Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Jól belehúztatok a témába! Egy szót sem értek belőle, de jó olvasni.
Igen, 100 pF.
A kimenőtrafó az impedanciát a menetszámok arányának négyzetével illeszti. Ez a faktor esetedben (3500/100)^2=35^2=1225-szörös, azaz 4 ohm-ot 4900 ohm-ra, 6 ohm-ot 7350 ohm-ra, 8 ohm-ot 9800 ohm-ra transzformál. A PCL86 adatlapja alapján 200-230V közötti anódfesznél a 4.9k használható is.
A 9W maximális anóddisszipációval kiszámolva a következő munkapontok adódnának a különböző terhelő impedanciákhoz: Ra=4900 ohm: Ua=210V, Ia=42.8mA Ra=7350 ohm: Ua=257V, Ia=35mA Ra=9800 ohm: Ua=297V, Ia=30.3mA Az adatlapon szereplő maximális feszültségeket figyelembe véve már a második eset is határeset, a harmadik pedig egyértelműen túllépi a határértékeket. Ezen gondolatmenet alapján a trafóddal tehát 4, maximum 6 ohm-ra illesztve tudsz erősítőt építeni a PCL86-osból. Az SM55-ös vasról nem tudok nyilatkozni, azt majd talán más megteszi. (Én nemrég raktam össze Pacsirta kimenőtrafókkal egy sztereo SE-t PCL86-okkal, 270V körüli Ua-val. Tudtommal a Pacsirta trafók 2900/80 menetesek, azaz kb. 1314-szeres az impedanciaillesztésük, így kicsit sok a 8 ohm-ból adódó 10.5k, de hát ez van, egész jól szól a cucc. 6 ohm lenne neki ebben a felállásban az igazi terhelés.)
Tegnap belefutottam egy olyan eseménybe, hogy kontakt hiba miatt néhány másodpercet (5-10) terheletlenül futott az erősítőm, leszakadt a hangfalkábel. Arra lettem figyelmes, hogy a hang a transzformátorból jön, szó szerint. Azóta pocsék a hangzás, a mély hangok teljesen odavannak, torz az egész. Mi pusztul meg ilyenkor? A trafó vagy a cső? Vagy ez nem okozhatott semmit és teljesen más a baj, csak véletlen egybeesett a két esemény?
Szerencsére még személyesen nem találkoztam ilyennel, de a leírtak alapján bennem erős lenne a gyanú, hogy a kimenőtrafó átütött és (valószínűleg a primer oldalon) menetzárlat keletkezett. Ha tényleg ez történt, akkor sejtésem szerint az a kimenőtrafó kuka (vagyis lehet újratekercselni).
Nagyon remélem, hogy nincs igazad, mert csövet sokkal könnyebb lenne szerezni...
Cső nem szokott ilyen "pukk" módon tönkremenni. (kivéve a fűtést, meg a törést) Igen nagy a valószínűsége annak, amit sziva mondott.
A "magasröptű" beszélgetésből, elég annyit tudnod, hogy ki lehet számolni az RC értékekből azt a frekvenciát, ahol a visszacsatolás miatt az erősítő elkezdi vágni a magas frekvenciákat, aminek az átvitele felesleges, és csak problémát okozhat.
Zsír, akkor nekiláthatok másik trafót szerezni, szerencsére az R4900 nem drága mulatság. Az amúgy normális, hogy ilyen gyorsan megy ki? Tényleg csak pár másodperc volt...
Az átütés olyan, mint a villám. Tulajdonképpen az is.
Van még egy gond, amit nem említettünk eddig még. Ezek a nagyon magas DC ellenállások. Sajnos a primer 660 Ohm -ja is nagyon sok, eleve 25-30V "elveszik" rajta a tápfeszültségből. A szekunder 6 Ohm -ja meg azért problémás, mert ott meg a trafó kb. 80%-os hatásfokán "átmentett" teljesítmény közel fele szintén elveszik. Az egyébként is alacsony kiinduló teljesítményből alig marad valami.
Egy jó primer nem több semmiképpen 300 Ohm -nál (inkább 200-250 elérése a cél), a szekunder meg 1 Ohm alatt kellene legyen...........
Na igen most is rosszul írtad:
Nem a hatása a kérdés, ez természetes, hanem a célja, azaz miért kell nem a kondi hanem a hatása miért kell, MIÉRT KELL A FREKVENCIAFÜGGŐ VISSZACSATOLÁS? 4x is leirom (hátha) Mi a célja egy frekvenciafüggő visszacsatolásnak, mit akarunk vele "kompenzálni"? A visszacsatolás a töréspont felett erősebb nem gyengébb, ami miatt az erősítő erősítése kevesebb, azaz a visszacsatolás bode diagramja ott felfelé törik, az erősítőjé lefelé, ezt javítottam, mert te a visszacsatolásra írtad, hogy fentebb kevesebb. ". Ez kb. 28 kHz -es törésponti frekvenciával (-3 dB), és azután 20 dB / dekád eséssel növeli a visszacsatolást" Szerintem: ...emelkedéssel növeli... Amúgy sajna az erősítő tele van ilyen fázisforgatásokkal, könnyen sikerülhet egy frekin a 180fokot összehozni még legalább 1-nyi erősítés mellett. A transzformátor helyettesítő képe még egy sima hálózati trafónál sem egyszerű, és ha ezt a sok négypólust egymás mögé tesszük lesznek is csúnyaságok, talán ezért kerülik a visszacsatolást a "nagyok". Hiszen a hurokvisszacsatolással a hibát visszavisszük előre és újra beküldjük, elméletileg ellenfáisba, de ugye ott van ez a tg függvény a fázisra, ami max 90 fok egytagúnál, na emiatt nem teljesen ellenfázisban kerül be ez az, és mint írtam a trafó az túllövéses (nem az C tagra írtam, csúnya lenne ha lenne nem túllüvéses trafó, akkor elbuka a LENZ törvény
Szerinted az R4900-on kívül miben lehet még ugyanilyen kimenő trafó? Vagy ez minden típusban más?
Sztereo erősítőben egyszerűbb ha egy pár trafót cserélsz ami tényleg egyforma, mint találgatni, hogy a terta xxx ben esetleg ugyanaz van.
De TV hangkimenők is hasonlók, a kissebb csöves rádiók kimenői, aminek ugyanaz a végcsöve, és ugyanolyan, valószínű 4 Ohmos hangszóróra dolgozik.
Kösz szépen!
Csináltam egy nyáktervet a PL504PP-hez, esetleg valaki le tudná ellenőrizni? Előre is köszönöm!
Arra tessék figyelni, ha jól tudom, a PL5xx magnovál! Ha akkora foglalatot terveztél neki, mint az előfokcsőnek, kellemetlen meglepetés érhet.
Lapra fogatható foglalatok vannak magnoválból, a novál meg elég érdekes. Itt egy kép, hogy milyenek a foglalatok. A kér PL között van a PCF. Direkt tolómérővel lemértem a lábak távolságát. A többi vonal egyébként rendben van?
Miért nyúlsz mindíg mellé. A visszacsatoló ágban van a frekvencia függő tag, ami a kimenőjelet leosztva juttatja vissza a bemenetre, tehát a visszajuttatott jel, a bemenő feszültségből levonódik. Az osztó felső tagját áthidaló kondenzátor a frekvencia növekedésével csökkenti az osztásarányt, ezáltal nagyobb feszültséget juttat vissza a bemenetre. Ezért az erősítő összerősítése a frekvenciával csökkenni fog. Ez a célja ennek a kondenzátornak. (erre vonatkozott a kérdés is)
Ezzel semmit sem kompenzálsz, hanem sávhatárolást végzel. Éppenséggel az erősítő tele van fázisforgatással, a Bode diagramot fel lehet rajzolni külön külön a fokozatok csatoló elemeire, a katód komlexumokra, a segédrács hidegítő elemekre, valamint az az erősítő elemek belső kapacitásaira. Ezek amplitúdó és fázismeneteit egymásra szuperponálva kaphatjuk az eredő amplitúdó, és fázis karakterisztikát. Ezek közül néhányat a hangfrekvenciás sávban nyugodtan elhanyagolhatjuk, pl. csőkapacitásokat, és többet nem, pl. segédrács kondit. Egy kimenőtrafó önmagában nem indokol semmilyen kiemelést amit kompenzálni kellene, és erre ebben a kapcsolásban nincs is áramköri elem. Egy kimenő trafónak ohmos ellenállások között kutya kötelessége lineárisnak lenni, hacsak valamelyik tekercs, és a szórt kapacitásaival alkotott rezgőkörének rezonancia frekvenciájának közelébe nem kerülünk. Ezt hivatott megakadályozni egyrészt a kimenő trafó kunsztos tekercselése, másrészt az erősítő sávhatárolása. De minderre a tervezéskor ügyelni kell, ki is kell számolni, majd az elkészült erősítőt méréssel ellenőrizni. Azonban ha egy "bevált kapcsolást" utánépítünk, minderre nemigen van szükség, jogosan feltételezhetjük, hogy aki a kapcsolást közzétette a számításokat tisztességes ráhagyásokkal elkészítette, megépítette, és meg is mérte. Hogy sikerrel járhassunk, ragaszkodni kell az eredetihez, ha valamit változtatunk, illik utána számolni, hogy hol is tartunk.
Az a novál szerintem teljesen jó, nekem tetszik és van is pár darabom. TV-ben vagy rádióban voltak ilyenek. De talán a BEAG/EAG cuccokban is. A rajzot nem tudom, még nem néztem.
Üdv.
Az erősítőmmel való "fejlesztésével" kapcsolatban lenne pár kérdésem. 1. Mekkora legyen a táp kondi értéke (uF), 5-10W terhelés mellet.(Most 100µF van, ami nem igazán elég) 2. A kimenő trafó tekercsei milyen arányba legyen, valamint hány menet legyen primer, és a szekunder, ha a max. terhelés ~10W 3. Ha a berakok a végfok egy tranzisztoros hangaszintszabályzót, rontani fogja a minőséget? (Ezt lehet hogy el fogom vetni, mert plusz táp kell neki.) 4. Ha fadobozba építem, akkor lehet árnyékolni(alufólia+szikszalag)? Előre is köszönöm. Alfa007 Idézet: „mint írtam a trafó az túllövéses (nem az C tagra írtam, csúnya lenne ha lenne nem túllüvéses trafó, akkor elbuka a LENZ törvény ” Igen. Gondoljunk csak arra, hogy egy nagy belsőellenállású (többrácsos) csővel hajtunk egy NEM ideális transzformátort, ami a szórt kapacitásokon kívül sajnos szórt induktivitással IS rendelkezik (Az ohmikus dolgokat és az egyéb veszteségeket okozó tényezőket nem említve)
1. Mi 5-10W, a tápegység egyenáramú terhelése, vagy a kimenő teljesítmény? Mindez hány V mellett?
2. A kimenő számítása: A= Ra/1,2XRt, és mindebből gyököt vonunk. De ez csak egy paraméter, lehet 1:30 áttétel, pl. 100:3000 menettel, és 10:300 is, ami nagyon nem mindegy. Tehát van egy csomó paraméter (vaskeresztmetszet, menetszám, vasanyag, légrés, kitöltési tényező, tekercselrendezés, stb), ami fontos egy trafó méretezésénél. 10W megadása nem elégséges input. 3. Valaki szentségtörésnek tartja, van, aki elfogadja, más lesz a karaktere egy ilyen szabályzónak. Egyébként - megfelelő előtétekkel - lehetséges a csöves tápról is járatni. 4.Igen, semmi nem tiltja, csak az esetleges leválások zárlatot csinálhatnak. Ha jó a kivitelezés, evvel nem kell számolni. Viszont kell a jelentős hőfejlődéssel.
Szia!
Azt olvastam, hogy SE trafónál a cső (pentóda) illesztése optimálisan ebből kapható: Ra=Ua/Ia Ez mennyire helytálló? Illetve trióda esetében tudom, hogy megnő ez az érték. Akkor hogyan közelítem?
A novált egy velence de lux-ból bontottam, ebben volt a varázsszem. A rajzot legyen szíves valaki ellenőrizze le, mert nem vagyok benne biztos hogy jó-e. Előre is köszönöm!
Triódát a belsőellenállás 2...5-szörösére szokás illeszteni. Minél nagyobb az Ra (illetve inkább Za), annál kisebb a torzítás, de sajnos a kimenőteljesítmény is
A táp 20W ~200mA és 290V , a kimenő pedig 10-12W
hálózati trafó amit a PCL805-s csövem gyakorlatilag azonnal haza vágta, akkor tudtam hogy egy egyedi kimenőt kell tekernem. Megpróbálom azt a verziót elkészíteni, ami Műszi cikkében van. Igaz, lehet hogy még nem lesz benne szabályzó, elősző a végfok legyen meg. Az árnyékolást csak cső, és a nyák környékére fogom korlátozni. Köszönöm az infókat.
Pentódás beállításban ha Ua;Ia a nyugalmi munkapont, akkor a nyugalmi disszipáció P=Ua*Ia. Annak a munkaegyenesnek, ami az Ua;Ia pontban érinti a P teljesítményhez tartozó hiperbolát, a meredeksége éppen Ua/Ia. Egyébként ezzel a terheléssel számolva "vehető ki" a kapcsolásból a legnagyobb teljesítmény, ez szinuszos jelnél elméletileg pont P/2.
Persze a fentiek mind ideális esetekre vonatkoznak, azaz pl. olyanra, hogy a pentódán maradó feszültség nulláig le tud menni, ami természetesen sosem lesz igaz, valamint ohmos terhelésre. Azért az adatlapokat böngészve ezek a dolgok elég jól visszaköszönnek, pl. a PCL86 9W-os anóddisszipációjánál 4.3W körüli kimenő teljesítményre emlékszem, az EL84 12W-jánál is valahol 5.5W körül. Az adalapokon megadott Ra értékek is elég jól beleillenek az elméletbe.
Sziasztok. Ismét lenne egy kérdésem a PL504 PP-vel kapcsolatban. Eredetileg 16 Ohm-ra illesztett kimőhöz van tervezve a kapcsolásban a visszacsatolás, de az én kimenőmön 8 és 4 Ohm van. Mekkora visszacsatoló ellenállás kellene ilyenkor? Előre is köszönöm a segítséget.
Most nálam a PL36 kapcsán merült fel a kérdés. Ugye EL6-ból indultam ki, annak 250V-ra 3,5K-s illesztést ad az adatlap. PL36-nál úgy számoltam, hogy 10W anóddisszipáció mellett a 3,5K-s kimenőim 185V Ua mellett lennének kb. jók ezen képlet szerinti Ia=54mA körül jön ki Ra=3425ohm. Gondolom itt nem véletlen az Ohm törvényéhez való hasonlóság.
Mint utaltam rá, ez egy elméleti fejtegetés eredménye. Ha az Ua;Ia koordinátarendszerben a P=konstans hiperbolát berajzoljuk, majd ehhez keresünk egy ismert Ra meredekségű érintőt, akkor azt az Ua=gyök(P*Ra) és Ia=gyök(P/Ra) pontba kell rajzolnunk.
Megnéztem az adatlapokat, az EL6 18W-os disszipációjához 3.5k-val számolva 251V és 72mA adódik elméletben, ami egészen pontosan összecseng az adatlappal. A PL36 kisebb, mondjuk 10W disszipációjához ugyanezen Ra esetén 187V és 53mA a munkapont. Lenne amúgy ezzel kapcsolatban kérdésem is: Ha a fent vázolt PL36 munkapontot eltolja az ember pl. 230V/43mA-re (mert épp ilyen anódfesz áll rendelkezésre), akkor a 3500 ohmos kimenőtrafó által felrajzolt munkaegyenes már nem érintő, hanem szelő, és a "bal" fele már beleharap a 10W-os disszipációs hiperbola feletti tartományba. Szoktak ilyen üzemre tervezni gyárilag is, vagy ezt mindenképpen illene elkerülni SE erősítőknél? PP erősítők rajzait elemezgetve nekem úgy tűnt, hogy ott vannak ilyen "túlterheléses" beállítások, de gondolom az időben átlagolt teljesítmény ott sem lépi túl a katalógusadatokat, mivel a túlterhelés csak a működés egy kis szakaszán áll elő.
Hát ez az szép lenne létezne az "ideális transzformátor".
De amiből indult az egész kérdés az egy PCL86 os erősítő, na az ezekhez gyárilag készített kimenők is igen messze vannak ettől. Csak sima 1kHz, semmi több, igaz nekem az 1kHz amit a HP33120A-m tud nem négyszögjel, és továbbra is évek óta keresek egy szép négyszögjelet. Lehet kellene vennem egy műszerekhez használt referencia négyszög forrást. Jobb hijján a Tek475 cal négyszögét használom, az elég jól sikerült. Olyasmi megoldással tudnék jó négyszöget csinálni, mint az EMG1555 ben. Nekem a szintje sem számít, a frekvencia pontosság sem, de a geometria igen, pikoces es felfutás a célkitűzés. Nagyon meg tudja ám pofozni az addig jónak mért csöves erősítőt egy igazi négyszög. |
Bejelentkezés
Hirdetés |