Csak nem kezet rázott veled?

Csak egy kicsit. Azt hittem lefejelem az állványos fúrót.

A Tesla-tekercs egyáltalán nem ad le egyenáramot.

A RET-nél van hozzá nagyfesz dióda, nem is drága: DD1800

Aztán, ha agyonvágott, akkor nem reklamálsz?

Skory mért kötött olyan sokat sorba?

Ha elolvasod a működési leírást, benne van:
"A C4 kondenzátor feszültségét D8...D12 korlátozza -3...-4V körülire (egy 3,6V-os nagyobb teljesítményü zener is jó lenne ide, de ez tünt jobb megoldásnak) "
A 3. verziónál a C9-es az ominózus kondi.

Ha a kérdés a nagyfesz egyenirányításra vonatkozott:
Egyutas nagyfesz egyenirányításkor (is) a diódákat az egyenirányított feszültség csúcsértékének a duplája terheli. Tehát pl. 100kV DC-hez elvben 200kV-nyi dióda kell, de mivel nem feltétlenül egyformán oszlik meg a feszültség a diódák között, ezért alaposan túl kell méretezni...
Az említett dióda "csak" 18kV-os, ezért nagyobb feszültséghez több darabot célszerű sorbakötni.

Köszönöm nagyon szépen a válaszokat, nagyon jók!
A tervem az, hogy nagy feszültségű impulzus szeretnék
elő állítani. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy ha a primer oldalra egy impulzust adok, akkor a szekunder oldalon is egy impulzus halad végig vagy rezonál és több hullám/impulzus jön ki?
Pl. kivitelezhető-e az, hogy 100kV 1ms ideig és 0V 9ms-ig?
Azt el szeretném kerülni, hogy :
100V 1ms - 0V 1ms - 50V 1ms - 0V 7ms-ig.
Szóval ne üssön többször.
Illetve mik lennének a sebesség határaim?

Mit szeretnél ezzel elérni? Ezt így nem lehet megoldani, csináld meg ezt inkább sorkimenővel, a marx generátort éppen neked találták ki, de 1ms-ig nem feltétlen fog tartani az impulzus.
Esetleg sima kaszkád sokszorozó, valamilyen trigger lehetőséggel.

Mi lenne ha nem 14db 18kV diódát kapcsolnék sorba, hanem 1db 18kV és 13db diódának megfelelő ellenállást?
Mivel nincs szükségem nagy áramokra, és a levegőbe így is kihúz a teljes feszültség. Záróirányban pedig megvan az ellenálláson a feszültségesés ha bármi történik.
Mit gondoltok, jó az elméletem, kivitelezhető?
Esetleg 1kV diódával is kivitelezhető (mert az van itthon) és hogy méretezzem az ellenállást?

Inkább nagyfesz. dióda. Nem drága. Nagyfesz. ellenállást meg hol veszel?

Totálisan rossz, nagyon sok szempontból. Ide nem elég csak kV-os diódákat betenni, de ezeknek gyorsnak is kell lenniük, nem is kicsit.
Mivel a célod nem árulod el, többet nem tudok segíteni.

Egy hasonló elektrosztatikus gépet szeretnék, mint Skori-é (fentebb van a link), kísérleti célokra. Lehetőleg szabályozható impulzusokkal(töltésmennyiséggel).
Szerinted mi történne akkor ha egy Leydeni palackot akarnék feltölteni az 1 dióda + ellenállásos módszerrel, azon kívül, hogy az ellenálláson keletkezne egy kis veszteségem?

A tesla tekercs nem erre való. A szabályozható impulzust inkább marx-jellegű kapcsolással lehet elérni. Ha fogdosás is benne van, akkor meg csak van de graff generátor.

A kérsésedből ítélve fogalmad sincs arról, hogy ez hogy működik. A felvázolt elméleted enyhén szólva is hülyeség - bocs, de csak nevén nevezem a dolgot. Egyelőre örülhetsz ha egyáltalán sikerül egy működő áramkört összeraknod, a nagyfeszes elektronika megértése pár évvel még odébb van.
Szóval, először próbáld megérteni a dolog működését, olyan szinten, hogy legalább kérdezni tudj. Kezdve pl. az alkatrészek viselkedésével váltakozó áramú áramkörökben (tekercs, kondenzátor, soros párhuzamos rezonancia, stb...) majd az egyszerü szikraközös tesla tekercs működésével. Utána jöhetnek a félvezetők, és a működési tulajdonságaik az áramköben. Ezekután majd érdemi válaszokat is tudsz kapni a kérdéseidre.

Olvastad is Skori oldalát, vagy csak a képeket nézegetted?:

Nulla tudással, valami kevésbé veszélyes játékot kellene találnod!

Az ellenállás-dióda kombó valóban marhaság, csak nem írták le, miért.

Nos lássuk.

Amikor a dióda vezet, az ellenálláson áram folyik, tehát feszültség esik rajta. Ettől kisebb lesz a feszültség a végkapacitáson - feleslegesen.

Viszont amikor a dióda nem vezet, akkor áram nem folyik, tehát az ellenálláson feszültség [u]nem esik[/u], ergo a teljes feszültség a zárt diódán jelenik meg, átütve azt! (Már persze, ha kicsi a zárófeszültsége.)

Nem véletlen, hogy nem spórolnak a diódával, amikor sorba kötik őket a kívánt zárófeszültség elérésének érdekében.

Én is azt mondom, mint ekkold: nagyon gondold meg, mint csinálsz, mert ez a diódázás egyenáramot eredményez, és a leydeni palack agyon is vághat!

Olvass még sokat, alapvető elektronikát!

Visszáram akkor is folyik a diódán, ha záróirányban van előfeszítve, csak ez az áram nagyon erősen függ a hőmérséklettől, és emiatt nagyon nem jó ötlet ellenállást betenni. Nameg Gohmos ellenállás nagyfeszre legalább annyiba, vagy többe kerülne, mint maguk a diódák.

Nyilvánvalóan az ellenállást záróirányban kellene méreteznem ahol tényleg nagyon kis áramok vannak. Időközben én is rájöttem, hogy igen komoly ellenállásra lenne szükségem és elég veszteséges lenne az áramkör.
A marx generátor viszont jó megoldásnak tűnik és egy dióda is elegendő.
A leydeni palacktól természetesen kellő távolságot tartok és kisütöm mielőtt hozzáérek.
Köszönöm a válaszokat! Kellemes ünnepeket!

Bővebben: Link
Így is lehet triggerelni pl, vagy trigatront kell betenni az első szikraköz helyére.

Na most volt időm megnézni az sstc problémáját, az egyik FET zárlatos lett, még a gate felé is. Ez vagy kikapcsoláskor történt, vagy folyamatosüzemre bekapcsoláskor. Bár konkrétan a GDT kimenetén is meg kéne nézzem a jelalakokat.

Üdv mindenkinek.

Még másfél hónapja készítettem egy Tesla tekercset (Skori féle).
Csak a szekunder paraméterei másak
Szek hosz: kb.21cm
Átmérő:Kb 3.5 cm

Jól működik, és 2-3 cm-s szikrák keletkeznek.
Lenne pár kérdésem.
Ez a meghajtás bármilyen paraméterű szekunderrel is működhet?
Igaz, ha minél vékonyabb a szekunder annál magasabb a frekin megy?

Van egy videóm is. Amikor még nem volt talpazata.

Nem működhet (jól) bármilyen szekunderrel. Van pár tekercs méret amivel jól megy, de ilyesmi nincs. Ha megépíted az előírt mérettel, akkor nagyobb lesz a szikra Ha pedig ilyen mérettel akaro, akkor számolj hozzá frekvenciát

Milyen vastag huzallal tekerted? Vagy hány menet? De szerintem túl nagy lesz az a szekunder. Próbáld meg tetőkapacitás nélkül.

Ok. Mint sikerül nagyobb csövet szereznem akkor készítek új szekunderet.
Mivel van még egy panelem, legalább a régit nem kell szétszedni.
Van egy képem a jelenlegi kollekcióról.

Az alumínium darabokat vedd ki a primer belsejéből, tartóhoz használj fát, vagy valamilyen műanyagot. FET-eket meg forraszd a helyükre, ne vezesd ki.

Az alumínium nem befolyásolja a működést, a FEkt-k nem tudom már vissza rakni, mert a szükséges forrpontok nincsenek meg.

Hát ha te ezt így kijelented, akkor nincs mit tenni. Azért nézz meg pár indukciós hevítőt, mi is történik egy ilyen nagyfrekvenciás tekercsbe tett fémdarabbal, arról nem is beszélve, hogy csúcsos, és ott a van a szekundertől 1 centire. Ennél rosszabb primer tartó megoldás nem is nagyon létezik, még egy rövidrezárt menetet be lehet tenni esetleg az lenne a hab a tortára.

Ok. Akkor kicserélem amint lesz megfelelő építőanyagom.

Üdv!

Volt már szó arról, hogy egy adott menetemelkedéssel létrehozunk egy mélyedést (eszterga) a szekunderre amibe végigvezethetjük a huzalt és a fennmaradó rést feltölthetjük epoxyval, így kialakítva egy erősebb szigetelő réteget a menetek közt. Ezzel kapcsolatban találtam egy másik megoldást, ez nem tudom mennyire járható, de jónak tűnik. Egy másik szálat vezet a réz mellett, amit később eltávolít, /bár nem tudom mennyire maradt meg ez a rés a menetek közt/ majd feltölti. Lényeg a lényeg, így kapott egy majd 5:1 hez arányú tekercset. Collector már írt erről, csak nem értem, hogy most ez estben mi a jobb megoldás:
- vékony huzal, kicsi áttétel (3:1) és nagy csatolás, primert is szigetelni kell?!
-vagy pont, hogy vastagabb huzal, nagyobb 5:1 es áttétel, kisebb csatolás, ill ez esetben már nem ütne át a tekercs a menetek közt a tetejéhez közelítve (mármint a hagyományos kialakításhoz képest).

Az áttétel és az arány az két különböző dolog. A 3:1 és 5:1 azok arányok, nem áttételek (legalábbis teslánál ilyen áttétel biztosan nincs). Az arány pedig nem egy kritérium, az támpontot ad (ha nem lenne elég a rezonancia, huzalátmérő, negyed hullámhossz, szikra méret) csak a szekunder méreteihez, nem szentírás, tehát tervezéskor ez nem figyelembe veendő szempont.
A szigetelés növelés lényege az, hogy a szekundert le lehet zsugorítani bizonyos szintre, vékonyabb huzal használatával, esetleg elejét lehet venni a szekunder felületi szikráknak a primerközeli erősen inhomogén térerőeloszlás miatt. Ami a linken van az is megoldás, de ha már van eszterga, nem is kell vájat feltétlen, elég ha gépi előtolással a gép maga feltekeri a huzalt a szekunderen végig. Csak ehhez egy frekvenciaváltó nem árt, hogy könnyedén lehessen a sebességet lépcsőmentesen szabályozni. Van egyébként nemlineáris tekercselési megoldás is, amikor a menettáv fokozatosan nő, vagy csökken. Ezt fokozatosan növekvő áttétellel lehet megvalósítani.
Egyébként nem kell eszterga sem ehhez, 2 motor kell, az egyik vonalirányban mozgatja a huzaltartót, a másik meg pörgeti a szekundert. Megfelelő beállítással ezek ugyan úgy megoldják a térközös tekercselést, csak lehetőleg minél stabilabb forgási sebességre van szükség (ezért pl. szinkronmotorok lennének a jók, de megoldható szerintem anélkül is profin), sőt, még jobb, ha csak 1 motor van, és arról áttétellel hajtódik meg a vonalirányú mozgás, akkor tuti szinkronban vannak, de exponenciális menetemelkedést (vagy csak simán nemlineárist) 2 motorral egyszerűbb megoldani, a vonalirányú mozgást az idő függvényében fokozatosan növelni/csökkenteni kell, és kész is, ha elkészült, rögtön gyantázni.