Az ötleted nagyon jó, nekem a 0,1 mm-es alu. lemez tetszik a legjobban. De gondolj bele mit szenvedtem mire megittam 600 doboz sört, és most dobjam ki?

Több problémát is látok.
A legvékonyabb 100-as, az majdnem duplája a sörösdoboznak, vastagabb kollektorházat igényel, azonkívül a több, vékonyabb cső, nagyobb felületet biztosít, mint a kevés nagy, ez a hatásfokot csökkenti.
Az OGY. közötti lehetséges tömítési pontokat is eléggé kritikusnak látom.
Milyen vastag ennek az anyaga? Mert 0,1 alá nem jó lemenni.
Készültek kollektorok golyónyomott alu lemezből, sajnos ezeken meg szemmel alig látható lyukak vannak, ami a mi esetünkben probléma.
A sörösdobozok összegyűjtése, kimosása, kivágása, összeragasztása a teljes meló kb 10-15 %-a, nem értem miért egy nagyon bevált konstrukción akar mindenki változtatni?

Van ennél keskenyebb is, keresni kell.

Ez tévedés. A Földön az 1m^2-re eső fényteljesítmény az konstans (nem azért, mert a Nap mindig ugyan úgy süt, hanem mert 1 négyzetméterre attól függetlenül ugyan akkora teljesítmény jut, hogy te milyen felületet alakítasz ki hozzá). Szóval ha én bebordázom 1mm-es sávokban az egészet, vagy egy teljesen sima lapot teszek ki, hogy süsse a Nap, akkor pontosan ugyan akkora hőt fog felvenni.

Nem tudom mi az, hogy OGY.
Nem tudom, hogy milyen vastag, de többféle van, van amelyik hőszigetelt, az nyilván nem lesz jó ide.

10-15%-a? Hát én azt erősen kétlem
Nekem nem tetszik az egész ötlet, jobban szeretnék magam kitalálni egyet, ennyi az egész.

Sziasztok!
Nem akarok alkalmatlankodni,igazatok van a sörös dobozokkal kapcsolatban,nagyon macerás az egész.
Az elsőt én is dobozokból raktam össze a másodikat egyszerűen sík alu lemezből (tábla lemezből) fogom megcsinálni hajtogatás nélkül.(légterelőket teszek a lemez alá,hogy a befúvott levegő mindenhol érintkezzen a lemezzel.)
Üdv:Feri

Ez így is van, abba az esetbe ha 90° os belépési szöget vizsgáljuk, de az esetek többségébe szög alatt éri a napsütés a csöveket, ebből kiindulva minél több vékony cső az ideális.
OGY= osztó-gyűjtő.
Egyáltalán nem túloztam a 10-15%-al (teljes kiépítést számítom) sőt jobban belegondolva még ezt is sokallom, és itt nyilván nem az összedobott, falra fölhajított bojlerkapcsolóval vezérelt kivitelre gondolok, ami tök jó, csak éppen -10 fokba meg enyhén felhős időbe elfelejt működni
Ezt a bebordázást nem értem, kifejtenéd?

Az első fele stimmel, de ha elforgatod a csöves domború felületet, akkor ugyan úgy függ a belépési szögtől a hasznos felület, mint a sík lap esetében. Ha túl nagy a szög, akkor még árnyékot is vetnek egymásra.

Külső felületnövelésre hoztam példát, mivel a bordázás sokkal nagyobb felületet ad, de hasznos felület nem lesz nagyobb a sík lappal összevetve.

A sík alulap a legegyszerűbb, és legjobb megoldás. Légterelőnek meg tulajdonképpen bármilyen anyag jó, még rétegelt falemez darabok is, és meg lehet csinálni extrém vékonyra. Az alunak 1 hátránya van, a rajta lévő oxid elég rossz hővezető. Mondjuk bronz vagy sárgaréz már túl drága lenne ide, tehát marad az alu.
Még az jutott eszembe, hogy sima ablaküveget lehetne plexi helyett használni, viszont nem találok hőellenállásukról információt. A plexi is csak kb 2um hullámhosszig viszi át a fényt, szerintem az üveg is képes ennyire, szóval ebben nem lenne különbség.
Elvileg ez éppen elég, a napsugárzás 2um felett már nem igazán intenzív a Földről nézve.Bővebben: Link
Lehet megpróbálkozok én is inkább lemezzel.

Szerk: nem is drága az alutábla, 2000x1000x0,5-ös 3500 forint mindössze.

Mellékeltem egy rajzot, dupla falvastagságú cső esetén elég egyértelmű, hogy a cső belső térfogatához képest elég kicsi a nap által melegített felület.
Nyilván cél a kis közegellenállás, de ez se jó, ha a 20 fokos beszívott levegőből csinál 25 fokot, mert az nem fűtés.
A bordázást úgy értettem, hogy a csövet kissé összenyomva harmonikához hasonló bordázatot hozol létre.
A hozzáépített bordás felületnövelés tömegnöveléssel jár, ami lassítja a koli reakcióidejét (lomha lesz) ami nem jó, mert a hőt minél gyorsabban ki kell szedni.
Egy jól megépített koli néhány másodperces késéssel tud reagálni a napsütésre.

Ez oké, de akkor abban egyetértünk, hogy a hasznos felület nem függ attól, hogy térben hogy van kialakítva a hőfelvevő rész? Éppen ahogy egy kondenzátor fegyverzetének esetében is, lehet az redőzött, bordázott, gyűrött, csavart, akármilyen, a hasznos felülete a szemből (vagy szögből) látott élek által határolt részek által bezárt felület. Lehet jobb kifejezés erre a vetített felület, vagy árnyékot adó felület.

Igen és nem csak arra kell törekedni, hogy minél nagyobb legyen a hőfelvevő rész, hanem minél kisebb ami nem dolgozik, mert ellenkező esetbe lehetne az egész egyetlen marhavastag cső is, ami persze hatástalan volna.
És bocsi, nem fikázni akartam az újításodat, de a sörösdoboz nekem nagyon bevált, a következőt is ezzel csinálom, csak összetolva.
Szóval lehet jó az ötleted, ha van tartása,
0,1 mm falvastagságú és létezik 5-6 centi átmérőbe.

Hát ez az, éppen ezért a legjobb a sík lemez, nincsen olyan felülete, ami nem dolgozik, bármely szögből.
Az ötlet, amíg csak ötlet, lehet alakítani rajta, vagy elvetni. A végső megvalósított állapot a mérvadó.

Közben megvan a hővezetés. Az üveg nagyjából 3x olyan jó hővezető, mint a plexi, vagy polikarbonát (0,87 illetve 0,26, 0,21), így szimpla csere nem célszerű. Viszont 2 réteg vékony üveg, és közte levegő, sokkal jobban szigetel, mint a plexi, vagy polikarbonát. Valószínűleg olcsóbb is, jövő héten megpróbálok beszerezni alapanyagokat.

Jó volna találni egy korrekt összehasonlító tanulmányt az üveg és a PC-re vonatkozóan, mert az üveg elég rendesen kiszűri az UV-t, a PC meg UV védett.

A dupla üveget meggondolnám, abból kiindulva, hogy több esetbe szétrepedt a belső tábla a nagy hőtől.
Nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy üveg vagy PC

PC beépítésekor figyelmebe kell venni a hőtágulási tényezőt. Ha jól tudom méterenként 1cm is lehet magas hőfokon.

Ha megnézed a linkelt spektrumot, ott a vöröset kell nézni, az az, ami a földfelszínt eléri. Az UV ott csak egy nagyon kis darabka, elhanyagolható. Ki kéne integrálni a görbét sávonként, és akkor látni lehetne, hogy nagyjából 400nm-1750nm-ig érdemes figyelembe venni a spektrumot.

Üdv!
Kedvenc időtötöltésem (napkollektor készités és pálinkázás) közben a következő kérdés merült fel bennem:
Mi az a maximális csőhossz amit érdemes összerakni?
A következőre gondoltam:
Halad a levegő a csőben és melegszik.Egy bizonyos ponton eléri a cső hőmérsékletét és nem melegszik tovább,itt kéne kivezetni.Hiába hosszabb a csövünk,csak pazaroljuk a dobozokat,érdemessebb lenne szélességre menni.Mi a tapasztalatotok ezzel kapcsolatban?

Ötletnek nagyon jó az elgondolásod,csak az a baj,hogy a jég esőt kifelejtetted .Szerintem két vékony réteg üveget
ripityára tör szét.még a vastagabb üveg is megfontolandó.

Már bebizonyosodott, hogy a duplaüveg pénzkidobás.

A sörkollektorokban alkalmazott csőhossz ideális mérete kb 2 méter, ez távolsága alatt tud a levegő úgy felmelegedni (napos, ill. kevésbé napos körülmény között), hogy azzal már fűteni lehet.
Amennyiben az az eset fordulna elő, hogy már a levegő hamarabb elérte a megfelelő hőfokot, tehát 40-50 fok fölötti hőmérséklet jön ki, akkor gond van az áramlási sebességgel, erősebb venti szükséges.

Üdv urak.
Készül a napkövetős 2x2 m2-es kolim, illetve még csak tervekbe, meg fejbe
A képen piros nyíl jelöli a 120-as légbeömlőket.
A koli 68° os szögbe áll és 92° ba fog fordulni.
A leghatékonyabb működés érdekében.
Ötleteket várnék a csövek forgáspontjára.
92°ról van szó, tehát a flexibilis cső kilőve.
Marad a PVC csőidom karmantyú bezsírozva, csak ott meg 30-45° os van esetembe meg 22°os kellene.
Ötlete valakinek?
Üdv

Szia(sztok)!
Most írok először a HE-ra. Szeretnék egy másik napkollektort építeni, mert az első felülete kicsi volt. A mostani terv: egy 10méter hosszú 1m széles fekete műanyag csövet tekernék fel csiga formákba. Ez kb. 150m hosszú csövet jelenthet. Ezt acélszerkezeten billenteném 1 motorral a nap felé. A hőcserélő része a kerti kis medence (10köbméteres) alján lenne és egy konnektoros időzítő néha keringetne rajta fűtés-keringető szivattyúval. Alulra talán tennék hungarocellt, a tetejére fóliát, később üveget. Véleményeket szeretnék erről kérni tőletek. Köszi!

Szia
Ha csak nyári üzemről van szó akkor nincs igazán jelentősége a hungarocellnek, amúgy is összemenne a nagy hőtől.
Üdv

Helló!
Köszi! Csak nyáron menne igen. Akkor ezzel is spórolhatok pár ezer Ft-ot.

Vegyél 2 db csövet, vágd le 22°-ra illeszkedően, és ragaszd össze. A vágáshoz pontos fűrészelés dukálna, lehetőleg szalagfűrésszel, de ha az nincs, lehet kézzel is, majd csiszolópapíron lesimítani a felületet, és a két felet összeragasztani hozzávaló ragasztóval, illetve belesütni cikcakkban hajtogatott drótot merevítésnek.

Nem rossz ötlet, de azon is gondolkozok, hogy áttervezem az egészet 60°osra, majd még kiderül tavasszal.
Üdv

Medencefűtés topikban is kaptál választ...

Sziasztok. Látom nem mai már a téma. A parabola antennás ötletet én jónak találom, de kicsit módosítanék rajta. Ötletem a következő lenne, amit szeretnék majd megvalósítani. (Persze kutatok minden hasznos információ után)

Parabola antenna tükrökkel, fém edény, talajvíz, gőz, turbina, áramgenerátor.

Valahogy ezekből az anyagokból próbálnék kísérletezni valamit.

A fém edény természetesen nyomásérzékelő szeleppel, mielött valaki ezzel támadna

Ezzel nem sokra mész. Csak direkt napsugárzásra érzékeny. Párás, felhős időben annyi, mint a naptűzhely. 4 és fél palacsintás. És ha hat palacsinta kéne? Borult időben kutyagumit ér.