Helló. Puffer elkó elbírja ha 50v a névleges feszültsége a 45V-ot.? Mert ugye 32VAC-m van az egyen+puffer után 45V lesz. És 50V-os kondijaim vannak.

Szia!
Kevesebbet elbír, többet nem.

Persze azt tudom csak nem-e baj ha nagyon a határon van járatva...
De akkor elbírja. Köszi.

[off]
Mi visz embereket arra, hogy akár több éves kérdésre válaszoljon? Nem nézi a dátumot? Biztos. Ha valaki nem tud valamit megoldani kezdő szinten 1 év után sem akkor más hobbit kell keresni. Vagy irtó lusta. Persze ez csak az én véleményem.

Sziasztok!

A következő relére lenne szükségem:
Nyákba ültethető, viszonylag kicsi (kb. 8x20mm), 230 VAC a tekercs és 5VDC-t kell pacsolnia max. ára 50 mA.
Létezik ilyen? Vagy hogyan lehetne ezt megoldani?

Ráadásul rögvest választ is kapott rá. Amúgy rég túl van már rajta.

[off]
Igen. És utána olvastam csak, hogy pont én válaszoltam neki

Hello!
Ha "lemodellezed" a tirisztor PN átmeneteit egy-egy diódával, attól az még nem lesz az tirisztor.
Ez olyan mint a guminő. Azt is meglehet.., de mecsoda különbség!
üdv! proli007

Ami elsőre eszembe jutott az a mellékletben. Ezzel 2 gondom van:
1. erősen brummos a kimenet.
2. 3W fogyaztás az nem kevés. Ez bekapcsolt állapotában kb. 5 hónapon át lenne egy évben.

Szerk.:
1N4148 helyett persze 1N4007

Naná, hogy brummos, az opto a 100Hz-et simán átviszi. A 27k azért 3W-os,hogy a kb. 1,5W-nyi terhelése ne nagyon melegítse. Mi a célja ennek a kapcsolásnak?

Hálózati feszültséggel kell kapcsolnom egy AVR bemenetét.

Hello!
Kondival talán értelmesebb valahogy így.
LTV354T optóval még egyszerűbb. Szűrni meg nem kell rálehet bízni az AVR-re.
üdv! proli007

Ha jól látom akkor gyakorlatilag egy fesz. osztó és dióda híd a kapcsolás. Ha nincs más ez is jó ötlet.
Nekem van itthon egy panelem amin a 230VAC-t két ellenállás és egy dióda segítségével használják.
Azt nem néztem, hogy mennyire brummos, de nekem a hely sokat számít. Na meg a fogyasztás és az AVR biztonsága.

Hello!
Nincs itt feszültség osztó. Kapacitás a Led "előtét ellenállása". 1Mohm hogy a kondi ne rúgjon meg, diódahíd, mert a kondi a váltót, az opto meg az egyent szereti, 100ohm soros tranziensek csökkentésére, mert ki-be kapcsoláskor és zavar tranzienskor a hálózat nem 50Hz, hanem ami csak akar lenni. Vagy is a kondin keresztül, tranziens áramok esetén "akármekkora" áram folyhat. (Néha az X2 kondiban benne van a soros ellenállás is, mint hajdan a REMIX gyártmányában.)
üdv! proli007

Nem gondoltam, hogy ez ilyen macerás. Sosem értettem miért nem építettek az alagsorba a lakáshoz tartozó konnektort. Nem csak világítani szeretnék, hanem leköltöztetni a "műhelyt" ami most fent van a lakásban. És barkácsolni is csak ott lehet, ahhoz meg elkél néha egy-egy elektromos szerszám. De akkor marad a hosszabbító leeresztése az emeletről. Köszönöm a választ!

Sziasztok!

Engem az érdekelne, hogy (ATX-es táp) 12V egyenfeszültségből 40-50V egyenfeszültséget hogyan lehet előállatni (ha lehet egyáltalán).
Találtam egy terméket, de ez csak max 24-et tudna.

Zsolti

Szia!
Fontos, hogy ATX-táp legyen az áramforrás? És mekkora áramra van szükséged és mihez?

Almérő kiépítése nagyon macera(elmű eng., lakók nyilatkozata, stb...). Mücsatorna (inkább 1/2"-os vízcsö) falhoz rögzít (nagyon!-jó szomszéd, gyerek ellen), 3x2.5mm²MT kábel, otthon elosztóba beköt (külön bizti), i tak dajse.. Villanyszerelő!-vel.

Szia!
Igen, mindenféleképp ATX-en kéne.
0.5A elég lenne (Ez sok vagy kevés a cél megvalósításához?).
Zsolti

Sziasztok

Én nem értem, vagy a wikipedia-n írtak hülyeséget?

"Ha egy darab félvezetőn ( ( egyenirányító, fénykibocsátó ) diódán, tranzisztoron ) átfolyó áram ( fényerő ) kevés, akkor több, azonos típusú félvezetőt kötnek párhuzamosan. "

Vegyünk pl. egy 1A-es névleges áramú diódát. Annyi is folyik rajta át. A táp 10V, így az ellenállása 10Ohm lesz.

Most ebből a "10Ohm-os diódából" vegyünk kettőt, és kössük párhuzamosan őket a 10V-os tápra. Így ugyan akkora áram folyik át 1 darab diódán, akárhogy is nézem (1A), tehát nem világít erősebben 2 dióda (külön-külön), mint 1 darab. Vagy mégis?

Forditva kellene gondolkodni. Itt arrol van szo, hogyha a felvezeto eszkoz (pl dioda) nem birna el az 1 ampert, akkor kossunk melle megegy ugyanolyan diodat, es akkor egy 2 ampert elbiro kapcsolast kapunk. Mondjuk kisse santit a pelda, mert a melegedesnel a melegebb dioda kisebb nyitofeszt produkal, es magara veszi a masiktol a terhelest. Erre jobban fog melegedni, es meg tobb terhelest vesz magara.... A vege a ket dioda halala. Ugyanez vonatkozik a bipolaris tranzisztorokra is. Kivedheto soros ellenallasok csatlakoztatasaval a diodaknal, vagy emitterellenallasokkal a bipolaris tranzisztoroknal. LEDnel ennek semmi ertelme, mert a LED altalaban csak vilagitasra hasznalatos, es egy max aramig lehet neki kuldeni. Persze ha tobb feny akarsz akkor lehetne (!!) parhuzamosan kotni oket, de az elobbi pelda alapjan ugyanugy el fognak halalozni.

Na most kicsit jobban értem, de még olvasgatok
De azt még mindig nem értem, hogy ha LED-eket kötünk párhuzamosan, akkor miért folyna 1 darabon nagyobb áram. Csak az eredő áram lesz nagyobb.

Egyébként csak erre kellene írnom valamit:

"A raktárban csak a szükségesnél kisebb névleges áramú diódák állnak rendelkezésére. Kollégája javasolja, hogy átmenetileg több kisebb névleges áramú, egymással párhuzamosan kapcsolt dióda beépítésével helyettesítsék a hibás alkatrészt."

Ezt úgy értelmeztem, hogy fele akkora névleges áramú diódát elvileg be lehet kötni párhuzamosan, helyettesítésként. Ez így jó? (csak nagyobb lesz a felvett áram, nem tudom az számít-e)

Egyébként a névleges áram helyett miért nem ellenállást adnak meg? Mert az változhat?

Bocs, nagyon kezdő kérdések, de ezért írtam ide.

Hello!
Ha két diódát párhuzamosan kötünk, akkor nem az áram lesz kétszerese, hanem a diódák terhelhetősége. Mert a párhuzamos kapcsolásnál a terhelő áram megoszlik.
De a terhelőáramot továbbra is a tápfeszültség és a terhelő ellenállás fogja meghatározni. (Diódák veszteségeit figyelmen kívül hagyva.)
üdv! proli007

Nem tudom honnan szeded ezt a LED kerdest, mert itt nem LED-rol szol a dolog, hanem pl 2 amper egyeniranyitasa 1N4007 diodaval. A ledeket mint mondottam volt vilagitasra hasznaljuk es nem egyeniranyitasra. A kerdesre a valaszt az elobb leirtam. Lehet tobb diodat (egyeniranyito es nem LED) parhuzamosan kotni ha teljesen megegyezik a nyitofeszultseguk (ez altalaban nem igy van), viszont a diodankenti soros ellenallassal ki lehet vedeni az ongyilkos dioda esetet.

Szia!

A diódák nyitófeszültsége hőmérsékletfüggő (-2mV/fok), ami azt jelenti, hogy a magasabb hőmérsékletű dióda nyitófeszültsége alacsonyabb. Ha a két dióda nem teljesen azonos (miért lennének 100% -ig) egyformák, az egyik, amelyiknek alacsonyabb a nyitófeszültsége, nagyobb áramot fog vinni, jobban melegszik, tovább csökken a nyitófeszültsége. Ez egy öngerjesző folyamattá nőhet fel és az egyik dióda tönkremeneteléhez vezet. Ha a dióda szakadásá válik, a másik is tönkremegy a nagy áram miatt. Ha a dióda rövidzárrá válik, a táplált áramkört teheti tönkre.

Az igazságos (50% - 50%) áramelosztáshoz mindkét diódával sorba kell kötni egy-egy kis értékű ellenállást.

Ennél egyszerűbb a kellő terhelhetőségű dióda beszerzése...

Ugyan ez a helyzet a bipoláris tranzisztorok párhuzamos kapcsolásánál, tranzisztoronként egyedi kis értékű bázisellenállások kellenek.
A MOS-FET -ek egyszerűen párhuzamosan köthetők.

Bocs emitterellenallas.

Akkor valószínű az "áram-ot" nem értem. Van egy táp, abból fix. tápfesz. jön. És fix áramerősség is?
Tehát 1A jön, akkor ha 2 dióda van, az még jó (1-1A mindegyiken), de ha csak 1 dióda van, akkor 2A megy át rajta, ami már nem jó.
Mert én abban a hitben éltem, hogy az áram mindig az ellenállástól függ, ha kicsi a dióda ellenállása, nagy áram folyik rajta át, és csak annyi áram folyik be a körbe, amennyi szükséges.
Sajnos ezek a nagyon alap dolgok nem világosak

Ott még a Hfe is hőmérsékletfüggő, így - igazad van - emitter ellenállásokat szokták alkalmazni.

A diodanak nem ellenallasa hanem nyitofeszultsege van. Mint a kollege is irta ez homersekletfuggo. A tapegyseg fix feszultsegu de az aram a korben levo ellenallastol fugg. I=U/R. Ohm bacsi es Kirchoff bacsi torvenyeit kellene bogaraszni.

A táp - bizonyos körülmények között - állandó feszültséget ad le. A terhelés határozza meg, hogy mekkora áram fog a táp kivezetésein folyni. Pl. 12V -os táp legyen képes a 12V -ot 1A terhelő áram mellett is kiadni. Vegyünk egy 1k -s ellenállást és kapcsoljuk rá a tápra. Ekkor a terhelő áram (12/1000) 12mA lesz. Ha 100 ohm az ellenállás, akkor 120 mA, 10 ohm esetén 1.2A...
Most kössünk a terhelő ellenállással sorba egy 1N4007 diódát. (tekintsünk el attól, hogy a nyitófeszültsége áram függő - nézd meg az adatlapját.) 1k terhelő ellenállás esetén ((12 - 0.7) /1000) 11.3mA, 100 ohm esetén 113 mA áram fog folyni (hozzávetőlegesen). 10 ohm ellenállással terhelve 1130mA adódik, de ez nagyobb, mint a dióda maximális megengedett árama.

Ha két 1N4007 -et kötsz párhuzamosan és a 10 ohm marad a terhelés, elvben 1130 mA fele jutna egy diódára 565mA. Ha tökéletesen egyformák lennének...