Kedves pucuka és többiek!
Örülök, hogy hozzászóltok.
Firtatnám még a témát, mert ha valóban nem járható ez az út, akkor azt kicsit tudományosabban szeretném igazolva látni.
Mondom, hogy ismerem a több száz méteres antennás verziót, amivel Kamcsatkára is eljutok, de nem lehet ezt valahogyan arányosan rövidíteni? Azért az 1 km az messzire van az ezer km-ektől.
Pl néhány méteres aszimmetrikus földelt antenna a fenti 9 kHz ?hoz megadott 72dBnA/m térerősségnél mit szólna? Egyéb ötlet esetleg?
Nem csak hobbi bütykölésről lenne szó, de a fizikai, technológiai határokat keresem. A vevő oldalon emiatt elfogadható lenne igényesebb eszközök alkalmazása is akár. Egyébként lényegében távolság, vagy iránymérésre kellene a dolog. Mindenhol az UWB-ről olvasok ezzel kapcsolatban, de ott sokat torzulnak a hullámok különböző közegeken, tárgyakon áthaladva, ami a pontosságot lerontja.
Feri

Ahgy a mértékegységből is láthatod (nA/m) mágneses térerősségről van szó. És minek van mágneses tere, egy vezetéknek, ha áram folyik benne. Ezt pedig úgy hívják, hogy tekercs. Az antennába, amely az elektromos térerősséget létesíti, csak akkor folyik áram, -mivel a másik vége szakadás- ha rezonáns, vagy annak közelében van. Ehhez pedig kellenek a hullámhossz által meghatározott méretek. A tekercsnél nem, mert zárt hurok, azt csak áramgenerátorosan kell táplálni, és létrehozza a mágneses teret Ehhez kell csatolni a vevőt.
Az iránymérés az más dolog. Az omega rendszerben azért használtak ilyen alacsony frekvenciát, hogy kevés adóval lefedjék az egész földet. A GPS előtti korban nemigen volt más lehetőség. A hiperbolikus navigáció, amely fázisszög mérésen alapul, ezen a frekvencián nem túl pontos, 5 - 10 km pontosságú, de amire használták, arra bőven megfelelt. hajók, tengeralatjárók helymeghatározására, meg néha a repülésben, nagy kiterjedésű lakatlan szárazföldek felett.
Egyébként az iránymérés, akár aktív, vagy passzív rendszerű, annál pontosabb, minél magasabb frekvencián történik, ugyan annál kisebb a távolsága.

Köszi az okítást. Mondtam, hogy nem vágom a dolgokat.
Viszont akkor visszatérve a tekercshez: nem lehetne méretnöveléssel, vagy a vevő oldal érzékenységével kapcsolatot létre hozni? Igazából 100-200 méter már bőven jó lenne nekem. Van ennek racionalitása?

Lehet racionalitása, bár a mágneses térerősség a tekercsen kívül rohamosan csökken. Próba cseresznye, bár az 1 km meglehetősen soknak tűnik, egykétszáz méter esetleg működhet.

anybody else?

Sajnos ezen a területen, amit Pucuka mond, ahhoz nagyon más nem tud ezen a fórumon sokkal több okosat hozzátenni...

Sziasztok! Valaki tudna nekem segíteni, hogy a tápvonal, távvezeték hullámimpedanciája miért 50, 75 Ohm?
Hogy miért ezt az értéket szabványosították a csillapítás játszik benne szerepet ha jól tudom de nem találok hozzá sehol sem anyagot: Egy grafikon vagy pár mondat sokat segítene.

Előre is köszönöm

Nemrég volt pont erről egy cikk a Rádiótechnikában...
Nem akarok butaságot mondani, de mintha olyasmi lett volna következtetés, hogy az egyik maximális teljesítményre, a másik meg a minimális csillapításra optimális.

Az egész dolog onnan indul ki, (szó sincs szabványosításról) hogy a vákum karakterisztikus impedanciája Zo= négyzetgyök L/C, azaz négyzetgyök mű nulla/ epszilon nulla = 120 PÍ, = 377 ohm. Ez sajna egy természeti állandó, és ahogy látszik, igencsak ideális esetre vonatkozik. A valós helyzetre vonatkoztatva, figyelembe véve a vezeték induktivitását, kapacitását is, ez az érték módosul a tápvonal vezetékének átmérőjével, illetve távolságával, valamint a köztük levő szigetelő anyag veszteségi állandóival. Így adódott a szimmetrikus földfüggetlen lég vezetékre 600 ohm, asszimetrikusra 150 ohm, kábeleknél a méretek miatt szimmetrikus 150, ill., asszimetrikus 75 ohm. Ezek a vezetékes átviteltechnikában használatos impedancia értékek. Természetesen lehet készíteni más karakterisztikus impedanciájú kábeleket hullámvezetőket is, a mechanikai méretek megváltoztatásával.
Az 50 ohm és társai szintén a tápvonal íráyból fejlődtek ki, a vezetéknélküli átvitel antennái miatt. Ezek tulajdonképpen nyitott tápvonalak, amelyek a szabad tér 377 ohm impedanciáját illesztik a vezetékes tápvonalhoz, és ezért a veszteségek miatt, némileg alacsonyabb impedancia értékek jönnek ki, így a földfüggetlen dipól talpponti impedanciájára 60 - 75 ohm, a geometriai méretektől függően, illetve az asszimetrikus, függőleges antennára 30 - 42 ohm, amit a megfelelő méretekkel jó közelítéssel 50 ohmra növeltek, az adóberendezésekkel való jó illeszthetőségek miatt. Ezért találkozhatsz sokféle hullámvezető tápvonallal.
Bővebben: Link

Jó féléve gy RTL SDR-el böngészem a a rövidhullámú sávokat. A minap érdekes -lehet, hogy csak nekem - jelenséget tapasztaltam. A mellékelt képeken látszik, hogy a nyugat-ausztriai zivatarfront okozta légköri zavaroknak meglepően éles határfrekvenciájuk van.