Köszönöm Laci, igazad volt. Kifutottam megmérni, és úgy egész normális jelalak van.

ETD34-es trafóra tekertem 27 menet primert, és 12 menet szekundert. A primer 4 szálból sodortam, a szekunder litze. Teljesen fullra megtelt a trafó. Üresjáratban 40V-ról 16V kimeneti feszültségem van, de amint ráteszem az izzót, visszaesik 7,7V-ra. (24V-100W, kb 1,5A folyhat) Ez normális?

Mivel PWM táp, ezért szabályoznia kell, szóval valami gigszer van. Nézz utána a visszacsatolásodnak és a szabályzókörödnek.

Mivel 320V helyett csak 40V-ot kap, ezért nem szabályoz, fix 50% kitöltési tényezővel dolgozik, mivel 50V-ot akar a kimenetre.

Csak ha ez éles körülmények között is így lesz, az gáz, mivel akkor elvileg 60V-ra leesik a max fesz, amit tud szábolyozni 1,5A-es terhelés mellett, tehát alig marad "tartalék", pedig ez még csak 75W. Pedig 150-200W-nak örülnék.

Közben rájöttem, hogy kb 8V körül kell lennie, az üresjárat sok picit, mivel számításaim szerint 8,88 V-nak kellene lennie üresjáratba ( (40/2)*(12/27)V ). Az, hogy 7,7-re visszaesik az talán normális, az meg, hogy felmegy 15-re üresjáratba már rezonáns tápoknál is találkoztam, tettem rá kis ellenállást és beállt. Lehet kéne soros kondi, meg ellenállás (snubber) a diódára. (MBR20200)

Szia!

Írtad, hogy ha ügyes vagyok bele tudom tenni az 55uH-s induktivitást a trafóba, de melyikbe gondoltad? Tr1, vagy Tr2? Jó lenne, ha meg tudnám oldani, mert nem tudok vasmagot szerezni és így a helyigénye is kisebb lenne.

Előre is köszi!
mhatalyak

Természetesen a Tr2 trafóba.

IRFP440-nel nem fog menni a 400W, használj inkább IRF740-et, az alacsonybab Rdson, kisebb gate töltés, kisebb parazita cuccok (TO220), és mellesleg olcsóbb.
Én 400W-ot kit udok szedni egy ETD29-ből is, 100kHz felett LLC konverterből, de egy ETD34-ból neked is könnyedén sikerülhet egyszerűbb rezonáns kapcsolásokkal.

Szervusz! SIkerült megépíteni a tápot? Én összeraktam, de nem igazán úgy üzemel ahogy kellene..

Kipróbáltad 230V-ról? MI az hogy nem úgy üzemel, ahogy kellene? Miket mértél?

Belőttem 50V-ra. Labortápról jól üzemelt. Go 230V soros 40W-os izzón keresztül, 1-2 máspoderc, izzó kigyullad... halál. Fetek elszálltak.

A táp csak kattogott, úgy tudott 50V-ot tartani, terheletlenül. Gondolom ha leterhelném menne rendesen, bár szerintem mehetne terheletlenül is. Arra is gondoltam ,hogy a kimeneti egyenirányító shottky után kellene betenni még egy soros folytót, hogy a pwm jel ki tudjon integrálódni -> próba labortápról -> a táp méglassabb lett - tehát gondolom 230V-ról méglassabban kattogna Jelenleg ezeket az eredményeket sikerült elérni. Valami áramkorlátot is jó lenne beleépíteni. Gondoltam arra, hogy az alsó fet source-be tennék egy kicsi ellenállást és az azon eső feszültséget figyelném, és az ir-t le lehetne lőni az sd lábon keresztül.

Szóval szerintem ez nem úgy működik, ahogy én vártam. Arra gondoltam, hogyha kb 1,5x nagyobb feszülségű trafot tekerek (75V), akkor ahhoz, hogy 50V legyen 30% körüli kitöltésű tényezőjű négyszögjelet fog előállítani. Ehelyett 50%-os négyszögjelet kapcsolagat egy pillanatra be, és fél másodperc szünet... nem erre számítottam.

Labortápról hány V-ról járattad? Milyen FETeket használtál?

40 és 80V-ról, irf740-et.

Ezért volt jobb a rezonáns cucc. Abból lazán kiszedtem 800W-ot etd49-ből... És csak egy ir21531 kellett hozzá.
De nekem most stabil 50V kellene...

Meg ugye ez etd34-es mag, és attól félek hogy N27-es... Nem tudom mennyit lehetne kivenni belőle, 200W körül kellene. Egyébként egy tas5630-as véghez kellene, ahhoz meg ugye 50V kell, de szerintem ha rezonáns lenne sokat esne vissza a feszülsége, arról nem is beszélve, hogy a hálózati feszingadozástól is függne a kimeneti feszültsége.

Mekkora holtidőt állítottál be a TL494-en?
Amúgy ha te félhidas PWM tápot csinálsz akkor nem hagyhatod ki a szekunder oldali fojtótekercset.
Ezzel ki tudod számolni az értékét.

Ezért is tettem bele én is. 100uH-t tettem bele, 80kHz-en megy a táp. 50V-os kimeneti feszt szeretnék, próbáltam 15uH-vel is, semmi külöbség.

Nem tudom mennyi a holtidő, meg kellene mérni. 15k és 10µF állítja be.

Először ne a kimeneti feszültséggel törődjél, hanem hogy miért száll el a cucc. A TL494-nél be lehet állítani egy maximális kitöltési tényzeőt, ami meghatározza a holtidőt. Minden induklásnál maximális kitöltési tényező van, így ha nem jó a holtidő, akkor azért száll el.
Aztán be kéne szkópolnod a dolgot, akár még labortápról, nincsenek -e tullövések satöbbi, ami még kinyírná a FETeket.
Használsz -e valami rövidzárvédelmet? Mert én nem látok. Egy rezonáns táp alapból rövidzárvédett (ha be van állítva), egy félhidas PWM nem.
A fojtótekercset hova raktad?

Próbálok válaszolni minden kérdésre. Érdekes a dolog, mert 80V-ról a labortápról nem szállt el. Tökéletesen működött. Ha jó az elméletem akkor azért szállt el, mivel a kimeneti shottky (mbr20200) lett zárlatos, és emiatt nőtt meg az áram annyira, hogy az irf740 nem bírta.

50% kitöltés mellett látható a holtidő, szerintem nem nyitnak egymásra a fetek, amit feltöltöttem tegnap képet, azon látszik a két fet vezérlése. (bár ugye nem izolált a szkóp, és a testhez képest mérek. )

Rövidzárvédelem nincs sajnos... Gondolkozom rajta, hogy lehetne megoldani (talán alsó fet source-hez ellenállást tenni és azon feszültséget mérni stb...).

A trafó szimmetrikus kimenetű, egy mbr20200 egyenirányít, eztuán tettem a folytót, majd kondi.

Mekkora pontosan a menetszám-áttétel? Ha 300V körül számolunk primer DC-vel, és 150V kondi félhíd kimenettel, és úgy 75V szekunder amplitúdóval (minusz dióda nyitófesz, de az itt kb. elhanyagolható), akkor az üresen, ~240V hálózati fesz mellett (sajnos sok helyen annyi mostanság) 165..170V záróirányú igénybevételt jelent az MBR20100 számára. Mekkora lett a szórt induktivitása a trafódnak? Mert ha viszonylag jelentős, akkor az okozhat erre a 170V körüli záróirányú feszre akkora feszültségű és energiájú túllövést, hogy letörésbe viszi a diódát. Ahány gyári félhidas tápot láttam, mindegyikben láttam egy RC snubbert a primer és a szekunder oldalon is egyaránt, bár azok tranzisztorosak voltak. Kis FET out kapacitás valamint nagy szórás esetén azonban szeirntem FET-esnél is ésszerű lenne. Javítsatok ki, ha tévedek.

Keménykapcsoló tápnál mindenképp ajánlottak RC snubberek. Még a szekunder oldalra is, és még akkor is ha schoottky van, pont a trafó szórt induktivitása miatt.
De amúgy meg zupp87, tothtechika MBR20200-at használt, szóval 200V-os schoottkyt.
Rövidzárvédelem meg azért kellene, mert amikor bekapcsolja a szekudner kodnik üresek, és az áramot nem sok minden korlátozza.

150V-al számoltam. Primerből 27 menetnyi vezetékem volt, ezért 27 menet lett, ehhez kalkuláltam 80kHz frekit. Lehet majd picit azt feljebb kell vinni. Szekundernek 2x12 menetet tekertem.
A diódám nem mbr20100 hanem mbr20200 - ez 200V-os, nem 100. Szórt induktivitást nem mértem, de viszonylag kevés lehet, mert egymás fölé lett tekerve a két tekercs. Holnap megmérem.

Snubbernek 10nF-200V és 10ohm-ot tettem a diódára.

És még jobban belegondolva, meg a Te hasonló témájú hozzászólásodra alapozva itt a szórás kitöltési tényező-veszteségként jelenik meg.. ugyanis a holtidő alatt a szórási induktivitás energiája fenn akarja tartani az áramot, ami az azelőtt kinyitott diódát továbbra is nyitva tartja, a fojtó meg korlátozza az áramot, szóval nem fog annyira megugrani a feszültség a záróirányban lévő diódán, hogy az letörésbe menjen. Ha jól gondolom..
[OFF]Az MBR20100 az elírás volt a részemről..

10n(200V)-10 ohm soros a diódán az jó snubbernek? A primerre még nem tettem semmit, de elvileg lehet hogy oda is kellene 47 ohm 1nF vagy nem tudom mit szoktak odatenni.

Szerintem kicsit sok snubber (időállandója 100ns). Csökkentsd a kondi értékét felére kb.

Ez a snubber tulajdonképpen miért kell, és miért nem kell a rezonáns táphoz?

Azt amúgy valahol olvastam, hogy az efféle snubberek időállandójának jóval kisebbnek kell lennie mint a kapcsolási periódus. Azonban azt jól gondolom, hogy az R értéke a szórt induktivitás által tárolt energia mennyiségével van kapcsolatban? Elvileg azt kell neki eldisszipálnia. Viszont a dolog szerintem koránt sem olyan egyszerű, mint az 1T forward-os vagy flyback-es RCD snubber esetén. Majd még kicsit utána akarok ennek én is járni, hogy kell pontosan méretezni egy ilyen snubbert.

Hát, az időállandónak jóval kisebbnek kell lennie, mint a legrövidebb bekapcsolási idő, különben a kondi nem tud kisülni az ellenálláson. Ugye, ez egy sima hardswitch esetében eleve bekorlátoz.

Tulajdonképpen jól gondolod, az áram a két dióda között a fojtó által meghatározott sebességgel változik. Ugye, amíg az áram teljes egészében át nem kommutál az egyik diódáról a másikra, addig mindkét dióda egyszerre vezet, tehát ebben az időben közel nulla a kimeneti fesz, vagyis kieső fesz-idő területet jelent. Vagyis csökken a kimeneti fesz átlagértéke. Baj ott van, amikor az egyik diódán megszűnik az áram. Egész pontosan, amikor visszafelé fog folyni rajta, mert van tárolt töltése. Amikor elfogy a tárolt töltés, akkor az áram nagyon gyorsan szűnik meg. Na, ez okoz jó nagy túlfeszt. Ettől még nem biztos, hogy elszáll a dióda, de mindenképpen melegíti.

( Egyébként ahhoz, hogy egy snubber igazán hatásos legyen, sokkal nagyobb energiaforgalma van, mint amennyit kivesz az adott áramkörből. Ezért aztán mindenféle "veszteségmentes" snubbert találtak ki. Persze, ezek igazán akkor jók, ha még aktív elemet tartalmaznak. Vagy valahol be van korlátozva a működés. Szóval, nem az igaziak... Ezért lehetnek nagyon jók a ZVS, ZCS, rezgőkörös, stb elrendezések, de ha meggondoljuk, azok sem univerzálisak, egy adott feladathoz kell őket tervezni. )

Találtam egy ilyet:

William P. Robbins - Snubber Circuits

Nagyon jó kis irodalom!