Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   1329 / 2208
(#) Imi65 válasza FordPrefect hozzászólására (») Feb 29, 2012
Én is olvastam a cikket, nem igazán a tápegységekről szólt. Valóban egy egyszerű diódán szemlélteti, hogy könnyebb legyen belátni, mi történik, ha egy félvezető munkapontja megváltozik.
(#) bakos13gab válasza spirik hozzászólására (») Feb 29, 2012
Tessék meglesni az EAG 782/a rajzát. Ott a megoldás, az Imi által is javasolt, EZ81-es tápra EL84 PP esetén. Figyelem, egy cső csak egy odallal birkózik meg.
(#) pucuka válasza FordPrefect hozzászólására (») Feb 29, 2012
Ez bizony úgy van, ahogy Imi mondja. Csakhogy az a dióda egy erősítő elem B-E diódája, aminek a változásai bétászorosan kerülnek át a kollektor áramba, és elektronfizikai okokból az erősítés is erősen hőfokfüggő. De ennek semmi köze az egyenirányító diódához. Az nem erősít. A tápegység szerves része ugyan az erősítőnek (ilyenformán a paksi atomerőmű is) de a hangútban nem vesz részt, sőt váltóáramú és hangfrekvenciás szempontból is hidegíteni is kell, hogy így is kicsi legyen a belső ellenállása.
(#) Imi65 válasza pucuka hozzászólására (») Feb 29, 2012
Kölyökkoromban volt pár telepes/hálózati készülékem. Ettől jobban eltérő táplálási módot el sem lehet képzelni. Nem emlékszem, hogy elemről, vagy hálózatról változott volna bármi a működésében. Ha nem láttam volna, semmiből nem következik, miről használom (Pl. a diófán - 5m magasan - tudtam, hogy csakis elemről üzemelhet, mivel nem húztam fel vezetéket).
Mielőtt bárki is megjegyzi, hogy a Junoszty-nak jobb volt a hangja hálózatról, az vegye elő a rajzot. (3V-tal magasabb volt a tápfesz hálózatról, mint akkuról).
(#) mc-4 hozzászólása Feb 29, 2012
Sziasztok!

Az itt szereplő tápegység C1,C2,C3,C4 kondik feszültségének 450v szerintetek elegendő?

Köszi!
(#) Imi65 válasza mc-4 hozzászólására (») Feb 29, 2012
Még a 350V-os is megteszi. Sorban az is 700V.
(#) csabacsaba hozzászólása Feb 29, 2012
Sziasztok!
Radioba van-e olyan cso amelyikkel nagyon kis teljesitmenyu erositot lehet epiteni,vagy fejhalgato erositot?
Valaki aki Romaniaba lakik az tud olyan oldat ahonnet lehet rendelni elektroncsovet?
(#) compaqamplifier válasza csabacsaba hozzászólására (») Feb 29, 2012
Rendelj tőlünk vagy akár honnan máshonnan ahol lehet kapni csövet.
(#) 6C4C válasza pucuka hozzászólására (») Feb 29, 2012
A tápegység által termelt zavarok véleményem szerint nem CSAK a tápfeszültségen keresztül tudnak a hangokhoz férkőzni Főleg, ha a tápegység (mint a legtöbb esetben) az erősítő dobozában dolgozik... Tapasztaltam már ezzel kapcsolatban érdekes dolgokat... Általánosságnak tűnő dolgokkal inkább nem jövök ide, de az tény, hogy még a DAC-om is valamiért kétdobozos felépítésű lett :yes:
(#) pucuka válasza 6C4C hozzászólására (») Feb 29, 2012
Ha a tápegységben keletkező zavarok bekerülnek a hangútba, ott három dolog van. Konstrukciós hiba, vagy allulméretezett, vagy hibásan működő tápegység. A konstruciós hiba legtöbbször az ún. "látvány" erősítőknél fordul elő, ahol a látvány elsőbbséget élvez a hagyományos logikus felépítéssel szemben. Az alul méretezett tápegységnél legnagyobb probléma a nagy belső ellenállás (impedancia) a használt teljes frekvencia tartományban. A tápegységben keletkezhet ún. keresztmoduláció miatt zavar, ezt a legnehezebb kiírtani, ez az egyenirányító négyzetes karakterisztikáján keletkezik. Ezt a dióda kondival történő rövidre zárásával orvosolható.
A digitális áramköröknél is a belső ellenállás nagyfrekvenciás viselkedése a probléma, ahogy adóberendezések tápjainál is. Akár csöves, akár félvezetős az egyenirányítás.
(#) Imi65 válasza 6C4C hozzászólására (») Feb 29, 2012
Nem arról beszéltünk, hogy a tápegység képes-e zavarni a berendezést. Persze, hogy képes, erre számtalan példát tudunk mondani. Érthető az álláspontod is, ha valamit jobban is meg lehet csinálni (és erre van igény, és lehetőség is), akkor miért ne?
(#) 6C4C válasza pucuka hozzászólására (») Feb 29, 2012
Itt is látszik, mindenki másképp csinálja... Megint más kérdés, hogy a -akárhány dB-en valahol átszűrődő tápzaj (keresztmoduláció, etc) a hangfrekvenciával az erősítő elemek sajnos eredendően nonlineáris karakterisztikáinak segedelmével miféle módon tudják rontani berendezésünk "élvezeti értékét"... OK tényleg nem szeretném folytatni a szőrszálhasogatást, de sajnos a HANG így csupa nagybetűvel írva roppantul érzékeny, ugyanakkor hihetetlenül informatív élményt tud okozni
(#) (Felhasználó 1947) válasza pucuka hozzászólására (») Feb 29, 2012
A tapasztalataim alapján csak annyit fűznék hozzá hogy egy JÓ csöves táp megépítése legalább olyan szintű meló, mint maga a végfok.
Ha nem nagyobb...
A jó táp fontos, hiszen ha belegondoltok a végfokkal gyakorlatilag a tápot "modulálod", tehát nem mindegy hogy a táp mennyire tiszta, vagy nem.
(#) pucuka válasza (Felhasználó 1947) hozzászólására (») Feb 29, 2012
Ebben teljesen egyetértek. Mégis, általában erre fordítódik a legkevesebb figyelem. Rosszul tervezett, megépített táppal jönnek elő a "csövek hangjai".
(#) pucuka válasza 6C4C hozzászólására (») Feb 29, 2012
Hát igen, ha a tápnak a kelleténél nagyobb a belső ellenállása, akkor könnyen munkaellenállásként viselkedik, és tulajdonképpen amplitúdó modulációt okoz. Ez az ami rontja az általad "élvezeti értéknek" nevezett paramétert.
(#) emersys válasza 6C4C hozzászólására (») Feb 29, 2012
Szia.
Olvastam a tapasztalatod, hogy leginkább a csövekkel felépített tápegységeket hallod "egzotikusabbnak" pl egy félvezetőshöz képest. -A hibridemhez legutóbb egy áteresztőtranzisztoros kapcsolást csináltam, maga a fűtés is áteresztő tranzisztoros. Tapasztalatim szerint, és a gyakorlat is azt mutatta, hogy különbség a csöves táphoz viszonyítva valóban volt.., Ugyan nem volt melegebb hangja tőle, s a tere sem szélesedett ki másként, de valami a hatásában mégis hallható volt.. Amit méréssel nem tudnék alátámasztani..
(#) 6C4C válasza pucuka hozzászólására (») Feb 29, 2012
Jó lenne, ha ilyen egyszerű lenne az egész tápproblémakör... OK, hogy a táp egyik legfontosabb paramétere a belsőellenállás, egyúttal ez jópont lenne a félvezetős tápoknak Tiszta sor, hogy a legtöbb fokozat rendelkezik (akár jelentős) PSRR-el (például egy pentódás végfok), de, ahogy írtam szerintem bizonyos szint után már nem a tápbrumm a legvészesebb közellenség... Az is igaz, a felépítésre visszatérve, hogy nemsok végfokot láttam precízen bádogdobozba épített anódtáprésszel
(#) pucuka válasza 6C4C hozzászólására (») Feb 29, 2012
Nem kell bádogdobozba, de lehető legtávolabb a bemenettől, és a vezetékezés és a trafó között jó ha van egy (felületkezelt) vaslemez.
Nem véletlenül alakult ki az erősítők "topológiája" a hosszú évek során.
(#) FordPrefect válasza pucuka hozzászólására (») Feb 29, 2012
Szerintem kompromisszumot kellene kötni. Elismerem, a hőtranziens torzítás EGYENIRÁNYÍTÁSNÁL másodlagos (habár nem biztos az a bolond, aki meghallja). Csakhogy az általad preferált "minél kisebb belső ellenállású táp" ellentmondásos követelményeket támaszt. Egyrészt jól megdrágítja az egészet. Másrészt, különösen gyors diódák esetén igencsak nagy, és kimérhető zavarokkal bombázza az erősítőt vezetéken és vezeték nélkül is. Rendszerben kell gondolkozni.
(#) 6C4C válasza pucuka hozzászólására (») Feb 29, 2012
Értem...
(#) pucuka válasza FordPrefect hozzászólására (») Feb 29, 2012
A gyors diódák alkalmazásánál fellépő zavaroknak is meg van az oka, de azt is lehet kezelni, csak tudni kell hogy hogyan, és nem hivatkozni mindenféle mirákulumra. Egyébként egy csöves egyenirányító önmagában is elég gyors, gyorsabb, mint a legtöbb félvezető egyenirányító, a viszonylag alacsony önkapacitása miatt.
És valóban rendszerben kell gondolkodni, de egy erősítőben gáz, ha a táp a leggyengébb láncszem.
(#) Bassmester válasza pucuka hozzászólására (») Márc 1, 2012
Szia! Szerinted van annyira gyors pl. egy EZ 81, hogy kapcsolóüzemű (50-100 kHz) tápban is megállja a helyét?
Elromolhat az EZ 81 ha esetleg kipróbálom?
(#) sturbi válasza Bassmester hozzászólására (») Márc 1, 2012
Kapcsitápnál nem csak az egyenirányító "gyorsasága" kulcskérdés, hanem a áram folyási szög is, amit az egyenirányításra használt diódával el lehet érni a pufferen. Elektroncsőnél a kivehető pillanatnyi áram a névlegeshez képest csak töredéke mint félvezetőnél, az elérhető legkisebb folyási szög nagyságrendekkel nagyobb, mint félvezető eszköznél. A gyosrsasága miatt minden további nélkül alkalmazható lenne a cső is kapcsoló üzemű tápba, hiszen a működési elvből, és a kis belső kapacitásokból eredően igen magas frekvenciákon is képes egyenirányítani (pár száz kHz semmiképpen nem akadály), azonban a nagy áram folyási szög miatt mégsem megfelelő eszköz a célnak (a puffert ugyanis kapcsitápnál is vissza kell tölteni félperióduson belül, hogy a végén sima egyenáramot kapjunk). Kapcsitápba az olyan eszköz felel meg, amely képes magas üzemi frekvencián működni (ezt tudja a cső is), és emellett a zárlati árama nagyon magas az üzemihez képest (és az ekkor mért zárlati feszültség minél alacsonyabb (tehát kicsi a soros ellenállása), ezt nem tudja a cső). Félvezető eszközöknél elsősorban a belső kapacitások jelentik a korlátozó tényezőt, csöveknél elsősorban a belső ellenállás...
(#) Bassmester válasza sturbi hozzászólására (») Márc 1, 2012
Oké, köszi. Akkor teszek majd egy próbát, hogy "mit mutat" a dolog. Egy 30W-os gitárkombót készülök építeni 6P14P-EV végcsövekkel VOX AC-30 mintára, Raa=4,5k Fleta-féle kimenővel, saját előfokkal.
Mindenképpen kapcsolótápja lesz SF28G diódákkal, de kiváncsiságból kipróbálnám EZ81-el is.
(#) pucuka válasza Bassmester hozzászólására (») Márc 1, 2012
Ha csak példának veszed a PY88 -at igaz csak 16 kHz -en, de jelentős áramot tud leadni. Az is igaz, hogy a puffer kondi értéke is jelentősen kisebb. Egyébként sturbi magyarázata teljesen helytálló. Sokan az egyenirányítás fogalmával sincsenek teljesen tisztában, és nem is tudnak a folyási szögről, a pillanatnyi áramokról. Ezért aztán csodálkoznak, hogy ménkü nagy puffer esetén elszáll a "bőven túlméretezett" egyenirányítójuk.
(#) mc-4 hozzászólása Márc 1, 2012
Sziasztok!

KT88 csőhöz milyen kimenő trafót, vasmagot kell/érdemes használni?
(#) CIROKL válasza mc-4 hozzászólására (») Márc 1, 2012
Rossz kérdés , nem számít milyen cső a kimenő trafó egy csövesnél az egésznek a lelke tehát ha csak egy nyavajás GU50 -et kérdeznél akkor is azt mondanám hogy a lehető legjobbat amit csak lehet a pénz nem akadály !
(#) mc-4 hozzászólása Márc 1, 2012

Jó válasz köszi!

Van itt olyan fórumtárs aki a kimenő trafó gyártásban profi és emberi áron dolgozik ?
(#) bakos13gab válasza mc-4 hozzászólására (») Márc 1, 2012
Vannak olyan elgondolások, hogy a régi EI mag az lágyabb melegebb, a hiperszil az meg precízebb a toroidnál meg olyan kerek az egész...
Persze a vége inkább vicc. Mayky teker jó hagyományos kimenőket (persze én csak kép alapján tudom megítélni), fleta meg jó toroidokat. Illetve ha a pénz nem akadály, akkor trafótekerő cégek igen profi trafókat képesek csinálni (én EI magosakat láttam). Ha nagyon designos akarsz lenni, akkor akár külföldről is lehet rendelni, választani a svédtől az angolon át a made in U.S.A. termékekig.
Nekem van fleta toroidom, ezt csak keveset hallgattam, de meg voltam vele elégedve. Van börzés "ultraolcsó" Sanyi bácsis, ez is meglepően jó volt szerintem (egy sanyi bácsis EI-t váltott a fletás toroid és ugyan azeredmény jobb volt, de közben más is változott, tehát nem korrekt az összehasonlítás ebből a szempontból). És persze most már van háznál készült M magos PP trafóm, ami egészen kiválónak néz ki (APXből bontott anyagra, 6/4-es osztásban).
(#) compaqamplifier válasza Bassmester hozzászólására (») Márc 1, 2012
Te jó ég olyan szerencsés ember vagy , hogy ilyen sok mindent megépíthetsz arra a ládára én is kíváncsi lennék. Amúgy én egyszer vitáztam valakivel hogy lehet-e csővel akumlátort tölteni. Poén mondjuk az lenne ha egy full kapcsolóüzemű szerkezet lenne egy csöves szerkezet.
Következő: »»   1329 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem