Milyen fajta rozsdamentes lemezből készítetted? Ezt mondjuk általánosságban mindenkitől kérdezem, mert nekem úgy emlékszem ko33-as lemezem van, és a KOH elektrolit valahogy megtámadta a lemezeket, barnás elszíneződés van az egyik oldalukon, amit ugyan le lehet szedni dörzsöléssel, de félek, hogy ez ha halmozódik, lerontja a hatásfokot, esetleg teljesen megeszi a lemezeket.

Szia!Egy kicsit félreértettél.Nem a komplett szettre mondtam,hogy tökéletesen működik.Csak a vákum szelepre mondtam,mert nem szívja vissza a vizet a bubiból,és nem engedi el a gázt sem.Azóta sincs semmi gondom vele.Nem akartam beléd kötni.Isten ments!Tisztelem a munkádat,kísérleteidet!Meg is néztem az összes videódat.Én csak egy amatőr vagyok hozzátok képest,és örülök,hogy tanulhatok tőletek!

Üdv.
Csak akkor kezdj el félni ha a lemezed olyan lesz mintha "belelőttek" volna sörétessel.De ez csak olyan képletesen.Minden más /főleg ha volt előtte kondícionálva/ a víz illetve KOH bűne.

316L saválló lemezekből készült, de nekem is bebarnul.
Olyan lesz mint a "pisa". Sok fajta vizet kipróbáltam (ioncserélt, desztillált, forralt, stb.). Talán még a desztillált víz volt a legjobb, de egy kicsit azért ez is elszíneződik. Valaki említette a szűrt esővizet, hát ez lesz most a következő próba. Ja és kálium-hidroxidot használok hozzá.

Szevasztok!Előre bocsájtom,senkit,semmire nem akarok rábeszélni,csak a tapasztalataimat osztom meg.A tökéletes szerkezetekhez tökéletes anyagok kellenek.A vízbontóhoz elektródaként a tökéletes anyag a316TI-nél kezdődik!A bontás során (atomi szinten)iszonyú erők működnek,ezek majdnem mindent megölnek,a KO33-as anyag el is fog fogyni!Rövid időn belül szita lesz belőle.Az én bontómban 316Ti van,közel egy éves használat után olyan,mint amikor beraktam.Tehát ANYAG kell!Az elektrolitról:sok mindent kipróbáltam,a minden szempontból a legjobb a nátrium karbonát(szóda)Gázhozam,hatásfok(MMW)és bár mi egyéb tekintetében fikarcnyival sem marad el az Istenített KOH tól,plusz van még egy hatalmas előnye az összes használt anyaggal szemben:NEM MÉRGEZŐ és a környezetbe kerülve önmagától lebomlik,nem szennyez semmit.Nem kell nekem hinni,tegyetek egy próbát.Olcsóbb mint bár melyik elektrolit adalék,könnyen beszerezhető,stb nem dicsérem tovább-önmagáért beszél,csak sajnos sokan nem figyelnek rá.És még valami:több mint egy éves használat után (csak után töltöttem a fogyást)a barnulás annyi,mint bár melyik másiknál két hét után.Egy próbát megér!
Még egy lényeges:ESŐVIZET használok!

Azért nem használok szódát, mert az nem csak hidrogént és oxigént ad, hanem CO2-t is (meg ahogy korábban említettem, szerintem nagyon gyorsan lebomlik a NaOH-ra, és ugyan ott vagy, mintha ezzel töltötted volna fel a cellát), egyébként minden külföldi fórumon leírták, hogy szódát semmiképpen se használjunk. Az viszont könnyen lehet, hogy a rozsdamentes anyagtól, az elektrolittól, és a víztől együttesen függ, hogy mi lesz az eredmény. Úgy látszik, mindenképpen szükséges egy hosszabb tesztelést végezni, egy könnyen szétszedhető cellát fogok építeni, 2 lemezzel, és minden variációt kipróbálok. A KOH és NaOH-ból meg 1 kiló technikai tisztaságú 1000 forint, az meg legalább 10 cellába elég, szóval ez nem szempont az összehasonlításnál.
Ko33 lemezem van, beszerzek még pár féle típust, aztán kezdődhet a teszt. Egyébként az is lehet, hogy a nyomás is közrejátszik, meg a hőmérséklet is, szóval ez elég összetett dolog lesz azt hiszem.

Sziasztok. van itt valaki?

Vagyok.

Nálunk is szegeden egy csapat szereli az autókba a cuccot ők azt mondták az sem jó ha túl sok hidrogént termel a cella mert ronthat is a hatásfokon erről valaki tud e valamit mondani ?
A Srácok asszem 20 lemezes cellákat használnak fel és csak 6 amperrel hajtják a cellákat plussz minusz ahogy azt a motor teljesítménye megköveteli.
egy 1300 ccm suzuki swifthez mi lenne a legoptimálisabb gáztermelés ?

Igaz nemjó a sok hho-sem mivel egy pontot átlépve ront a hatásfokon mivel nem gazdaságos előállítani de ez valahol 3L termelés fölöt jelentkezik 1,3L motornál. Lemezszám 20 lemezes? Kicsit sok, nincs értelme enyi lemezt használni persze ha normális a hasznos felület. 6A felvétel valahol az alsó határ körűl lehet aholmég jó optimális gáztermelés 0,4-0,7L közé tehető de nem okoz gondot ha többetkap csak normális keretek között.

Szia Attila!

Azt hiszem boldog ember volnék, ha meg tudnám mondani! Nem az számít, hogy Suzuki, vagy Toyota, avagy Mercedes, hanem az, hogy optimális legyen. Sőt, mi több, még az sem biztos, hogy lesz tőle fogyasztáscsökkenés. Sokszor írtuk, hogy 1000 köbcentinként kb. 0,5 - 0,7 liter/perc mennyiségű durranógáz kellene. Valahogy úgy kellene számolni, hogy 1 lökettérfogatra mondjuk 1 cm3 gáz jusson. Csakhogy a gáztermelés általában nem fordulatszámfüggő, pedig az lenne a jó.

A szegedi srácok mit mondtak, mennyi kell és mennyivel fog kevesebbet enni?

Azt hiszem lassan minden autó kevesebbet eszik HHO nélkül is, mert nem lesz pénzünk tankolni!

Üdvözletem a buborékgyárosoknak!

Nagyon új vagyok még a témában ezért ha nagy hülyeségre készülök, kérlek javítsatok ki!

Gondoltam én is csatlakozom pár ötlettel és megosztom a gondolataimat.

Első lépésként megpróbálom valahogy kikerülni a nagyon elterjedt klasszikus dry cellát mert nekem nagyon bonyolult lenne utánajárni és legyártani. Legfőbb beszerzési forrásom pedig a helyi MÉH telep.

Első elvetemült ötletem egy régi kisebb savas akkumulátor használata lenne. Elvégre ott is savakat alkalmaznak a lemezek között így ez a gyenge elektrolit szerintem nem nagyon bánthatná a cellát. (gyanítom, hogy valami buktatója van mert már alkalmaznák..)

Próbálkoztam, már többfajta saválló és enyhén saválló fémmel is. Egyelőre csak a felvett teljesítmény és gázmennyiség arányában hasonlítom őket össze. Jelenleg éppen a wolframnál tartok ami minden szempontból ideálisnak tűnik.

A következő jövőhét tájékán kerül bevetésre ez pedig saválló anyagok hegesztésére szolgáló elektróda lesz. Az anyagával nem vagyok tisztában de legalább biztosan saválló, jó áramtűrő kellően merev egy masszívabb cellához.

Ha nagy baromságokat írtam akkor kérlek javítsatok ki!

Most kezdem egyébként az elejétől végnyálazni a topicot és túrok a neten állandóan a legmegfelelőbb és persze leg költséghatékonyabb megoldás után kutatva.

A srácok minimum 15 százalék általában a 20 százalék megvan
megelégedési garanciát vállalnak rá.

A következő elgondolásomat ami már köreimben sokat érdekel és elgondolkodtató lehet.
Sokat olvasgatva a neten a vízbontással kapcsolatosan hogy most konkrétan az autót nézve nem lenne szükség 12 voltra hanem a vízbontáshoz elég lebnne a 3-5 volt is mert a többi csak veszteség .
A fontos az áramerősség.
Bár ez cellától is függ.
Az én ötletem az lenne Persze előzetesen egy autóvillamosságis ismerősömmel és egy elektromérnök ismerősömmel tárgyalva arra jutottunk hogy ha egy generátor fordulatát csökkented kis mértékben csökken az áram a feszültség nagyobb mértékben.
Miért ne lehetne a vízbontás céljára a meglévő generátor mellé csak erre a célra beépíteni egy másikat és azt nagyobb áttétellel vagyis nagyobb ékszíjtárcsán keresztül hajtani.
A fesz kevesebb lenne az áram meg elég kevesebb is mint amit tud egy generátor így a nagy áttétel arány miatt kevésbé rontana a menetteljesítményen.
Ki mit szól eme okosnak tűnö ötlethez ?

Szia! Egy kis segédlet a generátorok működési tartományáról: http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://...on.htm
Az a helyzet hogy ha esik a fordulat esik a feszültség és az áramerősség is minél alacsonyabb a kezdeti feszültség annál nagyobbat esik az áram. Áram sűrűség a fordulatszám függvénye. Az talán jobb lenne hogy egy alacsony feszültségű terhelten! 2,5-2.8V-os rendszert készíteni egy trafóval vagy más átalakítóval és ezt a feszültséget felhasználni a bontáshoz. vagy maradsz a 12V-nál és be kell rakni a semleges lemezeket hogy ne legyen magas a feszültség és mehet a másik generátorról. Viszont nem vagyok meggyőződve róla hogy ha eléri az üzemi hőfokot nem szökik fel az áramfelvétel annyira hogy tönkre vágja a feszültség szabályzóját. Már volt olyan kísérlet hogy 1 km után leállt az autó mert elfogyott a "villany" ugyanis a generátor minden áramot a magáévá tett és még a gyújtásra sem maradt. Persze ez a bontó-tól is függ!

Szevasz!Bár a Te kommentedhez szólok hozzá,sokaknak akarok szólni.Már elég ideje vagyok ezen a fórumon,hogy szembetűnjön;a többség arra törekszik,hogy minnél bonyolultabb legyen egy rendszer.Ez meggyőződésem!Minek egy bonyolult(vagy csak nekem az?)rendszert csinálni ami 3-5 V-ot állít elő?Ez is csak falja az energiát(ha keveset is)mert hogy minden berendezésnek energia igénye van(meg vesztesége).Talán csak a TÖKÉLETES VÍBONTÓ TEREMEL TÖBB ENERGIÁT a bevittnél.Csak halkan mondom:ez sem termel több energiát,"csak"a plusszt úgy adja le,hogy mi nem fektettünk be energiát,a többletet a "valamiből"(számunkra ismeretlen,a kozmoszban jelenlevő sugárzás,rezgés stb megcsapolásával)veszi.De már ideológiai síkra támolyogtam.
A kivánt 3-5 V-ot úgy is megszerzem,ha nem alkalmazok külön elektronikát,hanem egyszerűen(?)kellő számú elektródát kötök sorba,és máris a kivánt feszültséget kapom meg!Az általam vallatott csöves bontó egyenesen a generátor 14V-os feszültségét kapja,5-6 sorba kapcsolt elektróda-és máris 2.3-2.8 V van elektróda páronként!És nem fektettem időt,pénztet,energiát stb.abba,hogy 2-5V cella feszültséget érjek el.Nehogy fére érts,nem kötözködni akarok,csak az én nézetemet vázolom.Az a jó,ha gondolatokat teszünk közzé,aztán vagy cáfolják,vagy igazolják.Csak így jutunk előbbre.Úttörő köszöntéssel:Előre!

Üdv új kolléga!A jelenleg legjobb elektróda anyagot (beszerezhetőség,ár stb)már meleltük:316Ti névre hallgató saválló anyag.próbálkozásaim közül a leg különfélébb anaygokat vizsgálva a gázhozam tekintetében elhanygolható külömbségek vannak.Ami szembetűnő,a tartósság,az állag megmaradásban óriási külömbségek vannak a 316Ti javára.Lassan másfél éve van üzemben és az állapota mintha most építettem volna!Az elektrolit állaga meg olyan,mint más elektróda anyagoknál egy -két nap után.A Wolframot nem alkalmaznám,mert igen nagy az ellenállása(nem véletlenül alkalmazzák fűtő szálnak)így a bontó fűtésére több energia menne el,mint ami a víz bontásra jutna.A hegesztő elektródadáról írod:"..biztosan saválló.."igaz,de MILYEN?Saválló anyagot kapásból tizet fel tudnék sorolni pl.a ko33 is az,meg a 316Ti is.Mégis a külömbség Föld-Hold!
Remélem megkiméltelek pár fölösleges kiadástól,fáradozástól.
Üdv': tápláló

Hol vettél 316Ti lemezeket? Mert a legtöbb forgalmazó néha maga sem tudja mit árul, és az olcsóbbik rozsdamentesre is rámondják hogy jobbik típus.

A wolframnak kisebb a fajlagos ellenállása, mint a vasnak, kb dupla akkora, mint az alumíniumnak, tehát messze jobb, mint a rozsdamentes acélé.

Pont ezen gondolkodom én is mivel amennyire én tudom az acél az egyik legrosszabb elektromos tulajdonságokkal rendelkező fém ezért nem is használják sehol vezetőként.

Egyelőre olyan anyagokat szedek össze amik könnyen hozzáférhetők (akár még újra is lehet hasznosítani szemétből) és a cellában keletkező maró hatású anyagoknak ellenáll. Néztem én is a 316-ot de elég kalandos ezt beszerezni, drága és egyáltalán nem biztos, hogy az is amit ráírnak. Ugyanakkor ott van, hogy egy dry cellát nem két fillér legyártani úgy, hogy az használható is legyen. (szerintem)

Nagyon gyerekcipőben jár még mindig ez a dolog ahhoz, hogy pár felhasznált anyagra le lehessen szűkíteni a kört véleményem szerint.

Első lépésként azt kellene nagyon jól tudni, hogy egy átlagos cellában milyen anyagok, milyen töménységben vannak jelen. Olvastam sok helyen a barnulást. Igazából mindenki annyit tud, hogy 316-os lemez kell de azt nem, hogy a többi mitől barnul.

Lehet, hogy sokkal jobb anyagokat is találhatnánk amik még olcsóbbak is lehetnének. Nekem már van rengeteg ötletem de időbe telik mire a saját szememmel látom a hatást.

Cellaelrendezés szempontjából is lehetnek érdekes dolgok. Nagyon azt látom, hogy megragadtunk a lemezes kialakításnál, esetleg páran csöveket használnak. Nyilván ez is az anyagválasztás eredménye mert ez korlátozza a fizikai elrendezést.

Sima ólom akkuval egyébként mi a gond? (elvileg készen van, csak elektrolit kell bele...)

Szokás használni, pl. földelőrúd.

Mint pl?

Földelőrúdnál sem a nagyon jó vezetőképessége miatt alkamlazzák...

Pontos anyagot egyelőre nem tudok mondani mert hiába túrom a netet nem valós anyagneveket kapok.

Egy példa: Elektrolit kondenzátor fegyverzet.

Vékony, nem bántja a sav mert egész életében abban áll, nagy valószínűséggel jó elektromos tulajdonságai vannak és fillérekbe kerül a saválló acélok bármelyikéhez képest!

Szerintem ezek nem elhanyagolható dolgok. Egyes oldalak alumínium oxidként emlegetik de wiki szerint az egy kerámiaszerű anyag...

Sziasztok!
Nem értek hozzá, ezért kérdezem. Találtam egy egyszerű áramgenerátort (NFET+NPN+2R), használható lenne-e szárazcellához? http://egykalapalatt.info/index.php?title=Ledek Kb. 7-10 A-re kellene.

Nagyon kevered. Az elektrolit kondenzátornál az egyik fegyverzet az alumínium, a másik meg az a zselés massza. Az alumínium oxid, a dielektrikum, mert nagyon jó szigetelő, és porózus anyag, miáltal igen nagy a felülete. Ehhez tud jól hozzáférni a zselé. Az alumínium nagy szerencséje, hogy teljes felületén alumínium oxid van, ami igen ellenálló anyag, de nem vezető, hanem igen jó szigetelő.

Köszönöm a pontosítást!

Ez a lényegen igazság szerint semmit sem változtat az én szemszögemből. Ha egy kondenzátorban évekig működik minden probléma nélkül akkor itt miért is ne lehetne eredményesen használni? Ha más miatt nem akkor legalább a költséghatékonyságot figyelembe véve.



Itt nem erről van szó? Mi is elektrolitot akarunk használni csak ez jelen esetben víz. A zselé hozzáfér, a víz nem?

Szerintem az ilyen dolgokon kellene kicsit elgondolkodni...

Nem is lenne semmi baj, ha nem lenne jó szigetelő. A víz elektrolit, meg azért vezető, legalábbis többé kevésbé.
A víz és a zselé szerepe nem azonos a két setben. A víz, és az uluoxid van ugyanabban a pozícióban, és a vezetőképességeik jelentősen eltérnek.

Az a baj, hogy 316-os lemez híján nincsen viszonyítási alapom amivel konkrét dolgot tudnék mondani az aluval kapcsolatban.

Valaki kipróbálhatná a gyakorlatban mert szerintem ez a téma az ahol nem elég az elméleti bizonyítás.

Az ötlet nálam már régebben meg volt és csak utána találtam egy nagyon meggyőző videót:

Bővebben: Link

Leírás szerint tiszta esővízzel próbálta.
Ránézésre 12V/5A-en nagyon szép gázfejlődést ért el az Úriember és ha hozzávesszük az anyag tulajdonságait akkor...

Alumínium totál használhatatlan, egyrészt mert szigetelő oxidréteg van rajta, másrészt a lúg reggelire megeszi az alut.

Szia! kérdés: gázt fejlesztett vagy forralta a vizet és annak a buborékait lájuk? A kettő nem ugyanaz bár nagyon látványos. Elektrolit nélkül az esővíz soha nem vesz fel nemhogy 5A-t de egyet sem! Jó lenne figyelni a kémiára a víz nem vezeti az áramot a benne levő szennyező anyagoktól lesz vezető. Amit odaírt azt sehol nem látni a videón vajon miért is? mert vagy nem 12 volt vagy nem 5A. Ki kellene nőnünk a "látom és elhiszem" dologból. Nehogy félreértés legyen nem bántásnak szántam sajnos én is hajlamos vagyok rá! De sokan csak azért tesznek fel ilyen dolgokat hogy megzavarják azokat akik nem látnak át a szitán és felesleges pénzkidobásra ösztönözzék azzal "nekem is kell egy ilyen" aztán amikor nem működik saját magukat szidják. Az aki meg felrakta röhög a markába. Az általam készített bontók egyike sem vett fel még 1A-sem esővízzel! csapvízzel meg legfeljebb ugyanazok 2-3A tudtak felvenni. Lehet hogy 2-3m2 lemez már képes lenne rá. Bár ezt nehezen tudom elképzelni hogy ennyi gázt termelne.
Alapanyag- aki nem túl gazdag és nincs több tíz ezer forintja arra hogy megvegye a 316Ti lemezt (csendesen jegyzem meg hogy egy bizonyos amperszám mellett negatív lemezek titán tartalma átvándorol a pozitív oldalra galvanizálódik.A negatívon meg barna lerakódás lesz) az nézzen inox kidobott hűtőszekrényt, automata mosógépet a régiekben a dobház is saválló lemezből van. Ha megfelelően passziváljuk használat előtt akkor sokáig lehet használni. Bárkinek szívesen megmutatom a KO33 lemezes bontómat hogy nincs semmi gond a lemezekkel. Az ára meg a töredéke.......

"Valahogy úgy kellene számolni, hogy 1 lökettérfogatra mondjuk 1 cm3 gáz jusson."

Szabályozható bontót kell építeni, és úgy szabályozni, hogy menet közben erősebbé váljon vele a jármű, kisebb gázállással legyen képes az adott tempót tartani.

Ha drágább lesz az üzemanyag, majd toljuk az autót.

Elektrolit NaOh, vagy Na2CO3.
+ elektród rozsdamentes, - elektród alu.
Bontáskor Na keletkezik ami hidrogént fejleszt, és NaOH-dá válik. Ami reakcióba lép az aluval, és ismét hidrogén keletkezik. Az alu elfogy, hidrogénné alakul. A NaOH-os aluhidroxidot pedig épp az alumíniumgyártás alapanyagaként használják fel.

Hulladék aluval hajtott autó.