Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Sziasztok.
ECL 86 PP-ből mennyi a max kivehető teljesítmény ahol még nem torzít, szépen szól?
Sziasztok!
A csőfűtés esetében a 6,3V mennyire szentírás? Van valamekkora tolerancia? Pl egy 6V AC szekunder feszből,nyilván több lesz mint 6,3V DC....
Tökéletes.
Kihez kell fordulni kimenőtrafó tekercselés kapcsán?
Na jó de SE-ben dolgozik a negatív félhullám is.
És ha PP-ben viszonylag magas nyugalmi áramot állítok be ? Akkor már dolgozik a negatív is ? Vagy akkor már részben SE-ként is működnek a végfokcsövek ? Mert a PP-ken is szoktak folyni nyugalmi áramok, vagy nem ?
Megint csak mondom. Vedd elő egy tipikus végcső, mondjuk az EL84 adatlapját. Tanulmányozd a rács előfeszültség, anódáram karakterisztikáját. Láthatod, hogy egy olyan görbe, amely az alapvonalról indul, nulla anódáram egy viszonylag nagy negatív rács előfeszültség esetén, ekkor a cső le van zárva. Ha a munkapontot ide helyezed, akkor csak a meghajtó feszültség pozitív fele fogja a csövet nyitogatni, ill. vezérelni. Ez az a bizonyos "B" osztályú beállítás, nyugalmi állapotban anódáram nem folyik. Azt is láthatod, hogy a torzítás igen nagy, mert hiányzik a vezérlő jel egyik fele. Ezért ez a beállítás nem használható SE végfokokban.
Ezután a nulla rácsfeszültség felé haladva kis görbület után a jelleggörbe szinte kiegyenesedik, a rácsfeszültség változása arányos lesz az anódáram változásával. Ha a rács előfeszültséggel a munkapontot ide, a görbület végére állítod be, akkor már nyugalomban is folyik némi anódáram, de még ezesetben is nagy a torzítás. Ezt a beállítást nevezik "AB" osztálynak. Ez sem alkalmas SE erősítőnek, a torzítás miatt. Mindkét beállítás csak ellenütemű PP erősítőnek alkalmas, annak viszont az AB osztály esetében kitűnően, mert a könyök környezetében ellenfázisú üzem van, aminek a hatására a torzítások kiegyenlítődnek. Ha az egyenesnek tekinthető szakasz közepére választod a munkapontot a hozzá tartozó rácselőfeszültséggel, akkor a csövön már jelentős nyugalmi áram folyik, és kivezérelheted majdnem a nulla rácselőfeszültségig, ill. a könyök végéig. Ez az "A" osztályú beállítás, ebben működnek az SE végfokok. Túl nagy kivezérlés esetén megnőnek a torzítások, nulla rács előfeszültségnél nagyobb esetén a rácsáram, (nem minden cső alkalmas egyáltalán a rácsáramos üzemre), és kisebb feszültség esetén benyúlik az erősen görbült szakaszra, ahol már nincs lineáris kapcsolat a rácsfeszültség, és az anódáram között.
Hello!
Azt tudom, hogy nemcsak katódkövetős meghajtással lehet építeni teljesítményerősítőt. A többi részletes ismertetést köszönöm. Mostmár minden részlet világos.
Igen türelmes vagy. Manapság ritkaság...
Sziasztok!
Most készítek éppen egy EL84 SE gitárerősítőt. Találtam megfelelő vasmagot, egy jó magas szilíciumtartalmúnak látszó régi csöves tv hangkimenőjét (~6VA). Áttekertem 5k2/16 ohmra. 1350 primer menetet (0,18 mm huzal) osztottam fel 3 részre és közéjük ment 2x90 szekunder(0,45 mm) párhuzamosan kapcsolva. A primer és szekunder között 2x0,15mm prespán, a sorok között 1 réteg zsírpapír. A baj csak az hogy a gitár legmélyebb E hangja 80 Hz körül van, viszont ekkora menetszámmal biztos hogy nem érem el csak max a 150 Hz-et. Viszont a csévét épphogy rá lehetett paszírozni a vasmagra. Tudja esetleg valaki hogy tényleg 80 Hz-re tekerik-e a gyártók a kis SE gitárerősítők kimenőit? (mert azokban az erősítőkben sincs nagyobb vasmag!) Idézet: „És ha PP-ben viszonylag magas nyugalmi áramot állítok be ? Akkor már dolgozik a negatív is ? Vagy akkor már részben SE-ként is működnek a végfokcsövek ?” Megteheted, hogy nagyobb áramot állítasz be. Igen, akkor részben, vagy egészben dolgozik mindkét oldal. Vállfás hasonlatnál maradva: Ha egyforma - de nagyobb - erővel húzod mindkét oldalát, akkor is nyugalomban marad. A kimozdításához az egyik oldalon gyengíteni kell, míg a másik oldalon erősíteni a húzást. Így azonban az egyik erő valamelyest fékezi a másik hatását, és romlik a hatásfok. Ezért nem szokták ezt a beállítást nagyon erőltetni. Attól, hogy a végerősítő elem végigdolgozza, vagy sem a teljes periódusidőt, a kapcsolástechnika nem változik, csak - ahogy pucuka is leírta - az osztálya (A, AB, B, D).
Kösz , mindenkinek !
Igazából egy problémám volt, amire választ kaptam. Azt nem értettem hogy PP-nél hová állítják a munkapontot. Mert ha oda, ahol nem folyik nyugalmi helyzetben áram (A) akkor ugye ott a "könyök" - vacakul szól kivezérlésnél. Ha feljebb (AB), akkor megint ott a könyök - megintcsak vacakul szól. (ha a torzítások nem egyenlítődnek ki) Szóval akkor ezért van az hogy az SE erősítőknek szebb a hangjuk mint a PP-knek ? Mert hogy én eddig csak ilyet olvastam. (külföldi fórumon is) Olyat sohasem hogy a PP szebben szólna mint az SE. :nemtudom:
Azért a világon egy kicsit minden relatív. A SE-knek is van egyféle hangzásvilága, meg a PP-knek is egy másmilyen, persze aztán itt is lehetne parttalan vitát indítani, mert sok minden függvénye a végeredménynek. Mindenesetre azért nem kell "leírni" a PP-t sem, mert azért itt meg van bőven kraft.
Én azt javasolnám, hogy mérj, fülelj, és úgy mondj véleményt, amit olvasol, az nem a Te véleményed, hanem másé. Nem kell mindent elhinni, néha (vagy sűrűn) a marketing is benne van egy készülék, vagy technológia magasztalásában.
SE - PP kérdésre érdekes válasz volt mikor először meghallottam a 2W-os ECC82 PP-met pedig ott nincs kraft. Teljesítményre még alúl is marad a PCL86 illetve az EBL21 SE-im mellett, de nem lennék őszinte magamhoz ha azt mondanám rosszabb, csak olyan más..., ami sokszor kellemesebb a zene és a hangulat függvényében.
De mint tudjuk ez az "olyan más" vélemény vetett már véget tartósnak hitt kapcsolatoknak is: 
Ez is egyfajta összehasonlítás, de azért közelebb lennénk a realitáshoz, ha mondjuk egy EL84-et hallgatunk, mindkét felállásban. Ebben az esetben azért közel 4x-es teljesítményt kapunk. Azt meg nem lehet már elhanyagolni.
Ha mindkét végcsövet ellenfázisban vezérled, de a beállítása "A" osztályú, akkor egy nagylinearitású (kistorzítású) bár elég rossz hatásfokú erősítőhöz jutsz. Ez a szó szoros értelmében nem PP, (mert nem ellenütemű), de nem is SE, mert nem egy cső a végfok. Mondjuk a párhuzamosan kapcsolt két csőből álló végfokot lehet SE -nek nevezni annak ellenére hogy két cső van benne, de egy ütemben, és egy fázisban dolgoznak. Az AB osztályt ont azért találték ki, hogy ott ellenfázisos vezérlés van, és ha a munkapontot, és a csöveket ügyesen választod ki, akkor a könyök torzítás jelentősen csökkenthető, ha lenne teljesen egyforma karakterisztikájú cső, akkor ki is ejthető lenne.
A lényeg a vezérlés ütem, és a fázis különbözőségében van, ahogy az Imi vállfás hasonlatából is látszik.
Ekkora vasra - szerintem - 2000 feletti menetszám lenne igazán jó. Nem is szoktuk ilyen kis vason ennyi felé osztani, inkább csak 2 anód, közte a teljes szekunder. Ez sem ad rossz eredményt (és inkább felül korlátoz).
Sziasztok!
Valaki el tudná magyarázni, miért van korlátozva csöves egyenirányításnál a puffer mérete?
A pufferkondi a bekapcsolás pillanatában üres, a töltőáramot csak a transzformátor tekercsének ohmos ellenállása korlátozza. Minél nagyobb a pufferkondenzátor, annál nagyobb áramot képes felvenni. Minden egyenirányítónak adott a maximális csúcsárama, amire igénybe lehet venni. Az egyenirányítás folyamata alatt a pufferkondenzátorok töltögetésénél hálózati frekvenciával igen nagy csúcs áramok lépnek fel rövid időre, amelyek átlaga megfelel a fogyasztott egyenáramnak. Ezt az áramot csöveknél közvetve a pufferkondi méretének korlátozásával szokták megadni, mert nincs olyan nagy különbség az átlagáram, és a csúcsáram között, mint a félvezetőknél. Ez a katód emittálóanyaga, és a cső viszonylag magas belső ellenállása miatt van.
Félvezetős egyenirányítóknál szokás megadni a max. csúcsáramokat különböző esetekre. Érdemes ezeket figyelembe venni a tervezéskor, mert enélkül az egyenirányítók károsodhatnak.
Hogyha az egyenirányítás és a kondenzátor köze bekerül egy fojtó, akkor végülis lehetne nagyobb kapacitást is rátenni, nem???
A pufferkondi az egyenirányítás, az azt követő induktivitás és kondenzátor már nem az egyenirányítás, hanem az LC szűrőkör része.
Próbáltam csöves rádió kimenőjével is, annak azt hiszem 80 hz alsó és kb 6 khz a felső határfrekvenciája (nincs szétosztva a primer) és ezzel borzasztóan gyengén szóltak a magasabb hangok ezért osztottam 3 felé a primert, mindenesetre kipróbálom a kétfelé osztást!is, hátha
Csövesnél nem mindegy gitár vagy basszgitár erősítőt csinálsz. A kimenőtrafóval szembeni elvárások teljesen mások. De létezik itt erre külön topic.
Építenem kell majd egyet, hogy a végére járjak a dolognak.
A 6,3V a névleges fűtőfeszültség. Ha egy trafóról - váltófeszültséggel - fűtöd, nyilván ezt a hálózati feszültség is befolyásolja, ami ellen ebben a formában nem tud mit tenni az ember. Vagy az egyik üzemeltetési helyről másikra viszi. Az Orosz adatlapok ezt szépen meghatározzák, általában 5% körül tartják elfogadhatónak az eltérést. Ez 6,3V esetében 6 - 6,6V-ig terjedő tartomány. De találkozni 10%-os eltéréssel is, ekkor 5,7 - 7V a tartomány.
Pucuka már korábban is felhívta a figyelmedet, hogy nem elég pusztán a megfigyelés. Sajnos itt azért ismerni kell az alkotóelemek tulajdonságait, és az elméletet is, mert enélkül nem minden lesz megérthető. (Mennyivel egyszerűbb egy mechanikus szerkezet, pl. egy óramű. Szépen látjuk, mi, miért van benne, és az is nyilvánvaló, hogyan működik, ha látjuk mozogni a fogaskerekeket. Persze más megérteni, megint más javítani, és gyártani, de megtervezni is.) Attól, hogy megépíted, nem hiszem, hogy közelebb lennél a megértéséhez. A kész áramkör éppen úgy nem fedi fel a titkait, mintha csak az elvi rajzot néznéd. Persze, lehet vallatóra fogni, de ahhoz már nem elegendőek érzékszerveink, műszer, jelgenerátor, oszcilloszkóp szükséges. Egy árva multiméterrel csak beállítani lehet, a működését elemezni nem. Mondhatnám, elég felesleges is lenne, hiszen ezt már igen régen megtették azok, akiknek ez volt a hivatása valaha. Nem hiszem, hogy sok új lenne még a csöves erősítéstechnikában. Tudom, hogy nehéz szakirodalmat szerezni, mert ez már elavult technika, de ott van pl. a JLH könyv, abból is sokat lehet tanulni.
Az elektroncsöves egyenirányítók adatlapján megtalálható a transzformátor szekunder tekercsének belső ellenállása, valamint a puffer kondenzátor kapacitása - ezt BE KELL TARTANI!
Kisebb belső ellenállású tekercs, vagy a megengedettnél nagyobb pufferkondi miatt kialakuló csúcsáramok tönkre teszik az egyenirányító csövet. Azt már csak mellékesen említem meg, hogy van olyan tapasztalat is, hogy a trafó tekercs + egyenirányító + puffer kondi hármasának van egy komplex, a hangzást igen jól támogató optimuma is... Üdv: TJ.
Töltöttem le a netről még régebben sok irodalmat, megvan ez is.
Amúgy szerintem az építők 99 %-a csak az alap dolgokkal van tisztában. Ami elég is amúgy.
Azért egyszerűbb az élet, ha némi rálátás van a mélyebb összefüggésekre is. Ha bármi komplikáció előadja magát, sokkal egyszerűbb "házon belül megoldani", mint órákon át várni más - estlegesen nem is elsősorban a kérdésre válaszoló - hozzászólására.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
