Már lassan tucat erősítő lesz, mert már három erősítőt építettem ezekbe a lámpatestekbe, és még mindig van belőle. Saját célra készült (nem szétszórva, hanem összefogottan vannak az alkatrészek). A zenét meg csak hallgatjuk...hallgatjuk...

Sziasztok!
Pár napja ígértem, hogy beszámolok a Trióda Fesztiválról. Úgy gondolom egy kép többet mond ezer szónál, úgyhogy lássátok. Bővebben: Link
Ez a találkozó nem csak a csöves erősítőkről szólt, hanem mindenről, amia házi audiókészülék építéssel, és a minőségi zenehallgatással kapcsolatos.
Érdekes volt, hogy különböző országokból érkeztünk, különböző nyelveket beszéltünk, de ez nem akadályozott meg abban, hogy bármiről el tudjunk beszélgetni.

Ez a matkás kép valami fenomenális
Nekem kutyás van hasonló fenn a youtubén..

Hoppá! A földelt rácsos trióda...

Helló !
Szerintetek mekkora az az eltérés az Ropt-tól, ami nem okoz semmilyen kárt ?
Tehát nem ég le a kimenő sem a hangszórók, csak esetleg torzan szól a cucc.
Kösz !

Az optimális illesztéstől bármerre térsz el, csökken a teljesítmény (de egy maximumértékhez viszonyítva mindenképp). A kimenő ettől sosem fog leégni (legfeljebb átütni, ha a terhelés végtelen: nincs rajta), a hangszórók meg főleg nem, ha egyszer kisebb teljesítményt kapnak. A végcső kerülhet szorult helyzetbe, mert a munkaegyenes átlépheti a max teljesítményét (a leadott váltakozóáramú teljesítmény helyett az anódlemezt fűti). Mindenesetre elég drasztikusan el kell térni, mire az következményekkel járhat.

Kösz !
Értem. (Talán.)
Szóval adott mondjuk egy Ropt=5 KOhm cső (legyen tetróda) Pmax=14 W , de én 10 W -os anóddisszipációt állítok be, úgy hogy az Imax-ból veszek vissza.
Mennyire lehet akkor eltérni felfelé és lefelé (számszerűleg vagy százalékosan), hogy abszolút semmi gond ne lehessen, ha nagyon torzan szól, az nem baj.

A zöld egyenes 2600 Ohm körüli értéket mutat, míg a kék 13k Ohm , de itt már nem felmerülhetnek egyéb problémák is. Tehát reálisan egy 8-10k Ohm lehetne a felső határ. Százalékosan ez kb. +-50%. De a kérdés - remélem - csak elméleti, semmi értelme nincs szélsőséges üzemre kényszeríteni a csövet.

Hopp, egy preludium
Mire képesek pár W SE erősítőkkel?

Kösz !
Szóval a leadott teljesítményt jelölik az egyenesek.
És akkor azzal a teljesítménnyel, ami elveszik, azzal mi történik ?
Az anódlemezt fűti ?

Ha mondjuk egy tetródát átkapcsolok triódába, úgy hogy lekapcsolom a segédrácsot, akkor változik az Ropt ?
Gitárerősítőkben vannak ilyen megoldások.
Azt tudom, hogyha felkötöm az anódra akkor is változik de kb.33 %-ot, az meg még gondolom belefér, simán.

A többrácsos csövek estében a katódból kilépő elektronok "nem érzékelik" az anód gyorsító terét, mert a segédrács (más nevén árnyékolórács) által létrehozott tér közelebb van, így nem nagyon fog működni, ha ezt a teret nem kapcsolod pozitív potenciálra (hogy ez az anóddal való összekötés miatt van, vagy egy külön tápfeszültséget adunk neki, ez "álló" helyzetben mindegy). Más a helyzet vezérléskor. Míg a pentódánál a segédrács tere ettől függetlenül állandó, addig - triódába kötve - ez nem lesz igaz, hiszen rávezetjük a kimenőjelet, ami - mintegy másodlagos vezérlést jelentve - hasonlatossá teszi a triódához, vagyis lecsökken a belső ellenállása (az optimális illesztése is máshova kerül), és drasztikusan csökken az erősítése. Tehát, a segédrácsot nem kapcsolhatod le, mindenképpen pozitív potenciálon kell lennie.
Ez a triódás dolog csak akkor okés, ha a segédrács, és az anód feszültsége egyezik (pentódás beállításban). Ha triódába kötöd, vezérlés nélkül akkor állnak be azok az áramok, amik egyébként is voltak.(pl. egy 807-esnél nem igazán megvalósítható, hogy a segédrácsot is felkötöd az anódra, 800V-os anódfesz esetén!, míg előzőleg 300V-on volt.)

Nem, az egyenesek mindig ellenállás (impedancia) értékeket mutatnak (a függőleges - munkaponton áthaladó - egyenes rövidzár, a vízszintes szakadást jelöl. A (váltóáramú) teljesítményt az anódfeszültség, és anódáram változások jelentik, amik egy berajzolható háromszög területével arányosak (ezek a két végleg esetében csak vonalak - terület nélkül; értelemszerűen sem rövidzárra, sem szakadásra teljesítményt nem lehet leadni).
Sajnos a felvett és a leadott teljesítmény nem egyezik meg, a ketyerének van egy bizonyos hatásfoka. Az együtemű erősítőknél ez alacsony, az ellenüteműeknél sokkal jobb. Az is sajnálatos, hogy veszteség leginkább hővé alakul, ez akár a 70%-ot is meghaladhatja.

Ez a triódásítás, a segédrács feszültsége érdekes egy dolog. Imi nagyon ért hozzá, én csak egy gyakorlati példát hozok, hogy mennyire nem mindegy a segédrács feszültsége. Most van a kezeim között egy EAG 782/a. Ebbe a végcsövek pentódaként vannak bekötve és a tápfeszről egy 470ohmos ellenálláson keresztül táplálkoztak a segédrácsok. Mivel az anódfeszültség (szemben a gyári megadott 309V-al) most 350V körül alakul, a segédrácsok is megkapták ezt. Automatikus előfeszültség állításos a teljesítmény rész. Éreztem, hogy ez a feszültség sok a segédrácsnak, így kicseréltem 10K-ra a 470ohm-ot és még - minő eretnekség - tettem utána 250V-nyi zenerláncot. Azonos katódellenállás mellett a végcsövek árama rögtön leesett majdnem 10mA-rel. A katalógus ugye 300V maxot ír. Szóval a munkapontot erősen befolyásolja. Ugye ha triódásítanám és az anódhoz kötném, akkor is a 350V körüli feszt kapná.
Más: egyes katalógusokban megadják, hogy a segédrács feszültség mekkora %-ban ingadozhat például kivezérlés alatt, hogy a torzítás ne legyen jelentős. Az APX100-ban sem véletlen szerintem a stabilizálás. A segédrács is meghatározza, hogy mekkora áram folyik a végcsövön. Ha túl nagy a feszültsége, akkor nem bírod "megfogni" a csövet, még óriási negatív előfeszültséggel is nehezen. A GU50 is ezért problémás, ugyanis a triódás üzemét a segédrács alacsony feszültsége korlátozza, hiába bírna az anódja 1000V-ot. A gyakorlatban 300-320V környékén alkalmazzák. Nekem 400V környékén járt és az egyik oldal csövét egyszerűen nem tudtam 100mA-es áram alá vinni (ez természetesen csőfüggő is). Pentódába kötve, stabilizált segédráccsal az 500Vos anódfesz sem gond.

Pedig itt még érvényesülhetett a katódellenállás áramstabilizáló hatása (ahogy csökkent a segédrácsfeszültség, kevesebb áram folyt a katódellenálláson, amiért a csövek kevesebb előfeszt kaptak, ez pontosan ellene hat az áramcsökkenésnek). Ez fix előfesz esetén hatványozottan jelentkezett volna.

A segédrács végső soron egyfajta "anód", csak korlátozott, és sokkal kisebb (a méretei miatt) a disszipációja, és ugyanúgy beleszól a cső munkapontjának alakulásába mint az anód. A többrácsos csöveknél az anód visszahatást szünteti meg, ha a feszültsége nem változik. Ezt el lehet érni stabilizálással, de legalább váltóáramú hidegítéssel is. azaz egy nagy kapacitással a segédrácson. Ha ez nincs, akkor figyelembe kell(ene) venni ennek hatását is, mivel a cső erősítése (meredeksége) anódfeszültség függő.

Én is így gondotam, de a gyakorlatban a gyári felállásban nem mentek 28mA alá a végcsövek (így is valamennyire válogatnom kellett, mert ami eredetileg benne volt, ott a két cső között 10mA különbség volt). Ahogy stabilizáltam, sikerült 20mA környékére beállítani őket. Most 200ohm a katódellenállás (100ohm fix és 100ohmos poti) és 6P14P csövek vannak beledugva. A katalógusban 130ohm környékén láttam az ajánlást és ehhez viszonyítva éreztem soknak, igaz 300V-os beállításban. Gábor ajánlotta, hogy nyugodtan vegyem le a csövek áramát 20mA-re, mint a saját építésűmben is tettem.

Most a gyári konstrukcióban még 50µF-os elkó van a rácson. Az előző példányt, mikor bekapcsoltam, megleehtősen halkan szólt és ha adtam rá hangerőt, akkor torzított is kicsit. Na mondom ezzel gáz van, mert ezt még egy fejhallgatós rádió is tudja. Később kiderült, hogy elkötés miatt a segédrácsot hallgattam...

[OFF]Régen is - az olcsó készülékek szegmensében - ment a spórolás. Itt mutatok Neked egy olyan rádióvevőt, amiben a pentódát 2X hasznosítják, egyszer, mint KF (nagyfrekvenciás ~450-480kHz), másodszor pedig HF erősítésre, ilyenkor a segédrács funkcionál anódként, onnan veszik le a HF jelet. Az már csak hab a tortán, hogy az AM detektor is ezen cső rész (B). A mellékletben kiszíneztem a jelek útját, az RF jel zöld, a HF jel pedig piros.

Ez az az eset, amikor egy kezdő meglátja, hogy milyen egyszerű kapcsolás, mert csak két cső van benne. (plusz az eir) Aztán mikor utánépít, akkor jön a csodálkozás.

Igy még nem láttam EZ80-al tápot. Szerintem több mint érdekes. A cső mint galvanikus elválasztó.

Elkészült az EL 95 PP dobozolása. Maga a doboz egy Fehérvár rádió dobozának felújítása. A környezet, ahova kerül szintén hasonló hangulatú (azért lett ilyen).

Nagyon ötletes megoldás.

Sajnos ez nem így van, a hálózat másik pontja megy egyből a "karosszériára", és semmi nem garantálja, hogy az nem fázis. A trafó tudná ezt ellátni, ha nem csak a fűtőtekercsek lennének rajta. A szimmetrikus tekercs hiánya miatt az EZ 80 is csak egyutas egyenirányítást tud.

Mester, Te mindig kitalálsz valami ötleteset!

Helló, sziaszok! Mono előerősítőt szeretnék készíteni két ecc83 as cső segítségével, érdekelne mért van 2 x 2 bemenet. És hogy kössem be? itt van a kapcsolási rajz : http://tubeamp.wz.cz/guitaramp/preamp_0.png

Ez nagyon szuper lett!

Annakidején (mikor még az volt a balesetvédelem, hogy "ne tapizd a fázist fölöslegesen") elég sok rádiót készítettek autotrafós (sőt trafó nélküli (UY1-el))változatban is. Ma ezek már természetesen nem felelnének meg. :no:

Én csak 1x2 bemenetet látok. Az egyik (Low) kikerüli a legelső fokozatot, a másikról viszont kisebb jel is kivezéli. A csatlakozóaljak rendelkeznek még kapcsolóérintkezőkkel, a Low-nál a jel útjának kijelölését végzi (bemenet, vagy előző fokozat), míg a High aljzatnál - ha nincs bedugva semmi - földeli a fokozat bemenetét.

Sőt, a trafó nélküli verziók még egyenáramú hálózatról is működhettek (a polaritásra kellett figyelni), ott aztán meg sem lehetett oldani a galvanikus leválasztást.

A csomagolás nem az én ötletem (nekem nincs az ilyesmihez türelmem), a benne lévő erősítő az én művem.

Ha hifihez szeretnél, akkor ezt ne csináld meg, ez gitárhoz van, ezért van lo és hi bemenet is, valamint három sávos hangszín.