Ok, értelek. A mágneseket én az Euromagnet-nél vettem B.pesten. A 40x5-ös N35-ös volt 950.-Ft brutto/db.

Pedig alaposan kitárgyaltuk, hogy a lehető legroszabb választás a kör alak, lehet hogy olcsóbb, de generátornak erősen téglatest kell!

Szia!

Erről a könyvről beszéltem, de ez nem teljes. Üdv.: bila

Te teljesen félreérted a dolgokat. A korong alakú mágnes sem olcsó. Én csak annyit állítottam, hogy az ár/térfogat arány ennél a legjobb.

Csak sajnos a teljesítmény térfogat arány meg a
-ha nem is a legroszabb - de elmarad a hosszúkás téglatesttel elérhetőtől...

Pólusferdítés mennyit ront a várható feszültségen százalékban legrosszabb esetben, konkrét fordulatokon vizsgálva, az egyenes pólushoz képest?

Az attól függ hogy mennyit ferdítesz, de gyakorlatilag mindegy, el is lehet hanyagolni.
A ferdítés nem az aplitúdót csökkenti hanem a le és felfutó él meredekségét (trapéz jel lesz négyszög helyett), tehát lesz elvesző feszültség idő terület, de nem jelentős.
Sőtt az is előfordulhat, hogy nem is jeletkezik semmilyen hatás negatív, mert előfordulhat, hogy a fel és lefutó élek alatt még a másik két fézis vezet...

Ez szerintem is csak néhány százaléknyi, elhanyagolható veszteséget, inkább csak jelalak változást okoz. Hasonlóan az armatúra tekercselésben alkalmazott kényszer hurkolásokhoz.

Ha egyenirányítva lesz, érdemes egy kevésbé ismert trükköt, a nullpont diódák használatát bevetni a 3f-ú hídegyenirányításnál. Ez 10-15%-nyi egyenáramú teljesítmény növekedést jelent a harmadik felharmonikusok teljesítményének használhatóvá tételével. Igaz, hogy plusz két dióda.

Hali !
Erről a trükkről, írnál még ? Hogy áll össze?

Mivel akkutöltésnél és egyszerű hálózatra tápláló inverternél gyakorlatilag csúcsegyenirányításról lehet szó, érdekes ez a . Aktív PFC esetén sem közelít a munkapont a nullaponthoz, csupán szélesedik és laposodik a csúcsirányítás púpja.
Nem lehetséges, hogy inkább a vezérelt FET-es egyenirányítás hatásfokjavító lehetőségére gondoltál? De ennek is igazán nagyon kis feszültségeknél (alaplap 1,7 V) és nagyon nagy áramoknál van szerepe.

Mélyebbre tekintve inkább hálózati kommutációról (amelyik dióda anód-katódja közt a nyitófeszültségnél nagyobb fesz. jelenik meg, az vezet) kell beszélni és Fourier-tételét (egy tetszőleges jelalak felbontható illetve visszaállítható a megfelelő amplitúdójú tiszta szinuszos felharmonikusok összegére) is be kell vonni. Utóbbi azért lényeges, mert a generátorok soha nem tiszta szinuszos jelet állítanak elő, ezért jelentős felharmonikus tartalmuk van. Mivel a diódákat alapvetően az alap harmonikus vezérli, a felharmonikusok jelentős része nem jut át, nem jelenik meg az egyenirányított oldalon. Nos ezen javítanak a nullponti, vagy másképp csillagponti diódák.
(Pl.: 27-28. oldal)

szia

Egy ötletnek jó lehet. Fordulat szám szabályozást pl olyan módszerrel megoldani mint a robogó kuplungok,ahogy növekszik a fordulatszám növeli az átvitelt. Pl 2 generátor egymás mellet és ha jobban pörög a másik generátort jobban hajtja a fékező generátorod és nincs veszteséged,mert az is táplál.

Még nem értem én rendesen a generátort, mert nem tudom elképzelni:
Hogy keletkezik négyszög jel a generátorban.
Hogy keletkezik egy generátorban akkora harmadik felharmonikus, ami az egyenirányítás utáni teljesítménynek 10-15 százaléka (a válasz alapja a 1161543 hozzászólás volt, a mellébeszélés elkerülése miatt).
Vagy nem jók az infók? Én erre gyanakszom.

Ha te ezen a képen be tudod mutatni, hol tud labdába rúgni a csillagponti egyenirányítás?
Milyen teljesítménynövekedést jelenthetne szerinted és főképpen hogyan?
Pl. MPPT szabályzással épp azon a munkaponton terheljük a szélgenerátort, ahol a csúcsteljesítményét adja. Egyszerű hídegyenirányítás pufferre. Hogyan növelhetne ezen a te módszered?
A 3 F generátorok többlábas átlapolt tekercsei a könyvek szerint a több trapézjelet összegezve tökéletes szinuszt adnak ki. Az autógenerátor a fűrészfogas forgórésszel közelítően szinuszt termelnének. Ennek egy hálózatra dolgozó generátornál van jelentősége, de amint egyenirányításról és akkutöltésről van szó, a fűrészfogas gerjesztésből már csak rángatáscsökkentés marad. Elég, ha felrajzoljuk 1 fázis egyenirányított töltőáramát. De hogy csillagba kötött tekercsek hídegyenirányítása után a csillagpontból még bármilyen milliamper nagyságrendű töltőáramhoz lehetne jutni, kétlem. Egyes autógenerátoroknál valóban a csillagpont és a segédegyenirányítók közé kötötték a gerjesztőtekercset de ennek semmi köze az általad leírtakhoz.

"... de ennek semmi köze az általad leírtakhoz."

Dr Rajki Imre, Dr Csáki Frigyes, Dr Ganszky Károly, Ipsits Imre, Marti Sándor, Simonyi Károly, Dr Hajdu László, Kádár Aba, Ferenczy Pál és még sokan mások által leírtakhoz, tanítottakhoz talán van. Ha mégis tévednének én kérek helyettük is bocsánatot.

Alapképlet:
tekercsben indukált feszültség
Ui=N*dFI/dt
Fi=B*A

B mint idukció a motorban az átalakítás után négyszög, illetve ferdítéssel trapéz eloszlású.
Az "A" az az a felület, ami a tekercs és a pólus közös része (ahol fesédben vannak),
ami az elfordulással -állandő szögsebességnél az idővel is- lineárisan nől majd csökken, ahhogy a pólus elhalad a tekercs alatt.
Tehát a dfi/dt két lineárisan növekvő mennyiség hányadosa, azaz egy konstans. Gyakorlatilag a fázisfeszültség alakja az indukcióeloszlás alakjával egyezik meg.

Vagy mozgási indukció képlet, tekercsoldalakban indukált feszültség:
Ui= N*BLV.
Ahol a B ugyancsak négyszög illetve trapéz eloszlású.
V a kerületi sebessége a pólusoknak, így a fázisok tekercsoldalai alatt konstans B mozog állandó V sebességgel és az N*L menetszám és hossz is konstans, ezért az Ui csakis kostans lehet.
B váltakozik ezért Ui is váltakozik így lesz a négyszög, vagy trapéz, ha B nem ugrik hanem le/felfut-horonyferdítés).

Hiába vitatkoztok ezen.
Attól hogy a generátorból kijön a +15% a szélgépből még nemfog, kicsi az esélye annak, hogy olyan a rendszer hogy ez a trükk javítana a helyzeten.
Névleges szélsebességig a Pgen_max mindíg nagyobb mint amit a szégkerék tud, csak ezután van értelme a generátort fel tunningolni 15%al (elég ritka esemény lenne...)

Pedig ez tény.
A csillagpont és a segédegyenirányítók közé kötés nem azt a fogyasztót táplálja, mint a nagy híd. Az egyetlen előnye, hogy a nagy hídhoz képest 60 fokban eltolva ad áramot, azaz a gerjesztés árama akkor folyik, amikor a nagy hídban nem (hullámátmenetek az előbbi képen). De ettől még a kivett összteljesítmény nem fog növekedni.
Nem sikerült megnéznem a nevezett professzorok művét, mert valami miatt elakad a letöltés, de ismerem a megoldást. Nem is az ő magyarázatukkal ellen van kifogásom. Gyanítom, nem az ő szavaikat idézted.

Nem az általad leírt elmélet helyességét vitatom, hanem azt, hogy a képletekkel rosszul magyarázod a valós történést. (Az U = n * B * l * v képletet én itt nem használnám. A magyarázat nem erre a fórumra való.)
A tekercsoldalakon megjelenő B indukciót minden esetben úgy zajlik le, hogy a nulla és a max. érték között van egy felfutási idő. Ez adódik a mechanikai felépítésből. Ezért nem jelenhet meg négyszög jel.
Rajzolj le egy négyszögletes mágnest, köré meg egy több menetű tekercset. Tételezd fel, hogy a mágnesből kiinduló erővonalak jó darabig merőlegesek a mágnes síkjára. Mozgasd a mágnest, és rajzold fel értelem szerűen a tekercsben keletkezett feszültséget, és következetesen használd az U=B*l*v képletet. Érdemes megcsinálni, annak ellenére hogy butaságnak hat. Pár furcsaság előjön.

Az jó kérdés, hogy a nem egyenirányított felharmonikusok energiája veszteségként használódik-e el a generátor-egyenirányító egységben, vagy egyszerűen el nem használt energia lehetőség. Ha az első, ha ez veszteség, akkor a gen.-egyenirányító ~10%-nyi hatásfok növekedésén már érdemes gondolkodni.

"... A csillagpont és a segédegyenirányítók közé kötés"
Pedig jó lenne, ha le tudnád tölteni, mert egyenlőre nem arról a kapcsolásról beszélsz.

Na sikerült megnéznem. Ez a megoldás, bár láttam már ilyen rajzot, ilyen szempontból soha nem jutott volna eszembe. Azért kíváncsi lennék, akkutöltés-puffertöltés, gyakorlatilag csúcsegyenirányítás közeli üzemben mikor ér el a csillagpontban akkora feszültséget, hogy rá tud tölteni?
A másik: A főhíd árama és a csillagponti diódák árama is ugyanabban a tekercsben halad, kelt veszteséget... +15%? Annyit a főhídon át is el kellene viselnie.
Az, hogy mint korábban a 60 fokkal eltolt gerjesztőáram, ezt is akkor vezet, amikor a fődiódák nem, azaz egy "lyukban", holtidőben, ezzel icipicivel kisebb veszteségesés jelentkezne, mintha ezzel a fődiódák áramát növelnénk. De hogy 15 %-ot?
Szép feladat. Ki kellene számolni!

Örülök!
Egyéb szakirodalmak 6-10%-t emlegetnek.Ha ez hatásfok növekedést jelent, vagy azt jelent-e - utána kellene olvasni, meg kellene vizsgálni! (Többet én se állítottam. Hogy ez tényleg hatásfok növekedés-e, abban én se vagyok biztos.)

A kapkodás. Gondolkodtam, feszültségesés-veszteség, a végén keveredett a kettő.

Pár mondat úgy, hogy a témát nem ismerők se aggódjanak a generátoruk miatt.
Egy generátor alap helyzetben szinte teljesen szinuszt ad ki, a hullámossága (felharmonikus tartalom) elhanyagolható.
A riogatásnak szánt harmadik felharmonikus úgy keletkezik, hogy a hálózatra kapcsolt fogyasztók jó része (számítógép tápegység, fordulatszám szabályzó stb.) a hálózati szinusz hullámot csak néhány szakaszon terheli, és ezzel szépen meghullámosítja azt. Ez igen nagy hálózati veszteséget okoz. Mindez szépen és érthetően magyarázva van a következő helyen: Bővebben: Link
A Btoti által megadott bizonyító rajzról:
Ez egy tankönyvbe jelent meg jó régen. A diódák valószínűleg a generátorhoz kapcsolt szabályzó kellemetlen hatását igyekeznek tompítani, és nem a teljesítmény nyerés a cél, hanem a nagy frekvenciájú elektromos zaj csökkentése.
Nekem megvan a Tömösy, Frank: Autóvillamosság könyv. Ebben szó nincs ilyen csillagpontot is érintő megoldásról.

Legközelebb számoljunk el 20-ig (én is)!

A négyszöget persze ne úgy értsd hogy matematikai négyszög határozott élekkel derékszögekkel.
A tekercsoldal szélessége véges, de nem több a mágnes szélességének 10%-ánál, ez okoz fel és lefutást.

Ha egy eszközből változatlan külső feltételek mellett nagyobb teljesítményt akarsz kinyerni, csökkenteni kell a veszteségeket. Ez valóban hatásfoknövekedést jelent. Ha az általam korábban említett csillagpontba kötött gerjesztés elvét szemléljük, egy oda kötött 1/gyök3 feszültségre méretezett fogyasztó a "lyukakat" kihasználva akkor terhelheti a tekercseket, amikor a fődiódákon nem folyik áram. Ezzel növelhet a hatásfokon. A módszer alapos számolást igényelne, de egyszerű becsléssel nem hoz talán 1% hatásfoknövekedést sem. Ha meg ez sem rezisztív fogyasztó, hanem akku vagy pufferelt, még annyit sem.

A számolás valóban nagyon bonyolult (legalábbis nekem ennyi idő távlatában), mert komplex impedanciákkal felírt differenciál, vagy vektor egyenletrendszert kellene vizsgálni a felharmonikus tartalmat is leíró Fourier-sorokat is fegyelembe véve mindkét esetben (gerjesztő körbe és a főáramkörbe kötött csillagponti diódáknál is). A valóságban soha nem létező megkötésekkel (dióda, mint kapcsoló, tiszta ohmos ellenállások, stb.) elmélkedve nem sokra jutunk.
Megmérni egyszerűbb lenne, de másokra kell mutogatnom, mert nincs rá gyors lehetőségem.
Azonos fordulatú meghajtás, 3f-ú gen + diódahíd csillagponti diódákkal és nélkül, egyenáramú teljesítmény mérés (pont a kérdés végére). Persze megfelelő mérőműszerekkel - tisztában lévén a műszerek váltakozó, akár csak lüktető fesz. és áram mérési korlátaival, hibáival, a terhelés illesztéssel is.
Mivel ezt a 6-10%-nyi telj. növekedést általam nagyra tisztelt nemzetközi hírű tanárok, mérnökök egymástól függetlenül is leírták, meggyőző bizonyítás, vagy cáfolás hiányában semmiképp nem vetem el, de ez is valószínűleg az én magánügyem marad.

Gyanítom, semmi értelme szegény Fourier-t és a Filharmonikusokat belekeverni. A számításról én is letettem, bár próbálkoztam vele, de már a kiinduláshoz is az kellene, hogy hogyan alakulnak az áramok közepesen töltött akkumulátor és max. terhelés mellett (pl. teljes díszkivilágítás ködben). Úgy gondolom, ez esetben az áramimpulzusok szélei összeérnek, tehát elfogynak a kihasználható "lyukak". Csak a hullámok mélypontjai körüli részben lehetne valami hatásfoknövelést kihozni, de ebben a csillagpontra menő 3fázisú egyutas egyenirányítás a kisebb feszültségszint és az egyutas mód miatt jelentéktelen lesz. A kétdiódás felharmonikuskinyerő meg még ennyire sem.
Talán még össze is tudnám hozni a mérést (ha lenne időm) de sok értelmét nem látom.