Ez így igaz. Ugyanakkor most arról beszéltünk, hogy 50000ért vegyünk csöveket vagy 4*300ért. Ez azért elég nagy különbség. Nyilván a trafókon nem lehet spórolni és nem is érdemes. De ezt lehet úgy tekinteni, hogy különböző erősítőknél a trafók és a körítés a fix költség, mert adott teljesítménykategóriában (esetünkben 50W) ezek különböző konstrukciók esetében is közeli összegek, míg a csövekből lehet 1200Ft-ért is négyet venni bele, 12000-ért is és 120000-ért is.
Ezt a gondolatmenetet azért inkább csak elméleti megközelítésnek szántam. Nyilván én sem így gondolkodom.

Azért én meggondolnám, hogy SE vagy PP elsőnek. SE-nél, hacsak nem minden gyári vagy jó minőségű gyártott, ugyanannyi, esetleg több baki is felléphet. Ha próbálkozni akarsz, elsőre egy EL84 PP-t javasolnék, ez tud 15 W körüli teljesítményt, lehet benne többfajta végcsövet cserélgetni, hallgatózni. Ha pedig felmenő megcsinálja helyetted, mondjuk keress rá az ARC VT-60 címre. Egyszerű de nagyszerű, a tápot nem kell annyira elbonyolítani, mint gyárilag. Más végcsövekkel is tökéletes, persze a tápfeszt igazítani kell.

Ezért gondoltam rá, SE-ben építenék mindenhogy. Már csak azért is mert SE Class A-nak nagyobb neve van

Sziasztok!

Az ős ledobta a láncot! Egyet épít meg nem időmilliomos, hanem nyugdíjas
Így marad a T-Rex T-Rex KT88-al.
Azt szeretném kérdezni, hogy az R19 és az R20-asokkal mit kell állítani? Egyszeri beszabályzásról van szó vagy ki kell vezetni és mindig tekergetni?Ezt mindig kell tekergetni akkor kell hozzá valami műszeres visszajelző is.
Köszönöm a válaszokat!

Szia! A KT88-asok nyugalmi áramát állítja. Egyszeri beállítást igényel.

Így igaz , míg nem cserélsz csövet!

Szia!

Mivel itt parázs vita alakult ki hogy tetszik-e a cső vagy nem, így kifejtem bővebben= ha látvány erősítőt építesz, ahol nincsenek leburkolva a csövek, akkor nézd meg a cső küllemét, hogy tetszik-e vagy sem. Miért? Mert pár évig fogod nézegetni, plusz hallgatni, tehát ez sem elhanyagolható szempont. Ha már a KT88 nál maradtál, én megmutatnám ősödnek a Jolidát mint kapcs. rajzot is, nem rábeszélni akarlak, de ezt már többen utánépítették, és jó hangja van. Keress vissza itt a fórumban, felraktam képeket az enyémről, elöszőr panelekkel próbálkoztunk, a fater összehuzalozta, de volt benne 80 méter összekötő kábel... Utánna szétbont az egész, és maradok a jó öreg "repülő" forrasztásnál, lábtól-lábig.. Nagyon jó áron tud neked rendelni Klemó fórumtárs csöveket, elöszőr szerintem próbálj ki egy olcsóbb mondjuk JJ szlovák csöveket, ezekből egy kvartettek kell rendelni, a gyárban összeválogatják, nem kell neked! A táptrafóra, meg a kimenőre már írtam hogy kit érdemes keresned, a dobozolást meg eldöntöd hogy milyet szertnél. Üdv Z

Kedves Köbzoli!

Részemről befejeztem az észosztást, csak a tapasztaltaim akartam megosztani, mivel megkérdezték.
Csak azért ajánlottam neki, mert ezzel a csővel vannak tapasztalataim, amik jók, ruszki csövet még nem hallgattam, sajnos. Nekem tettszenek az uborkásüvegeim, és tudom hogy jó hangú csövek ennyi.

Én nem veled vitatkoztam, egy percig sem. Egyszerűen vázoltam hogy létezik olcsóbb megoldás is. Lehet, hogy ez a mindig olcsón nem a legjobb megközelítés. A kolléga nem írta, hogy mennyi rá a pénzkeret, ami azért valljuk be, igencsak meghatározó. El tudom képzleni, hogy egy erre kitalált KT88 szebben szól, vagy másképpen, mint a GU50 (erre nincs tapasztalat), de nincs köztük biztosan olyan különbség, ami ár/érték arányban a KT88 felé billentené a nyelvet. Számtalan más megoldás is létezik, de ebben az esetben nyilván nem kísérletezni szeretnének, hanem valami bevállt kapcsolást építeni. Azt tudni kell, hogy egy idő után már egy lehelletnyi javulásért is nagyon sok pénzt kell beleölni a dologba (mondhatni hogy exponenciálisan nő a kiadás). Ezért jegyeztem meg, hogy vannak alternatívák a kiszemelt teljesítményre. Ha lenne pénzem, ahogy nincs, én is meggondolnám a KT88-at, mert tetszik.
Az SE-vel meg óvatosan, mert bár vonzó, hogy jó hangja van és egyszerűbbnek tűnik kivitelezni (ez ugye relatív, mert több a buktató a táp terén), lehet, hogy a végén nem tudja majd azt a teljesítményt szállítani, amit elvárnánk tőle. Ezt a másik srácnak írtam. Én azon a véleményen vagyok jelenleg, hogy ha közepesen érzékeny a hangdobozunk (mint nekem) és néha azért oda akarunk csavarni neki, akkor a 10-20W-os tartomány szükséges a jó dinamikához.

Sziasztok!

Ez a mellékelt csöves táp jó így? (Ecopityu rajza)

Köszönöm!

Énsem, csak ruszki csővel még nem volt viszonyítási alapom, viszont KT88 hallottam szólni, hát mit mondjak? Gyönyörű hangja van. A 10-20w egy szobába tökéletesen elég, de ha visszaolvasol Ő 50w! célzott meg, ebből faragtunk lefelé. SE-t még nem hallgattam, eddig csak PP-sikerult.. Mondjuk egy 300b SE-elviselnék

Szia mindenkinek.
Ezeket használhatom e egyenirányításra erősítőbe.

Ha kielégíti az áramigényedet, akkor igen. Eredetileg is arra készítették, és használatával szükségtelenné válik az anódfesz késleltetés is.

Szia köszönöm a választ.A el84 re is használhatom,

Szia!

Köszönöm szépen az infót, megmutatom az ősnek a jolikát vagy is a jolidát majd elmondja mi a véleménye.

Feri!

Aztán nehogy rámfogd a jolikát...
Viccet félretéve:készülj fel ezeknek az alkatrészeknek az árára, sajnos a csöves dolgok általában nem olcsók.. A kt88 gyönyörű uborkásüvegek, de drágák.. Nézd meg amit belinkeltem Cirokl galériáját, az ott lévő GU50-ről pedig kérdezd nyugodtan a Készítőt, milyen a hangja? Ha jól emlékszem kapcs. rajzot is rakott ki, érdemes azon is elgondolkodni, kérdezd ki Lacit a teljesítmęnyéről, mert azok a csövek lényegesen olcsóbbak!!! A kimenők akkor is elég húzósak lesznek, és érdemes a többi alkatrészből a jobbat beépíteni..

Egyet értek. Én személy szerint lépni akarok tovább, ezért is gondolkozom csőben és egyenlőre "kész" megoldásokat keresek.Tudok olyan embert aki 6l6-al akar építeni csöveset és nem azért mert divatos lett hanem mert régi tankönyvében azzal van egy kapcsolás. Mellékesen nem ezért válaszolok mert vitatkozni szeretnék csak éppenséggel a cső filozófiája felülmúlja a gagyi tranzisztorok világát. Tiszteletem.

Érdekes a második szelénen a 110 Mega Amper, azaz 110mA akar lenni csak elbénázták.

Szia miért is?

A milli jele az m, a mega jele pedig az M. A második szelénre az m betű nagy, ami - elvi síkon - MA, tehát megaamper. Ez embertelen nagy áram, nem hallottam, hogy az iparban is lenne ilyen mértékű.

Sziasztok!
Megint itt vagyok kérdezősködni...
Táp kondenzátornak meg felel a Rubycon márkájú?
Konkrétan errőlerről lenne szó.
Régebben már számítógép alaplaphoz vettem tőle kondit, hátha mond egy jobb árat ebay-on kívül.

Köszi!

Meg bizony igaz ez a kondenzátor a puskás börzén talán van egy kerek 500-as is !

Tévedésben vagy. Amit látsz, az típusszám, nem adat. Történetesen a típusszám tartalmazza a feszültséget, és az áramot is (mit az a hídegyenirányítóknál általában szokás), ez viszont nem jelenti feltétlen a hibás betűhasználatot. Az MA sokmindent jelenthet, és ez csak az adatlapjából derülhetne ki, ha lenne egyáltalán.

Azért közelebb áll a jelölés az eredeti dimenzióhoz mint a Siemens társánál. A terhelési érték is teljesen reális, szerintem is a 110mA-es terhelhetőséget jelzi. Mondjuk, én ezen soha nem akadtam fönn.

Én sem akadtam fel soha ezen a dolgon, örültem, hogy rá van írva, nem kellett katalógus után kuncsorogni. Csak annyit mondtam, hogy a MA nem feltétlen = mA -rel.
(egyébként néhány gyártónál a kondikon is a µF MF ként szerepel csak néhány anomáliát említve)

Ezt kifejtenéd egy kicsit? Van itthon szelén egyenirányítóm, de -lehet helytelenül- én szilícium diódás graetz-et raktam az -eddigi- egyetlen erősítőmbe, ami még nem tartalmaz anódfesz késleltetést.

A szelén sem "vár semmire", ha rákerül a váltó, azonnal megjelenik a kimenetén az egyenfeszültség. Viszont közel seb bír el annyit, mint a Si diódás megoldás. Csak alacsonyabb feszültségű kivitelnél láttam A nagyságrendű áramot bíró kivitelt. (Persze, ettől még - elviekben - lehet ilyen 250V-osban is. Viszont sok zárlatos példánnyal találkoztam már.)

Én csak régi rádiókban találtam szelént. Szerintem nem érdemes vele hálózati egyenirányítóként foglalkozni. Kicsi a terhelhetősége és nagyobb feszültség esik rajta. Viszont van egy alklamazási terület, ami miatt elraktam 1-2 darabot. Ez pedig a kivezérlésjelző műszerek egyenhídja. Ugyanis azt olvastam, hogy ennek a karakterisztikája (és a Ge cuccoké) felel meg legjobban a hangfrekvenciás mérésekhez. Ha nem csővel csinálod, akkor legésszerűbb valami Si diódás dolog. Egy egyszerű 1N4007-es graetz bőven lekörözi ezeket a batár szeléneket.

Azért "lágyabb" a szelénegyenirányító, mint egy Si, mert jóval nagyobb a belső ellenállása, hasonlóan a csöves egyenirányítókhoz. Egyébként nem sok értelmét látom az anódfeszültség késleltetésnek ilyen relatív alacsony anódfeszültségen. Persze több kV -os anódfeszültségnél más a helyzet.

Helló !
Szerintetek a diódás és a csöves egyenirányítás közt van különbség azon kívül hogy nagyobbat esik a fesz. és ezért szól máshogy a csöves.
Szóval egy ilyen átkapcsolható diódás/csöves-re gondoltam, de nem tudom hogy érdemes-e. Azt már észrevettem hogy ugyanaz a cső kisebb fesz.-en "lágyabban" szól. Azért is kérdezem.