Nem a szomszéd tehene miatt írtam. Csak azt akartam szemléltetni, hogy nem egyszerű a probléma.

Azt hiszem, megsértettelek, pedig egyáltalán nem állt szándékomban. Kérlek, értsd úgy, hogy amiért az enyém összetört, nem vigasztal az, hogy másnak is tört össze. Inkább elszomorít.
A probléma tényleg nem egyszerű, mert a természet nem adja olcsón az ingyen energiát.

Sértésről szó sem volt.

Szívesen meginnám azt a sört, még akkor is ha én fizetem, mind a kettőt.
Leszereltem a rotort és készítettem róla néhány képet. Szerintem a lemez lehetett gyenge és rugózott (bár ki tudja?) mert a csavaroknál nem volt kilazulva. Láttam, hogy gyenge a lemez és azért tettem az oszlop hátához. A mellékelt kép azt mutatja, hogy ami gyenge az nem állja meg a helyét. Reménykedtem, hogy megszabadulok a viharvédelemtől, ha az oszlop hátánál forog a szélkerék. Most azon gondolkodok, hogy hogyan tovább. Pár jó tipp, innen - onnan jól jönne.

Üdv!
Kérdezted, hogy hogyan csaphatott bele a hátszeles lapát az oszlopba, amikor a szél pont elfelé fújná az oszloptól. A jelenséget a precesszió okozza, ami minden nagy sebességgel forgó dolognál jelentkezik. Definiálni pontosan most nem tudom, de a lényege az lenne, hogy minden forgó test igyekszik megtartani a térbeli helyzetét (giroszkóp hatás), ha pedig valamiféle erőhatás ebből a forgássíkból ki akarná fordítani, akkor a forgó testen ez az erőhatás forgásirányban 90 fokkal eltolva fog jelentkezni. Vagyis ha egy hirtelen szélirányváltozás elfordítja a pörgő rotort akkor azon bólintó nyomaték fog ébredni ami a forgás sebességétől és az elfordítás erejétől függően akkora is lehet hogy az alul lévő lapátok az oszlopba csaphatnak vagy akár a rotor tengely is eltörhet, ha ezután a szél a másik irányba fordítja a gépet akkor az alul lévő lapátok kifelé csapnak a felsők befelé ami eléggé el tudja fárasztani lapáttövet.
Egy kézben tartott működő flexen jól szemléltethető a jelenség, soha nem arra akar elfordulni, amerre fordítanánk.
Én azt a lapátbekötést minimum szögvasból csináltam volna.

Köszönöm, hogy ilyen hamar válaszoltál.
Az idők során gyűl a lom. Van még két lapát megfogási alkalmatosságom is. A képen látható legkisebb tákolmány most mondott csődöt. Átmérője 44 cm. A középső(54 cm), már van legalább 25 éves az már akkor csődöt mondott. Megcsúszott a tengelyen és kidörzsölte a lyukat . A legnagyobb (80 cm) már szögvasból van, csak rossz szögben felhegesztve (45 fok). Ez keveset futott még. Egy differenciálra volt felszerelve, de az is megbukott. Az üres difinek több mint 1 Nm az indító nyomatéka. Lapátokat csak fából készítek, mert az a legolcsóbb és eddig mindegyik szélkerekem megsérült. Tudom, jól kell elkészíteni !
Hogyan tovább? Szélkerék oszlop előtt, vagy a hátánál? Meg sok egyéb kérdés.

Szia!
Szegény embert az ág is húzza.
Hind megközelítéséhez, amit jó magyarázatnak tartok:
Ennek a "kóválygás"-nak (minden forgó test igyekszik megtartani az eredeti forgási síkját) a kiváltásához még az örvények, a kiszámíthatatlan irányú lift-erők is alaposan hozzájárulnak.
Talán segíthetne a "lyuk"-hoz hasonlóan sok száz éves gyakorlatból ellesett ötlet, a krétai (vászon lapátos) szélkerekeknél szinte kivétel nélkül alkalmazott előre kikötés. Lsd.: a mellékelt képet, mint elvet. Itt persze szögvas, vagy cső szerkezettel. Talán még a nagyobb PVC lapátoknál is hasznos lehet. (Még néhány magyarázat helyett.

Én ezt a rögzítési módot preferálom, itt inkább a fa dolgozik, ragasztással több rétegben megfelelő erősség érhető el, és nem kell hozzá sokkal több anyag, mint a te megoldásodnál.

Sajnos a kép nem akar átmenni. Itt még csak középkor van ahol most vagyok.

talán most

Így kell tisztességesen rögzíteni a lapátokat!
Ezek nem fognak leszakadni a csavarról.

Sziasztok.
Az lenne a kérdésem ha ezt a kapcsolást megépítem ez maga a töltés vezérlő ? Vagy valamilyen feszültség szabályzással ki kell még egészíteni? Az világos.hogy védi az akkut mélykisülés ellen valamint a túlpörgésnél létre jövő magas feszültségnél valamilyen terhelést relézve csökkenti a generátor fordulatát. Előre is köszönöm a segítő válaszokat! Bővebben: Link

Szia!
Igen, ez a profi megoldás, valóságos fa szobrászat. Szép munka, gratulálok! A rétegelt lemez terhelhetősége megdöbbentően nagy, különösen rugalmas igénybevételnél. Osztrák szomszédéknál számos közúti hidat is látni ilyen anyagból.
Talán az előre kikötést is érdemes egyfajta kényszer megoldásként alkalmazni kevésbé igényesen elkészített, de működő lapátoknál. Persze részemről csak ötlet. Nem valószínű, hogy valaha is készítek vízszintes tengelyűt.

Igazán szép a lapát profil kivitelezés. Már többször meg akartam kérdezni, hogy az a görbe élek csak szebbé teszik a lapátot, vagy növeli a teljesítményt is? Nekem nem légmagos a generátorom, így hát elég nagy az indító nyomatéka. Mindenképp szükséges a hat lapát. Hat lapátot is szoktak ezzel a módszerrel rögzíteni? A generátorom áttétellel 1,09 Nm-en indul. A gondolataimban kirajzolódó szélkerék, hat lapáttal, sziriusz táblázata szerint 3 m/s - os szélnél már elindul. Három lapáttal már 4,2 m/s - os szél szükséges. Érdekesnek találom, hogy mindegy három-, vagy hat lapát, a teljesítmény ugyan akkora, csak az indító nyomaték változik.

Szia!
... és ezzel megakadályozza a túltöltést, ugyanakkor bizonyos viharvédelmet is jelent, mint elektromos fék.
Esetleg ennek általam módosított variációja, amivel megspórolható az egyik (10-15000 Ft-s) diódahíd.
Sajnos a túltöltés védő relé prellezése (gyakori ki-be kapcsolgatása) benne van a pakliban. Ezt csak kicsit bonyolultabb, hiszterézises fesz. figyelő áramkörrel lehet kiküszöbölni.

Ahol megoldható a "fék" terhelés 3F-ú kialakítása, ott érdemes olyat választani AC mágneskapcsolóval.
(Dc ívet szakítani nem egyszerű, drága a megszakító, meg ugye a diódahíd se ingyen van.
DC áram kapcsoláshoz szokás az AC megszakítóból több érintkezőpárt sorbakötni, (Ív feldarabolás).).

A dc iv megszakitásához legelönyösebb a kapcsoló polusaira kötött 470nF-1 mikroF-es kondi.Természetesen a kondi feszültsége,legalább 30-50 százalékkal lépje tul a kikapcsolandó feszt.

A hajlított lapátokat én nem elsősorban a teljesítmény növelés miatt használom, bár van egy pici teljesítmény nyereségük az egyeneshez képest, ez pedig abból adódik, hogy kisebb a lapátvégen az indukált ellenállás, ami a zajszint miatt nem mindegy mekkora.
A hajlított lapát halkabb, tehát az az energia amit nem zajképzésre fordítunk az nyereség.
Ezen felül én is a hátszeles farok nélküli rotort preferálom, aminél ezzel a kialakítással csökkenthető az oszlop árnyékolásából adódó vibráció.
És nem utolsó sorban szebb mint az egyenes.
.
Az indító nyomatékot sokkal eredményesebben növelheted a csavart lapát kialakítással,és a lapáttő kiszélesítésével. Lehet, hogy kicsit bonyolultabb mint amit eddig készítettél, de ugyanannyi időből és anyagból szerintem megoldható a három lapát mint amit a hatra fordítottál. Ha betartod a már sokszor berakott lapát méretező szög ajánlásait akkor garantáltan jobb lesz a 3 lapátosod mint a mostani 6 lapátos.
.
Rétegelésnél elég oda anyagot ragasztani, ahol meg is marad, így kevesebb anyag kell, és kevesebb munka.

Még az előzőhöz:
Gulyi88, Lehar kiegészítéseit is célszerű figyelembe venni.
A hiszterézis végül is egyszerűen szabályozható ezen a kapcsoláson. Be is rajzoltam a véglegesnek tekinthető módosításon (Ld. mellékelt kép).

A hétköznapi ólom akkumulátoroknál elegendő ez a "töltés vezérlés". A gk-kban is csak túltöltés elleni védelem van. Ott még mély-kisütés elleni sincs, amit már legtöbben meg is tapasztaltunk.

A kép lemaradt:

Félig jó, de bekapcsoláskor a kondi energiája meghegeszti a pogácsákat (tápfeszre töltőtt kondit zár rövidre).
RCD snubber elv működhet, csak nagyobb kondival, mivel a mágneskapcsoló nagyságrendileg lasabb, mint egy félvezető.
Rs akkora kell legyen, hogy egy bekapcsolás ideje alatt kisüsse a kondit R= Tbe/5Cs,
kapcsolás gyakoriságának megfelelő teljesíményű.

I a kapcsolt áram
Tsw a mágneskapcsoló átkapcsolási ideje
Ut a feszültség

Huszárvágás: IGBT
Olcsóbb, mint egy mágneskapcsoló és garantáltan nincs ív.

Köszönöm szépen így már világos.

Egy elég klasszikus megoldás.Ha jol megnézed,szinte kivétel nélkúl,minden elektromos készúlék kapcsoloján megtalálható,nagyobb feszúltségre kissebb,alacsony feszúltségen nagyobb kapacitásut.A tőbbit rád bizom.

Sziasztok!
Az akku védelemhez, ha esetleg érdekel valakit:
A felvetődött jogos aggodalmak és saját célra történő megépítés kapcsán az alábbi, szerintem elégséges védelmet jelentő kapcsolást alakítottam ki. A hiányzó alkatrészek beszerzése után saját célra is megépítem a FET-s változatot. Figyelemre méltó az ár különbség - a telj. FEt ~1000 Ft, a ~50A -s mágneskapcsoló ~10000 Ft (Pl., ha egyáltalán létezik 12V-s. Majd igyekszem a tapasztaltakról beszámolni (1-2 hónap).

Még a műterhelés R -el tegyél be párhuzamosan egy gyorsdiódát felfelé néző irányba, ami a szórt induktivitás rúgásától megvédi a fetet.
Vagy valami más védelmi módot alkalmazz, hogy hosszú életű legyen a fet.
Igaz hogy lassú a fet kapcsolása, de ...

Minden jármű önindítóján van 100-600 A-es 12 vagy 24 voltos mágneskapcsoló. Hogy milyen árban, arra nem tudom a választ, de hogy a bontók tele vannak vele, az biztos. Ráadásul jó esetben akár 30 évig is bírják a kapcsolgatást. Nem a 12-24 V DC kapcsolgatásával van gond, hanem mikor 60-300 V DC-t kell kapcsolgatni. Ez esetben már 10-1 A is gondot okoz, ha nincs megfelelő ívfúvás.

Jogos. Tekercselt cekasz, összekötő vezetékek, stb... .
A védő diódán túl még egy variációt rárajzoltam. Aggódok, hogy nem tudja meghajtani, vagy kellő sebességgel (kapacitív jellegű Gate) meghajtani a telj. FET-t a 124-s.

A túláram védő biztosítékokat nem rajzoltam be. Ez triviális!

...: A FET "lassúsága" ilyen szintű, barkács kategóriában elégséges védelemnél nem hiszem, hogy gondot okoz.

Ez is jogos.
A 12V-s létezhetősége miatt rajzoltam meg a mágneskapcsolós változatot is FET meghajtással. Az eredeti 100mA-s Bc-k halálos röhögés nélkül biztos, hogy nem hajtanák meg a reléket, az 50A-est tuti nem.
A kapcs. rajzok természetesen "szabad forráskódú"-k. Ezek sem, mint bármelyik feltételezi a megépítést követő BESZABÁLYOZÁST.

Nem a FET lassúsága okozhat problémát, hanem az erősítő "linearitása". Nem ártana a műveleti erősítő után egy Schmitt triggert betenni, ami meredeken kapcsol. A lineáris kimenet analóg működésbe viszi a FET-et, ami indián jelek kibocsátására ösztönözheti.