Te egyébként milyen meghajtást használsz a két FET-es forward konverterben?
Ha összeáll a deszka, kipróbálom ezeket a trafókat, persze elvetettem a szekunder oldalról ezekkel meghajtás ötletét, ekkor persze a primer oldalon lesz az IC.. és van pár IR2110-esem is, az is megér majd egy próbát.

A kisebb teljesítményeknél trafósat, a primer oldalon egy BD139-el. A nagyobb feszültség/teljesítményeknél meg optocsatolóst. Meghajtó ic-t nem használok, bár a Zetex ZXCD-t ki kellene próbálni.

Láttam valahol egy olyan megoldást, ami azt használja ki, hogy a gate-nek nagyon nagy az ellenállása statikusan. Egy rövid impulzussal feltöltik a gate-t, egy másikkal meg kisütik. Így egész pici gatemeghajtó trafót lehet használni. És akármilyen hosszú bekapcsolási idő is lehet. ( majdnem )

Ezekben az FSP-kben is elég kicsiny a meghajtó trafó, a szélessége kisebb, mint 1 centi, a magassága pedig max 1 centi, a vastagsága a magnak úgy fél centi körüli. A primert egy totem-pole fokozat hajtja meg (kicsi SMD tranzisztorok), egy kb. 100-200 nanós kondin keresztül. Lehetséges, hogy itt is erről az impulzusos meghajtásról van szó?
Megjegyzés: nem, mégsem lehetséges.. a gate le van húzva a source lábra egy 10 kilós ellenállással, szóval nem szóltam

Amire én gondolok, ott elég fél us-os impulzust átvinni, tehát mondjuk egy 5 mm-es gyűrű is elég, talán két menettel. Ugye, rögtön nagyon kicsi lesz a primer-szekunder közötti kapacitás, még akkor is, ha együtt vannak tekerve. De talán lehetne úgy tervezni, hogy a panelre egyszerűen felragasztani a gyűrűt, és egy-egy drót lenne a menet, mintha a drót oda akarná szorítani a gyűrűt a panelhez. De ha több menet kell, akkor is lehetne, a menetek egy részét a nyákfólia képezné. Kicsit számolgatni kell.

Ha már gate trafóknál tartunk. Ha egy gate trafóval hajtunk félhidat, mint az UCC25600-nál, akkor az egyik FET Gjét mindig negatívba polarizáljuk el.
Ezzel a meghajtónak több munkát kell végeznie, valamint a meghajtó áramnak egy része megy csak a célFEThez.

Jól gondolom? Negatív Gate polarizáció esetén milyne gate töltéssel vagy gate kapaciátssal kell számolni?

Én közben kíváncsiságból tovább másztam ebbe az FSP PC tápba. Újra felütöttem a vezérlő-IC-je, a CM6800 adatlapját, megkerestem az oszcillátor időzítő elemeit (jelölve is volt a panelon, mint RT és CT), és visszaszámoltam az adatlap alapján, hogy ez a tipus 130kHz körüli frekvencián üzemel.

De visszakövetve szintén ezen a frekvencián ketyegett az együtemű, egy FET-es forward PC táp is az UC3845 vezérlővel, reset tekerccsel.

Ezután már tényleg kíváncsiságból megnéztem egy tranzisztoros, félhidas, hagyományos, TL494 hajtotta PC tápot, ott az oszcillátor frekvencia 70kHz környékére adódik, ami a kimeneten ennek fele a TL494 adatlapja alapján következtetve, tehát 35kHz (az IC blokksémájából is lehet erre következtetni, hogy felez, egy visszacsatolt D flip-flop van az útban). Viszont a másik két IC nem felez.. az UC6800 az adatlapja szerint nem felez, a másik meg tapasztalatom szerint.

Leteszteltem még 3 pc táp készenlétijét, és a másik 3 esetben is ugyanazt tapasztaltam mint a korábbi kettőben, eszméletlenül melegedett a trafó is meg a meghajtó tranzisztor is. 4 esetben SSP2N60B volt a meghajtó, egy esetben egy 6 lábú IC, amire ez volt egymás alá írva: M605; 0611, és ez is melegedett. Elképzelhetetlennek tartom, hogy mindben rossz lett volna a kimeneti kondi, vagy az lett volna a gondjuk, hogy nem volt benn az Y kondi? Bár benne kellett, hogy legyen, ugyanis én originális állapotban próbáltam ki csak a készenlétit, 2A kimeneti áram mellett és 20 perc után ilyen nagy mértékű melegedést tapasztaltam, Forró volt, nem langyos meg kézmeleg.

Leszimuláltam a dolgot. A multisim szerint negatív polarizáció esetén az adatlapi Cin-nel kell számolni.
Általában ez a ZVS effektív gate kapacitás fele-negyede, így valóban megdobja a meghajtó szükségletet.

Szimuláció során gate trafó alkalmazása esetén azonos képességű meghajtó (az adatlap szerinte az UCC25600 és az IRS27951 meghajtó képessége közel megegyező) disszipációja 80-90%-kal nőtt.
Igaz a szinteltoló meghajtós esetben számolni kell a szinteltolás disszipációjával, ami közel pont annyi, amennyivel a gate trafós módszer többet disszipál.

Ez nem a táp hatásfoka szempontjából probléma, hanem a SOIC tokozású meghatjó ICk könnyen túlléphetik a maximális hőmérsékletüket.

Ha a negatív gate polarizáció alatt azt érted, hogy a gate negatív feszre van töltve, akkor igen. Amíg negatív a fesz a gate-n, addig a tranyó zárva van, nem kell töltenie a meghajtásnak a Millerkapacot, a kimeneti kapacot. De akkor is fel kell töltenie, úgyhogy fogyaszt.

De lehet egy db gatemeghajtó trafó tranyónként is, akkor nem viszed el a gate-t negatívba. Vagy nem igazán tudom, mire gondolsz. De ha a közös trafó egy félhídhoz, akkor is lehet, hogy csak pozitív feszt kap az adott gate, csak akkor kicsit bonyolultabb a szekunder oldal. Lehet ezt variálni...

Ezeket a SOIC meghajtókat nem lehet hűteni? Vagy túl nagy ehhez a hőellenállása a tokozásnak?

Az UCC25600-nál közös trafó kell a félhídhoz. (tudom hogy meg lehet oldani két küln trafóval, de akkor szerintem többet bonyolódna, mint egyszerűsödne)

Sajnos az adatlapban csak a die-levegő ellenállás szerepel. Vannak iylne nagyon pici SOIC-re való bordáim. Ha esetleg lenne becslő adatot a die-tokszéle ellenállásra, azt megköszönném.

Én tegnap vagy 6-7 órán át járattam 1,6A-rel, az IC volt vagy 50-60 fok, de nem sütött. A trafó sem volt forró. Kipróbálom majd 2A-rel is, mit produkál.

Ez attól függ. Ha a vezérlő ic kimenete mindjárt meghajtja a trafót is, akkor az az egyszerűbb. Ha kell még hozzá valami tranyóféle, akkor már nem biztos. A másik, ha külön trafók vannak, akkor nincsenek szórt kapacitások a félhíd gate-jei között. Ez néha nagyon értékes tulajdonság.

Szeretném kipróbálni az UCC25600-at, ugyanis a burst-mód nagyon vonzó, 230V-os alkalamzás esetén sok előnnyel járna. Nem csak az elnne ajó, hogy üresjáratban csökkene az áramfelvéel, valmaitn kis terheléseknél a haátsfok, hanem az IRS27951-nél a trafót nagyobb primer/szekunder áttétre kell tervzene, hogy terhelés nélkül se ugrojon meg a kimeneti fesz.

Azzal hogy van burst mód, meg tudom azt csinálni, hogy szándékosn kisebb rimer/zsekunder áttétre tervezeek, ezzel mondjuk pár % terhelésig burstolni fog. Ez még nem túl nagy előny, de ekkor kisebb átvitelő tényező is elég, ezzel egyben a mágnesező induktivitás is növelhető. Így azokon a pontokon, ahol már nem burstol, ott is javul a hatásfok, mert kisebb lesz a cirkuláló áram.
(általában a kimeneti áttöltés szemponjából nagy teljesítményű tápoknál ez az áram már elég, kis holtidők vannak)

Jelenelg visszatart, hgoy a 0,8A névleges meghajtása az UCC25600-nak, ezzel kb 0,6A-es csak, az IRS2791 0,9A-hez képest, ami már azért jelentős eltérés. Valamint azért az IRS27951-nek a rövidzárvédelem az nagyon baba.

Miért nem tudnak olyan IC-t csinálni, ami burstot is tud, na meg a Rdson-on túláramot... hejjj...

Mindig csak a hulladék.. hát, semmi sem fenékig tejfel...

Hmm most jut eszembe, hogy léynegében egy ellenállásal, egy diódával és egy kis FETtel meg tudom csinálni az UCC25600-hoz is az Rdson-os rövidzárvédelem...
Sőt ez így jobb is lezs, mint az IRS27951-é, mert két fokozatú. Egy kisebb túláramnál csak besoftstartolna, tehát visszafogná a kimenetet, nagyobbnál pedig kikapcs.

Én amúgy olyan kicsi hibrid teljesítményelektronikai modult is el tudnék képzelni, amibe ezen IC-k mellett két FET is bele van integrálva Igaz, az akkor már kevésbé testreszabható, de gondos megtervezésével kis és közepes teljesítményszintre kompakt kis eszköz lenne.
[OFF]Úgy tudom monolitikusan nehéz összepárosítani jó teljesítményfetet az IC-vel, mivel gondolom más a gyártástechnológia. Ezért is gondoltam hibridre. Bár úgy tudom, a Faichildnek létezik már 3 fázisú monolitikus frekvenciaváltó teljesítmény-modulja is.. mondjuk az valószínű BLDC motorhoz lett kitalálva, kisebb feszültségekre.

Ez utóbbi csak költői kérdés volt

Amúgy a Farichild meg az IR is gyárt oylat, hogy félhíd meghajtó plusz FETek integrálva. Sajnos eddig sehol nem találtm őket. A Fairchildos az direkt ZVS rezonánsra van tervezve.

Az a poén, hogy oylan vezérlőpanelt akarok csinálni az UCC25600--zal is, ami kompatibilis az IRS27951-es panellal. SZóval ha így megcsinálom az UCC-re a Rdsonos rövidzárérzékelést, akkor bekötésre azonosak lesznek.
A kondis leosztásos érzékelés végülis több komponensből állna, mint ez.

[OFF]Én meg most, hogy egy ideje a nyitóüzemet bűvölöm.. egyre jobban szemezek a nagyobbacska TOPSwitch-ekkel. A Fairchild-nak is vannak az FPS-ek, csak azokat szerintem még kevésbé lehet itthon beszerezni. TOP247 az van 1000Ft körüli árért a Farnellnál. Addig kísérletezni maradnak a bontott PWM IC-k meg fetek, meg diszkrét alkatrészek. Nyitóüzemhez, flyback-hez simán jó egy TL494 is, amiből van most jópár darab (vagy épp KA7500, de az ugyanaz). Még a TL(UC)3842, amit elkezdtem használni, csak abból kettő volt csak, és elfogyott a kísérletezésbe Pedig annak az indítása is egyszerűbb, igaz, félhídra nem alkalmas, de egy- és kéttranyós forwardra jól megfelel, lágyindítás is van benne, satöbbi. Meg én is hajlok mostmár a kicsi vezérlőpanel felé, és kezdek barátkozni az SMD technikával is

Félhidas rezonáns topológiánál mennyire nagy gond, hogy a vezérlő négyszögjelek nem egyformák? Gondolok itt kb 2-3%-os eltérésre, a teljes félperiódushoz mérten.

Azért vannaki jó IC-k, pl: ebből elég jó apró tápot lehet csinálni:IR2153 + Félhíd 1dbIC-ben egybeépítve Egy barátom beszerzett pár darabot, és sikerrel használta is. Kb. 50W-ig nagyon jó mini rezonáns tápot lehetne csinálni ilyenből.

Ha nem 50% a kitöltési tényező, akkor a ZVS működés nem mindkét FETen garantált.
Amúgy oylan nagy galibát nem csinál, mert a soros kondiknak köszönhetően, nem tud egyenkomponens kerülni a trafóra.
Milyen vezérlést használsz? AZ IR215x és többi elég jól tudja tartani a szimmetriát.
Létezik például asszimetrikus félhíd.
Amúgy nem lehetséges, hogy a holtidő miatt tévedtél 2-3%-ot?

Ezekre gondoltam én is korábban. A Fairchild is gyárt hasonlókat. Azonban ezeket még sehol nem láttam, még a farnellnál sem!

Ezt lehet kapni az FDH-nál. Nem is drága.

MCU-val szeretném megoldani az egész kapcsolóüzemes témát. Gondolok itt arra, hogy a ZVS érzékelés, mind a PWM szabályzás, mind a bemeneti-kimeneti feszültségek szabályozása. Erre van egy 20 MIPS-es kontrollerem(Atmega 168).
Most egy IR2109-es hidat nézegetem(fix holtidős). Közvetlenül megmérve a kontroller kimenetét, már az sem volt teljesen tükör egyforma, itt valószínűleg számlálási hiba áll fenn(ugyebár a kimeneti jel egy számláló komparálásából alakul ki, vagyis egy órajel változásra ficcen át a számláló egyet).

Vagy növelem az órajelet, vagy csökkentem a frekvenciát...De már ez a frekvencia is alacsony(150khz). Kérdés, hogy az impulzusok aszimettriája mennyiben zabálja a teljesítményt.

Lehet hogy az ir2110-es meghajtóval jobban járok.

na alkottál már valamit a légréses maggal?

Pontosan milyen topológiát szeretnél alkalmazni?
Mert ha PWM-ezel, akkor a ZVS sokkal nehezebb lesz.

Sajnos a diszkrét lépések okoznak ilyen problémát MCU-nál, ezt a beépített rendes komparátorát,v agy egy külső komparátort szokak használni.

Érdemes elgondolkozni, hgoy feltétlen szükséges -e a MCU. Ami egyszerűbb vezérlés, vagy van rá többféle célIC ott általában még pár kiegészíéssel is az analog jobb megoldást. AZ MCU-t feltételen ki kell egészítneed meghajtókkal, szinteloltóval vagy gate ttrafóval stb... ahol lehet már ugyanott vagy.

(sajnos még nem használtam fel a magot, sok most a munka, mert szakdogás hajrában vagyok)

való igaz amit elgondolsz.
A kimeneti jelet illeszteni lehet: közvetlenül érzékeli a TTL jelszinteket a FET meghajtók.
A visszacsatolás már érdekesebb és nehezebb: itt 1:10-es leosztás alkalmaznék a szekunder oldalon(ezeket egy 10 bites A/D mintavételezné), a primer oldalon meg 1:70. A primer oldalon egy másik mikrokontroller mintavételezné a bemeneti oldalt és vezérelné a feteket a meghajtón keresztül. A két MCU között kétvezetékes optocsatolóval leválasztott kommunikáció lenne.

Ez kihívás, semmi több. Hogyan oldom meg szoftveresen a ZVS kapcsolást.

Javaslom továbbra is az MCU beépített komparátorának használatát.

Csinálnak ilyeneket amiekt leírsz, például a PKNC, de ők ARM-mal.

Barátommal (aki kandós) mostanában fejlesztünk egy hajtás esztergáhooz, frekvenciaváltóval.
Ott DAC állítja elő a három szinuszt, majd megy az MCU saját PWM komparátorába (beépíett háromszögjelgenerálás is van).
Kísérleteztünk a szotfveres PWM-mel, de az AVR nem bírta.

Készülj fel, hogy az egyszerűbb MCUk kevesek lesznek, a TI-nek is péládul az iylne célú MCU-i sokkal durvábbak egy mezei PICnél vagy AVRnél. (mi is először MSP430-cal is próbálkoztunk az AVR mellett)

Melyik DAC-ot használjátok?

Lehet hogy kevés lesz a 20MIPS, de egy próbát megér. A szűk keresztmetszet szerintem csak az A/D konverziónál lehet gát->maximum felbontásnál 15.000 mintavétel/másodperc. Ez max arra elég hogy áramkorlát esetében leszabályozzon. Viszont hogy egy 150khz-es jelet vizsgáljon, oda legalább 2x mintavételi frekvencia kell, amit már elég nehéz, valljuk be(és még több szükséges.).

Legyszi linkeld be amit talaltal, mert nekem nem sikerult megtalani az FDHnal.

Hogy-hogy nem?

www.fdh.hu

Megjelenik az oldal, a közepén van egy kis ablak, beírod, hogy IR2153, mellette van, hogy keresés, rákattintasz, aztán jön is.