megpróbálok egyet csinálni holnap a telefonomnak vga kamerája van de talán kilehet venni belőle ezt-azt. de átépítem én másik kapcsolásra ha holnap se lesz jó mert péntekre már üzemkészen akarom használni egy kis "bemutató" céljából és lehet az gyorsabb. nekem gyanús hogy még mindig a visszacsatolás körül van a gond meg hogy a trafó se az ami a deszkamodellben volt....

Sziasztok, Lenne egy olyan kérdésem, hogy valaki nem tudna-e adni vagy ajánlani olyan irodalmat amiből meg tudnám tanulni a csöves erősítővel kapcsolatos dolgokat? Egy gitárhoz való előerősítőt akarnék megtervezni csak hát sajnos nem nagyon találok hozzá dolgokat. Iskolában is kérdeztem de ott csak lehurrogtak, hogy mit akarok én a csövekkel... Előre is köszönöm!

Üdv! Renden. Ennek jobban az oka, hogy általában sietve írok. Egyébként nem tudjátok, hogy ennek a trafónak (tv hangkimenő) mekkora az áttétele illetve a primer illesztése? Én 6 vagy 7 kohm-ra emlékszem. És, hogy mekkora a különbség az eredetileg alkalmazott Vtrgy R4350 trafóhoz képest?

Szerintem nézegess kapcsolási rajzokat.
Aztán azokon variálhatsz, ha akarsz. Talán így a legegyszerűbb.

Szia mindenkinek.
Szeretnék kérni egy el34 es csöves erősítő kapcsolási rajzot amiben a láb kiosztás rajta van,vagy ebben kérném a segítségeteket.Előre is köszönöm szépen.
Hogy melyik láb hova valló.

Talán javaslom a fórum keresőjét használni.....
Beíros a keresendő kifejezéshez, hogy EL34, megadod, hogy fájl mellékletek, vagy képeket adjon ki, és tádááám, feldob jó pár kapcsolási rajzot!

Ott megtalálod a lábkiosztást.

Köszönöm,szépen.

Szívesen Spirik!

Más.. Üdv Mindenkinek!

Az elektroncsővek élettartamával kapcsolatosan lenne kérdésem. Szerintetek a csővek élettartama "honnan" számolható?
Értem ez alatt azt, hogyha bekapcsolod az erőlkődőt és csak a fűtés van a csőveken anódfesz nélkül, az is beleszámít az élettartamba, vagy csak onnantól, hogyha a fűtés után az anódfesz is rajta van a csőveken.

Vélemény?

Az élettartam nem számolható, de pl. ipari csöveknél katalógus adat. Megadják, hogy ha a különböző paraméterek, anódáram, meredekség, erősítési tényező mennyivel térhet el az adatlapon megadott normál értéktől. Mivel a csőparaméterek anódáram függők, ez pedig alapvetően a katód emisszióképességétől függ, az anódfeszültség nélküli üzem is rongálja a katódot, ezzel együtt a cső élettartamát. (ahogy egy izzólámpánál is van) Ezt általában a csővizsgálókkal lehet ellenőrizni.

Most ezt úgy érted hogy zajos mindenképpen ?
És ha a katódról venném a jelet (mint a csöves fejhallgatóerősítőknél) akkor meg nem ?

Köszi.

Azért alapvetően a csőves erősítő építésénél mindenki (majdnem) betartja a katalogusban szereplő adatokat, javaslatokat.
Alapvetően azért valamennyit lehet(ne) viszonyítani az üzemórát figyelembe véve.
Gondolom azért, mert ha veszel egy csőves erőlkődőt, akkor valszeg megkérdezed az eladótól, h mennyi óra van a csővekben (márha persze nem újonnan veszed).
Illetve a másik, hogy akinek van erősítője, annak nem biztos, h van csőmérője is. Sőt, alapvetően nincs is. Ezért, csak azt tudja figyelembe venni, (ha csővet akar cserélni) hogy mennyit ment az erőlkődő.

Ezért kérdeztem......

Ha új csővel van akkor mondhatni 20-50 év kb. De úgyis meghallod, ha cserére érett. Dinamikátlan lesz, s torzítani fog.

A csőben sajna nincs üzemóra számláló, így az állapotát csak méréssel tudod meghatározni. A sem utal arra, hogy már mennyit ment, hanem csak azt lehet megmondani, hogy egy "újhoz" képest hány % -os.
Az erősítőben elvileg lehetne üzemóra számláló, de ez sem lenne garancia arra, hogy a benne levő csövek milyen állapotban vannak.
Ahhoz pedig nem kell csőmérő koffer, hogy a cső állapotát megmérjed, kell készíteni egy egyszerű alap áramkört, és abban a cső paraméterei mérhetők.

Igazad van, egyszerűen meg lehet mérni....
Amúgy azért kérdeztem, mert most készül az üzemóra mérő az erősítőmhőz. Abban lesz még késleltetett kapcsolás is az anódfesznek. Illetve lesz olyan funkció is, hogy standby üzemmódba is lehet kapcsolni az erősítőt. Ilyenkor csak fűtés van, anódfesz nincs. Ez néha hasznos.....
Ezért kérdeztem, hogy az üzemóra mérő mit figyeljen, mire induljon. A fűtésre vagy csak az anódfeszre?

Szerintem felesleges az üzemóra számláló. Mert mi van, ha a sok közül az egyik csövet kicseréled, hova állítod a számlálót? Egyébként a nagy terhelésű csövek (végfok, egyenirányító) használódnak el leghamarabb.
Részemről, az ilyen, viszonylag alacsony tápfeszültségű csöveknél az anódfesz késleltetésnek sem látom sok értelmét, dehát a divat, meg a hit, nagy úr. Magas tápfeszültségű csövek (többnyire nagy teljesítményű adócsövek) esete azért más tészta.

Köszi, nem lettem okosabb........
Sok mindent megtudtam, de amit eredetileg kérdeztem, arra nem kaptam választ....

Azért köszönöm a hozzászólásodat.

Dehogynem lettél okosabb. Pucuka leírta Neked, hogy ne fűtsd a csövet feleslegesen, mert nem tesz neki jót. Ha viszont - a fűtés kezdete után - hamarosan rákerül az anódfesz, akkor a két idő majdnem azonos (ha valami, az nagyon árt a csöveknek, hogy csak pár percre kapcsolod be). Egyébként a legtöbb cső állapotát az eredeti helyén is nagyon jól meg lehet vizsgálni, erre semmiféle áramkör nem szükségeltetik.

Üdv!Na végre sikerélménnyel számolhatok be az erősítőmmel kapcsolatban amivel annyi gond volt és már vagy 3 napja innen kerestem a megoldást. Ma gondoltam egyet és megkerestem a kimenőtrafóhoz tartozó kapcsolást. 1 óra alatt megvolt az összeszerelés alkatrészturkálással együtt. Indításkor gerjedt, de most tisztábban, megcseréltem a visszacsatolást és már jó is volt. Utólag kiderült hogy a potenciométer is rossz volt amire én is és mások is gyanakodtak, és a táp is inkább ehhez a kapcsoláshoz való mert stabilan ingadozás nélkül hajt. Végre lehet hangerőt szabályozni, nincs zörej, sípolás zúgás fél óra üzem után is tökéletesen és szépen szólt mindenféle ellenállás melegedés vagy anódizzás nélkül. Holnap még beszerelem a kivezérlésjelzőket és a kék ledeket, valamint kapcsoló hálózatnak anódfesznek és kész. Majd mint ígértem küldöm a képeket a kész erősítőről. Kösz mindenkinek a tanácsot, segítséget! Még utólag megjegyzem hogy mondták hogy csöves erősítőt nehezebb életre bírni mint tranzisztorost de azt nem gondoltam hogy ennyi munkával jár főleg hogy ez az első csöves erősítőm.

Az nem feltétlenül igaz, hogy nehezebb életre kelteni, mint egy félvezetőst. Inkább az lehet, hogy a csövekről mostanában nem nagyon esik szó, a működését egyre kevesebben ismerik behatóan.

Ne is törődj vele, nálam már csaknem másfél éve épül egy 5.1-es csöves.

Igaz mostanában belehúztam, rajzot terveztem át, nyákot martam, építgetem, próbálgatom.

Szerintem neked és Imi65-nek is igaza van. Tényleg kevesen ismerik. Mindig is szerettem a csöveket és én nem akarok abba a táborba tartozni aki nem ismeri a működésüket... A következő csöves erősítőmnél már a most tanultakat fel tudom használni. Lakatfogó neked pedig sok sikert és további kitartó munkát! Jó éjt mindenkinek

Szerintem egy nullát lehagytál az órák/élettartam végéről, amúgy stimmelnek a számok.

Hello!
GU50-ből csinálok PP erősítőt.
Ötleteket várok az erősítőről és a tápról. (Főleg a tápról )

Ezen töröm én is a fejemet, bár teljesen megállt a dolog hónapok óta. Úgy döntöttem, 600V körüli tápfreszről járatom, ehhez 300V körüli segédrács fesz szükséges, amit stabilizálok. Ahogy az előfeszt is.

Igazad van, köszönöm az információt Mindenkinek!

További szép napot!

Szia mindenki.

Szia,
vedd fel a kapcsolatot CIROKL-val. Ha jól tudom Ő 500V anódfesz és 250V segédrács fesz-el épített 2x50W-os szörnyeteget GU50-ekből!

Szép darab! Honnan van?

gu 81 -nek hivják én anno a honvédségtől kaptam ingyé ..monták vidd haza szuvenir.........egyépként audio célokra is szokták alkalmazni nézd meg a google képkeresőbe.. ehhez a csőhőz a mellette lévő hanfal is kell

Szia mindenki.
Ajándékba kaptam.