Megmértem még egyszer és a 470k-s rácslevezetővel 51mA-t mutatott.Nem tudom,hogy a műszer rossz vagy a cső gázos.Kéken nem láttam világítani,de a tetejéhez közeli rész körben szivárvány színű.

Van,de sajnos az még rosszabb.Esetleg felrakjak róluk egy képet?

A másik is ilyen,csak ott a középen a két oldalán egy-egy ezüst színű folt is megjelent.

Értem.Konkrétan süt,olyan meleg.

Sajnos meghalt a hálózati trafó,megszakadt a primer tekercse,szereznem kell egy másikat.

Túl nagy gain. (tipp)
Azért gerjed.

Találtam egy másik trafót.256v tápfesznél 6.66v 43.3mA van.
A kép kicsit homályos,de sajnos nem tudok most jobbat csinálni.

Még egy kicsit le kell faragni a katódáramból és tökéletes lesz. Így közel 12W az anóddisszipáció, 9W fölé nem tenném.

Kicsit növeljem a katódellenállást?

Arra gondoltam, igen. Én legalábbis mindenképp növelném.

Gondolom az ef-nél is majd ezt kell művelni,bár még azt nem mértem.Majd,ha pénzem lesz rá vadászok újakra,de már látom,hogy ha lehet is kapni,akkor is igen drága.

Nem tehetek róla.Van új 6p14p-m,azzal remélem nem lesz ekkora macera,viszont sokat lehet tanulni belőle.

A EF katódellenállása max mekkora lehet,mert most 6.8k van bent és 4mA-t mértem.

Nem értem én ezeket az értékeket. A 6.66V-ot a katódellenálláson méred? Mert az ~150 ohm-nál lesz 43mA, és mintha 220-250 ohm-okról lett volna korábban szó. A 43mA-t hol és hogyan méred?

Szia.Az R7-es ellenálláson,úgy,hogy oda csíptetve a mérőkábelt.

Rápárhuzamosítottad a multimétert árammérésben az ellenállásra?

A mérőkábel másik felét egy távolabbi gnd pontra.Miért,hogy kellett volna?

Az R7 két végére csíptetve a műszert feszültséget kell mérni, és ebből, valamint az ellenállás értékéből kell áramot számolni Ohm törvénye szerint.

Ha áramot akarsz közvetlenül mérni, akkor az árammérőt az R7-tel sorosan kell bekötni, azaz R7 egyik lábát elemelni a bekötési pontjától, aztán a láb és a bekötési pont közé tenni a műszert. Én nem javasolnám a közvetlen árammérést, mert macerás, és a műszer ellenállása befolyásolhatja az áramkör viselkedését is. Az esetek 99%-ában elég az ellenálláson mért feszültségből és az ellenállás értékéből visszaszámolni az áramot.

Értem,és köszönöm.

Ide megírtam egy érdekes tapasztalatomat. Esetleg más találkozott már hasonlóval?

Anno, ha olyan csővel találkoztam, ami nem azt, nem úgy csinálta amit kellett, ment a kukába, vagy jobb esetben kapott piros zsírkrétával egy nagy X -et. Javítani úgyse lehet.

Itt szóltam hozzá.......

Szilva megint leírta.....
De az talán kimaradt, hogy a multi árammérésben sokkal kisebb ellenállású, mint bármelyik katódellenállás. Ezáltal amit mér, már egy drasztikusan megváltozott munkapont eredménye, a valósághoz semmi köze. Ilyen volt pl. a 118mA feletti anódáram is. Nem a műszered volt hibás, hanem a módszer. Ezért nem értettük, hogy jöhetnek ki azok az értékek.
Azért írtam, hogy nem tudok segíteni, ha nem látom, mit, hogy csinálsz.
Nem baj, most - szerintem - sokat tanultál "csőbiológiából".

Köszönöm nektek,tényleg sokat tanultam most.Egyenlőre félre teszem,,megpróbálok új csöveket szerezni,mert hiába pontos az érték,és nem sokkal marad el a teljesítménye az el84-től,még mindig gyengécske.Netuddki írta,hogy teljes kivezérlésnél sípol az erősítője.Nekem volt már,hogy egy kontakthibás (az egyik szélső lába mozgott) potmétertől írdatlanul sípolt.Esetleg nem lehet,hogy ettől van?

Örülünk, hogy ebben az irányban is kicsit tájékozottabb lettél, de még sok tanulni valód van. Az elektroncsöves áramköröknél - nem győzzük hangsúlyozni - elegendően nagy feszültségek vannak egy súlyos balesethez, erre is mindig nagyon figyelj, nem tranzisztoros áramkör, ahol a konnektorból történő kihúzás után bátran belenyúlhatsz, a pufferkondenzátorok napokig tárolhatnak jelentős mennyiségű töltést. Tehát, csak óvatosan. Neked is ajánlom figyelmedbe, az Rádiótechnika Évkönyveit (a HE-n találsz linkeket a letöltéséhez), Plachtovics úr kezdők számára is használható építési leírásokat ad, többféle csőhöz, és kapcsolástechnikához. Bár sokan fanyalognak e műszaki megközelítésű tervezetein (egy-két megoldását én sem tartom a legcélszerűbbnek), de megépítés esetén hozza, amit ígér.
A kolléga erősítőjéről nem tudunk mit mondani, lehet az általad leírt jelenség, de lehet egyéb, kapcsolástechnikai, szerelési hiányosság is, amit nem lehet egy hibajelenség leírása alapján diagnosztizálni.

Ezt már tapasztaltam.Azt én sem gondoltam,hogy csak ennyi az egész,tanulni kell.Volt,hogy már megrázott,azóta sokkal óvatosabb vagyok.Az ezermester mester 1958.márciusi számában van egy csővizsgáló.Szerinted érdemes lenne megépítenem,csak hogy ne a végén derüljön ki,hogy a cső hibás?A potméteres dolog csak egy ötlet volt.

Én azon az elven vagyok, hogy csak akkor érdemes a csővizsgáló gondolatával foglalkozni, ha válogatni kell (párokat), vagy nagyobb mennyiséget kell hosszútávon átnézni. Ezekre mi már aligha gondolhatunk.
De nem maradunk támpont nélkül. Az eredeti helyén is jól mérhetőek a csövek. Egy ilyen SE végfokozatnál igen jellemző a csőre a beálló katódfeszültség. Ez alapján - némi túlzással - akár válogatni is lehetne, hiszen az üzemi paramétereket várjuk. És itt pontosan azt is kapjuk. Dinamikus viselkedéshez pedig egy szkóp nyújt igen jó támpontot, jelgenerátorral kiegészítve..

Ma kötöttem arra az előerősítőre bemenetet és kimenetet, aminek az egyenáramú mérésekor a korábban említett anomáliákat tapasztaltam két csőnél. A két fokozat közé bekerült a RIAA görbét megvalósító passzív hálózat, sajnos néhány alkatrész csak közelítő érték, majd a végleges helyén több darabból kell összerakni ezeket.

A tapasztalataim vegyesek. Először is meglepett, hogy mennyire csendben van jel nélkül, pedig a fűtés nem egyenről megy. Az erősítése elegendőnek tűnik, a nemrég összerakott PCL86 SE erősítőt normálisan meghajtja. A munkapontokat a PCL802 adatlapján lévő adatok és görbék alapján találtam ki, de betehető a helyére a PCL82 és a PCL80 is, ezeknél kis mértékben eltolódnak a munkapontok, de nem vészes módon.

Érdekes módon a három típus közül a PCL80-nak a hangja volt a legmeggyőzőbb. A PCL82 és a PCL802 is kicsit kásásnak, elmosottnak tűnt, a PCL80-at tisztának, részletezőnek éreztem. Persze ez csak egy gyors, és elég "komolytalan" meghallgatás volt, de az első benyomásaim ezek. Kíváncsi leszek, ha rendes értékek kerülnek a korrekcióba, és elkészül a másik csatorna is, akkor milyen lesz.

Sziasztok. Esetleg valakinek nincsen egy PL504SE kapcsolása? Olyasmit olvastam, hogy EL84 helyére betehető, de ebben nem vagyok biztos. Egyébként körülbelül hány W-ra lehet képes és hány kOhm-ra kell illeszteni? Segítséget előre is köszönöm!

EC 360-al szeretnék A-osztályú erősítőt készíteni,összekerestem mindenhol de nem találok csak OTL-kapcsolást ezekhez a csövekhez!Ha valaki dolgozott ezekkel a csövekkel,vagy tud rajzot,kérem segítsen!A csöveket már beszereztem és annyira szépek,hogy nem akarom a fiókba hagyni!