Fórum témák
» Több friss téma |
Már megint pontosítom egy előbbi hozzázólásom
 Említettem, hogy a TL494 felezi a kimenetén az oszcillátor frekvenciát. Való igaz, viszont csak push-pull esetben (lOutput control" láb vref-en). Ekkor a belső D flipflop utáni AND kapuk engedényezve vannak, és a kimeneti tranzisztorokat meghajtó NOR kapukon keresztül felváltva tiltják hol egyik, hol másik kimenetet oszcillátor-impulzusonként, tehát feleznek. Viszont Single Ended módban ("output control" láb nullán) az AND kapukkal a flip-flop kimenetei tiltva vannak, a kimenetek egyszerre kapják meg az oszcillátorral megegyező frekvenciájú jelet, természetesen PWM modulálva, így ekkor a kimeneti frekvencia megegyezik az oszci frekvenciájával. Ez most nem olyan életbevágó, tudom.. de hátha esetleg valaki táplálkozik belőle Meg pontosítottam saját magam, hisz az előző kijelentésem nem volt 100%-ig igaz.
No problem
 csak örültem volna ha kapható lenne ilyen IC emberi áron, mert sokmindenre jó lenne.
Ha esetleg valakinek szüksége lenne rá:Safety, EMI and RFI Considerations
Ezt az oldalt ismeri valaki? Állitólag ingyenesen házhozszállítanak. Hogy a fizetés mennyire macerás, azt nem tudom, és azt sem, hogy mennyire megbízhatóak.
Bocsi, de én az ötödik terméknév megnézése után nem bírtam röhögés nélkül.
A fizetés paypalos, így elég biztonságos. Többet sajnos nem tudok mondani.
Nem rossz, pláne, hogy ingyenes.
Az oldal nyelvén még lehet csiszolni, finomítani. Köbzoli, gyorsan az orrukra koppintana
Csak az utalás nem tudom, mennyibe kerül.
Időközben megtaláltam a maradék egy szem TL3842 kompatibilis IC-met, és az újratekert trafóval beizzítottam az együtemű, egyfetes tápomat, használva a nemrég tárgyalt kondis megoldást, ahol is a primer és a reset tekercs kezdőpontját az ajánlások szerint összeeresztettem egy 10 nanós kondival. Betettem mindhárom Y kondit, ahogy kell. Közben pedig rá kellett jönnöm, hogy a téglaépítésű társasházi albérletemben nincs védőföld (bele is néztem a konnektorba, és onnan is hiányzik). Barátságosabb már így a helyzet, több órán keresztül is stabilan megy, egyelőre 2A terheléssel, az áramkorlát is szépen működik, az IC sem akar ok nélkül kinyiffanni  Mindkét diódára számoltam RC snubbert is. Azonban még mindíg nem tökéletes, de ezt jósolta nekem az új trafó mérése is, mivel a primer és a szekunder között még mindig nem lett a legtökéletesebb a csatolás, primer oldalra nézve 35uH szórás van (gyári trafónál ez 5uH). CCM üzemre terhelve szépen ketyeg, azonban kis terhelésnél, DCM módban sípol (gyanítom, hogy a diódák kapacitásai és a szórási induktivitás, meg a parazita kapacitások vesznek össze). Földelt hálózatnál ez a jelenség már a múltkor is megszűnt. Holnap kipróbálom földelten is. A szórás csökkentése érdekében harmadszor is újratekerem a trafót, sőt, már akkor a szekunder réz szalagos árnyékolását is megcsinálom benne (előtte-mögötte, így kisöntölve a parazita kapacitásokat is és csökkentve a közös módusú zavarokat, mint a gyári trafókban). A festett gázcsőnek támaszkodva előjön a földeletlen PC táp jelenség is, azaz bizserget a földelt fém PC táp doboz, amibe beletettem. Freeair használva 2A-ről a dióda és a tekercs melegszik (bár nem fatálisan, de azért eléggé), a FET alig langyos. Betettem most a PC táp dobozba egy 8 centis ventilátort, jelenleg direktben kapja a kimeneti feszt (12,8V), tehát nem "noise killer", viszont szinte hidegre húzza az összes cuccot. Eredetileg 5A-re terveztem, szóval kellhet rá amúgy is egy kis hűtés, ha ki akarom használni.Ezért is vadászok most mylar szalagra, mert nagynehezen rájöttem: bontott mylar szalaggal nem lehet igazán szépen dolgozni. Tudom, hogy van itt az aprón, de jelenleg nem tudok utalni. Kerítek a héten egy trafóst Miskolcon, neki hátha van ilyesmi. Mindenesetre ezekkel a kísérletekkel egyre gyűlnek a gyakorlati, kivitelezési tapasztalatok. Ilyenek ezek a "keménykapcsoló" tápok.. rezonánssal töredék ilyen gond volt. De ha már nekikezdtem, körbejárom, és talán cikk is születik belőle.
Ja.. nincs dombornyomott kártyám, így paypal kilőve (úgytudom annak az a feltétele).
Közben megnéztem pár általam ismert termék árát a DX-hez és az Ebay-hoz viszonyyítva. Kb. úgy jött ki hogy ami a DX-nél 1 USD az itt a Gadgetfactorynál 1 Euro.
Eljött az idő, hogy elkezdtem kacsintgatni a rezonáns topológia felé. Van-e valami konkrét oka a nagy szórású trafónak, vagy csak a kisebb rezonáns kondi?
Tettem a hidam primerjével (a szórása valahol 8 és 12uH között van) sorba egy 860nF-ot (470+390). Raktam a kimenetre 300W körüli terhelést, és a baloldali jelalakot kaptam az áramváltón (kb. 64kHz). Lejjebb húzva a frekit pedig a jobb oldalit (kb. 42kHz). Az áramforma nem éppen szinuszos, viszont nagyon jól terhelhető maradt a táp, szemben azokkal a félhidakkal amik nagy szórású trafóval készültek. Illetve láttam olyan megoldásokat ahol a rezonáns kondi nem sorosan, hanem párhuzamosan van a trafóval.
Szia!
Nem kell dombornyomott kártya. Banki átutalással is tudsz tölteni a paypal számládra.
Nagyon kevés a bemeneti pufferkondi. Látszik, hogy a betápfesz mennyire hullámos. Ez ugye azt jelenti, hogy a tranyókon ennyivel nagyobb áram folyik. Ugye, azért az nem jó, ha kétszer akkora áram folyik a tranyokon, mint ami szükséges.
Az első képen rendesen belekapcsolnak a tranyók az áramba. A második kép már sokkal jobb.
Igen, a puffer valóban kevés.
A kérdésemre is tudnál mondani valamit? Tehát jó lesz ez így nagyobb kondival és kis szórással, mert így terhelhetőbb a táp?
Ehhez sokkal többet kellene tudnom a tápodról, meg arról, hogy mi a cél teljesítményben, meg egyebekben. De inkább ezt ekkold, vagy lorylaci válaszolja meg.
A kis szórás nagy kondival azt eredményezi, hogy a határáram nagyobb lesz, és a félvezetőket terhelő legnagyobb áram is. Ez az áram számolható és ennek megfelelő félvezetőt kell választani - mert ha alulméretezed akkor romlik az üzembiztossága.
10uH, 860nF -> 54kHz -> 70A körüli max csúcsáram a feten, rövidrezárt kimenet esetén (a kimeneti puffer miatt ugyebár rövidzárral indul).... Ezen felül így kisebb jóságú rezonáns kört kapsz, ezért nem annyira szinuszos az áram hullámformája, és ezért nem feltétlenül lesz optimális ZCS (vagy ZVS) működés. Magyarul: ha kisebb áramú fettel szeretnél üzembiztos tápot, akkor más L/C arány kell.
Igaz ekkold már válaszolt, de én más nézőpontból közelíteném meg.
Egy bizonyos rezonancaifrekvenciát ugyebár végtelen sok tekercs-kondi kombinációval lehet elérni, ezt észrevetted. Ekkold a rövidzári áramot fogalmazta el, ami tényleg a legfontosabb dolog. Helyesen meghatározott értékkel a FETeket a bekapcsolásnál kíméled, valamint elérheted, hogy nem lesz szükség egyéb rövidzárvédelemre! Lényegében a szórt induktivitással azt a teljesítményt tudod beállítani, aminél a táp hirtelen le fog korlátozni. Én azt ajánlom, hogy ezt a korlátozó teljesítményt (és így a szórt induktivitást, és abból peidg a kondit), úgy állítsd be, hogy ez a táp által tervezett leadandó csúcsteljesíményre essen. Ha erősítő lesz, akkor az erőísítő csúcstelejsítményére (tehát egy 400W-os klipp előtti erősítőnél például ezt 800W-ra). Az egésznek a ZVS üzem kialakításánál lesz jelentősége, ahol a határoló telejsítmény felfe tolásával egyben csökkeni fog a megkövetlet meágnesező induktitávás, ezzel az üresjáratban folyó meddő áram. Tehát üresjáraton is jelentős ohmos veszteséggekkel kell számolndod.
Köszönöm, erre voltam kíváncsi.
Egyedül a nagy szórás miatti nagy feszültségesés az oka, hogy nem igazán tetszettek a rezonáns tápok. Most viszont kipróbáltam azt, hogy beletettem a hídba ezt a kondit. Rövidzár védelem amúgy is van benne, a nagy áram nem gond, viszont a feszültségesés az igen. Nagyon jó eredményt produkált, az áramforma nem tökéletes és most egy kicsit bele is kapcsol, viszont 2%-ot (6% primer és ehhez 8% szekunder) esett a feszültség 600W terhelés mellett, mindezt úgy, hogy a primerben csak egy 680µF van, a szekunderben pedig 1-1 470uF. Pár perc után lekapcsoltam mert a kimeneti diódák izzadtak, a fetek hűtőfüle viszont hideg volt és a kondi sem melegedett. Egyelőre nagyon tetszik.  A képen a szekunder feszültség és az áramváltó árama.
Visszacsatolással és frekvenciamodulációval korrigálható a nagy feszültségesés. Ajánlom próbáld ki, és nem fogsz visszatérni a keménykapcsoló tápokhoz
Luke, állj át a sötét oldalra !
[OFF]Ma körbejártam Miskolcot, kapcsolótrafóhoz használható hőálló szalagot keresve.. egyedül az egyik villamossági boltban mondta azt a szaki, hogy megfelelhet célomnak ami neki van: üveg-varnish szalag.. Akkor rohadt le a vigyor a fejemről, amikor kimondta, hogy 15ezerbe kerül a tekercs
Laci! A 3M sárga szigetelőszalag, amit te is használsz, milyen boltokban kapható? Hol érdemes azt keresni?
Szia! Itt mutatta a hirdetést valaki a fórumon Mylar szalagról, az jó, keress rá.
Már rá is kérdeztem, mennyi van még neki belőle. Igazából mylar szalagra pályázok, de azért szétnéztem.
Esetleg a vízvezetékhez tömítésként használt teflon szalag nem lenne jó ? Az egész olcsó. Ugyan nem öntapad de meglehetősen flexibilis.
Elfelejtettem, honnan lehet beszerezni a sárga szalagot, de holnap utánanézek. Ez az a fajta, amit pl egy csévetestre tudsz rátekerni és ezzel szigeteled le, meg még a helyén is tartja a meneteket, ha esetleg le- vagy szét akarnak csúszni. Hogy ez mylar e, azt nem tudom.
A másik a ragacs nélküli mylar ( vagy hostaphan ) fólia, ez méter széles tekercsben van, sorszigetelésre, meg gyűrűk körbetekerésére használom. 36...40 mikronos, nagyon jó anyag. A Villért-nél lehet kapni, Kistarcsán. ( ha éppen van nekik ) Meg nagyon finom zománchuzaljaik is vannak... Még egy érdekesség a Bondex, itt szilikon gumi lemezt, csövet, meg ilyesmit lehet kapni.
Közben eszembejutott. Az Elmatit kft árulja. A honlapjukon nincs kint, de le kell velük levelezni, vagy inkább telefonozni.
Egyébként közben bedobozoltam egy sima PC táp dobozba rendesen az egyFET-es forward tápomat. Így már kb. 400mA terhelésnél abbahagyja a sípolást védőföld nélkül is (ami nálam nincs az albérletben...). Tettem bele egy ventillátort is, ami most 9V-ról megy benne. Jelenleg jó ideje meg 2 db 12V/21W izzóval terhelem, 3,6A-es áramot okozva, a kimeneti fesz. 12,7V 12V-os zenerrel. Leteszteltem a primer oldali áramkorlátot is: 1 ohm a source és a GND között a sense ellenállás jelenleg, a source a TL3842 current limit lábára megy közvetlen, ahogy az meg van írva. 4A környékén kezdi el ejteni a feszültséget, és közel rövidzárban (akkus fúró csontig húzva és megfogva), amikor 1V alá esik a kimeneti feszültség, 5A a kimeneti áram. Ebből arra következtetek, hogy savas akkut tölteni (amire használni akarom), bőségesen elég a primer oldali áramkorlát, és nem szükséges a szekunder oldalra veszteség-költséges érzékelő ellenállás meg műverősítő. Ha a kimeneti feszt megnövelem 14,4V-ra, máris előállt ebből egy egylépcsős, áram és feszhatárolt savas akkutöltő. Sőt, még akár impulzus-töltésre is használható lehet ez a módszer.
Mylar szalagot azért keresek, mert régi trafókról letekert szalaggal nem tudok szépen dolgozni, gyűrődik, nem ragad rendesen, a menetek így nem lesznek a legszebbek néhol, és mint látszik is, jelenleg 6x akkora szórása van a trafómnak, mint egy ugyanilyen tipusú, gyári trafónak (annak 5uH a primer oldalra, az enyémnek 30, ezért sípol kis terhelésen, szakaszos áramvezetésben védőföld nélkül, mert gondolom összevész a diódák kapacitásával a viszonylag nagy szórt induktivitás a diódán lévő snubber ellenére is.. lehetne izmosabb is a snubber, kisebb ellenállással de azonos időállandóval, csak az több veszteség.. szóval inkább megpróbálok javítani a trafón). Bár rosszul mondtam.. ennek nagyrészt módszertani gondja van, de legalább már tudom mi a hiba |
Bejelentkezés
Hirdetés |
