Megoldható akkor ha nem a gndt veszem nullának.

Egyébként milyen oszcillátor frekivel szokták ezt csinálni?

Nem rajzolnád le a mérő kapcsolást? Googléval keresgélve csak olyat láttam ahol csak L van és vele sorba egy ellenállás. Hol van C? Vagy az másik mérőkör? Vagy ugyan ez csak L helyére kell?

A csatolékomban láthatod, ha kibontod, ott van a segédkapcsolás is. A hangkártya bemenetei ekvivalensek a PIC, vagy AVR A/D bemeneteivel.
A frekvenciára nézve az lenne az igazi, ahol azon a frekvencián mérnénk, ahol használva lesz. Az ilyen mérésekre a nagypontosságú mérőhidakat alkalmaznak, de a frekvencia növelésével a gondok is szaporodnak. Ezért olyan frekvenciát választanak, amit kényelmesen lehet kezelni. Ebből persze az is fakad, hogy eltérő frekvencián mérve, némi eltérés mutatkozik a mért értékekben. A feladat pedig egy alkatrész értékének a gyakorlatban elegendő pontosságú meghatározása. A pontos értékek laboratóriumi pontosságú meghatározása más tészta, és nem is nagyon van rá szükség a mindennapokban., elég ritka az a terület ahol fontos. (pl. nem hangolható, kis áteresztő, nagy záró csillapítású szűrők)

Négyszöggel lehetne mérni? Akkor használhatnám az AVR PWM kimenetét aminek frekvenciáját pontosan tudnám az órajeléből és az osztóból. A mérőjel offsetjét muszáj eltolni? Nem elég ha 0-5V között változik?

Egyébként a leknagyobb freki amit tud a PWM kimenet az 62.5Khz.

Ezt még lehet osztani lefelé. (8,32,64,128,256,1024)

Szerinted elég lesz a max freki vagy külső oszcillátor kell?

Lehet hülyeséget kérdeztem mondjuk ez attól függ hogy egy időpillanatban kell-e a mérőjel amlitúdója, az ellenálláson lévőé és az L vagy C alkatrészen lévőé is. Mert ha igen akkor nem jó a 4 szög. Vagy mondjuk annak csak a frekvenciája kell csak. Amit meg tudni fogok. Vagy ha a mérő 4szög jelem kitöltése pont 50% akkor annak az átlag értéke 2.5V lesz.

Közbe gondolkodom egy RF kimenő teljesítmény mérőn is. Ezt nem lehetne átalakítani? Bővebben: Link

Csak nekem nem db kijelzés kellene hanem W. 0-1W tíz lépésben.

A kimeneti RF teljesítmény nem mérhető egy 75R ellenálláson és a rajta eső effektív feszültség amplitúdóból? P=Ueff^2/75 ?

Bocs ha hülyeségeket kérdezek.

Semmi átlag érték, effektív értéket kell(ene) mérned. De mérhetsz mást is, mert úgyis csak az arányai számítanak. A mérőjel frekvenciája a lényeges, a harmonikus tartalma a nemszínuszos jelek közül a négyszögnek a legkevesebb, mérőjelnek így is megfelel. A harmonikus tartalom a mérési pontosságot befolyásolja, néhány tized százalékkal.
Mivel többnyire állandósult állapotban történik a mérés, nem okoz problémát, hogy a voltmérők multiplexelve vannak.
Teljesítmény mérőre is szükséged lesz, de nem ez a legfontosabb műszer, és a meglévő majdani műszerparkoddal (RF feszültség mérő sokkal fontosabb) ki is tudod kerülni a használatát.
Azt pedig tudnod kell, hogy mikor 50, mikor 75 ohm az impedancia. Adóknál többnyire 50 ohmot használunk, az adóantenna impedancia viszonyai miatt.

Csináltam egy kis szimulációt.

A mérési eredményen az induktivitás értékének növelésével 1nH-1uH.
p01= 1nH
p02= 101nH
p03= 201nH
stb...

Látszik hogy különböző értékeknél különböző hosszúságú a lefutó él az out ponton.

A mérőjel felfutása 1ns.

Ha tudnék mérni szinkronizáltan a felfutáskor+5ns idő pillanatban akkor az aktuális amplitúdó nagyságból ki lehetne számolni az induktivitás értékét.

(Ezt a megoldást gyorsan elvetettem mert az AVR lassú ehhez a feladathoz. Eleve ha ASMbe lenne a kód akkor is 2 utasítás végrehajtása közötti idő 16Mhzen 62.5ns.)

Küldenél egy linket ahol ez a mérés le van írva világosan, számolási képletekkel együtt? Én keresgéltem de lehet hogy csak a keresési kulcsszó volt a nem megfelelő.

Nekem arra a számítási módszerre lenne szükségem amiből kifejezhető az induktivitás a szinuszos mérőjel frekvenciájából és a mérendő induktivitáson lévő szinuszos feszültség effektív értékéből. Vagyis akkor a mérendő induktivitás Up/1.41 -ből. Ha jól értelmezem a dolgokat. Vagy egy másik módszer ha felcserélem az ellenállás és a mérendő induktivitást egymással akkor az ellenálláson eső effektív feszültség érték rövidzár esetén pontosan megegyezik a mérőjel effektív értékével, és a kettő közötti különbségből lehetne számolni az induktivitást (számomra még ismeretlen módon).

Mérési szinusszal.

Mérőjel 1Mhz 5V csúcs 2.5V offset. -> ezt elő lehetne állítani egy kvarcoszcillátorral. Bővebben: Link

A gond itt az hogy 1nH induktivitású mérendő tekercs esetén kb 15pV a szinusz csúcsa amit AVRel fel kellene dolgozni. Ezt mindenképpen erősíteni kellene valami gyors OPA-val kb 1-2 voltra. Nem tudom hogy ez mennyire kivitelezhető. Ha létezik is ilyen oap ami ekkora erősítést tud ekkora frekin annak ára elég húzós lehet.

Nem jól érted. A frekvenciának ideális esetben nincs köze az induktivitás értékéhez. (ez nem az a módszer, van olyan is, de azt rezonáns mérésnek hívják) A frekvencia csak a frekvenciafüggő veszteségek miatt fontos.
A három voltmérős módszerrel:
|Z|=Uz/Un*Rn, ahol az Un az előtét (soros) ellenálláson eső feszültség, az Uz az impedancián eső feszültség, Rn a soros ellenállás.
a fázis szöge pedig:
cos fi=U^2 - Un^2 - Uz^2/2*Un*Uz, ahol u a generátor feszültség.
A mérés pontossága akkor megfelelő, ha a soros ellenállás a mérendő impedancia nagyságrendjébe esik.
Mivel a frekvencia nem kritikus, nincs szükség kvarc oszcillátorra sem, és olyan választható, amit az opák kényelmesen feldolgoznak.

Éppen próbálgatom itt a mérést. Ideiglenesen összeraktam egy teszt mérő áramkört. 4szög jel CD40106 kb 300khz-en. Kimenete áramilag megdoppingolva komplementer tranyókkal.

10uH gyári induktivitáson mérve 4Vp jellel:

Uz:2.4Vp

Un: 2.28V abban a pillanatban mikor az induktivitáson eléri a csúcsot az amlitúdó.

Rn: 100R

Uz/Un*Rn= 2.4/2.28*100= 0.0105mH=10.5uH ez eddig jó.

Arra gondoltam hoy mivel tudom a mérő jel amplitúdóját ezért egyszerűsítve a dolgot elhagynánk R előtét ellenálláson eső fesz mérését és kiszámolnánk:

Un= 4-2.4 = 1.6V

Ezzel számolva már hibás lesz a mérendő induktivitás érték:

|Z|=Uz/Un*Rn= 2.4/1.6*100= 0.015mH=15uH -> Mi ez az érték csúszás?

Ennek a soros RL osztónak váltakozó feszültség esetén úgy kellene működnie mint egy sima feszültség osztónak DC-n nem? Vagyis egy időpillanatban Un és Uz feszültségének összegének meg kellene egyeznie a mérőjel amplitúdójával.

Az első mérésben
Uz= 2.4V
Un= 2.28V

Ezek összege sehogyan sem lesz 4V.
4.68V -> Honnan ez a 680mV? Ingyenenergia?

Hol rontom el?

ui: Bocs ha hosszasra sikeredett.

Semmi ingyen energia, csakhát a vektorok. Az ellenálláson mérhető feszültség fázisban van az átfolyó árammal, az impedancián átfolyó pedig nincs. A két vektor összeadása a derékszögű koordináta rendszerben a vektorok által körbezárt háromszögek oldalai, a csúcsszög a fázis szög. A frekvencia csak az induktivitás impedanciából való kiszámításához kell.

Valamikor tanultam én ezeket a fázis késéseket,vektorokat elektró órán de kit érdekelt akkor még.....

A fázisszögek gondolom az induktivitás változásával változik. Tehát nem állandó mindig. Ezért nem is lehet egy fix váltószámot adni neki. Mindenképp mérni kell az ellenállás feszültségét is. Most már kezd minden kivilágosodni.

Így van. Rajzolgass kockás papíron ilyen vektorokat, és világos lesz. Vízszintes a reális (ohmos), a függőleges a képzetes (fölfelé induktív, lefelé kapacitív) részt lehet ábrázolni. Lehet matamatikailag is komplex számokkal, de a grafikus módszer látványosabb.

Most már csak azt kell megoldani hogy az AVRel ugyanabban az időpillanatban tudjak végezni 2 mérést. Meg szinttolni az ellenálláson eső feszt GNDhez.

Mondom nem kell ugyanabban a pillanatban, lehet multiplex módon is. Már ha a mérőáramkör nem terheli a mérendő elemeket. A közös ponthoz képest kell mérni.

A kérésem az hogy az itt szereplő képletet használhatom e 4szög mérőjel esetén? Bővebben: Link

Agyaltam a 4szöggel való mérésen hogy ne kelljen szinuszt is előállítani.

Arra jutottam hogy a képlet nem lesz jó nekem ha csak nem trükközök. Vagyis mivel a szinusz időben állandóan változó jel ezért időben állandóan változó jelet kapunk bizonyos fázistolással jelenik meg kimenetként (R és L közös pontja) ezért ugyan abban az időpillanatban, vagy szinkronizálva a mérőjelhez (ehhez nem kell multiplexelni mert lesz elég AD bemenet, de lehet úgy is).

Ha én 4szöggel akarok mérni akkor úgy kell mérni hogy mivel a felfutási meredekség megegyezik a mérőjelével így a mérőjel felfutásának pillanatában kellene mérni 1-et, utána egyből amplitúdó csökkenés látható. Szóval szinkron mérés pozitív élre. Mivel a mérőjel frekije ismert és a mérőjel csúcsértéke is így ezek nem változnak nem kell mérni őket. Mit gondoltok?

Mérési módszer 2.

A komparátort lehet programozni felfutó és lefutó megszkításra is.
Mivel a komparátornak is van felbontása így ez a felbontás fogja megadni a múszer felbontását
így elindulok legfelülről, bekapcsolok egy lábat és ki. Ez lesz a mérőjel.
ha nem volt megszakítás akkor lejjebb viszem 1el a komparálási szintet.
és így tovább amíg nem lesz komparálás és ebből megszakítás
ha megvan a megszakítás akkor megvan az induktivitás is.

Ezt a módszert ki akarom bővíteni automatikus méréshatár váltással is. Szerintem ez a tuti módszer. Ezt fogom alkalmazni.

A periodikus négyszögjel felbontható színuszos, koszinuszos jelek összegére. Ezt Fourier sorbafejtésnek nevezik. Az egyes összetevők (harmonikusok) amplitúdója a harmonikusok rendjének növekedésével erőteljesen csökken. Ebből következik, hogy nyugodtan használhatsz négyszög jelet is a mérésnél, a harmonikus tartalom a mérés (számolás) pontosságát befolyásolja némileg a veszteségek frekvencia függése miatt, de ez elviselhető mértékű egy üzemi műszernél.

Bővebben: Link

Az oktató rádiós topichoz szenvedek műszer problémákkal. A DDS drága de jó lenne, az LCD-s modulok meg nem férnek bele az egyszerű kategóriába. Mi a véleményetek a fenti frekvenciamérőről?

Nem tűnik rossznak, a kijelzés módja pedig egész jó, bár csak 10 MHz -ig mér. Ha ez elegendő, akkor használható megoldás. Bár szerintem kellene eléje egy erősítő-jelformáló, jelhatároló védő fokozat.

Arra gondoltam elé tennék egy osztó IC-t. Valahogy mekkelni kellene a programot a 64-es osztás miatt. Ezzel használhatnék analóg szignált hangoláshoz és olcsó lenne. Igy 120 Mega lenne a határ.

Az ujtopicba linkeltem is !

Nagyon jó! tervezgetem az új modulokat az adatok alapján!

Sziasztok, nekem lenne egy olyan kérésem, hogy valaki alaposan írja le legyen szíves a vector network analyzer-ekkel való méréseket. (Mivel nekem az elmúlt időben egy VNA építése volt a projektem, ami már majdnem teljesen kész.) De pont mostanában van lehetőségem igazán komoly műszerekkel találkozni. (VNA-kkal) És emiatt érdekelne, hogy pontosan hogy és mit mér. Egyébként találtam egy egész jó oldalt, ahol egy egész jó kis eszköz van: VNA

Csak az a kérdés, milyen frekvencia sávban akarod. A mérés elve ugyan ugyanaz (impedancia) mérés, de a módszerek kicsit eltérőek. A mikrohullámú technikában az ütközési csillapítás mérése alapján történik egy generátor, és egy vektorvoltmérő segítségével. Mert ez könnyebb, feszültségmérés történik egy referencia tápvonal két pontján illetve a lezáráson mint referencia pont, valamint a feszültségek közötti fázis mérése. Ebből számítható a négypólus be, kimeneti paramétere, és ennek frekvencia függését lehet ábrázolni Smith diagramon.

Sokat lehet tanulni a műszerek gépkönyvéből, segédleteiből is. Javaslom tanulmányozásukat.

Az itteni műszerek. (Az NI-os: 10MHz-6GHz) A R&S Pedig valami 60GHz-ig megy. Ha jól emlékszem. Ma épp a csatlakozóval játszottunk, hogy ha nem jól van rátekerve a csati, akkor egészen más értékeket produkál. Csak a diagramok nem sok mindent mondtak számomra. És a neten sem találtam túl sok dolgot ebben a témakörben. Ha érdekel valakit, akkor teszek fel néhány képet. Elég komoly műszerek. (Az árukról pedig inkább ne is beszéljünk.) Épp a szomszéd kubikban van az egyik NI-os VNA. És kihasználnám az alkalmat az ismerkedésre. (Nem minden nap adatik ilyen lehetőség.)