Ha akksit párhuzamosítasz, a gondosan előre lekábelezett sarukat szigeteld el egymástól a véletlen összeütődés elkerülése érdekében, mert 1-200A nagyot durran és nehéz szétválasztani, ha az első akksit bekötöd....

Ha kell egy darab vezeték, nézzed meg hova megy a másik vége! Nem biztos hogy a 230V-os hosszabítóra gondoltál , vogy éppen a műszerzsinórra .
Nem baj most már 3-műszrem van .

Elmondod a hátterét?

Az ilyesmi dolgokat soha nem kötjük konnektor földelésre. Arra ott a radiátátor vagy az igazi föld

Sziasztok!
Nem számítom magam kezdőnek - dehát én is öregszem... Mikrokontrolleres - már dobozolt modult teszteltem, azonban a programozáshoz az egyik műanyag fedelet el kellett távolítanom. A teszteket - nyomógombok híjján (16db kellett volna) egy darab vezetékkel helyettesítettem. Miközben a programot módosítottam, a vezeték megmozdult (lehet, hogy csak a ruhám ujjába akadt és a szabaddá vált panelen rálógott egy forrpöttyre. A vezeték 3,3V-on volt - majd ilyen módon rákerült a 24V-ra..... Eredmény 1db mikrovezérlő+ soros eeprom halál. A tápok túlélték...

Soha nem töltsd ki dühöd olyan tv amit nm tudc szétszedni és későn derül ki hogy be van kapcsolva nem éri meg újat kel venni tv böl és kalapácsból is és lehet hogy másból is

De mért? Mért nem ugyanaz a konnektor meg a radiátor földje, hisz 1 föld van nem? Nem lehet föld és föld más potenciálon, vagy mégis?

Ha egy földvezetéken áram folyik, akkor az ellenállásán feszültség esik. Ha feszültség esik rajta, akkor már nem nevezhető földnek, csak az az egyszem pontja, ahol a valódi földelő hálózatra csatlakozik.

Sziasztok!
Védővezetőn nem folyhat üzemi áram . Ha ez mégis megtörténik - az már hibaáram és azonnali beavatkozást igényel. Minden védővezetőnek van ellenállása - ezért kell méréssel igazolni egy rendszer jóságát, és megfelelőségét. Ha túl nagy az ellenállás értéke - a rendszer nem megfelelő . (DOT) A konnektornak nem földje van hanem védővezetős csatlakozása. Amit a ház EPH csomópontjából alakítasz ki, az egyetlen olyan helyről, ahol a nulla és a védővezető találkozhat. Ezután már csak és kizárólag a védővezető hálózatára csatlakozhatsz és nem lehet párhuzamosan több , vagy önmagába záródó kör kialakítva, mert az földhurkot képez és ezáltal - anomáliákat okoz. A radiátor egy gépészeti rendszer része, amit a ház EPH csomópontjába be kell kötni, általában ez a gépészeti térben megtörténik a hideg-meleg EPH kötéseknél, a keringető szivattyúnál, gázvezeték esetében a gázóránál a bejövő és kimenő (méretlen és mért) csövön. Ha te ezekre a csövekre mást is kötsz megsérted ezeket a szabvány eljárásokat, és kicsit meghalhatsz, vagy másra jelentesz életveszélyt. Emiatt rúgattam ki a volt villanyszerelőnket a régi cégemnél. Ahol eszükbe jutott és nem volt ötletük - rákötöttek a zöldsárgára a kék azaz a nulla helyett, mondván - "Az úgyis ugyanaz a föld csak más szinű!" - Hát nem ugyanaz. Más a funkciója. A radiátoré, hogy vezessen a vizet, a nulláé, hogy a fázisról érkező üzemi áramot a fogyasztón keresztül levezesse a földbe, a védővezetőé pedig az emberi élet védelme, ahol nincs tévesztési lehetőség, csak hibaáram folyhat meghatározott ideig és erősséggel, azután nem. Ha egyszer te is úgy jársz mint én - rájössz, miért fontos ez annyira. Még egy apróság: nálunk például műanyagcsöves radiátorok vannak. Az elszigetelt az említett hálózattól, kivéve azt a folyadékot ami közvetítő közegként kering benne.

A helyzet az, hogy előtted senki nem beszélt védőföldről, sem a nulla vezető összekötéséről. A detektoros rádió földeléséről volt szó, de azt sem lehet a radiátorra kötni, mert az be van (kell lennie) kötve az életvédelmi föld rendszerbe.
A problémát az jelenti, (még nálad is) hogy többféle, legalább három földrendszer létezik, és ezek egyetlen pontban lehetnek egymással fémes (a lehető legkisebb ohmos) kapcsolatban.
Ez az életvédelmi föld, a villámvédelmi föld, és a hiradástechnikai föld.
És pont azért nem lehet "föld" -nek használni, mert tudtukon kívül is folyhat a vezetékeken hibaáram, ami természetesen intézkedést igényel, de több kevesebb ideig a vezeték végén nem földpotenciál van. probléma az is, hogy ilyenkor földhurkok alakulhatnak ki, amelyeknek beláthatatlan hatásai lehetnek.
Egy nagyméretű KH antennának önálló föld (rendszert) kell(ene) kiépíteni, amit hozzá lehet kötni a földben levő földhálózathoz, ami egyszerű esetben egy földelő nyárs. De csak ide, és nem ettől távolabbi helyre, pl. az EPH szétválasztásához, vagy még rosszabb a konektor védőföldjéhez, vagy radiátor, vagy egyéb egzotikus helyekre. Ráadásul rádiófrekvenciás szempontból a hosszú fűtéshálózat antennaként viselkedik, tehát (ha pici is) de áramok folynak, sőt állóhullámok is kialakulhatnak rajta. Ebből a szempontból végképp nem tekinthető föld(potenciál)nak.

Kedves köbzoli! Azért mert nem FÖLD. És már egy ideje nem "földelő hálózat" Bár ha rossz helyre nyúlsz elföldelnek . Amúgy igazad van, a zöme forma1-et illeti.

MSZ HD 60364-5-54:2007
5-54. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése.
Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra
hozó vezetők (IEC 60364-5-54:2002, módosítva)

Ha egy detektotos rádió ami hiradástechnikai vég berendezés, és nem villamos berendezés. Még jónéhány szabványt érint a dolog. A többi stimmel.

Köszönöm kedves pucuka!
Jómagam egy alkalommal olyan szakemberekkel keveredtem vitába éppen ez ügyben akik egyetemen is oktatnak - jelenleg is, illetve Dr. Kádár Abával. Gondolom az Ő neve mond valamit ezen a téren. Nekik volt igazuk, de nem akarnám idézni a hetekig tartó levelezést. A tények: semmit nem használhatsz "földnek", ami nem erre a célra lett építve. Tudom, hogy a félreértés a GND - Ground szóból ered. És tudom, hogy vannak olyan helyzetek, amikor "jelföldnek" használ valaki védővezetőt, vagy radiátort. De ez nem üzemszerű állapot. Az egyetlen olyan eset, amikor lehet létjogosultsága a dolognak, amikor egy rendszerről, például a riasztókról az árnyékolást köti rá a védővezető hálózatra, mert annak a munkaárama olyan csekély, hogy más nagyságrendbe esik, a védelmi berendezések megszólalási küszöbértékeihez képest, gyakorlatilag hibahatáron belüli. A radiátor azonban -főleg ha nem végig fém a hálózat, hanem például alupex rétegezett műanyag cső, veszélyforrás az ilyen AD-HOC "földelés". Ennél még az ereszcsatorna, vagy a villámhárító is jobb. Bocsánat a hosszú megszólalásért, de annyi pontatlanság szerepel a villanyszerelés fórumban is, hogy gondoltam legalább a kezdők ne a rosszat tanulják meg. Én pont egy ilyen pontatlan villanyszerelőnek estem áldozatul, aki bekötötte a nullát , mondván: "Nem ráz! - RÁZOTT. Engem. Mert a kék vezetéken nem nulla volt , hanem fázis és nem volt bekötve még a védővezető hálózat. Pedig csak egy szín, vagy egy fogalom. Azonban az elektronikai hibákkal szemben ez emberéletbe kerülhet.

Jó, ha ellenőrzöl minden alkatrészt, amit beépítesz. Például itt mosolyog egy szép kis kondi. De csúf, nagy szivárgó árama van. Inkább ellenállásnak lehet tekinteni.

Az szép! Nekem ilyen csak villámtól keletkezett egy erősítőben régebben. Úgy látszik mára már gyárilag készülnek ilyenek...

Kéken? Nem tétel.
Találkoztam olyan zseni munkájával, ahol két konyhai lámpa között a fázis zöld-sárgával volt kötve. Megrázó tapasztalat volt.

De az se volt piskóta, mikor a gázbekötés után a csövek összeföldeléséhez kötelezően kihívott és megfizetett szaki után végig kellett mennem a rendszeren, és a lötyögő bilincseket megfelelő méretre cserélni.

Ha már kondenzátor. Gyári KIT-ben kaptam SMD elkókat tápszűrésre. Bekapcsolás után 0V-ot mértem a kimeneten. Nem csoda, hiszen a kondi gyárilag rövidzár volt. Azóta mindet végigmérem beépítés előtt, mert ROHS óta nem egyszerű nyomtalanul kiszedegetni.

Sehol nem volna szabad sárgazöldre fázist kötni. De vannak helyek ahol várható. Fürdőszobai kapcsoló például: világítás, bojler, melegítő. Három kapcsoló, erre le kell húzni a három fázist, majd vissza, ez mellé még a nullát is. Ide bármi megy azon fázis valószínű. Ahol szálanként húzzák a drótot, ott be lehet hat feketét húzni, de ahol csak egyben beszerezhető, ott nem. Fekete szálat csak nagy keresztmetszetben láttam, barnát, kéket nehezen de lehet keríteni, sárgazöld minden sarkon van.
Házi betáp, 4 drót a három fázisra+nulla, fekete, barna, kék, sárgazöld. Itt se higgy a szemednek csak a műszernek.
Váltókapcsoló szintén, három szál, legegyszerűbb behúzni egy sima háromerűt, de itt is a sárgazöldön fázis szaladgálhat.
Nem mondom, hogy szabályos, de várható, számítható rá.

Sziasztok!
Nemhogy nem lenne szabad - TILOS zöldsárgára fázist kötni. Ez leginkább ott fordul elő, ahol a villanyaszerelő alulképzett - még a saját szakmáján belül is és/vagy maradékból dolgozik. MTK kábelt használ (erőátvitel) vezérlési feladatra. Erre való a számozott fekete erekkel ellátott vezérlőkábel. Ugyanez a "kényszer" szült már olyan megoldásolat, ahol a 240-Ohmos antennakábelt kötötték be a bojler betápjára, mert 1m hiányzott a befejezéshez. A magam részéről semmilyen körülményt nem tudok arra elfogadni, hogy valaki az életvédelemre fenntartott és erre jelölt kábelt fázisvezetőként használja fel, még ha meg is jelöli - sem. Mint ahogyan ez nem is várható. A Kreszben sincs pardon, ha "Bocsika, elnéztem a VIM-es dobozt!" és leszakad a veséd, vagy a lábad. Pedig sajnos egyre inkább számíthatsz rá.

Erősítő vagy bármely teljesítményeszköz élesztésénél ha nincs labortápegységünk, sose kössük rá rögtön közvetlenül a tápot!
Használjunk lámpaizzót, vonatizzót, vagy akár 1-1 db teljesítményellenállás (5W, 20-100 Ohm) is megteszi.
Amennyiben minden rendben, az izzók nem izzanak fel, és az ellenállások is csak langyosak lesznek. Ráaádsul AB-osztályú erősítőnél az ellenálláson még a nyugalmi áramot is könnyedén be tudjuk lőni.
Ha baj van, akkor sem mennek tönkre rögtön a végtranyóink vagy a FETeink, így nem kell drága alkatrészeket pótolnunk. (hej de sokat megspróoltam volna én is, ha kezdetben is ilyen körültekintően járok el)

Kapcsoló üzemű tápok esetén a primer oldalon kössünk be egy 200-2000 Ohm 5-10W ellenállást, hasonló célokból az első indításnál. A hálózati zavarszürő kondenzátorai szépen tudnak csípni a hálózati csatlakozón keresztül, ezért rakjunk be egy kb 1MOhmos ellenállást, ami ezeket kimeríti.

Ha egy helyen nagyobb elkó tömeg van, kössünk mindig oda egy-egy ellenállást, ami biztosíja azok kimerítését a kikapcsolás után. A 460V szépen leégeti az újvégeden a bőrt (már tapasztaltam).

Sose szerljünk villanykapcsolót, konnektort, úgy hogy a bizti fel van nyomva, még akkor sem ha "mi nem fogunk oda nyúlni". Rázott meg már párszor így áram.

Sosem lehet tudni, hogy korábban mennyire maszek villanyszerelő dolgozott, és betartotta -e rendesen a színjelöléseket. Találkoztam már olyannal, hogy a kazán keringtető szivattyűjához két ér ment: mégpedig egy fázis jelölésű és egy zöld-sárga, ráadsul a fázis jelölésűn nullvezető volt, a zöld-sárgán meg a fázis volt. Ennyire kontár esetkeben az egész épületet áramtalanítsuk, és inkább az egészet csináljuk meg újra.

villamosság technikailag ismeretlen eredetű lakás ház stb szerelés elején tisztázzuk hogy régen mely színű kábelt osztották ki fázisnak avagy nullának és a többi mert régen gyakran elő fordult (tapasztalat) szakmámból eredően is hogy hú ez szép piros ez jelezheti hogy ebben fázis van miközben a régi rendszereknél az volt a főld szabályok szerint. Szőval ne bízzunk meg semmiben!!!!

Én annó úgy tanultam, hogy ha egyértelműen át van színezve, akkor mehet a zöld sárgán is.
Tehát pl. ha a vezeték a külső köpenyig végig be van tekerve az érvényes színű szigszalaggal, vagy zsugorcső van rá húzva szintén tövig azt szabályos megoldásnak minősül.
Nyilván a tekerek rá egy menetet az nem annyira, bár már az is gyanús lehet.

Sziasztok!
Hő hatására a szigetelőszalag színe könnyebben változik, mint az érszigetelésé. És valóban a szigszalag a drágább. Mint ahogyan a zsugorcső is. Hagyjuk már békén azt a nyamvadt zöldsárga vezetőt! Az nem része az üzemszerű működésnek. Más a dolga, TABU! Lehet persze színezgetni - mindenkinek saját felelősségre. A gond az, hogy általában nem mindig az megy vissza aki az eredeti vezetékezést csinálta és ki tudja addig hányan és milyen szakértelemmel nyúlnak a hálózathoz. Ha eleve egyfajta szín van behúzva azt nem szívesen cserélgeti senki, Ha már szigszalagos jelölés van - azt könnyű másra kenni és felmentést kapni magunktól - ha neki lehetett..

A kalapács még ha műszerész kalapács akkor sem legyünk kalapálás közben arccal szemben a kalapács mögött mert könnyen ki ütöd a fogad.

Ha sokat forrasztasz és nagyon belemelegedsz és nem figyelsz főleg egy kissebb méretű műhelyben a szellőztetésre is pláne ha még cigaretta is van a képben eléggé tüdőromboló hatása van a forrasztó ón füstjének is többek között az ólomtartalma miatt bár már árulnak ólommentest nem sokan szeretik mert pár év és megridegül és repedezik Tapasztalat.

Elektrolit kondenzátort lehetőleg ne forrassz a szükséges beforrasztási időn túl mert a bevezetéseknél károsodhat a bevezetett hő miatt az aluréteg

Ráadásul ne forraszd be fordítva. :yes:

Továbbá ha felrobbanna az a kondi és mielőtt még bekövetkezne mert nem vagyunk benne biztosak hogy fel robban e áramkör próba alkalmávan ne hajoljunk fölé és ne tartsuk magunk felé az alkatrész oldalt az első indításkor.

Kézzel ne nézd meg hogy egy teljesítményellenállás milyen meleg mert csalókás akár égési sérülést is okozhat.