De ha már ilyen lenne, akkor egy alapjaiban új energiaellátási rendszer alakulhatna ki.
Kezdve a PFC-vel 400V-ra, majd a teljeshidas inverter.

Akkupakk 400V-ra (vagy kevesebbre), valamint erre a 400V-os DC tápfeszre termelő házi kiserőművek (nap, szél) boost konverterekkel.

Azért tartom nehezen elképzelhetőnek a "valami egész más megoldást" mert: tegyük fel hogy nem alakítunk át váltót DC-be, hanem kapásból AC-t csinálnánk.
Honnan fogja adni a + energiát a konverter amikor a kimeneten pl impulzusáramok kellenek (csúcsegyenirányítás)? Mivel nincsen közbenső energiatároló, csak 1 szem induktivítás ami szükséges energiát ugyanúgy a hálózatból veszi fel.

Energiát pedig csak DC-n lehet tárolni. Itt most csakis elektronikus dologra gondolok.

Nem elektronikus megoldás lehetne egy nagy motor/generátor megoldás, de ez csak folyamatos terhelésnél érné meg.

Lehet AC-ben is energiát tárolni, gondolj egy jó nagy 50 Hz-re hangolt rezgőkörre... A fogyasztó veszi ki az energiát egy inverter meg nyomja bele ... ( természetesen, nem ilyet kell csinálni, mert nagyon drága...)

Hozzájutottam egy FSF SAGA 500W-os számítógép tápegységhez. Kicsit utánnanéztem a tudásának és olvastam, hogy van benne aktív PFC. A szünetmentes tápegységem csak szimulált szinusz hullámformát ad ki, a legjobb tudásom szerint az aktív PFC és a szimulált szinusz nem fér össze. A nagy problémám, hogy egyik eszközt sem szeretném nyugdíjba küldeni, mert a UPS-be 2 hónapja vettem új akut és a 6 éves lestrapált Codegen tápom helyett is jóljönne ez az FSP.
Megoldható ez valahogy?

Szia!
Hol írják azt, hogy a PFC-s tápegység nem fér össze a kváziszinusz UPS-el?

Például:

Bővebben: Link
Bővebben: Link

Ezek szerint akkor lehet, hogy ez nem hiteles infó. Inkább nektek hiszek, egy elektronikai fórumon mégiscsak jobban értenek ehhez!

Én csak kérdeztem. A választ nem tudom.

Ezek mind rémhírek.
Hidd el semmi baja nem lesz.

PC-táp elmenne tiszta egyenről is, minél szögletesebb bemenőjelet kap annál kevésbé terheli az előtte való fokozatot. Ez a csúcsegyenirányításból ered... nomindegy nem akarok belemenni.

Ezeket figyelembe véve a legoptimálisabb és legolcsóbb megoldás egy módosult szinuszos UPS és egy PPFC-s táp.


Az akkuknak meg végképp nem értem milyen gondot jelentene, hogy a kimeneten milyen típusú a terhelés.

Egy akku élettartamát csak az újratöltések száma illetve a lemerítések mélysége határozza meg.

Akkor próba lesz...
Sajnos most nincs itthojn a táp, majd hétfőbn beszámolok a fejleményekről.

Állítólag a PFC vezérlője olyan jele állít elő, ami zavarja a szünetmentest és túlzterhelést érzékel, ezért kikapcsol.
Majd kiderül!

Hellosztok az lenne a kérdésem hogy chieftec 420W aktic pfc táp kapcsolási rajzát honnan tudnám letölteni?
met van benne egy lm 339N es panel amit nem tudok megfejteni hogy elgyáltalán mirre való!

Szia!
Az LM339 komparátor a tápfeszültségek meglétét ellenőrzi és létrehozza a Power Good jelet.

Szerinted ezt lehet használni 4 db LM317T ventilátor szabályzohoz !
A venti szabályzó rajzát innen az oldalról szettem!

Az7 LM317 teljesen más. Az egy feszültség szabályzó IC, az LM339 pedig egy komparátor, tehát semmi közük egymáshoz.

Én ezt értem is de nekem az meg van épitve és hogy és ahhoz a kapcsoláshoz nem e lehetne valahogy betenni vagy azzal tunnigolni?

Be lejhet tenni, figyeltetni a feszültséget, hogy annyit ad-e ki, amennyit te akarsz, de ha jól tudom ehhez kell referenciafeszültség is.

Kösszi a választ csak azt kérdezném hogy az LM317T ic Adjunk lábáról le lehet venni a referencia feszt?

Pedig az első válaszoló állítása pláne hülyeség. A PH-n és a HWSW-n is párszor leírtam én is, Stol kolléga is a dolog lényegét. Röviden, tömören, konyhául ismét:
Az aktív PFC lényege, hogy a tápegység erősen kapacitív jellegű terhelését minél inkább közelítse a rezisztívhez, vagyis az U-I szöget nulla felé húzza és a kondira jellemző, szinusz csúcsa közelében tüskeszerűen kiugró áramfelvételt a "szinuszra igazítsa". Itt gyorsan megjegyzem, hogy egy aktív PFC-s táp hatásfoka a nagy büdös lótérdét lesz jobb, sőt, még rosszabb is, mivel az A-PFC aktív eszköze elég jelentékeny disszipációval bír (nagyobbal, mint a passzív PFC tekercsének rézvesztesége). Ami jobb lesz, az a hatékonyság. Vagyis a hatásos teljesítmény és a látszólagos teljesítmény viszonya. Tehát van egy áramkörünk, ami figyeli a bemeneti váltakozó feszültség alakját és a mindenkori áramfelvételt ehhez igyekszik közelíteni. Ebből már látod is a problémát: Jön a szünetmentesünk és produkál egy négyszög alakú kimeneti jelalakot, nagy meredekséggel. Az aktív PFC pedig ehhez igyekszik áramfelvételt produkálni hasonló meredekséggel. Mi lesz ennek az eredménye? túlterhelés. Ez ritkán okozhat gondot nagyon kínai UPS-ek FET-jeinek, esetleg az A-PFC aktív elemének, de többnyire a túltehervédelem adja fel a dolgot.

Hagyd azt a szerencsétlen LM339-et, miért gondolod, hogy a ventivezérléshez köze van? Ehhez hőfokot kell figyelni a szekunder bordán, kitalálni, hogy milyen szabályzási görbe alkalmas biztonságos szabályzáshoz és azt megépíteni. Első körben nem ajánlom, a PC tápja élő hálózaton lóg, nem szerencsés benne ilyen alakításokat tenni megfelelő eszközpark és jártasság nélkül!

Kösszi a felvilágositást és bosi a sok hülye kérdésért!!!

Üdv!

Egy elvi kérdésem lenne. Záróüzemű tápegységet szeretnék készíteni néhányszor 10W-ra. Tegyük fel, hogy olyan vezérlő IC-t választok, ami állandó frekvencián a kitöltési időt állítja, az áramfigyelés csak védelmi célokat szolgálna (az elterjedt UC384X vezérlők nem ilyenek, nem a kitöltési időre, hanem áramra szabályoznak). Tegyük fel továbbá, hogy a transzformátort úgy méretezem, olyan kicsi induktivitást választok, hogy maximális terhelés esetén is szaggatott legyen az áram. A terhelés oldalon a szűrőkondenzátort nem a kapcsolóüzemű fokozat frekvenciájára, hanem 100Hz-re méretezem, míg a bemenő oldalon a diódás híd után nem rakok nagy puffer kondenzátort, hanem csak olyan kis szűrőkondit, amin a várható terhelések mellett az egyenirányított 100Hz-es lüktető feszültség lesz (nem lesz benne annyi energia, hogy a csúcsfeszültség közelében tartsa).
A kérdés: Jól gondolom-e, hogy ilyen esetben a hálózatból felvett áram közelít a szinuszoshoz? Lehet-e ilyen módon egy fokozatban feszültséget szabályozni, illetve "aktív PFC"-t létrehozni.
Gondolom több hátránya is van egy ilyen tápegységnek: Lassú szabályozás, várhatóan nagyobb kimeneti feszhullámosság, de ezek jelen esetben várhatóan nem okoznának problémát.
Tudom, az aktív PFC-nek nem ebben a teljesítmény nagyságban van jelentősége, ezért ez inkább elvi természetű kérdés.

Igen, lehet ilyet csinálni. Tételezzük fel, hogy a FET bekapcsolási ideje konstans és a frekvencia is az. Az így kialakuló áramot a fojtó induktivitása, a kimeneti fesz és a bemeneti fesz különbsége, ( meg a trafó áttétel ) meg a bekapcsolási idő fogja meghatározni. Miután minden nagyjából konstans, kivéve a bemeneti feszt, az áram a fojtón szinuszosan fog változni. És az áram nagyságát, vagyis a kimeneti feszültség szabályozását a bekapcsolási idővel lehet szabályozni.

( Ugyanezen elv alapján lehet csinálni rendes, folyamatos áramvezetésű PFC-t is, nem feltétlen kell hozzá vezérlő ic. )

Ha kicsi a fojtó, akkor az áram a tranyó kikapcsolása után nulláig csökken, ezzel elérhető, hogy a tranyón bekapcsolásakor nem lesz bekapcsolási veszteség, mert egyrészt az áram nulláról indul, másrészt nem kell a kimeneti diódától sem átvennie az áramot, hiszen ő is zárva van. Tehát, még az a fedés sem lesz, amikor együtt vezet a tranyó, meg a dióda a dióda Qrr-je miatt.

Sajnos két hátránya is van, egyrészt a bemeneti áram szaggatott lesz, tehát, kell az elejére egy LC szűrő. Másrészt a tranyó meg a fojtó, ( illetve itt a trafó ) áramának csúcsértéke a kétszerese lesz, egy hagyományos elrendezéshez képest. ( Hiszen, egy adott áramot bele kell nyomni ahhoz, hogy a szekunder oldalon kijöjjön a megfelelő teljesítmény. Ha ez az áram a fojtón háromszögekből áll, hát, annak ez lesz a következménye.

Kis teljesítményre jó, pl. egyedi fénycsőinverterekben lehet használni. Nagyobb teljesítményeken már nagyon drága lesz. Előnye az egyszerűsége, meg az, hogy a tranyón nem lesz bekapcsolási veszteség.

Egyébként a UNITRODE ( most TEXAS INSTRUMENTS ) gyárt is ilyen vezérlő ic-t. Applikáció is van róla a honlapjukon, valami " On Time Controlled... akármi " a cikk címe.

Közben megtaláltam a cikket:

http://focus.ti.com/lit/ml/slup095/slup095.pdf

Köszönöm a válaszokat.

Megpróbálok egy ilyet megépíteni, majd beszámolok az eredményekről.

Ha jól értem, a cikk nem ilyen elven működő PFC-ről ír, hanem olyanról, aminél az áram nullára csökkenésekor rögtön újból bekapcsol a félvezető (változik a bekapcsolási idő is meg a frekvencia is). De azért köszönöm, nekem érdekes benne a különböző technikák összehasonlítása.

Sokféle megoldás van... ne csak az ábrákat nézd, próbáld meg elolvasni is... és megérteni.
( ha úgy lenne, ahogy mondod, akkor nem lehetne szabályozni.... )

Sziasztok!
Remélem többen ismerik már a kapcsolóüzemű techinikában való alkotásaimat itt. Nekiálltam egy PFC tervezésnek, most már komolyabb elhatározásokkal. A PFC után egy ZVS rezonáns konverter lenne. A PFC magas vonalról menne csak (200-250V AC). Mivel a táp egy végfokot hajtana, aminek terhelése 0-tól 600W-ig terhel, a 2-fáziű DCM PFC mellett tönöttem, amit az UCC28063 IC-vel valósítanék meg. Ez kis terheléseken egyfázisúra kapcsol, így a hatásfoka kis terheléseknél is jó.

A Texas nyújt egy Ecxel táblázatot a számolások megsegítésére, amit néhány módosítással mellékelek. A módosítás legfőbb része az, hogy én nem fogom a PWMCNTRL-t használni, ezért a HVSENSE-t csak a nagyfeszültséges vészleállásra állítom be.

A problémámaz RT kiszámolásánál akad, nagyon alacsony érték jön ki (javasolt értéke >60kOhm). Ha a bemeneti fesz széles tarotmányúra állítom (85V-250V) akkor már normális értékek jönnek ki. Még ha a tervezett frekvenciát lejjebb veszem, akkor is alacsony érétk jön ki RT-re.

Olyan kérdésem lenne a hozzáértők számára, akik foglalkoztak már ezzel az ICvel (gondolok cimopatára és kattra például), hogy ezt az ICt direkt csak széles tartományú működésre tervezték? Vagy milyen módosítást javasoltok?

A PFC kimaradt az életemből, legalábbis a megvalósítást illetően. ( egyenlőre... )

Nem tudom, hogy mi a kapcsolat az Rt és az effektív bemenőfesz közt.

Normális esetben az a jó ha a PFC szinte 0V feszültségből is tud pumpálni energiát a pl:400V-os kimenetre.
Ehhez ugye vagy nagyon kis értékű tekercs kellene vagy alacsony freki. Egyik sem megoldható. Éppen emiatt az IAC áram nullátmeneteinél van egy kis torzítás.

Magam sem tudom hogy ebből most mit akartam kihozni mindenesetre már nem törlöm vissza.

Az IC-t nem ismerem, de miből gondolod, hogy átvált alacsony terhelésnél egyfázisúra?
Attól még nem lesz kevesebb a veszteség ha csak 1 fázis vezet. Pont ugyan annyi lesz. Hisz ha a tekercsáram tegyük fel megszakításmentes fűrészre van szabályozva, márpedig ez a célja az áramkörnek, akkor 1 fázis működésénél 2x akkora lesz a csúcsáram min 2 fázisú működésnél. A veszteség pedig a kikapcsolási veszteségből keletkezik ami mindegyik tranyónál UxI. Ha ezt végiggondolod látható, hogy a veszteség megegyezik mindkét esetben.

Az adatlapban szereplő képletek számomra abszolút nem szimpatikusak, nem tudni honnan erednek.

Rt-vel mit is állítasz?

Van egy Phase management opciója. Hatásfokot úgy sporol, hogy így csak egy FETet kapcsolgat, így a meghajtáson és a kapcsolási veszteségeken nyer valamennyit. Természetesen ekkor a bementi áram nagyfrekvenciás komponense megnő.
A IC evaulation module-jának leírásában van egy grafikon erről, hogy hatásfok ezen opció nélkül és vele.

Az RT ellenállás a minimális kapcsolási periódusidőt állítja. Az adatlapból származó képletek szerint, olyan RT jön ki, ami az ajánlott értéknél sokkal kisebb. Tehát sokkal kisebb minimális kapcsolási periódusidő jön ki.

Az OK, hogy elég kívánt nagy frekvenciát írtam be, de ha a bementi min feszültséget leveszem 85V-ra és azzal számolok, akkor ilyen frekvencián is jó lesz. Ha pedig a kívánt frekvenciát 100kHz-ről levezsem 50kHz-re, akkor még mindig nem lesz jó.

Az IC adatlapjában valamenynire le vannak írva a számolási képletek, valami magyarázat van az adatlap 20.-ig oldalán.
Arra próbálok rájönni most, hogy mi történik ha a számított 18kOhmos RT-t berakom, és mi történik akkor, ha e 18kOhm helyett az ajánlott minimális 60kOhm-ot rakom be.
Angolból alapból jó vagyok, de ilyen szakszövegnél sajnos már nem annyira.

Úgy értelmezem, hogy ha 18kOhmot rakok be, akkor a nagyon nagy kapcsolófrekvenciák is kialakulhatnak, amit az IC nem bír (azt hogy ez milyen esetekben van, azt nem tudom).

Azon gondolkozom, hogy mi lesz ha 60kOhmot rakok be. Az adatlap 20. oldala alapján azt gondolom, hogy ekkor bizonyos esetekben DCM alakulhat ki, mivel nem tudunk olyan rövid periódusidőt venni, azért túltölti az induktivitás, majd a kikapcsolás után kicsit kihagy, hogy az átlag azért rendben legyen. Értelmezésem szerint ez akkro fordulhat elő, amikor a bementi fesz alacsony, mivel a konverter értelmezésem szerint nagy bementi fesz esetén működik alacsony frekvencián.

Ha jól olvastam cimo, te ajánlottad korábban az UCC28060-t, ami lényegében ugyanaz, mint az UCC28063.

Leírok egy érdekes kapcsolási alkalmazást, és annak "kiküszöbölését". Kb. 1éve hozott hozzám egy villanyszerelő egy dupla fénycsöves armatúrát, aminek elektronikus volt az előtétje.Nem volt olcsó! Orvosi rendelőben volt felszerelve, gondolom, a villogásmentesség miatt is. A fénycsövek hosszabbak is voltak a megszokottnál, és a teljesítményük is némileg nagyobb. Ha jól emlékszem, 52W/fénycső. Elmondása szerint hálózati feszültségingadozás után ment tönkre. Láttam a panelen többek közt SMD IC-ket, SMD powerfeteket, ferritmagos kistrafókat, induktivitásokat. Az egyik powerfet fel volt robbanva. Visszakerestem az őt vezérlő IC-t a google-val. Aktív PFC vezérlő IC, "IR" gyártmány! Ezután kiforrasztottam az IC-t, a felrobbant FET-et és a hozzájuk tartozó passzív alkatrészeket, Átkötöttem az elhiccent, letapasztott(!) "nyák-olvadóbiztosító-szakaszt",és láss csodát, újra működött! Szóval valljuk be itt is, az aktív PFC alkalmazása megbonyolítja az áramkört, az üzembiztonság rovására megy, drágábbá teszi a terméket. Szóval nem a felhasználó érdekét szolgálja!

A PFC valóban nem elsősorban a felhasználó érdeke. De az áramszolgáltatóé és amúgy egy adott alrendszert villamosmérnöké is.
Vizsgáljunk olyan helyzeteket, amikor magunk vagyunk az áramszolgáltatok. Ide kapcsoló szituáció ami nyáron fordult elő velünk, hgoy zenekarként voltunk egy kisebb vidéki fesztiválon, ahol a sok éve rendesen működő agregátor tönkrement, amikor este bekapcsolták a tirisztoros dimmerek.
Délután már tesztelték és rendszers volt az a hiba, hogy az aggregátor vezérlése meghülyült, és bár a feszültséget tartotta, a frekvenciája leesett, így az összes hálózati trafóval megyő végfok és erősítő sorban kezdett vagy védelembe menni, vagy lekapcsolni.
Erre gondolva én a nagyobb teljesítményű végfokaim tépával PFC-t tervezek, ami 200-250V között is megy. Egyrészt így kültéren aggregátorról menve nem lesz érzékeny annak frekvencia és feszültségingadozásaira, másrészt mivel tökéletesen szinkronban vezsi fel az áramot az aggregátor vezérlését is kímélni fogja.
Hasonló igény kórházakban előfordulhat, hogy kimegy az áram. Ha máshonnan nem a Vészhelyzet című népszerű sorozatból hallhattuk, hogy ekkor átmenetileg szünetmentes tápegységek kapcsolnak be, majd bekapcsolnak a diesel motorral hajtott generátorok. Gondoljunk bele, hogy akórházakban a fénycsövek állandóan mennek, és mennyi van belőlük, így a kórház áramfogyasztásának jelentős háynadát teszik ki. Hasonlóan a többi nagy teljesítményű eszközt PFC-vel ellátva a generátoroknak könnyű dolga lesz. Az ami a PFC-kenelmegy a hatásfok romlása miatt, az bőven bejön a generátorokban pont a PFC miatti nyereségként. Valamint gondoljunk arra, hogy így egyben a generátorok vezérlésében is csökken a hibaforrás lehetősége. Még egy egyszerű vezérlés nem fog hülyeségeket csinálni tökéletesen szinusz 1-es PF-ű terhelésnél.
Mit számít néhány tönkrement fénycső egy fesztivál közepén lálló aggregátorhoz, vagy egy kórházban behalt generátorvezérléshez képest.

Ez a téma azoknak van, akik aktív PFC-t akarnak építeni, és ezzel kapcsolatban segítséget kérnek másoktól, és az ezzel kapcsolatos ötleteket megvitassák.
Aktív PFC-t még nem építettem, az elméletének, topológiáknak már utánajártam. Sok minden más kapcsolóüzemű cuccot is építettem, lásd cikkeim sora, amely mindjárt bővül. De itt most segítségre van szükségem, ahogy másoknak is.
Így az olyan lényegében rövidlátó hozzászólásokat, hogy "Minek nekünk aktív PFC, mert csak rontja a világot!" nem itt kéne megvitatni.
Én sem írok az ingyenenergiagépes témákba, amikor teljes tudásom szerint az egész nagy baromság.
Úgyhogy aki írni akar az inkább segítsen, cserébe én is segítek neki.