Nem hangzik rosszul.

Egy Step-up frappánsabb lett volna.
Akkor viszont lehetne Push-pull is. Pl: UCC2802 ic-vel.
Ahhoz se sok minden kell. Lehetne rezonáns is.

Mit szólsz hozzá?

eemzolee: légyszi ne offold szét a témát, van erre is biztosan topic, it 230V-os tápokról van szó!

Amúgy meg a legkisebb méretet, legegyszerűbb felépítést és legjobb hatásfokot is egy egyszerű step-up-pal éred el. Rezonáns üzem is csak akkor célszerű, ha nagyon ksi méretet akarsz, nagyon fel akarod vinni a frekit. (kicsi a feszültség, tudsz schotkyt alkalmazni, í]y nincs reverse recovery, kis fesz miatt kicsi a Coss okozta veszteség, vannak elég jó meghajtók így az integrál(UI) is kicsi)

Jelzem, hogy a téma nem ide való, így az egyik modi majd áthelyezi gondolom az egészet egy megfelelő topicba.

Szerintem egy 555el, egy fettel meg némi sallanggal is megoldható, talán még a gugli is talál ilyen rajzot.

Kérdésem lenne, egy újabb ötletem életszerűségével kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy mivel folyamatosan kísérletezgetek (nemrég megépült az első saját flyback tápom is saját magam tekerte flyback trafóval), és van egy valag bontott PC táp cuccom, csinálhatnék egy, a hagyományos AT-s topológiára (és alkatrészeire) épülő kapcsolótápot élesztési célokra, kb. 270...350V kimeneti feszültséggel, max. 100W teljesítményre, csúcsáram-korláttal. A kérdésem az lenne, hogy megfelelő LCLC szűrés és árnyékolás mellett is előfordulhat, hogy a tápforrásként szolgáló ill. az élesztendő kapcsolótáp összegerjed? Kinek volt már ilyen tapasztalata?
[OFF](A hagyományos PC táp konstrukció technikai korlátaival tisztában vagyok, feszegettem is ezeket kísérletezgetés közben (frekinövelés, tranzisztortipus-immunitás, satöbbi).. ez csak egy lehetséges megoldás a praktikusság jegyében De lehet akár még flyback topológia is, vannak szép nagy ERL-39-es magjaim is). Egyébként azt már tapasztaltam, hogy ha rossz helyen van a trafón az aux tekercs, nem jól kivitelezett a trafó, vagy rosszul kompenzált a vezérlés, gerjed az magától is

[OFF]Ez a megoldás amúgy jelen esetben szerény személyemnek egyszerűbbnek tűnik, mint 50Hz-es leválasztótrafót tekerni Ahhoz nincsenek eszközeim. Ellenben szoros kapcsolótrafót már viszonylag rutinosan tekergetek.

Erre a célra legjobb megoldás egy szigetelőtrafó meg egy változtatható feszültségű trafó ( toroid ), aztán egy jó nagy áramú graetz, utánna jó sok puffer, a végén meg két darab kismegszakító. ( Ez a ki-be kapcsolója a DC-nek. Nem baj ha ívoltós... ) És ez az egész természetesen legalább 2 kW-ra. A többi megoldás csak nagyon rövid ideig jó, mert úgyis kinövöd. Ha meg kisebb fesz kell, akkor kell még egy másfajta szigetelőtrafó, mondjuk 48 V-os szekunderrel az jó lesz a kisebb feszültségű, nagyobb áramú mérésekhez.

Nekem nem gerjedtek össze. Amit mostanában használok az egy egyszerű önrezgő, egy analóg áteresztővel a végén. Nullától +/-90V-ig szabályozható két potival, így (az A osztályút kivéve) mindenféle végfok élesztésére is jó, a tápokhoz pedig elég ilyenkor a 180V is. Van rajta még egy műszer amin látom a kimenő feszt vagy áramot, és az ágakban 0,5A körüli áramkorlát. Nekem a tápokhoz és a végfokokhoz is tökéletesen bevált.

Gyanítom, hogy az áteresztő tranzisztoros fokozat sokmindent megfog a végén. Meg azért az önrezgő barátságosabb kimenetet is ad, mint egy PWM. Bár, ha jól csinálom meg a trafót, kis szórással, jól lövöm be a snubbereket, az LCLC-t meg a frekvencia kb. 10-edére lövöm be (ellenütemű kétutas szekunder egyenirányításnál 100k körülire fog adódni a kimeneten a freki 50kHz kapcsolási frekvencián.. 50k-t még bírnak a tranzisztoros tápok is).. akkor nagy gond ott sem lehet. Viszont akkor meg kell a primer oldalt becsületesen pufferelni, hogy 30-40% körüli kitöltéssel is tudjon dolgozni a cucc névleges terhelésen.. Ugyanis ha azt veszem alapul, hogy a PC tápokban a trafó áttétel az kb. 24V-ra van méretezve - és én is 2xesre méretezném- , (kis terhelésen, CCM üzemben, amikor a primer DC hullámosság még elhanyagolható, és 25% kitöltéssel megy) hogy az alulpufferelt primer oldal miatti rumplit is kompenzálni tudja a vezérlés nagyobb terhelés esetén.. akkor meg kilovolt feletti diódákat kéne használnom egyenirányításhoz. Egyébként ahány PWM tápot csináltam eddig, azt mindig min. 260V DC bemeneti feszre terveztem.. flyback-et is. Szerintem felesleges 100..240V-os AC tartományra tervezni (szoktak 85..265-re is), mivel itthon szerencsére nem nagyon szokott 220V alá menni a feszültség. Ezért gondoltam élesztési feszültségnek kb. 300..350V-ot.
[OFF]
Egyébként méréseket végezve arra is rájöttem, hogy nem spórolásként raknak az elvileg 200W-os AT tápba sem csak 220u-kat sorba, és inkább a fent említett módon kompenzálnak.. a kisebb puffernek meg a nagyobb hullámosságnak köszönhetően tovább tartanak nyitva a diódák, jobb a cosfi, mintha nagy puffereket használnának. A TL494 meg ezt a 100Hz-es ingadozást gond nélkül kijavítja. Mértem passzív PFC-s tápot is, az kb. 0,2-t javított a cosfi-n, félterhelésen 0,8 körül volt. És mértem aktív PFC-set is, ami kb. félterhelésen is már 0,98-as cosfi-t adott (egy 230W-os FSP ATX táp, 120u primer pufferrel).

A PFC feladata nem elsősorban a cosFi javítása (még ha erre is használható egyúttal - főleg az aktív), hanem az, hogy a felvett áram nagyjából szinuszos legyen - tehát a felharm,onikustartalom csökkentése. A "C osztályú" egyenirányító önmagában sok harmonikust tartalmazó áramot vesz fel, a felharmonikusok viszont nem szállítanak hasznos energiát, de a vezetéket melegítik, tehát hasonlóan káros mint az alacsony cosFi.

[OFF]Igen, ezért is mondta annó teljesítményelektronika tanárom, hogy manapság pont emiatt manapság nem is a cosfi érték, hanem a delta torzítási tényező jellemzi a teljesítményelektronikai eszközöket.. de az elnevezés nem csal: az is egy "power factor". Amivel mértem, annak a programja elég bonyolult, számomra még ismeretlen algoritmust használ a teljesítménytényező kiszámítására, de gyanítom, hogy az is elrugaszkodik a klasszikus cosfi fogalmától, és az újabb értelemben vett teljesítménytényezőt számolja. Aki készítette, alaposan átrágta magát a témán.

[OFF]most tényleg offolok.. de ha jól gondolom, akkor egy masszívan pufferelt sima trafós táp is rongál ilyen szempontból.. bár egy 50Hz-es trafónak, főleg ha szeparált a primer és a szekunder, van bőven szórt induktivitása, ami némileg kompenzálhatja a dolgot, ha nem tévedek. Viszont egy jó szorosan csatolt nagy toroid...

Végülis a harmonikustartalomból eredő "power factor" is meghatározható a cosFi-hoz hasonlóan, a valós(hasznos) teljesítmény és a látszólagos (Ueff*Ieff) teljesítmény hányadosaként (mint a neve is mutatja). De azért nem árt tudni, hogy ez mégis kissé más, mint a kapacitív/induktív terhelésből adódó cosFi - még ha azt is egy kalap alá vesszük ezzel a "power factor" név alatt.

Jól gondolod, de egy 50Hz-es trafó viszonylag rosszul viszi át a nagyobb frekvenciákat - azaz csillapítja a harmonikusokat. Főleg a szórása miatt (még egy szorosan csatolt trafónak is van némi szórása, ami a harmonikusokra nézve akár jelentős is lehet), illetve a vas veszteségei nagyobb frekvencián nagyobbak, és a tekercselésnek jelentős kapacitása is lehet (főleg egy szorosan csatolt trafó esetén).
Több kW-os tartományban már illik erre is odafigyelni, de ilyenkor már 6/12 fázisú egyenirányítást használnak (3fázisú trafók és csillag-delta kombinációjú tekercselések). Illletve n*10...100kW teljesítmények esetén már belefér akár egy nagyobb fojtótekercs is.

Sziasztok!

Pár napja javítok egy tápegységet, sajnos az egyetem miatt nincs túl sok időm rá, de sikerült beindítanom végre, viszont találkoztam pár furcsasággal. Először is leírom, hogy a tápegység egy szaunában volt és ez szolgáltatja az áramot egy autórádiónak és a szauna vezérlésének. A tápegységet egy UC3842 -es hajtja, sajnos pontos kapcsolást nem tudok adni, mert én sem találtam a tápegységről szinte semmit sem a neten, de a kapcsolás nagyon hasonlít az IC gyári ajánlásához. A Táp típusa: SKHD-080-1H. Mindössze annyit találtam róla, hogy 12V-ot ad le 7A terhelhetőség mellett. A probléma a következő: Amikor felélesztettem a tápot azt tapasztaltam, hogy az IC RT/CT lábára kötött kondenzátornak semmi hatása sincs a frekvenciára, akármit is teszek 86 KHz-en fog üzemelni a táp, a másik dolog amit nem tudok hogy pontosan mi okozza az, hogy terhelésként rákötöttem egy 12V 3A-es izzót és hagytam működni, hogy kipróbáljam terheléssel is, viszont olyan 3-5 perc működés után valamilyen védelem leoldja a tápot, viszont rögtön utána megpróbál visszakapcsolni, de megint leáll. Menet közben mértem a felvett illetve a leadott teljesítményt, de nem tapasztaltam semmi abnormálisat, a FET hőmérsékletét is figyeltem, ami ennyi idő alatt nem ment 35 fok felé és az IC sem volt meleg. Leírom, hogy miket kellett cserélnem a tápban, hátha segít: UC3842, FQPF8N60CF ehelyett csak IRFBC40-t kaptam ami paramétereiben szinte megegyezik az eredeti FET-el. Továbbá cserélnem kellett a sekunder oldali Schottky diódát, továbbá a FET lábánál lévő 0,22 ohm-os ellenállást, a FET GATE ellenállását (27 ohm), kicseréltem a biztonság kedvéért az elektrolit kondenzátorokat és utoljára, de nem utolsó sorban a prímer oldali diódahidat, szóval rendesen tönkrement a tápegység. Ha valaki tudna segíteni abban, hogy mit nézzek még át benne akkor szóljon.
A segítségeket előre is köszönöm!

Üdv Gyimate

Minden bizonnyal itt egy forward tápról van szó (adatlap alapján ezt találtam).
Ellenőrizd le a lemágnesező tekercset és az itt lévő diódát.

Azt már ellenőriztem, rendben van a tekercs is és a dióda is, arra jutottam, hogy az áramvédelem old le folyamatosan. Annyi különbséget tettem, hogy a FET Source lábánál lévő ellenállásnak az értékét változtattam meg 0,22 ohm-ról 0,33-ra, sajnos csak ilyenem volt itthon, ebbe az esetben jól értelmezem az adatlapot, hogy a 2-es lábán lévő ellenállás értékét kellene módosítanom? Inkább már csak a frekvencia kérdése zavar egy kicsit, mert ha jól rémlik valahol úgy láttam, hogy a táp frekvenciája 56 KHz körül van (mintha valamelyik oldalon olvastam volna, de lehet, hogy csak álmodtam)

AZ IC fix frekvenciás tápot csinál, ami maximum 500 kHz lehe, és a Ct és Rt-vel lehetne beállítani.
Mivel áram módú a vezérlés, ezért a berakott ellenálláson eső feszültséget figyeli. Tehát nem csak a csúcsértékét védelem szempontjából, hanem a moduláció miatt is.
Nagyobb áramhoz kisebb ellenállást kell betenni.

Még akár flyback is lehet.. és még a 12V/7A sem cáfolja ezt meg.. 100..150W-ra is láttam már flyback tápot.. és tudtommal flyback tápoknál is használatos dolog a "current mode"..
(és láttam 3844-es IC-t egy HP Vectra PI gép ATX 100W-os, Flyback tápjában, és egy sima, 300W ATX PC táp-ban forward-ként üzemelve, lemágnesező tekerccsel.. jómagam még csak forwardot építettem belőle.
Gyimate: Kérdés: a szekunder oldalon a dióda után közvetlenül a pufferkondi van? Vagy egy fojtótekercs, és úgy a kondi? Előbbi esetben flyback, utóbbi esetben 1T forward, jó esetben energiavisszatáplálásos elven történő lemágnesezéssel (ekkor 3 tekercs van a primer oldalra kivezetékelve), olcsóbb esetben RCD snubberrel (ami meg ekkora teljesítményen (gondolom minimum ETD29 szintű maggal) a viszonylag kis, pár mH-s mágnesező induktivitás miatt fűt mint atom).
Egyébként a CT értékének változtatására reagálnia kellene.. érdemes lenne ellenőrizni az IC-t (amúgy könnyen beszerezhető, olcsó darab). Vagy akár a forrasztásokat..

A szekunder oldalon a dióda után közvetlenül a pufferkondi van, majd azt követi az induktivitás majd még egy pufferkondi. A primer oldalon csak 2 tekercs van, a szekunder oldalon is, de azok párhuzamosítva lettek gyárilag a nagyobb teljesítmény miatt. A védelmet holnap átállítom az új ellenállás értékéhez, ma már nem volt elég erőm hozzá, hogy megcsináljam, az oszcillátor résznél pedig én is az IC-re gondolok, bár azt is ki kellett cserélnem egy új darabra, még szerencse, hogy többet vettem belőle (a forrasztásokat néztem át először, még mielőtt feltettem volna a kérdést). Mellesleg azt még nem tudtam kipróbálni, hogy mennyire melegszik a trafó mert elég hamar leoldott az áramvédelem, de majd holnap azt is megnézem. Ma már késő van és fáradtan, álmosan nem szívesen matatok a 230 közelében...
Majdnem elfelejtettem: a méretei alapján a vasmag ETD39 lehet, legalábbis valami nagyon hasonló.

Sziasztok! Megépítettem a Cimó 1.1-es kapcsolását, de az lenne a problémám vele, hogy indításkor egy pillanatra megvan a zéner pontos feszültsége a tápon, de utána leesik 3V-ra. A trafó törött volt, de megragasztottam (a két felület közé nem jutott ragasztó), ez lehet a gond? A trafót úgy tekertem, hogy alulra 15 menet primer, aztán fölé a 2x 7 menet (kb 37V-ra), és a segédtápnak 4 menet, illetve legfelülre még 15 menet primer.
a nagyon kicsi táp miatt persze be sem indul az IC. Ami esetleg gond lehet, hogy a 3,3µF helyett csak 2,2 van, mert.. Hát mert ilyenem volt. Ettől függetlenül indításkor megvan a 15V, de utána visszaesik, ennyi idő alatt nem indul az IC?
Nyákterv a mellékletben. A 7,5mm mindenhol megvan, a szekunder oldalon ahol esetleg gond lett volna a segédtáp miatt, a fóliát lekapartam, és a csévéről is levágtam a lábakat.

Akkor tiszta sor, hogy flyback. Egyébként a "current mode control" lényege annyi, hogy míg egy hagyományos "voltage mode" controllerben (pl. TL494) az oszcillátor fűrészjelet generál, és azt, valamint a vezérlő feszültséget összehasonlítva dolgozik a PWM komparátor, addig a "current mode control" esetén a FET source-körébe tett ellenálláson a primer árammal fázisban lévő feszültség esik, ami szintén fűrész jelalakot eredményez: flyback esetben a mágnesező induktivitás, forward esetben a szekunder fojtó miatt. A PWM komparátor ezt veszi alapul az oszcillátor fűrészjele helyett, és így állítólag javul a táp reakciója a tranziensekre.

A nyákterven több nagy hiba van, legalábbis ami most hirtelen beugrott:
- az IC 1-es és 8-as lába közé nem ellenállás, hanem dióda kell! Ellenállás az IC azonnali tönkremenetelét okozza.
- Ezen kívül a trafót is rosszul kötötted be! A primer a félhídtól indul nem a pozitív táptól!
Valaszínű ezek miatt már több alkatrészed halott.
Az 1-es és 4-es láb közötti zéner epdig elhagyható, mert az IC tartalmaz egyet beépítve.

Ezen kívül még elrontottad az IC bekötését teljesen:
- a 6-os lábra megy a félhíd
- a 7-es láb a felső oldali meghajtás kimenete
- a 4-es láb a negatív táp
Ez már nagyon sok hiba, biztos tönkrement nem csak az IC.

Egyébként a trafó szórási induktivitását ellenőrizted? A rezonáns működéshez nem árt, ha ismert, és hozzá lehet igazítani a kondi félhidat, meg a frekvenciát.

Az sem stimmelt biztosan ugyanis elég szoros csatolásban tekerte, de nem okozna ilyen katasztrófát, mint az általam korábban felsorolt hibák.

Én is emiatt tettem fel a kérdést. Bár tapasztalatom, hogy még ilyen elrendezésben is el lehet érni 20-30uH szórást, ha kapkod az ember meg nem elég precíz. [OFF] Bár itt a primer menetszám viszonylag kevés (kb. fele-harmada) egy 1T forward-hoz, vagy egy flyback trafóhoz képest. Én a legutóbbi flyback trafómnál (viszonylag kicsi, Al=160nH EE mag - kapcsoló dugasztápból bontott, 25W-ra TOP223-mal elég az is) 120 menetes primer esetén 60u szórást sikerült elérni. Mondjuk kicsit sokallom, bár kevesebb, mint a mágnesező 3%-a. És a snubber sem forr. De ez már más témakör..

Oda diódát tettem, az egyszerre szembe ötlött. B.sszus a többit nem néztem, illetve konkréten a panelt se én terveztem. Legközelebb ilyen nem lesz.
Azért köszi!

Legközelebb figyelj jobban oda, nézd át a nyákot. Hibázni mindenki tud, de van egy régi mondás: "Ha valamit jól szeretnél csinálni, akkor csináld magad"
És a legfontosabb szabály, hogy ne kapkodj! Veszélyes eszközről van szó, mindig nézd át a tervet és jól fontold meg. Ha ezeket betartod, legközelebb biztos sikerül.

Köszi, átnézem, de azt hiszem újratervezem magam a nyákot. Végülis az elrendezés még jó is lenne, csak a fólia a rossz. Valóban nem veszélytelen eszköz, hálisten a bizti mellé még sorba kötöttem a táppal egy 40W-os izzót is.

Kijavítottam a nyákot, most már jónak kell lennie, de megcsinálom újra, nem fogok a rosszra kontárkodni. (A másikat leszedetem, nehogy valaki azt találja meg, és esetleg megcsinálná..)