Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Földhurok, avagy mit csináljunk, mikor minden zúg
Témaindító: A Jani, idő: Ápr 17, 2006
Témakörök:
Az "írás" és "jelölés" közti eltéréssel egyet értek, habár felvet egy praktikussági kérdést, mennyire célszerű lenne a kettőnek közelíteni egymáshoz (a miniatürizálás valóban ez ellen dolgozik).
A mértékegység szöveges kiírhatósága szintén megoldható, ezt is elfogadom. *** Végül gondoltam keresek néhány ellenállást ami igzol engem, és rá kellett jönnöm, hogy nem csak néhány ilyen van, hanem szinte kizárólag ilyeneket találtam. Erről emlékeztem meg a mellékelt képen is. Ezen MEV, Tesla, Wishay és ismeretlen ellenállások is vannak. * Kimoderálva !
A "kilo" jelölés ezerszerest jelöl, és szigorúan kis "k" val rövidítik nem pedig nagy "K" val, mint ahogyan írod.
Csakhogy ami az ellenálláson van, az jelölés, az ellenállások esetében eléggé egyöntetű, de más alkatrészek esetében, pl. induktivitások, SMD alkatrészek esetében már nem. Talán az ellenállások jelölését kivéve.
A praktikusságot pedig a lehetőségek nyilván felülírják. A prefixum pedig a mértékegység része.
Sziasztok!
Egy elviekben dual-mono erősítő esetében, ha a hűtőborda közös (tehát egy nagy hűtőborda van), milyen módon kellene megoldani a borda testelését? Esetleg be kellene kötni mindkét csatorna csillagpontjára?
A hűtőbordának szigetelten kell lennie az áramkörtől. (mert különben vagy így, vagy úgy zárlat lesz a vége) Ebből következik, hogy bárhova kötheted, praktikusan a hálózati védőföldre, mert ha tapizni lehet, akkor oda is kell.
Ma már gyakorlatilag kihalnak -szerencsére- a védővezetős hangtechnikai készülékek. Ez számtalan megoldhatatlan problémát vetett fel mindig is.
Többek között ezért van ma minden kettős szigetelésűre csinálva. Tehát a te esetedben a szabvány szerint az erősítő bemeneti csatlakozóinál kell közösíteni a két "monó" erősítőt. Ennek az az oka, hogyha te nem teszed meg, akkor az a készülék amit hozzá kapcsolsz úgyis megtenné, mert feltételezzük, hogy annak is megvan az előírás szerinti összeköttetése. Erre közös pontra célszerű kötni a hűtőbordákat, és ha a doboz fémből van, akkor a dobozt magát is. Tehát óvakodj a védővezető használatától mint a tűztől, mert még ha te tudod is mit szeretnél csinálni, sőt akár még jól is akarnád, akkor sem tudhatod mi van a fali hálózatban, ahol sajnos vannak nagyon furcsa történések. A jelen és a jövő a kettős szigetelésé, ahol már eleve nem is létezik védővezető.
Nagy tévedés. Ha a hűtőborda és a készülék háza is fémből van, és az érinthető, be kell kötni az érintés védemi föld rendszerbe. De ennek semmilyen fémes közének nem szabad lennie a jelföldhöz. Csak, és kizárólag kisértékű 1 - 10 nF kerámiakondival lehet egymáshoz hidegíteni. Különben földhurok lesz, aminek beláthatatlanok a következményei.
A kettős szigetelésnél nem lehet semmilyen kézzel érinthető vezető (fém) része a berendezésnek, mert arra meghibásodás, zárlat esetén feszültség kerülhet. Ezért KELL a fém házat, rajta a hűtőbordát az érintésvédelmi földhálózatba bekötni.
Ez pontosan így volt sokáig, de kb. 25 éve már nem ez a szabály. A konyhai, fürdőszobai eszközök, az ipari gépek, betonkeverők stb. használnak védővezetőt, de a hangtechnika ezt már nem támogatja. A kettős szigetelésnek éppen az a lényege, hogy bármilyen hiba is van, akkor sem kerülhet ki a feszültség a burkolatra. Ezen kár vitázni, kukkants bele bármilyen mai készülékbe.
Egyébként a kisördög bennem is munkálkodik, valójában mennyire megbízható a kettős szigetelés. Mi van ha mondjuk kigyullad a trafó, vagy valaki bedug egy kötőtűt a szellőzőréseken, vagy beleszúr egy csavarhúzót a toroidba. Ezek szélsőséges esetek, de láttam én már furcsaságokat. A védővezetőnek sok más mellett éppen az volt a baja, hogy nehéz volt megoldani a jelföldtől való tényleges és BIZTOS elválasztást. Főleg akkor lesz ez izgalmas, ha a rendszerben van védővezetős, és kettős szigetelésű készülék is, amik fémdobozait egymás tetejére tesszük, vagy közös konzolba dugjuk őket. Szinte átláthatatlan esetek jöhetnének létre, ami mind elkerülhető ha egységesen kettős szigetelésű minden egység.
Igazad van, ez egy valóban kényes pontja a témának. De sajnos ez sem oldja meg a védővezető átláthatatlan kálváriáját.
Sőt a kapcsolóüzemű tápok trafójának szigetelési jósága alapvetően befolyásolja, magának a kisfeszültségnek az érintésvédelmi biztonságát is. Ráadásul az említett trafót kicsit sem könnyű jól szigeteltre megcsinálni.
Čn ezt nem igy látom.
Pontosan a kapcsolo tápok teljesitik a kettös szigetelés egyik alapfeltételét - a primér meg a szekundér kör között min 6 mm a távolság. Ezt pl. egy toroid trafoval eleve nem lehet teljesiteni..... A mai modern kapcs. tápegységek (pl. a notebookok tápjai) simán 10 mm-re leválasztják a hálozatot a kisfeszültségü résztöl. Ráadásul a hálózati rész ma már annyira kicsi, hogy akár extra szigetelést is kaphat, igy még a csavarhuzo tesztet is kibárná akár a dobozon kivül is.
Ha így van, akkor ez nagyon örvendetes.
Amiket én láttam eddig, azokban egy ferritmagon volt mindkét tekercs, sőt többször egymásba ágyazva a primer és a szekunder menetsorai. De a biztonság fontos, tehát valahogy meg kell oldani, és ha sikerül, akkor máris elkerülhetjük a védővezetőt.
Biztos a gyártoja válogatja, de ma már még a gyerekjátékokba is lehet kapcsolotápot rakni, pedig ott a legszigorubbak a feltételek.
Már láttam olyant is, ahol két U magon voltak a tekercsek, az egyik lábon a primér, a másikon meg a szekundér vagy 20 mm-re egymástol! Ami persze engem sokkal jobban zavar, az a kapcs. tápok zavarszürése - az sajnos még többnyire csapnivalo - még az ember örülhet, ha egy erösitö nem szedi fel, de ha van rádio is a közelben, akkor már nagy a baj.......
Köszönöm a segítséget!
Úgy néz ki, hogy sikerült megoldani, mert brumm-nélküli csend van a hangszóróknál.
Lehet tudni mi volt a megoldás?
Mivel a két csatorna paneljei egy hűtőbordára voltak szerelve, tanácstalan voltam, hogy hova kössem azt.
Dual-mono lévén két csillagpontja van, és nem akartam külön-külön odakötni. De a jelbemenet föld-közösítésére kötve (még az rca-csatiknál, nem pedig a paneleknél), csend volt a hangszórókon a bekapcsolást követően. Még talán annyit, hogy az erősítő tisztán végerősítő, nem tartalmaz sem előfokot, sem pedig bármiféle hangerő-potit.
Gratulálok. Ezt mások is így csinálják. Általában ez a megoldás.
Ha már annyit beszéltünk róla Nem a huzalozással volt a baj. Nemrég kiderült hogy a potméter, párhuzamos ellenállásos megoldásom csinálta a fesztivált. Jelenleg poti nélkül van az erősítő és úgy is marad. A hangerőszabályzás másként lesz megoldva. Így akár hová kötöm a földet a dobozhoz ,vagy összekötöm az RCA GND-t vagy nem ,teljesen gerjedésmentes ugye full hangerőn is. Ha kihúzom a jelkábelokat, akkor hallani minimális zúgást, de amint visszadugom elhallgat teljesen. Így már legalább van értelme a tápszűrésnek...
Köszönöm, hogy nem felejtettél el! Ez a rajz annak idején is fejtörést okozott: Bővebben: Link
Ez a rajz, ha egy hangerőszabályzó akarna lenni, akkor durván hibás!
Skicceltem egy jobb megoldást.
Üdv! Roli még egy ellenállást is kötött a potihoz emlékezetem szerint, de elfelejtettem, hogy hogyan és miért.
Ha a szaggatott vonalat bekötöd, lett egy földhurkod.
Helló! Az előzményekhez tartozik, hogy ez egy dual tápos erősítő, és hosszan vizsgáltuk hol találkozzon a két GND egymással. A tippem ez volt: Bővebben: Link
Én itt az elején nem kötném össze a földeket, mert a tápnál, ha közös, már össze vannak kötve. Egyébként sincs semmi akadálya, hogy ne legyen összekötve.
Nem véletlenül szaggatott. Vagy itt, vagy a bemeneti csatlakozóknál kell közösíteni a két oldalt.
Ott sem kellene, mert a tápoknál úgyis össze van kötve.
A tárgyalt erősítő két teljesen független táppal rendelkezik, nem tartalmaz előerősítőt. Az alábbi opciók merültek fel a két csatorna GND-jének összekapcsolására:
- végfokok bementi hideg pontja (KD B5) - potméterek lába, hozzákötve a fém házat - bemeneti csatlakozó hideg pontja - a jelforrás - nagy valószínűséggel összekötött - kimeneti test pontja. Elképzelhetőnek tartom több, vagy akár az össze opció egyidejű alkalmazását. Vélem a test/árnyékolás kábeleken nem folyik a jelen kívül áram, és a párhuzamosan futó vezetők nem viselkednek antennaként.
Tudom, Te ezt gondolod, de valójában -rajtad kívül- midn tudjuk, hogy ez nem így van.
Elrugaszkodva a konkrét esettől, ha egy sztereó erősítőnek közös tápja van, akkor a tápnál már értelem szerűen van egy közös GND pont. De ettől még a bemenetnél is össze kell őket kötni -akár tetszik, akár nem- mert ha nem tennénk meg, akkor a csatlakoztatott készülék tenné meg, csak egy kb. 2m-es vezetékrész közbeiktatásával. Tehát belátható, ilyen esetben mindenképpen lesz egy hurok. De ha már van, akkor érdemes úgy idomítani, hogy minél kevésbé tudjon érvényesülni a káros hatása. Erre a legáltalánosabb módszer, mikor már magán a kapcsoláson kétféle GND-t hoznak létre, mégpedig egy bemeneti-t, és egy tápoldalit (pl. QUAd405).
Én nem gondolom, tudom. Voltam éppen elég helyen, ahhoz, hogy tudjam, mi hogyan működik, a készüléken bellül, és több készülék összekapcsolásánál is. Ráadásul mindezt úgy, hogy a sugárzó eszköz, az adó is ott volt mellette. Meglehetősen sok ilyen, és hasonló problémát kellett megszüntetnünk, az ilyen összevissza földkötözgetős tervezők miatt. Ha egy földhurkot beépítesz egy berendezésedbe, vagy rendszerbe, csak idő kérdése, hogy problémád legyen. Egy hétig tornásztam(tunk) a dili intézetben EEG berendezésen mire sikerült működésre bírni.
A titok...Megvettem annak idején a drága potit és kiderült sok az 50K. Nem szívleltem volna kidobni így ki kellett találnom valamit. Sokkal jobban szólt mint magában és majdnem tökéletesen is működött! Nembaj jön az egyedi arany érintkezős lépcsős Még jó hogy huzalozás topik.
Bocsi! |
Bejelentkezés
Hirdetés |