Egy kis elmélet.... puritán, de áttekinthető, egy kőrös.

....Már kisnyomású (120bar alatti) hidraulikánál is veszélyes sérülést tud okozni ....

A folyadékoknak az a tulajdonsága, ha X nyomást a térben ahol töltve van az elkezd terjedni amerre tud összenyomhatatlanok (gyakorlatilag) és úgy tudom, ha nincs nagy sebessége csak nyomása márpedig nem nagy sebessége van a hidraulikában -így amint rést kap a nyomás rögtön veszélytelenné csökken. Rögtön. Legalábbis én ezt olvastam.

Ez nagyon jó.Legalább jó kedvem lett.
De ennél komolyabb a téma.

Rosszul tudod. Nem egészen így van. Képzeld el, hogy egy hidraulikus rendszerben, legyen az kisnyomású (120bar alatti) eltörik egy cső. A szivattyú addig nyomja az olajat 120bar-al kifele, amig van.
Hidd el nekem nem jó érzés 60C fokos 200bar-os olaj nyomással találkozni. (volt benne részem)

De az nem azért nyomja 120 barral mert annyit tud, hanem azért mert zárt térbe van amint nyílik a rendszer rögtön csökken. Ahol régen dolgoztam ott volt ipari mosó sima csapvíz feltuningolva saccolok legyen 5bar és és azt a folyamatos 5bar nyomást nem 1-2 kilówattos szivattyú felelt érte..... az 5/4-es csőből úgy ömlött, mint a fene. De megölni sőt még veszélyesnek mondani se mondanám (jó persze ha szemen találna fél méterről az tuti fájna de 1 méterre már ereje jóval lecsökken. Jó persze nem veszélytelen ha főleg még forró is 60° stb.

Idézet:
„... így amint rést kap a nyomás rögtön veszélytelenné csökken. Rögtön.....”

Szinten csak egy pelda.
Maradjunk a 120bar nyomasnal es a serules a rendszerben legyen 0,5mm vagy kisebb atmeroju lyuk.
A lyukon az olaj tavozik fokozatosan, de ha veletlenul egy ember kerul az olajsugar utjaba, mintha egy Vízsugaras vágógép ele ment volna. A olaj atmegy rajta, mint forro kes a vajon

Jó rendben. Akkor építsük meg a lehető legbiztonságosabban ne legyen belőle baleset

Köszönöm a megerősítést.

Minél kisebb a keresztmetszet amin a folyadék elszökik annál nagyobb sebességgel fog kicsapni ami lehet nagyon veszélyes is mondhatni szépen vagdoshat, a nyomás olyan mint itt elektronikában a feszültség az áram pedig a folyadékármnak felel meg, ha le is csökken nullára egy lék miatt a nyomás, ettől független magának a renszernek van tárolt kapacitása ami egyrészről a folyadék, csövek rugalmasságából adódik a folyadék is csak elméletben összenyomhatatlan a másik veszélyt jelentheti mikor egy cső elszakad szétreped és ha valakit az eltalál nem biztos, hogy egy 8 napon túl gyógyuló sérüléssel megússza. Nemhiába drágák az egyes csövek és alkatrészek egyrészről azokra garanciát kell válallalni a gyártó cégnek, hogy az csak úgy nem fog kilyukadni mint a kerti slag másrészről a piac... olyan mint az ipari PLC, igen keveset tud, iszonyat drága, de azt úgy tudja, hogy 20 évig folyamatos üzem mellett sem fog hibázni nemhogy tönkremenni...

Nincs meg valakinek ez a könyv elektronikus formában? Vagy valami hasonló.

Ha nincs, elmennék a könyvtárba, és akkor utána meglenne.

Úristen!!!! Ez azonnal kell nekem !
Hát tényleg nem ártana!

Hmmm...A végén még elijesztetek.
Most készülök a pneumatikus membránszél-présemet átalakitani hidraulikusra.
Pedig már épitettem hidraulikus gépet.
Ez egy csőtágitó,amit leginkább aukcios oldalakról vásárolt alkatrészekböl raktunk össze.
Ezek szerint szerencsénk volt,mert csak a motor áttételén kellett utólag változtatni.
Mert túl gyorsan ment le a tüske,és nem tágitott,hanem szétszakitotta a hegesztést.
De a mai napig használják probléma nélkül...

Tudok mindenkinek ajánlani egy jó kis ME-s jegyzetet a témáról!

Ezen a linken megtaláljátok

Szia, voodoo! Ajánlom figyelmedbe a kekvilag-ot, igaz itt elsősorban pneumatika fő útirány, de azért találsz hidraulikát is. Egyben írj privát üzenetet, elég sok állományom van ebben a témában, szívesen elküldöm Neked. Üdv.: Yoe

Szia, Cavalier! Ez a könyv Nekem is a kosaramban van. Hajrá hoki. Üdv.:Yoe

A kis traktor hidraulikájának építését talán MTZ alkatrészekből lehetne legolcsóbban megúszni. Egy új szivattyú ha jó helyet találsz 15 ezer . A vezérlő tömböt lehet tagosítani, úgy már több munkahengert is lehet vele működtetni. Az általam épített fa hasító MTZ szivattyú ,targonca vezérlő tömb, LKT tolólap munkahenger, 40 literes olaj tartály, 2,2KW motor.

Tudsz róla mutatni példaképet látványosságként ? Ha nem nagy kérés?

Amúgy vettem egy órát és az órában a számlapoknál van az olaj, de az is kb 3/4ig ? Jó helyen van az úgy? Vagy az óra maga egy légtelenítő is egyben ?

Igen jó, álltalában a csillapítás miatt van bene az olaj.Nem az óra nem légtelenítő.

Értem szóval majd kell vennem egy légtelenítőt is valahova (gondolom ha igen akkor a legmagasabb pontra) vagy az ilyesfajta rendszer automata légtelenítős?

Álltalában kilégteleníti saját magát, de vannak olyan rendszerek, amiket légteleníteni kell. A szivattyúkon (nem minden fajtán) szokott lenni légtelenítő, pl. az axiáldugattyús szivattyúnak nem tesz jót ha valamelyik dugattyúja szárazon indul el. Ha a szivattyú légmentesen szállítja az olajat, a rendszer kidolgozza magából a levegőt.

Abban az esetben is, ha én egy kézi szivattyúval fogok dolgozni? Tehát nincs tartály, csak egy pumpa, és a henger. Később amúgy ezt a kézi rendszert szeretném villanymotorossá tenni (ahogy egy régebbi rajzocskán látszik)

Azon a rajzon nevettem sokat. Ne vedd sértésnek. A rajzod szerint a vill. motor hajtja meg az olajemelő szárát. Azon elgondolkodtál, hogy mivan akkor ha felér az emelő teljesen? -leég a motor, eltörik a szár, tönkremegy az emelő dugattyúja, stb...
Az emelőkben a szárral hajtott dugattyú nyomja bele a hengerbe az olajat. Ha levegőt szív, akkor az is belekerül a munkahengerbe, és nem megy tovább, vagy rugózik a henger. (le tudod nyomni a munkahengert) De ha leengeded, akkor amennyi olaj van addig megint fel tudod emelni, tehát lelégtelenítette saját magát.

Igen Nos, nem össze vissza kókányolni szeretnék az csak egy felületes elméleti rajz. Persze raknék a munkahengerhez 1-1 végállás kapcsolót és már is probléma megoldva.
Meg amúgy is egy olajemelőt hiába akarok plafonig felemelni pumpálhatom úgyse történik semmi. Tehát ez alatt úgy értem, ha az emelő hengere csutkáig ki van tolva akkor attól még a kart lehet pumpálni nem teszi tönre. Vagyis amilyen itthon van és próbáltam az így működik.

Az emelőkben van egy rugóerővel beállított túlnyomás-ejtő szelep, ami pl. végálláshelyzetben nyit(söntöl).

Valóban van benne egy olyan szelep, de véghelyzetben a henger oldalán lévő furat válik szabaddá, ahogy a dugattyú túlhalad előtte, és a továbbiakban bepumpált olaj itt visszafolyik a henger körüli tartályba. A dugattyú tömítés itt szokott tönkremenni, mert a furatot sorjásan hagyják.

Szia! Szerintem nem olaj van a mérőben, hanem fagyálló! Komolyan beszélek. Üdv.: Yoe

A manométered glicerinnel van töltve a mutató csillapításának nem minden órában alkamazzák ez felhasználási területtől függ.

....De konkrétan a működési elvét nem értem pontosan.

A glicerin (vagy némelyikben szilikon olaj) sokkal viszkózusabb a levegőnél, így a mutató rezgését csillapítja. Te is gyorsabban tudsz hadonászni szárazon egy seprűnyéllel, mint mondjuk víz alatt.