gyártattna" le?

Szerintem nézd meg milyen tekercs kell bele, és nézd meg, hogy lehet-e kapni ilyet elektronikaboltban.

Üdv, mate_x

Köszi!

Előfordulhat. A berendezés gyártók nem mindig a kereskedelemben kapható alkatrészekből építkeznek, néha saját maguk készítik az alkatrészeket is. Van olyan eset, amikor nem is létezik kereskedelemben olyan alkatrész, amilyen az adott berendezésbe kellene.
A tekercset simán le lehet gyárttatni, ha a fő méretei, huzalvastagsága, menetszáma megállapítható. A tekercs leégése nem feltétlenül akadályozza ezt meg, legfeljebb megnehezíti. Probléma csak akkor van, ha pl. műgyantával ki van öntve a tekercs, de még akkor is vannak lehetőségek.

Hello. Kellene egy kis segítség. Van egy nagyon egyszerű kapcsolási rajzom amit már sokat megépítettek és hibátlanul működik. Nekem mindig zárlatos lesz a BT151-es tirisztor a Gate és catode között. lerajzoltam hogy hogyan van a valóságban a nyákon összekötve az alkatrészek, hátha valaki megtalálja a hibát. Nekem nem sikrült.

1: Jól kötötted be a tirisztort?
2: Nem sütötted-e meg forrasztás közben?
3: Nem adsz-e túl nagy áramot neki?

Hirtelen ezek a hibák jutnak eszembe.

A generátorról 12V65W-->5A jön max. beforrasztom egy ideig működik úgy ahogy kell aztán egyszer csak nuku töltés és kezd merülni az akksi... Jól kell hogy belegyen kötve mert akkor egyből nem töltene de ez csak egy idő után hal meg.

Hello!
Mint írtad, szoftverhez értesz, a hardverhez nem. A PIC nem PC. Sokkal hardver közelibb eszköz, és környezte nélkül nem sokat ér. De a programozásához is ismerni kell a hardvert, ellentétben egy PC-vel.
De az áramkörökkel való ismerkedést, nem úgy kell elkezdeni, hogy fogunk egy digitális potit.. Mert ez a kijelentés "egy áramkör tervezésénél milyen számításokat kell elvégezni?" kissé általános. Erre a kérdésre általában korrekten 4..8 év iskola ad választ..
Gondolom a programozást sem úgy kezdted, hogy "vegyük ezt a megszakítás vektortáblát.."
De hogy a kérdésedre is válaszoljak.
- Egy PIC-nek polaritáshelyes tápra van szüksége. Ez itt fordítva van. A -5V megjelölés félrevezető, mert +-5V-ra asszociál az ember. Tehát jobb a Vdd/Vss mint ahogy a PIC lábain is írva vagyon, ahol a Vdd a +5V-ot a Vss pedig a 0V-ot jelenti, és nem fordítva.. (Amúgy a PIC-nek tápfesz szűrésre is van szüksége..)
- Az MPC egy digitális poti, de az adatlapját is tanulmányozni kell. Ez kezdő számára nem biztos, hogy elsőre értelmezhető adatokat szolgáltat. De ahogy Simpi is írta, első gond, hogy maximum 2,5mA-al terhelhető a "poti". Mire jó az egy Led esetében?
- A három sorba kötött Led nyitófeszültségének összege, kapásból meghaladja az 5V tápfeszt, tehát az semmi estre nem elegendő.

Szóval, ha ragaszkodsz a Digitális potihoz, akkor célszerű azt egy feszültségosztóként üzemeltetni, és annak kimenő feszültségével (W), egy feszültségvezérelt áramgenerátort hajtani.
Ez már táplálhatja a Ledsort, aminek működtető feszültsége lehet már magasabb tápfeszültségű, mint az ominózus +5V. pld. a következő módon.

(Ha a barátod tudta, hogy nem jó, miért nem tudta, mi nem az? Az elektronikával való ismerkedést vagy iskolában, vagy egyszerű áramkörök megépítésével, megértésével, és számításaival kel kezdeni. Mert hogy mit hogyan kell korrekten kiszámolni, áramköröket méretezni, arra egy mondatban nem , de 4..8 év tanulással választ fogsz kapni.
Ha nem túl megerőltető, használd a Shift gombot légy szíves..)
üdv! proli007

Hűtése van szegény tirisztornak?

Nincs bordára szerelve. Itt a bökenő? Igaz 6A-nél lehet nem ártana...

Hát akkor csillámmal szered rá egy bordára(vagy ha van felesleges tirisztor akkor mérd meg menyire melegszik ).

Sziasztok!
Van egy olyan problémám, hogy egy projektor tápegységében kiment egy IC. Adott a típusszáma, viszont már nem forgalmazzák.
Abban kérném a segítségeteket, hogy honnan lehet kideríteni, hogy mi az ami ezzel egyenértékű.
Az IC típusa: HA16107P
itt található hozzá a datasheet

Segítségetek előre is köszönöm,

üdvözlettel, Zsolti

Hát igen, szívesen megnéztem volna, csak hát időm nem volt rá, nem is akarták rám bízni, nem is akarták megengedni, hogy szétszedjem, gondoltam akkor, majd megcsináltatják sok pénzért, ő dolguk, szóval nem tudtam átnézni a gépet, csak a hátulját szereltem le, onnan meg nem sokat lehetett látni, méréshez pedig jobban szét kellett volna szednem, de nem vagyok rutinos ilyesmiben szóval hagytam.

Az előfordulhat, hogy mivel a tekercs leégett nem tudott utána mérni, így legyártatja a geometria méretei alapján?

Sziasztok!

Adott e mellekletben nevezett FET.
Kerdesem, hogy az adatlapban hol talalhatom meg, hogy ezen peldany milyen Frekvenciaval hajthato? [Ertsd milyen gyorsan kapcsolhat ki es be.]
PWM vezerlobem lenne beepitve.

Megtisztelo valaszotokat varva, maradok tisztelettel: Ghoost

Tekercset geometria alapján nem tud gyártani. Ismernie-kell hozzá legalább a primer/secunder menetszámából és feszültségből 3adatot. Ezzel tud számolni. Mert geometria alapján tudnia kéne a drót átmérőt és az összes megtalálható szigetelés méretét. Ez meg ugye elég nehézkes(nem lehetetlen de azért nemhiszem, hogy ezt használná). Inkább letekeri az egyik tekercset a trafóról. Ezt megszámolja, hány menet majd ebből kiszámolja a másik menetszámot ismerve a primer/secunder feszt. És ezt utángyártatja neked.

Hi Mesterek!
Segítséget szeretnék kérni. Nézegettem a digi potmétereket és azt szeretném kérdezni hogy kontrollerekkel lehet csak használni vagy megoldható ezek bekötése két gombbal (mikrokapcsolóval) ami "fel-le" gomb és van a kimenete amin változik a fesz?

Végül is a lényeg hogy nagyobból ugyanúgy funkciónál mint a mechanikusi potméter, vayg még rá kell rakni egy PIC-et?
Segítséget előre is köszönöm.

Szia!
Az "units" oszlopban keress "ns"-os mértékegységet. Ezek a kapcsolási és visszaállási idők.

Szia!

Abbol talaltam 4fajtat is
Van egy be es kikapcsoalsi ido. [30-180ns]
Illetve 2 olyat talaltam, hogy RISE ill FALL time.
Ez valami olyan hogy felfutasi ido [70ns], es valami idot kivag [hogy ez mit jelent :O]
Akkor ez a kapcsolasi idohoz hozza adodik?
Tehat a bekapcs 30+70ns; a kikapcs pedig 180+70??
akkor ezekszerint 350ns-kent kapcsolhat ujra?

Na látod, hogy mennyi mindent megtudtál az eszköz kapcsolási tulajdonságairól! Egy kapcsolóeszközt elég sok paraméter határozza meg, a frekvencia a legkevésbé. A Fig. 15-ös rajz mutat némi magyarázatot az értelmezéshez. Én "O"-t nem látok a táblázatban.

Koszonom kadarist a segitseget!
csak egy kis iranymutatas hianyzott

Akkor ezekszerint kb 2.5kHz-en meg biztonsaggal kapcsolna.
1/400ns=2500Hz

A "O" az igy van " :O " s ez egy csodalkozo amulo fejet jelolne.

Üdv!
Szerintetek nem alkatrész hiányos a h híd ebben Bővebben: Link a kapcsolásban?

Az adatlapokat érdemes részletesen tanulmányozni. Minden szónak jelentősége van.
A bekapcsolási késleltetési idő az az idő, amikorra észreveszi egyáltalán az eszköz, hogy kapcsolnia kéne. Ezután következik a felfutási idő. A lefutásnál hasonlóan. A kapcsolási frekvencia kiszámításánál vigyázni kell, nem lehet egyszerűen összeadni a kapcsolási időket, mert pl a késleltetést 50% -nál mérjük, a fel és lefutást 10 és 90 % között. Lassú felfutások esetén nagy eltérések lehetnek. Érdemes a védő dióda 250 ns -os éledési idejével is foglalkozni.
Ha már a számolásnál tartunk, 1/400 ns = 2.5 MHz (és nem 2500 Hz) lenne, érdemes pontosan számolni. Persze ehhez még meg kell oldani a bemeneti 2 nF -os kapacitás megfelelő gyorsaságú töltését, kisütését is.

Elég spártai, de elvileg működhet. Ehhez azonban az kell, hogy a mikrovezérlő kimeneti jelei teljesen kinyissák, és lezárják a FET -et. A feszültségeket, meg áramokat össze kellene legózni az adatlapokból.

Pucuka, Lokatoros!
Nektek is koszonom a hozzaszolasotok.

Ennyire [2.5MHz] azert nem kivanom kihajtani az eszkozt.
Olyan 1-2kHz-re gondoltam, hogy lassam ott mit csinal.
[Ha jol szamoltam most olyan 140Hz korul fut]

A szamolast csak azert szerettem volna elvegezni, hogy nehogy a tulgyors kapcsolgatassal az orokvadaszmezokre tavoztasam, azt.

Ennyire azért nem is nagyon lehet. De ebből az adatból látszik, hogy olyan 250 kHz -ig jó lesz. De ez még sok más körülménytől is függ.

Értem, köszönöm.
Ez a tip tranzisztoros h-híd Bővebben: Link jobb választás lenne? Esetleg hiányzik erről valami vagy köthetem így?

Sziasztok! Egy minikamerát szeretnék rákötni egy régi (kb. 1993-as) kamerának a keresőjére és az lenne a kérdésem, h kell e valamit csinálni a minikamera videojelével vagy közvetlenül rá lehet kötni a keresőre. És még annyi lenne a kérdésem h a kamera videojelének mindkét kábelét be kell e kötni valahova vagy csak elég az egyiket.
A válaszokat előre is köszönöm

Es akkor hova kossem a vezeteket?