Mert az 55V az effektív feszültség. Az csúcstól csúcsig kb. 80V. Most vettem észre, hogy előbb a LINK lemaradt.Bővebben: Link Elég összevissza adatok vannak erről a motorról.

Nemegészen. A BLDC motor egyenáramú külső gerjesztéses motor, ahol a pólusváltást kefék helyett Hall elemek vezérlik. Bár már léteznek mikrovezérlős szabályozók, amik az áramfelvételt figyelve kiszámolják, hogy mikor kell pólust váltani. Sok a hasonlóság, de mégsem ugyanaz. Hasonlóság az is, hogy a tekercseket mindkét esetben félhidak hajtják. A legegyszerűbb esetben ott is három pólus van, a kapcsolás is megtévesztően hasonló, de a fordulatszám (sebesség) változtatása PWM -es kapocsfeszültség szabályzáson keresztül történik.
A 3f motorban nincs mágnes, rövidre zárt forgórész van, (ezért egyszerű), a fordulatszám (sebesség) változtatása a 3f frekvenciájának változtatásával történik.

Ezért írtam, hogy tulajdonképpen.

jó lenne, ha valaki tudna jó rendszert építeni váltóáramúból, mert olyan bőségesen tudnék, akár 30kW-osat is, az árát nem tudom még, lebeszélt róla a gazdája, mielőtt elmondta volna az árát, mert elárultam neki, hogy autóba kell

Persze AC motor ami megfelelne a célra van bőven, és valószínűleg olcsóbb is mint egy DC, viszont ha megnézed, hogy mennyivel drágább hozzá a vezérlő, akkor kb ugyan ott vagy mindkettővel szerintem. A motor az egész árnak csupán csak a töredéke. Engem inkább az érdekelne, hogy ki tud alternatívát az aksikra. Esetleg olcsón aksikat, mert az az ár 75%-át adja legalább...

Ez a fő baj az elektromos autóval. Drágább bele az akkupakk mint egy kis benzines autó. :yes:

Igen, viszont pár oldallal hátrébb kiszámoltam, hogy a jelenlegi benzinárakkal már sokkal jobban megéri elektromos autót hajtani, ha az ember megelégszik 100-as tempóval és 100km-es hatótávval, csak hát ugye nem mindegy, hogy az "üzemanyagot" pár ezressével adod ki (benzin esetében) vagy egyszerre kiadsz 2 milliót (elektromos esetén)...jut eszembe a permanenteseknél nincs részletfizetés? Úgy még csábító is lenne a dolog. Nem mindegy, hogy egy cégnek fizeted a fix törlesztős kamatmentes részletet fix időre, vagy egy banknak bizonytalan ideig bizonytalan részletre, bizonytalan kamattal, bizonytalan valuta alapon.....

Sziasztok! Úgy látom mindig megfeneklik az elektromos autó építés - és mindig ugyanannál a problémánál. Drága az akku. Ma láttam a magyar hidrogén akkumulátort. Annyit tudok, hogy kb 10x25x5cm-es méretben 80l hidrogént képes elnyelni. Van valakinek adata gázmotoros, kazános, vagy tüzelőanyagcellás felhasználásra? ?kWh teljesítmény vehető ki 80liter hidrogénből? A modiknak csak annyit megjegyzésként, hogy ez is szorosan a témához tartozik, mert az villamos energia sem terem a fán. Árban szerintem már ekkora teljesítménynél jobb a hidrogén. Amit láttam kísérleti autót az ha jól emlékszem 14kWh ilyet tartalmazott. Előnye, hogy nem áll meg az élet, ha kifogy az energia, nem kell töltőoszlop, csak egy kis víz, meg nap. Nyilván a dugalj is gyorsít adott esetben a töltésen.

Na igen ez inkább egy vízautó vagy hidrogénautó témába kellene. Erről nem tudok sokat, de úgy hallottam elég bonyolult technológia. Vízbontó kell hozzá, ami a vizet H-ra és O2-re bontja aztán egy belső égésű motor ezeket elégeti, de lehet rosszul tudom.

Nézelődtem egy kicsit....Cseheknél olcsóbb a LiFePO
Bővebben: Link
Találtam egy ilyet is, de itt nem írnak árat a komolyabbakhoz.
Bővebben: Link
Ennyit találtam.... :/

Hello mindenkinek!
Egy érdekes DC motor vezérlö elektronika, teljes magyarázattal Bővebben: Link
Érdemes végignézni, talán tetszésszerint átalakitani

Én úgy tudom, hogy a cseppfolyós hidrogén nagyjából ugyanannyi, tehát 80 liter benzinnek felel meg, nagyjából ugyanazon az elven műxik, mint a benzinmotor, még azt is meg merném kockáztatni, hogy átalakítás nélkül lehetne, mint a PB gázt adagolni a benzinmotorba, de bocsássatok meg, ha hülyeséget mondok.

Korábban már láttam. Ügyes a srác, és árulja is ezt ilyen szereld magad csomagban elküldi kis tasakokban a hozzávalókat meg a kapcsolási rajzot, aztán lehet forrasztgatni Letesztelte, és 1000 Ampert is kibírt ami azért már nem semmi. Fentebb nem merte tolni Ha valaki erről csinálna egy kapcsolási rajzot, és kiszámolná mennyiből jönne ki egy ilyen vezérlő mindenestől, az engem is érdekelne. Legalább ezen lehetne spórolni egy kicsit, ha már az aksikon nem lehet....

Kapcsolási rajz is ott van a linkek között Bővebben: Link , ez igaz csak a vezérlöé de a többit képek alapján könynü kikövetkeztetni.
Az egész szerelék ára pedig megközelitöleg 86e Forint (ha jol tudok dollárbo átalakitani, 390usd)

A hidrogén eléggé érdekes dolgokat tud produkálni, kevesebb mennyiségü hédrogén elegendö hogy ugyanazt az eröt kifejtse mint a benzin. Csak pontosan nem tudom. Plussz eléggé veszélyes ha szivárogni kezd.

Ha hidrogén, akkor üzemanyagcella, csak kell keríteni valamit, ami olcsóbb mint az akuk és az amortizációjuk egyben.

Hátha még nem volt...
Ki ölte meg az elektromos autót?

Üdv
Inhouse

naigen, szerintem dupla olyan hatékony lehet, a veszélyesség az mindennél megvan, ami energia

Na de az a nagy keleti kérdés, hogy hogyan tudok 4 motrot (4kerék meghajtás) egyenlöen meghajtani, összehangolni?

Elektromos tengellyel. Ha két két háromfázisú háromfázisra tekercselt forgórészű motor csúszógyűrűinek megfelelő összekapcsolásával elektromos tengelyt kapsz, ami a szlip változása miatt mintegy differenciálműként is viselkedik. Ezt a megoldást alkalmazzák pl. a nagy kikötői portáldaruknál, ahol a hajtott kerekek több méterre vannak egymástól, és még kanyarodni is kell. (annak is négy lába van) Szerintem elég kettőt-kettőt párba kötni. A kisebb eltéréseket az áramfelvételek kiegyenlítik.

Imi!
Még nem láttam ezt a jó kis filmet...
Tanulságos!
A csaj jó, a kocsi mégjobb, a történet szomorú!

Bárcsak egy tréler itt jött volna át, és éjszaka megállt volna egy kamionparkolóban... hehe.

Pont ma mondtam az asszonynak, hogy ha eléri a gázolaj, vagy a benya az 500HUF-ot, csak veszek egy trabit... (De jó, hogy a szívét megtartottam!)
40-80 ig, nagyon jó állapotúak vannak még!

Mindig mindenre meg van már a megoldás, csak összekaparni nehéz ezeket, és aztán ugye jó lenne megnézni, hogyan is van gyakorlatban, szétbontani egyet, majd a saját autómba beleapplikálni úgy, hogy semmi se legyen nagyon alul, vagy túlméretezve, a legjobb hibrid megoldás pl. a villanymozdonyokban van szerintem, alkalmazzák már legalább 50 éve

mi vettünk egy Smart Fortwo-t milla körül hitelre egy régebbi verziót úgy 4 éve, és Lombarddal fizetjük szorgalmasan, akkor rá voltunk kényszerülve, mert az Opelom forgalmiját elvették a zsandárok, persze jogtalanul, most viszont már nem nagyon akarjuk eladni, mert bár ilyen hideg téli időszakban akár 7 litert is bekaphat, de nyáron 5 liter alá is lemegy, és mivel keresztbe is lehet vele parkolni, összességében sokkal kevesebb üzemanyagot fogyasztunk vele, mint egy hosszú autóval. Annak az alvázán van két részre osztva rengetek hely, eredetileg is úgy lett tervezve, hogy akkupakk kerül oda, most az egyik rész üres, a másikban a benzintank van, ha azt meg tudnám tölteni igényesen akkupakkal, nagyon jól járnék, és még az autó úttartása is jobb lenne, de nem tudom, mit szólna a Lombard, ha kiderülne, hogy át van buherálva

ilyet *

A vasúti vontatásban nincs ilyen, ahol alkalmazzák, ott egy motor egy tengelyt hajt. A két, és háromtengelyes forgóvázaknál is. Differenciálműre nincs szükség, mert azt a kerekek profilja elvégzi, és limitálva is van a kanyarodási sugár. Bár a városi villamosok némelyikénél alkalmaztak mechanikus differenciál művet, hogy a szűk kanyarokban ne sikoltozzon. (Stukák) A tengelyek hajtásának fordulatszám különbségét pedig elintézi a szlip, ahogy előbb is írtam, az első, és hátsó tengely közötti diferenciálást is elintézi a szlip, mert a különbség nem nagy értékű. Kanyarodásnál probléma az egy tengelyen levő kerekek, és ezzel a hajtás fordulatszámának különbsége. Ez csak asszinkron motoros hajtás esetén lehet gond, egyenáramú motornál nem, mert ott azt az áramfelvétel különbözősége megoldja. Asszinkron motoroknál is csak akkor gond, ha szűk a kanyar, és nagy a nyomtáv. Akkor kell mutatványoskodni, nem biztos, hogy egy gépkocsi szokásos nyomtávjánál szükség lenne ilyen dolgokra.

Te tudod állítani biztosra, hogy minden nélkül megy kanyarban is stabilan? Ha kiszámoltad, rendben, biztosra csak akkor mondanám, ha utánaszámolok. Maga a differenciálmű is nyomatékkülönbséget oszt, ami ép nem jó a kanyarban. Ha a villanymotor ennél kisebb különbséget ad ki nincs gond. Egyenáramú motornál elhiszem, hogy belefér, aszinkronnál is szerintem belefér, szinkron motornál vagy BLDC már komolyabb gondok lehetnek.

nem erre az agymotoros rendszerre értettem, hanem a hibrid hajtásra

Ha hajtáselektronikát használtok, akkor nyomaték módban vezérelve az egyes kerekeket a differenciálmű magától kiadódik. Ez természetesen nem igaz sebesség módra, ott egy számítással az alapjeleket a kanyarodáshoz ki kell számítani kerekenként.
Az aszinkron motorokhoz használt inverterek (nem hajtások!) ezek U/f karakterisztikája nem nyomatékmód (azaz terhelésre a nyomaték változik) de szerintem még elfogadható lehet.
A hajtás (szervohajtás) és az inverter között hardverben nincs nagy különbség (szinte semmi, de a kontroller általában jobb egy hajtásban), de szoftverben (értsd vezérlés) óriási.
Egy mai modern hajtásban be kell állítani a hajtani kívánt motort (DC, BLDC, szinkron, aszinkron, lineáris, egyéb) és már működik is, míg az inverter kizárólag aszinkron motorhoz használható a vezérlés jellege miatt.

Egyébként a kerékagymotoros megoldás a rugózatlan nagy tömeg és a fellépő erőhatások miatt (főleg a kormányozott kerekeken) illetve a fékek elrendezésének megváltoztatása miatt szerintem nem a legjobb megoldás. Én inkább a féltengely kihajtást javasolnám, hamár a differenciálmű veszteségeit meg akarjátok spórólni.

Az agymotorok előnye, a legkisebb veszteség és súly, az biztos, hogy nem a legegyszerűbb megcsinálni. Nincs váltó, nincs differenciálmű, nincs féltengely. A nyomaték módban igazad van, úgy nincs gond, de csak akkor ha minden motort külön vezérlő kezel. Elképzelésem szerint egy vezérlő és több motor (2-4-6).