Már feltöltöttem, de azóta egy keveset módosítottam rajta, mert a TIP122 lába összekeveredett, meg a poti nem fért be. Diptrace-szel lehet megnyitni a .dip-et, az .xps fájlokat meg win7 alatt biztosan ki tudjátok nyomtatni minden kellékprogram nélkül. De mondom, előbb le kell próbáljam primer oldali tirisztorokon, hogy hogy működik, de szerintem nagyon jó kell legyen.

Köszönöm a Gyuri nevében is.

Mit szeretnél, működtetni, vagy gyönyörködni ? Egy kérdésem lenne, üres járati áram felvétel. Ha az ember olvas (vissza olvas) tűrhető döntésre jut. Egyébként én az egyszerűséget kedvelem.

esetlegesen más kiterjesztésben nem tudod elküldeni? nagyon megköszönném mert a fiammal nem tudunk dűlőre jutni a "dip illetve xps" -el köszi ha megbírod oldani.

Az impulzus trafó 1cm^2-es EI magra 100 menet primer, 70-70 menet szekunder, 0,2-0,35 huzallal. A potméter lineáris legyen, a fesz stabot hűteni kell, a bc107-esek helyettesíthetőek sokminden mással.

Használni szeretném végre. Három hónapja ezzel kelek ezzel fekszem...csak mint kiderült 0.8as dróttal nem megy a hagyományos elrendezésében(két oszlop felül2 primer középen sönt alul 2 szekunder) ígyhát összetoltam a csévéket de a sönt ugrott. Most szépen muzsikál maxigázon de van ahova gyengédebb áram kéne.

Nagyon köszönöm!! Látom a következő 1 hónapom hasznosan fogom tölteni. Köszi mégegyszer ha gond van sikítok. Régen marattam már nyákot meg az alkatrészek is időbe kerülnek. Üdv:Gy

Megvolt a teszt! Megtekertem egy új impulzus trafót, amibe jobb a szigetelés, tehát a tekercsek rendesen el vannak szigetelve egymástól, mert ugye itt a tirisztorokon csak 230 van... Beimpregnáltam az impulzus trafót 1 tubus pillanat ragasztóval. Annyit változtattam az összeállításon, hogy nem 10 ohm került az impulzus trafó szekunderére, hanem 100 ohm, mert ezek csak nem 160A-es tirisztorok, hanem 16A-esek. Összeraktam a kapcsolást, 230 nélkül kipróbáltam, a 100 ohmos ellenállásokon kb 20V-os tüskék voltak, ami azt jelenti, hogy a tirisztorok 20/100=0,2A=200mA-es impulzusokkal vannak gyújtva, ami jónak is tűnt. Ezután összekötöttem az egészet, és áram alá helyeztem. Durr, biztosíték le. Gondoltam, hogy rajta maradt a mérő kábel, és a mérő kábel negatívja közös a földdel, ezért rövidre zárhattam az impulzus trafó szekunder oldali polaritás védő diódájával a fázist, ezért lekötöttem a kábelt, szétszedtem, kimértem mindent, és minden jó volt. Ez már több, mint gyanús volt, megpróbáltam megint, mérőkábel nélkül indítani, durr, biztosíték le. Utána gondoltam kipróbálom, hogy először a gyújtást helyezem áram alá, majd utána kapcsolom be a hegesztő trafót, és láss csodát, hibátlanul beindult (ugyan még egy pár próbálkozásból 1-1 alkalommal induláskor leverte a biztit, de ez majd a lágyindítás dolga lesz). Szóval minden rendben beindult így, de ahogy legkisebb állásból nyomtam felfele a potit, jött egy-két szikra, a két borda közötti 7mm-en áthúzott a fesz. Valószínű a nagyfeszültségű tüskék keletkeztek a trafó primerén. Egyébként tökéletesen működött, üresjáratba is szép hangja volt a trafónak, a biztosíték se oldott le, és hegesztés közbe se oldott le a biztosíték, tehát az eredmény elég jó, csak valami szűrést kell még kitalálni a primerre, és az összes eddigi kapcsolást verni fogja.

Lehet nagyobb RC-tag kellene AK1-AK2 közé?

Ezek a tünetek a betelítés közelében működő transzformátorra utalnak. Ez ellen nehéz védeni a félvezetőt. A védelem pedig a teljesítmény rovására valósítható meg. Ja a szikra nagysága a 2 cm is meghaladhatja. Az igazi veszély ha a kereső szikra olyan feltételt tud kialakítani hogy a 230 betud szállni a buliba, ezt nevezem KO-nak. Ez a jelenség kikezdi a transzformátor szigetelését is, nem korrekt hajtás.

Szerintem csak megfelelően méretezett R-C kör kell, vagy párhuzamos ellenállás a trafóval. De lehet hogy az a nem lineáris ellenállású ellenállás kell bele, most nem jut eszembe a rendes neve.

Talán varisztor, nem vagyok meggyőződve a sikerről. Induktív ellenállás kondenzátor a megoldás, de a max teljesítmény rovására megy, Az ellenállásos elő mágnesezés sokat segít, igaz van étvágya is.

Bocs, lehet hogy kimaradtam valamiből?
Milyen szikra ugrál, és hova?

1222555 számú hozzá szólás a gyökere.

Igen, csak olvasni kell, a képen a két borda között ugrott 1-2 ív.

Ha a két hűtőborda a trafód primerjére csatlakozik és azt írtad hogy az egymástól kb. 7 mm-re lévő bordák közt ugrott ár egy-két szikra, akkor ott valami nagyon nem kerek. Vagy a trafód rezonál valamivel, vagy a gyújtókör impulzussűrűsége magas. ugyanis 7mm-t átütni csak több kV nagyságú feszültség képes. Próbáld meg a szekundert ellátni akkora állandó terheléssel, ami 0,2-0,3A-al állandóan terheli a trafót. Ez ugyan fog némi plusz veszteséget okozni, de egy csomó problémának elejét tudja venni.

Ezen is gondolkodtam, mert hegesztés közbe nem szikrázott. Van egy izmos 91 ohmos ellenállásom, azt ráakasztom a szekunderre, és kipróbálom.

Amit le írtál használ (takar a problémából) de továbbra is jelen van csak kisebb szinten. Ha van kedved vissza olvasol, ezt a jelenséget használtam kevés szekunder feszültségnél (csúnya meg oldás) Az ok egyszerű pénz. A hatást részleges betelítéssel értem el. Talán sikerült érthetően fogalmaznom. Más is használta ezt a jelenséget, csak a módszer volt más. A nyílt tudatos felvállalás az másik kérdés, ez talán érthető is. De ezt senkinek sem ajánlom, gondolom ez is érthető.

Milyen jelenséget használtál a kevés szekunder feszültségnél?

Egyébként nem igazán értem, hogy a gyújtó impulzus magas frekvenciája hogy alakíthat ki feszültség tüskéket.

"Ha van kedved vissza olvasol, ezt a jelenséget használtam kevés szekunder feszültségnél (csúnya meg oldás)"
Létezik ennél sokkal elegánsabb, üzembiztosabb
-és nem utolsósorban- sokkal biztonságosabb megoldás is a szekunder feszültség növelésére, amit egyes gyártók iparszerűen alkalmaznak univerzális(AC/DC) gépeik kimeneti feszültségének növelésére. Nem szabad elfelejteni,hogy a hálózati kapcsoló és megszakító készülékeket 690V csúcsfeszültségre méretezik. Ahol a 7mm légrésen szikra ugrik, ott nem 690V van,hanem sokkal több. Hegesztőberendezést a legritkábban használják jól szigetelt környezetben, ezért megfontolandó az efféle probléma bagatellizálása. Az a szikra szerintem nem a klasszikus értelemben vett túlgerjesztés miatt keletkezett, hanem sokkal inkább az egyirányú gerjesztés okozta önindukciós feszültség következménye, ami akkor alakul ki, ha pl. az egyik tirisztor nem mindig gyújt, a másik viszont megkapja léckerítés-szerű impulzussorozatot. Mivel a bekapcsolási idő az impulzussorozat vezérlésnek köszönhetően rövid, így a túláram védelem nem old le, de a trafó primerjén a tápfeszültségnél sokkal nagyobb feszültség tud indukálódni, ami átüti azt a bizonyos 7mm-t. A tirisztorokat nem teszi tönkre,mert az R-C tag megvédi, és biztosítja a biztos kommutációt is. Érdemes lenne szkóppal vizsgálni a szekunder oldal jelalakját, vajon milyen értékű lehet az indukált feszültség csúcsértéke a szikrák keletkezésekor? Persze, ez csak az én teóriám és mivel nincs módom arra,hogy leellenőrizzem az elképzelésem helyességét, így Access fórumtársunkra vár a probléma valódi okának felderítése.

Nem tudom, milyen tirisztorokat használtál, de az imént Mályi Lacinak írt elképzelés simán kialakulhat kikapcsolható gyors tirisztorokkal.A tirisztoros szabályozás önmagában is rengeteg felharmonikust termel, lehet hogy valamelyik páratlan számú felharmonikus okoz ilyen mértékű rezonanciát. De én valószínűbbnek gondolom a tirisztor gyújtási anomáliát.

Ha látnátok, hogy ebben az inverterben mennyi fojtó, fojtócska, ... van! 1223747-as hozzászólás. A fojtók nagy része TV sorvég magon van, de van lemeztörzs (I), zárt I (LL, UU stílus) lemezmag és légmagos is. Az impulzustrafók 3 cm átmérőjű 1 cm széles ferritgyűrűk.

Olvastam a témát, és nem rémlik, hogy olvastam volna ilyen jelenséget, hogy a primer oldali fázishasításból keletkező tüskéket használtál volna szekunder oldali gyújtásra, ezért kérdeztem.

Olyan nagy feszültség nem lehet, mert 500V-osak a tirisztorok, és a fölött fel kellene hogy lépjen a diak hatás, át kellene üssön. Ha egy irányú gerjesztés lenne, és ettől gerjedne túl a mag, akkor meg akkora áram lökés kellene kialakuljon, hogy le kellene verje a biztit. Majd megpróbálom megmérni a feszt, ami átüt.

A tirisztor meg nem gyors félvezető, de persze magas frekvenciás zajokat termel, majd amikor lesz egy kis időm, foglalkozok a próbálgatással, RC-tag, ellenállások ide-oda.

Cs..d + igazad van de a pénz az úr. A szikrára sok magyarázat lehet, major is említett lehetőséget. Konklúzió Acces talán kideríti az okát az ő esetében. Vissza térve ha a 230V jelen van addig észre se lehet venni a primer oldalon, de a megszakításkor jön a látvány. A hegesztés zajosabb jobban fröcsköl. Attól hogy sok esetben nem is tudják még jelen van nagyon sok transzformátornál.

Találó, a valóság írta, a pálma a tied: részemről.

"Attól hogy sok esetben nem is tudják még jelen van nagyon sok transzformátornál."
Szerintem inkább csak azoknál a trafóknál fordulhat elő a jelenség, ahol a trafó által előállított energia ívképzéssel járó funkcióval bír. A gyakorlatból indulok ki. A mai napig alkalmazzák nagyfrekvenciás gyújtásoknál a szikraközös rezgőkört. Pofonegyszerű de működik. Mint ahogy Accesnek is írtam korábban, köztudott hogy a fázishasítós szabályozás rengeteg felharmonikus zajt termel. Egy hálózatanalízis rögtön kiderítené,hogy hányadik felharmonikus áram nagyobb,mint a tápláló hálózat árama, és mindjárt lehetne rá szűrőt méretezni.
Egyúttal az is kiderülne,hogy mi okozza az ívképződést. Amit viszont nem értek: hogy lehet,hogy a 7mm-en átütött szikra által létrehozott ionizált ívcsatornában nem alakult ki nagy áramú ív?Talán csak egy-egy félhullámnyi időnél is rövidebb ideig állt fenn a szikra?

Értem én amit írsz, Acces által ismertetett jelenségre keresed a választ. Talán egy hasonló jelenség érthetőbbé teszi miért nem alakul ki nagy áramú kisülés. A villám esete, sok kereső kis teljesítményű szikra, aztán a nagy csat. De ha elfogyott (megszűnt, gyengül) a keresőket létrehozó energia, nincs csat.

"Attól hogy sok esetben nem is tudják még jelen van nagyon sok transzformátornál." Ezt külön választandó. A betelítés közelébe működő transzformátorok produktuma. Semmilyen plusz alkatrész nélkül. Az okot a részleges betelítésben látom. ezt próbáltam leírni. Ez a gondolat akkor született amikor szándékos előidézés hatására az addig ív húzási, tartási problémákkal küzdő hegesztő trafó elfelejtette ezt a betegségét. Tehát semmi cifrázás, ennyi.És ha kihúzom a dugvillát akár 2cm szikra is keletkezik de csat itt sincs. Ezt tapasztaltam.

Ezt a 2 cm-es szikrát azért én is látni szeretném. Ehhez kell vagy 50kV feszültség. A betelítés közelében a trafó feszültsége már nem emelkedik tovább, csak a felvett áram,amit a trafó ohmos ellenállása korlátoz. Az általad említett ívhúzási problémát nem sima túlgerjesztéssel szokták megoldani, hanem szabályozott túlgerjesztéssel. Mégpedig a szekunder tekercs igen rövid idejű rövidre zárásával kényszerítik a trafót arra,hogy sokkal nagyobb áramot vegyen fel,mint amit a terhelés indokolna. Mivel a trafó gerjesztése I*n azaz áram szorozva menetszámmal, emiatt egy pillanatra megugrik a szekunder feszültség. De itt sem fordulhat elő nem hogy 2cm-es, de semmilyen szikra sem, hiszen akkor minden alkatrészt arra a feszültségre kéne méretezni,ami a szikrát létrehozza. Ez pedig -mint ahogy korábban is írtam- több kV-os nagyságrend. Egyébként hadd kérdezzem meg, hogy idéztél elő szándékosan túlgerjesztést egy ívfogás pillanata előtt álló trafónál? Érdekelne a megoldás. Főként azért, mert már sok kísérletet végeztem sokféle trafóval, többször idéztem elő jelentős túlgerjesztést, de az említett szikraképződés illetve átütés még sohasem következett be, pedig már 110V-os trafó is kapott 400V-ot pusztán kísérleti céllal.

Elő idézés a váltott lemezek 3-5 mm rés. tehát ennél a résznél fele a vas keresztmetszet. Ez szándékos. Egy nem szándékos a sarok hatás. Valamelyik hegesztő topikba akadt meg a szemem állandó mágnes a vasmaghoz ragasztva(téve) ívhúzás(tartás) javítása volt a cél. A magyarázat betűkkel számokkal nem az én világom. A betelítési pont és a mágnestér összeomlására a sima számítások nem vonatkoznak, az én tudásom szerint. Egyébként hadd kérdezzem meg, hogy idéztél elő szándékosan túlgerjesztést egy ívfogás pillanata előtt álló trafónál? Erre hogy válaszoljak, ha minden periódusban jelen van. Kifogytam a szavakból, a 2 cm igaz mert kerekedet a szemem a meglepetéstől. Ettől a pillanattól gondolom úgy hogy csúnya(nem követendő) megoldás.

Ne haragudj, de nem lettem okosabb. Pontosabban nem értem a magyarázatot. A váltott lemezek közti rés soha nem okoz ilyen feszültséglökést, néha szándékosan hagynak rést (MMA technológiára készített trafóknál) hogy növeljék a szórást, tehát a trafó karakterisztikáját eképpen igazítják a kívánt technológiához. A vaskeresztmetszet összességében nem lesz kisebb, csak az erővonalak útja lesz hosszabb, ennek köszönhetően a trafó jobb dinamikájú lesz elektródás üzemnél. Az állandó mágnes némiképp módosítja az erővonalak útvonalát, de ahhoz erős mágnes kell,hogy ez a módosulás jelentős legyen. Ezt a logikát alkalmazták régen az SCH típusú ANÓD gyártmányú hegesztőgépek Scott kapcsolású trafóinál.Az állandómágneses megoldásnál számolni kell azzal,hogy az állandómágnes a vasmagból kilépő erővonalak hatására erőteljesen melegedni fog, mivel a hiszterézisgörbéje jelentősen eltér a trafólemezétől ezzel együtt egy idő után elgyengül az állandóan váltakozó mágnesezési irány miatt. A telítési pont, és a mágneses tér összeomlásának az ideje pontosan számítható, egyébként is az adott lemezre vonatkozó termékadat.
Ennek segítségével tervezik az adott lemeztípusból a trafókat. Érdekes lenne több MW-os trafókból kísérleti példányt készíteni,ami alapján majd lehet szériában gyártani. Ha a túlgerjesztés minden periódusban jelen van, akkor a trafó üresjárási áramfelvétele nagyon magas, ezzel együtt a karakterisztikája sem ideális pl. elektródás üzemhez, mivel az ív fenntartásához a munkafeszültség nem fog az optimális tartományba esni. Egy túlgerjesztett trafóval jó esetben vágni lehet,de hegeszteni nem. Az a 2 cm nem a munkadarab és az elektródavég között égő ív hossza volt? Mert az nem ritka, csak először be kell gyújtani hozzá az ívet, magától az soha nem fog kialakulni. A régi 80V-os üresjárási feszültségű trafókkal simán lehetett 2cm hosszú ívet tartani, de az nem ugyanaz mint amiről Access írt.