Áh já! Most fogtam fel mit írtál. Bocs kicsit be vagyok zombulva.

Visszaépítettem mindent. Hát egy ellenállás elszállt. szal mostmár csak 11,2Ohm-van 45W-tal. De amúgy nem a relé engedett el, hanem a rézfólia égett le a nyákról. Azt is feltámasztottam. Viszont méricskéltem amit mondtál, és hát hogy is mondjam. Igencsak el van méretezve a kapcsolás, mivel a behúzó oldalon 10,3-néha 10,8V van csak. Szal ott egy kicsit variálnom kell.

Azon javíts kicsit, hogy a relé több feszt kapjon. Nem a kapcsolás van elméretezve, csak különböző relék különböző árammal működnek. Akkor az is lehet, hogy a relé kapcsoló részénél elolvadt a rézfólia, és az ellenálláson folyt tovább az áram.

A javaslatom ellen állás ügyben, vasaló talp, Az nemfüstöl el 1kw vagy nagyobb ne fóliáz vezetékelj, a hosszú élet titka.

de jó lenne ha igazad lenne, csak az a baj, hogy ugyan olyan relét építettem bele a kapcsolásba, mint amilyet a megosztó is használt. De mind1, mert most sikerült 20,2-re feltolnom, és egész szépen ment. Viszont azt vettem észre, hogy a nagy terhelésnél(5ös pálca) azért picit melegednek az ellenállások. Gondolom mindenhonnan kiszolgálja magát a trafó. De most jó volt. Kb annyira melegedett fel az egész, mint a trafó vasmagja. Gondolom a többire az aktív hűtés rásegített. A 2*470k ellenállást lecseréltem 220k+130k-ra.

Igen, amit Mályi László mond, vezetéket forrassz rá a nyák rézfóliájára, és jó lesz, annak a 16A-nek kell a keresztmetszet. De vasalótalp, vagy melegszendvics sütő fűtőszálat tervezz be majd a következő lágyindítódba.

Néz át a lágy indításhoz, nekem gyanús de hátha.

bocs de lövésem sincs melyik topic-ra gondoltál. Sajna kereső nem a barátom. sokat kidobott. Amúgy ahol elégett a rézszál, ahol ugyebár a legnagyobb terhelés fut a leghoszabb szakaszon, oda beraktam egy 2,5ös vezeték darabot már a javítások során.

áram lökés határoló lágy indító.talán igy.

Tudod Béla, az Ohm törvény, Lenz törvénye, Kirchoff törvényei, vagy akár az anyag megmaradás törvénye, de említhetném Archimedes törvényét is- nem csak 50 éves múltra tekintenek vissza. Ezek a mai fizika alaptörvényei. Ezzel nem azt akarom mondani hogy nem fog eljönni az az idő amikorra e törvényeket a kor fejlődése majd meghaladja,de lehet hogy nem is jól fogalmazok- talán helyesebb az ha azt gondolom hogy átértelmezi. Az általad említett példa hálózati (50Hz) frekvencián üzemelő trafóról szól, és 1 T gerjesztés mellett.Valamint névleges, és nem zárlati teljesítményre vonatkozik. Tehát a feltétel a lényeg, amely mellett érvényes a tétel. Nyilván nem érvényes 100kHz-en, - mint ahogy azt már korábban leírtam.Nem tudok róla, hogy az elmúlt néhány tíz évben korszakalkotóan új szilíciumlemezt fejlesztettek volna ki, pedig Isten bizony követem a villamos és elektronikai ipar fejlődését a lehetőségeimhez képest.
Ebből következik, hogy az 50 évvel ezelőtti tétel ma is érvényes, csak a mai "fogyasztói társadalomra szabott"szemlélettel készült gépek vannak sokkal jobban kihajtva,mint a hajdanán 20-40 évre tervezett elődeik.Ezt úgy hívják a kitalálói, hogy "tervezett elavulás". A borzasztó az, hogy akár több milliós értékű berendezésekre ugyanúgy érvényes, mint a néhányszor tízezer forintos barkácsgépre. Miféle tervezés az, ahol a gép teljesítményfelvételének 25- 40%-a a saját maga hűtésére fordítódik?Nem konkrétan hegesztőberendezésről van szó, de e témakörben is lehetne példát említeni. Régen nem tudták mi az hogy klixon, ma egy barkács,-de akár ipari- kategóriás gép enélkül lángba borulna 10 perc folyamatos használat után. Régen(25-30 éve) nem ismertek olyant a gyártók hogy 8% Bi, a minimum 40% volt. Ma már csak a nevükre valamit is adó gyártók adnak ki olyan gépet, amelyik a hajdani kritériumoknak megfelel. Ezzel a néhány gondolattal csak azt akartam szemléltetni, hogy nem illemtan kérdése figyelembe venni a hajdan volt nagyjaink által közreadott megállapításokat, hanem a józan paraszti ész is ezt diktálja.

Lehet mind igaz amit írtál. De szándékos is lehetett a túl gerjesztés.Na vajon miért? Most láttam meg ezt a hozzá szólást.

Az egészbe az a baj hogy teljes mértékben igazad van. A neve, programozótól hallottam, programozott halál. Tehát sokszor szándékosan így tervezik, építik. Általában a garancia lejárta után nem sok idővel következik be. A tudás lényege, ki tudja pontosabban eltalálni az időt. Ez nem vicc.

Szerintetek Bővebben: Link ennek a szabályzója hogy működne? Bővebben: Link itt a megépített szerkezet, szerintem neki működött, pedig elég egyszerűnek tűnik a szabályzás...

Ez mikrós buli, működik de minek. Nagy az anyag szükséglete. A vezérlés ízlések és pofonok eltérőek.

Van 3db mikró trafóm 10-es alu szekunderrel a három együtt 50V, de nem a trafó részére gondolok, hanem a szabályzásra.

Számomra a Q1 modul nem ismerős. ezért a vezérléssel nem tudok mit kezdeni. OUT.

Q1 az két ellenpárhuzamos tirisztor (triak)

A két gate össze zárásával nyitna ki ? Ezt nem értem, ha kinyit így akkor még jó is lehet. De tőlem okosabbak talán tudják.

Közben méricskéltem kicsit a 2002-es hobbi elektronikás szabályzón a primer oldalt, a hangkártyámmal mértem egy 1:100 fesz osztón keresztül...

Mi lenne ha 25V körülre megtekert szekunderű mikró trafót az alábbi kapcsolással csinálnám meg? Elvileg szépen begyújtana a dupla feszültséggel, majd 20-22V-ra esne a feszültség...

Szerinted mi lészen ha párhuzamosan kötsz egy Villard és egy Graetz egyenirányítót?

Ha ki próbálja kiderül, én úgy látom el éri a célját. Te miben látsz hibát?

Szerintem az lesz amit a csatolt képeken látsz...

Szerintem így működne (csatolt kép). Ha szoros a tekercsek között a csatolás akkor is esik valamennyire a feszültség, így ha a szekunder feszültséget pár volttal az ívfeszültség felé belőnénk, és egy feszültség duplázóval felhúzogatnánk az ív gyújtási feszültségre, akkor akár jól is működhetne, és kevesebb anyagból lehetne hegesztőt csinálni, mert nem kell olyan sok menet a szekundernek, aminek az eredménye, hogy kevesebb menetből nagyobb keresztmetszet férne be, plusz a sönt, vagy távolság a tekercsek között a szabályzáshoz is szükségtelen lenne, mert a primeren pár menet le-fel kapcsolgatásával változna 1-2-3V-ot a szekunder feszültség, ami voltonként 20-40A hegesztőáram változást eredményezne (a szoros csatolás miatt). Ja és persze így tudnám mire használni a sok SB3040PT 30A 40V-os pc tápból bontott shottkymat

Tehát a kapcsolás bejött ív gyújtónak, de hegeszteni mégse lehet ha jól értettem.

Mondanám, hogy kipróbálom, de nincsenek most diódáim. Ha lesz pénzem lehet veszek hestoreról 4db 36A-es graetz hidat, és párhuzamosan kötöm őket. Majd a próba után kiderül hogy javít-e valamit, mert pont az lenne a lényege, hogy 20-25V között már simán lehet hegeszteni, csak az ív nem gyullad be (miután félperiódusonként kialszik)...

Na idő közbe eszembe jutott, hogy kipróbálhatom én a 70V-os egyenáramú hegesztőmön is a kapcsolást, szépen fel is töltött 140V-ig, itt már azért figyeltem, hogy mit fogok meg bal kézzel, de az a baj, hogy a kondi túl hamar begyújt, és még nincs az ív tartáshoz elegendő feszültség a szekunderen. Először 2db 470µF-os kondival próbáltam, majd visszakötöttem az egyenirányító 2500µF-ját mellé, akkor mintha egy kicsit javult volna, de akkor már nem pattogott, mint két kondival, kellett neki pár periódus gondolom, mire a 2 470-es feltöltötte a 2500µF-nyi kondit, meg szerintem benedvesedtek az elektródák most a garázsba. Le is csapta párszor a biztosítékot a szabályzó, mondjuk ha már begyulladt az ív rendesen, akkor a két kondival is tudtam bázikussal hegeszteni, meg kicsit pukkogott hegesztés közbe az ív, gondolom gyújtogatott a kondi...

Először egy kis mese, a balkézről jutott eszembe. Valaha több fajta frekvenciát használtak. A 42HZ 50HZ 60HZ volt elterjedve leginkább. Az okosok úgy döntöttek egységesíteni kellene (kompatibilitás). A magyarok érvelése mellet döntöttek, kerek szám a 3000 igaz. Az orvos tudomány is felfigyelt a halottak száma (az áram ütötte) nőt. El gondolkoztak, rájöttek az a ku... 50HZ. A lényeg, a szív 42HZ még tud pumpálni 60HZ nem érdekli a szívet 50HZ a ku... szívlebegés pumpa nuku a páciens exitál (elhalálozik) ha nincs hozzáértő ember. Az egy nem ilyen látványos, alattomos. A belépő és a kilépő pont égési tünet esetleg luk. De ami a bőr alatt művelhet na az alattomos elektrolízis fehérje ki csapódás, szövet elhalás. kegyetlen kín(falra mászás) jellemzi. A halál nem kötelező, lassú gyógyulás. Amit írtál gyújtás könnyebb,OKÉ A völgyek megszüntetése a cél, A puffer kondenzátor eltolt bekapcsolása, és vagy a szekunder fojtó ha nincs még.( tudod az a szép nagy vas) tőled idéztem azt hiszem. További sikeres kísérletezést.

Ennyit találtam házi impulzus trafó építéshez, csak sajnos a vas: d=18x14 OL nem mond sokat. Mellette a 82-es évkönyvből kiollózott részlet a nagy induktív terhelésű szabályzók gyakori hibajelenségei, és azok kiküszöbölése. Egyébként a triakban nem egy anód oldali gate-es és egy katód oldali gate-es tirisztor van összekötve? (persze nem a rétegtechnológiai felépítésre gondolok)

Sima vasmagos trafó mm méretbe, az első két szám. A másodikat nem tudom megnyitni nincs hozzá való programom.