Én mondtam
További jó forrasztgatást vele!

Üdv, Máté

Már csak az a kérdés, hogy fog kapcsolóüzemű táppal menni.

Olyat én még nem csináltam, úgyhogy abban nem tudok segíteni.
Boldog Karácsonyt neked!

Üdv, mate_x

Még kisérletezgetek vele, beszámolok ha előrébb jutok. Köszönöm a segítséget!
Viszont kívánok boldog Karácsonyt!

Mielőtt feladnád azért próbáld ki, hogy soros induktivitást/kondit pakolsz rá.

Gondoltam rá, holnap ki is próbálom. Lehet, hogy nem a tápágon kapja a zavart hanem közvetlen szórja meg a trafó.

A Skory tápja rezonáns táp. Fölösleges a kimenetre egy LC szűrő. A tápot kell rendesen beállítani, hogy rezonáns legyen tényleg, és az áram szép szinuszos legyen. Akkor zavarmentes lesz a táp. Dobok be egy képet az enyém áramáról. 100W körül volt a terhelés, ha jól emlékszek.

Sziasztok!
Soros induktivitással jónak tűnik. Csak néha nem kapcsol fűtést. A baj az, hogy 250°C beállított hőmérsékletnél amint bekapcsol a fűtés leesik a valós kijelzett érték 244°C-ra. Amint eléri a beállított hőmérsékletet 5°C-al többet mutat. Így kapcsolóüzemű tápról 244 - 265°C míg labortápról 248 - 258°C között tartja. Ha csak a vezérlés megy a kapcs. tápról de a fűtéshez szükséges delejt más forrásból kapja akkor nincs ilyen probléma. Mi zavarhat be neki?

Én a sima 20A-es tápegységet építettem hozzá.

Teljesen jó ez a jelalak.

Rájöttem a jelenség okára. A kapcsolóüzemű táp zaját összeszedi a hőelem vezetéke. A csatlakozó és a nyák között árnyékolt vezeték van, de a páka kábele nem árnyékolt. Nem tudom létezik-e olyan amiben minden szál külön árnyékolva van.

Létezni létezik, de felesleges a kábel cseréje. Egész egyszerűen a mintavételezés idejére ki kell kapcsolni a fűtést. Ez orvosolja a problémát. Mondjuk egy kapcsoló üzemű táp 20-30 (vagy még nagyobb) kHz frekvenciáját megfelelő hardverrel nem művészet kiszűrni.

Sziasztok úgy gondolom ez is megér egy fórum témát mivel sok kérdést kaptam evvel a kiforrasztóval kapcsolatban. Akinek kérdése van ide írja és válaszolni fogok, akinek van hasolló az is írja meg mik a tapasztalatai.
Bízom benne nem lesz le offolva ez a téma.

Nekem lenne egy elég buta és tudatlan kérdésem. Miért kell az a kis palack a pákára. (Mi a szerepe és mi van benne.)

Üdv.: Miki

Az a kis "palack", az az ónfogó. Mikor a vákumot ráengeded a forrasztó fejre, akkor a hirtelen beáramló levegő magával viszi a folyékony ónt, abban a palackban lecsökken a levegő sebessége, és az ónt már nem szállítja tovább. Mire oda érkezik, már többé kevésbé dermedt állapotban van, és ha tovább is tudna menni, dugulást okozna.

Nekem megvan az egész DSX széria /22,80 és a DXV/ még a menetes és a kúpos hegyek alapján is teljes a "kollekció".
A DSX-80 az egyik legjobban használható kiforrasztó páka amivel eddig dolgoztam. Ami még nagyon jó benne, hogy darabonként meg lehet venni az utolsó csavarig ezért nagyon olcsó javítani.
Amit nem szeretek benne az a körülményes tisztítás és a kúpos heggyel szerelt változatnál a hegycsere nehézsége melegen.
A DXV pedig igazából nem az ón eltávolítására lett gyártva hanem vákumos pákaheggyel való alkatrész kiforrasztásra.

Sziasztok!
Köszönöm a segítséget. Még egy folytótekercsel sikerült zavarmentesítenem a tápegységet így tökéletesen működik. De mivel a panelen semmi hely nincs így a fólia oldalra forrasztottam egy SMD elkót. Bekapcsolást követően szétrobbant. A fólia oldalon a szétrepülő darabok zárlatot okoztak így az egyik FET is eldurrant. Jelenleg itt tartok.

Köszönöm. Ez okos dolog.

Sziasztok! Valaki ismeri esetleg ezeket a pákákat, mert nekem a képek alapján egyformának tűnek a márka neven kívül. Az egyik versenyző Solomon SL30-N a másik HQ-Solder/30viszont jelentős az árkülönbség. Ajándékba lenne egy kezdőnek, döntés előtt várom a segítő hozzászólásokat.

Üdv!

Szerintem ugyan az lehet a kettő, csak más márkanév alatt. Inkább a Solomon legyen szerintem, mert ha mégsem ugyan az, akkor a pákahegy beszerzéssel lehetnek gondok. Solomon-hoz pákahegyet szinte bárhol lehet venni.

A sárga és a kék páka nem teljesen ugyanaz. A kék nyelű az újabb változat, ólommentes forrasztáshoz való.

A képek gondolom nem tegnap készültek és lehet, hogy az egyiket még a sárga nyelűvel árulják, de maga az állomás a neven kívül nagyon nagy hasonlóságot mutat, gondolom nem csak maga a műanyag házat rendelték egy gyártótól hanem a belseje is egyforma lehet, két cég vagy esetleg 3-ik SMA 051 rendel és saját márkanév alatt árulja.

Üdv!
Van egy öreg Weller pákám és nem igazán szuperál benne a kapcsoló. Arra gondoltam, hogy csinálok hozzá egy digitális állomást, de nem tudom honnan lehetne szerezni termoelemet. Tudna nekem segíteni valaki, hogy hol kapható esetleg miből lehet bontani ilyet?

hqelektronikban kapsz komplett termoelemes pákát, ennyiért ha kapsz termoelemet sem barkácsolod normálisan össze.Bővebben: Link

Köszi, de sajnálnám kidobni ezért a wellert gondoltam egy próbát megérne.

Helló!
Akkor próbáld meg a következöt.Bővebben: Link

Ezen én is agyaltam már, van itthon cirkó hőelemem, ami
belefér egy kis reszeléssel, de elég kicsi feszeket ad ki, hiszen eredetileg lángba ér a vége, valamint ajánlották többen a PT100-as termisztort. Egyenlőre azonban félbe hagytam a kisérletezgetést, de majd ha lesz rá kapacitás visszatérek rá, ha lesz valami szólok
Mondjuk csak érdekességképpen látom értelmét, amúgy tulajdonképpen teljesen felesleges az egész, mivel ahogy itt írták is egy solomon, vagy fahrenheit pákával ugyanaz elérhető, és kitudja mikor purcan ki az öreg weller betétje, és akkor felesleges volt az egész projekt (Arról nem is beszélve, hogy házilag biztos nem lesz olyan jó a hőérzékelő kapcsolata, helye, stb. a pákával, mint a gyáriban.)

És még hozzá jön a páka hő tehetetlensége. Azaz minél nagyobb a fém (páka betét maga) annál lassabban reagál az elektronika kompenzálására. Ettől el tud hűlni ha egy nagyobb cuccot akarsz vele melegíteni, utána meg túl melegszik. Ebből a szempontból az OKI indukciós pákám verhetetlen. Csak 30W-os, de erősítők táp terminálját egy pillanat alatt ki tudja forrasztani. A Wellerem csak álmodik erről. Azzal ezt nem csinálom meg. Marha gyorsan tud reagálni, és óriási tartalékai vannak.

Szia!
Alig várom már a fejleményeket. Igazából azért gondolkodtam az átalakításon mert van kettő pákám, egy új betét és vagy 10 fajta hegyem. Használom már vagy 10 éve és nagyon a szívemhez nőttek és csak remélem, hogy ha sikerülne átépíteni akkor még pár évig szolgálnának. Az meg, hogy a hőérzékelőt nem sikerülne pont úgy megcsinálni mint a gyáriban, maximum egy kicsit pontatlanabb lesz. Ettől még tudom majd használni

Sziasztok!

Ez az első hsz-em ezen az oldalon, ennek megfelelően megpróbálok valami oltári baromságot kérdezni. Nagyon megtetszett a "Digitális forrasztóállomás II", szeretném megépíteni. Van egy ismeretlen teljesítményű trafóm, ami 2x12,8 V-ot tud névlegesen. Azért a nem túl szabványos feszültség, mert egy középiskolásnak volt vizsgamunkája, és a kimért feszt véste fel rá. Mondta, hogy mekkora teljesítményű, de sajnos elfelejtettem az elmúlt bő 15 évben. Meg hát akkor csak azzal foglalkoztam, hogy egyik szekunder tekercs is bőven elég lesz a TDA2030-as erősítőnek.

1.) Hogy tudom megállapítani a trafó teljesítményét? Jól tudom, hogy a vasmag mérete számít? Van egy kattogós Weller pákám 24V/2A-es trafóval, attól szemlátomást nagyobb, de nem sokkal.
2.) Nem gond-e, hogy kicsit több a trafó feszültsége, 24 helyett majdnem 26V?
3.) A 7805-nek gondolom sok a 13V váltó, meg a egyenirányítás-pufferelés utáni 17-18V, de ezen majd ráérek akkor aggódni, ha egyébként jó lesz a trafó.

Üdv. Zsolti