Fórum témák
» Több friss téma |
Nálam volt már javításon egy 2x75W-os, 1U magas, kb. 300mm mély, FET-es Ágota, nagy lapos venti volt benne, meg egy kb. 25 centi átmérőjű, nagyon lapos sima toroid trafó. Kis semmiségnek tűnt, de nehéz volt, mint a dög.
Bővebben: Link Ilyen volt ni. Amúgy 2x24V-ról üzemelő végfoknak szerintem nem kell nagy hűtés, főleg, hogy ha ésszel és füllel használja az ember, 30W körül lesz 8 ohmon a csúcs, ennek megfelelően elég kicsi lesz a folyamatos teljesítmény végfokonként.
Befér, lemértem. Viszont arra fogok szerezni fényképezőt hogy el is hidd Apropó d osztályos szörnyek beleférnek akkor ez is bele fog férni egy u1esbe.
Tudom hogy van ilyen, nálam is járt már sok minden javításon. Ágota DS 150 is amit mondtál, hidalt változata a DS 300 és DS 1200 is... egyiknek sem 150mm-es a doboza. A hűtésük pedig (egyebek közt) borzalmas.
Bele lehet zsúfolni, de nincs értelme a méretek minimalizálásának, pláne kezdőknek.
Sziasztok!
Lenne pár kérdésem kapcsolóüzemű tápokkal kapcsolatban. Akkus fúró meghajtására használnék egyet, de az a probléma hogy a fúró max fogyasztása 16A. Kerestem egy olyan tápot ami elég olcsó, kompakt méretű és le is tud ennyit adni, de 2 ágra van osztva a teljesítmény. Egyik ágon 12A másik ágon 6,5A. Ha ezeket összekötném, az okozna problémát? Tudtommal az összekötés nem okoz gondot, de mindkettő 8A-8A terhelést kapna, ami viszont túl sok a 6,5A-es ágnak. Ezt meg lehet oldani egyszerűen hogy megfelelő terhelést kapjanak az ágak? A másik témakör az lenne hogy van itthon egy Chieftec táp, amit ha lenne aki segít nekem, akkor át lehetne alakítani, mert ez 2x15A terhelést bír. Csak nem értek annyira hozzá. Olvastam pár cikket, de egyenlőre nehéznek tűnik ha ekkora teljesítmény elérése a cél. Tudtok szájbarágós cikket ajánlani táp újrahasznosításról? Előre is köszönöm a segítséget!
Még annyi kérdésem lenne hogy mennyibe kerül ha építeni szeretnék egyet? Vagy újrahasznosítani egy PC-s tápot.
PC tápot is újra lehet hasznosítani. Érdemes egyszerűbb AT tápot kiválasztani ilyen célra. Én egynek kipucoltam a vezérlését, szimplán csak a TL494 alapkapcsolását hagytam meg, valamint az IC második erősítőjére ráeresztettem egy áramváltós áramkorlátot, középérték-egyenirányítással, igaz így trükközés nélkül kihajlik az áramkarakterisztika, mint állat. Meg csak a 12V-os szekunder ágat hagytam meg benne, igaz, én csak max. 5-6 A-re használom. A diódát érdemes kicserélni nagyobbra, ha több A kell. A tranzisztorokat kíváncsiságból kicseréltem egy ATX táp szívósabb tranyóira, de ugyanúgy működött azokkal is. A trafót is kicseréltem egy masszívabb ATX félhidas tápéra.. a menetszámok ugyanazok az ilyenekben (abban a pár10darabban tuti, amikkel eddig találkoztam). Eredetileg ezek 27...30kHz-en üzemelnek. Kíváncsiságból a működési frekit is megemeltem 50kHz-re, így is működőképes, csak többet disszipálnak a tranzisztorok.
Engem a kísérletező hajlam hajtott ebben a kis projektben, viszont előtte gondosan áttanulmányoztam a hagyományos félhidas tranzisztoros PC tápok lelkivilágát.. valamint a kapcsolóüzemű tápegységekkel úgy amblokk sem árt tisztában lenni. Egy ilyen átalakításba szerintem még szájbarágós leírással sem szabad belefogni e téren való valamicske jártasság nélkül, könnyen kudarc lehet a vége. Szóval ahelyett, hogy csinálnék egy leírást, inkább a tapasztalataim osztom meg. Ha meg pl. a Cimo féle egyszerű rezonáns táp építésébe fogsz, mindenképpen saját trafót kell tekerned 12V-hoz. Egy PWM táp pedig, amiben felhasználhatók a PC táp alkatrészek, szerintem kezdőknek meg elég nagy falat. De azért javaslom, várd meg a többiek véleményét is, ez csak a személyes véleményem volt.
Az építés sokkal többe fog kerülni, mint egy rossz PC táp javítása-átalakítása. A topikjában le van írva minden, rajzokat is találsz. Ha építeni akarsz, akkor egy Skori féle önrezgőt érdemes, az elég egyszerű és olcsó.
"...az IC második erősítőjére ráeresztettem egy áramváltós áramkorlátot, középérték-egyenirányítással, igaz így trükközés nélkül kihajlik az áramkarakterisztika,..."
Az a baj, hogy a TL494-ben két dióda fogja össze a két hibaerősítő kimenetét.Így nem lehet megcsinálni a feszültségszabályozásnak alárendelt áram középérték szabályozást, hiszen nem lehet sorbakötni az opampokat. Próbáltam egyszer én is, de a külső huroknak egy plusz opamp kellett. IGBT-s volt, ez sem volt túl gyors, ki is hajlott az áram rövidzárban. Hiába, erre a célra nincs jobb a FET-nél. ( Egyszer csináltam pc táp átalakításával tápot, de az csak egy kínlódás volt. Sokkal egyszerűbb rögtön olyat csinálni, amire szükség van. )
Erre én is rájöttem. Meg hiába konstans a középérték-egyenirányító kimenete, ha csökken a kitöltési tényező, nő a maximum amplitúdó. És mivel a fojtó induktivitása konstans, az áramjel felfutási meredeksége is konstans, viszont magasabbról indul, mint a középérték (a DCM működés és a fesz-idő területek örökérvényű szabálya alapján), emiatt ennyire kihajló a karakterisztika. Ezen kívül ha nincs masszívan megpufferelve a primer, a 100Hz-es primerfesz-hullámosság is beleszól a dologba (az áram-fesz szabályzás határán ennek megfelelően felváltva veszi át az uralmat az áram és a feszültségszabályzókör, 100Hz-es zizegést, szélső esetben sípolós gerjedést okozva, még jól kompenzált esetben is - tapasztalat). Sok pufferrel meg romlik a cosfi. Egyébként én ezt csak kíváncsiságból próbáltam ki. Arra is gondoltam egyébként, hogy mivel a kihajlási áramnövekmény kb. egyenesen arányos a kitöltéscsökkenéssel, az áramkorlát-rész referencia-feszültségét arányosan lehetne csökkenteni a PWM komparátor rész bemeneti feszültsége alapján, bár ez megint a kínlódás kategória.. Azért majd lehet megér egy próbát.
A legpontosabb megoldást szerintem a DC kimenet áramfigyelésével lehetne elérni, viszont több A-es áram esetén a söntös figyelés elég veszteséges is lehet. Viszont láttam a Billings-féle könyvben olyan áramváltó-kapcsolást, amivel DC áramot lehet mérni, csak az meg még plusz bonyodalom. Bár valószínű, hogy van olyan eset, amikor megéri.
Igen, de amit csináltál, az párhuzamos, vagyis a két dióda mindenképpen belezavar, a fesz/áramszabályozás határ mindíg problémás lesz. Ezért jobb, ha sorba van kötve a két szabályozó. Ehhez viszont kell egy plusz opamp.
Igen, egyedül a DC áramfigyelésével működik normálisan, lásd PC tápból labortáp.
Erről a DC áramváltóról tudnál bővebben írni?
Köszönöm! István
[OFF]Egyébként a kísérletezést az hajtotta, hogy szerettem volna egy olyan töltőt viszonylag gyorsan és egyszerűen, ami az SLA akksijaimat töltögeti, és nem fűt annyit, mint a max. 40V-os lineáris sk labortápom. A nagy zárlati kihajlás ellenére 1-2A-es áramhatár beállítva egészen jól működött a dolog, a 12,4...14V-os tartományban kb. 100-200mA-t változott az áram, ami labortápra elég szégyen lenne, de akksit tölteni szerintem bőven megteszi (tehát ami azt illeti, erre viszonylag bevált ez a kétballábas módszer). Ráadásul én a primer áramot váltottam, mivel leírtam, hogy a frekivel meg tranzisztorokkal is kísérleteztem benne, és ha valami gubanc lenne, ne legyen akkora a kár.. bár van még egy valag bontott tápom Valamint a primer áramra elég volt az a kis, Al=7400 zöld mag, 2x30 menet szekunderrel, amit épp találtam (azaz egy rétegben ráfért).
Bizonyára légréses magra készült, és a szekunder oldalon integrátort alkalmazott egy műveleti erősítővel.
Egyéb módon a DC áramváltó nezhézkes (így is problémás).
Íme itt van pár oldalban.
De persze létezik készen kapható DC áramváltó is, ami a vasmagján átbujtatott vezeték mágneses térerősségét méri egy HALL érzékelővel. Ezenkívül építhető olyan (differenciál) trafó is aminek a telítődés közelében tapasztalható induktivitás változását kihasználva lehet a DC gerjesztését mérni (a szakirodalomban ezt is DC áramváltónak hívják).
[OFF]Olyanokkal már én is néztem farkasszemet.. LEM.. még mielőtt megvette a Fluke. Darabja kb. 10 rongy volt akkoriban. LA-25, LA-50. Használtunk LV-25-ösöket is, azok belső primeresek voltak, és 1-1-be alakítottak át pár10mA-t, azokat előttéttel feszültségváltónak használtuk.. mint a neve is mutatja, annak is valók, csak pontos kell legyen az előtét, meg a szekunder oldali mérőellenállat.
Az a baj az integrátoros eljárással, hogy nem elég pontos. Ugyanis, a fojtó ohmos ellenállása változik a melegedésre, az integrátor meg ezt nem tudja... lehet kompenzálni az integrálási időállandót hőfokfüggésre, de elég körülményes. Akkor jó megoldás ez, ha nem baj, hogy az áram visszavezetés kb. 0,4 %-ot változik celsiusfokonként. Ugyanis ennyit változik a réz ellenállása. Ha ez egy belső hurok egy szabályozásban, akkor nagyon jól tud működni. ( D-class, inverter, ilyesmik )
Az 1000 A-esből használtunk pár éve 16 db-ot egy munkához. Nagyon finom kis szerkezet...
Sajnos nem túl gyorsak. Ahhoz képest, hogy a TEK Hall elemes árammérőfejek 35 Mhz-ig mennek, ezek elég gyengék.
[OFF]Mi 50Hz-es hálózatokba lestünk bele velük, FFT-t is csináltunk a 32-edik harmonikusig, szóval elegendőnek bizonyult az a kb. 20kHz, amit tudtak.
Köszi mindenkinek a válaszokat!
István
Tudom nem ide vág, de itt vannak hozzá értők.
Szeretnék építeni egy autós szivargyújtóról működő laptop tápot. Milyet lenne érdemes? Tehát 12V-ból 19V 4.5A stabilan.
Ez egy egyszerű step-up converter. LM5022, LM3488, LM3481, de elég sok cél-IC létezik.
Igen. Valami ilyesmire gondoltam én is. Csak mégis ti mit mondtok.
Kössz.
Nem igen találok olyat, ami tudna 12V-ból 19V 4.5A-t.
Pedig jó lett volna valami cél ic-t használni.
Esetleg az MC34063, megtoldva egy FET-tel. Igaz, az 30kHz körül üzemel.
Meg ahhoz illendő még egy totem-pole a FET elé.. Vagy ezen a frekin még megteszi egy masszívabb tranzisztor, főleg ha a hatásfok nem elsődleges.
Sorry.. Most néztem meg pontosabban.. max. 100kHz-ig változtatható a frekvenciája. Nem tudom, honnan rémlett a fix 30kHz körüli érték.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |