Fórum témák
» Több friss téma |
Meglepő problémába ütköztem... siklócsapágy és tengely kopás miatt egy kis 100W-os aszinkron motort kellett szétszednem. A kettős kopás miatt a terhelt (kiálló) tengelyvéget mélyhornyú golyőscsapággyal láttam el, kézzel forgatva kitűnő.
Áram alá helyezve forog, de erősen rezeg és nagyon melegszik. Létezik az, hogy a forgórész (ahol belevert az állóba) zárlatos lett? Szokásos módon a forgórész hornyai alumíniummal kiöntve. Nincs segédfázis, hanem az állórészen két rövidrezárt menet biztosítja az indulást.
A villany motorok csapágyazása kritikus dolog, mert nem csak a terhelésből származó erők hatnak rá, hanem a mágneses erők is. A motor jó hatásfokának eléréséhez a minél kisebb légrés elérése szükséges, ezért az igen kis légrésben jelentős erők lépnek fel. Ha pedig a motor forgásában akadályozva van akár túlterhelődés, akár mert a "lógás" miatti beleverés miatt, bizony az melegszik. Ha a csapágy amit beletettél jó minőségű, akkor a lógás, kotyogás nem valószínű, sokkal inkább az az eset állhatott elő, hogy nem központos a csapágy. Ez már nagyon kis eltéréseknél is előfordul, kézzel nem érzed, de az erővonalak odarántják az állórészhez. Ennek egész biztosan hangot is ad a szerkezet.
A legjobbnak ítélt japán csapágyat tettem bele...
A rezgés és a hang még elmenne, de nagyon melegszik, ez aggaszt. Persze nem tudom, eredetileg is ilyen hőmérsékletre tervezték-e, mert a ventilátor lapátot nem hozta el a cimbora.
Fordulatszámot kellene mérni üresjárásban, abból el lehetne dönteni, hogy mi a gond. Szorul valahol, vagy nem. Nem gondolnám, hogy a csapágy lenne a hibás, inkább csak a beépítése. Ha excentrikus, akkor előadódhat ilyen gond.
Nagyobb villanymotorokat eleve ventilátoros szellőztetéssel terveznek, de ilyen kis motorokat nem.
Állórészen rövidrzárt menet + kalicka, akkor ez Reluktancia motor.
Épek az állórész rövidrezáró gyűrűi?
Nem, ez egy egyszerű asszinkron motor, "árnyékolt" pólusú. Az elindulást segíti a pólustörzsbe épített rövidrezárt gyűrű, mert a pólusban a mágnesmezőt torzítja, és ezáltal keletkezett asszimetrikus mágnesmező hozza létre az indító nyomatékot. Kisteljesítményű motoroknál szokásos, ventilátor, magnó, lemezjátszó motor.
A reluktancia motor az más felépítésű, az állórész és a forgórész is fogazott, de a fogak száma eltérő. Csak az állórészen van tekercselés, a forgórészen nincs. Az asszinkron gépen van tekercselés a forgórészen, az az a bizonyos kalicka (egymenetes rövidrezárt). Nem az a gond, hogy nem indul el, hanem melegszik.
Értem.
Menetzárlatot induktivitás méréssel ki lehet zárni. A mért induktivitás kb a mágnesező induktivitással kell megyezzen, akkor ha a forgórészt sima vasra kicseréled (vagy nyitott gyúszógyűrűkkel, amikor az van...). A mágnesező impedancia meg a névleges értékekből számolt ellenállás 1.5--4 szerese. 2*PI*f*L =? (1.5__4) * Un/In Ha kiesebb a mágnesező impedancia, akkor van rövidzár az állórésztekercsben. Idézet: „A reluktancia motor az más felépítésű,” Erről a reluktanicia motorról tudsz bővebbet mondani? Régeben talákoztam ilyennel (a felirata szerint reluktancia motor): 1 fázisú, állandó üzemű kondi volt rajta, de a névleges fordulatszáma 1500 (és nem 1400/2800 mint az aszinkron motoroké) Pl. mitől, és hogyan tudja felvenni a szinkron fordulatot? Mi a felhasználási területe?
Ez olyan léptető motor féle. Mivel eltérő a fogak száma, mindíg lesz olyan amikor két fog nem passzol. Ha ráadod a gerjesztést, akkor azoknál a fogaknál amelyek nem passzolnak a mágneses mező addíg húzza, amig fedésbe nem kerülnek, és ebből ügyes konstrukció esetén forgás keletkezik. A fordulatszám függ a fázisok számától, és a fogak számának viszonyától. Most fejből nem lököm, a képletet, de ha gondolod utánna nézek.
Szépek az állórész tekercsei, ahogy a rövidzár menetek is. Szétválasztani, mérni az állórészt lehetetlen, mert a vas bele van hegesztve a hengeres házba, aminek az egyik fele szintén zárt. Azon az oldalon nem is lehet csapágyazni, a kihajtás oldali lemezt lehetett leszedni.
Szóval csak a forgórészen látszik, ahogy verődött a sztátorhoz - elkenődött az alu. Kézzel lazán forgatható. Még azon tűnődöm, hogy a forgórész axiális pozíciója okozhat-e ekkora melegedést - ha nem az optimális helyén van... Mert a siklócsapágyban a helyzetét fel tudta venni, de most nem, mert rá kellett ragasztanom a golyóscsapágyat - a kopott - tengelyre.
Egy darab a kódexből:
AZ AUTOMATIZÁLÁS VILLAMOS GÉPEI Dr. NAGY LÓRÁNT ? GEMETER JENŐ Azthittem hogy tudom mivan, közbe meg nem, szóval gyorsan meg is néztem, hogy mit írnak róla
A régi nagy faliórákban volt ilyen motor, aminél szépen körbejárt a másodpercmutató...
Bővebben: Link
Találtam némi irodalmat
A szinkron motoroknál a forgórész gerjesztve van, (külső gerjesztés) vagy a tekercselt forgórész egyenáramú gerjesztésével, vagy állandó mágnessel. Mivel az egyfázisú szinkron motornak nincs indító nyomatéka, kisteljesítményű gépeknél pl. óramotor, használják a pólus árnyékolását, így az asszinkron motorhoz hasonlóan indul. Viszont az állandó mágnes miatt nincs slipje, a szinkron fordulatra felpörög, egész addíg, míg nincs túlterhelve, és kiesik a szinkronból.
Ajánlott irodalom: Magyari I. Villamos gépek.
Ez hasznos volt, van benne szó a reluktancia motorokról is.
Egy imserősöm javított olyan gépet (csapágycsere) ahol az állórész megegyezett egy aszinkron gépével, azonban a forgórészen is volt egy tekercs amit egy diódával zártak rövidre! Ilyen felépítésú gépről tud valaki bővebbet? Csak kíváncsiságból érdekel, hogy mik lehetnek a tulajdonságai. Az említett gép egy belsőégésű motorral hajtott áramfejlesztőben volt, de nyilván motorként is üzemelne.
Ahogy nézem, az egy szinkron generátor féle lehetett. Azért nem szinkron generátor, mert ahhoz hogy a forgórészben áram indukálódjon, ahhoz slipnek kell lennie, és azért nem asszinkron, mert a forgórészben egyenáramú gerjesztés van. De hát ilyen az élet, lehet kombinálni a dolgokat, és akkor pl. ebben az esetben is, könnyebben felgerjed a generátor. Az asszinkron generátor amúgy is nehezen gerjed fel magától.
De van egy tévhit. A villamos gépek csak elvileg megfordíthatók, a motor - generátor üzemben. valamennyire persze igaz, de más a mechanikai konstrukciója egy motornak, mint egy generátornak. Ezért rossz a hatásfoka egy generátornak motor üzemben, és egy motornak generátor üzemben.
Sziasztok.
Légyszíves segítsetek abban,hogy ha alu-huzalt szeretnék helyettesíteni réz-zel,akkor hogy méretezzek. Előre is köszönöm:Schulcz István
Motort akarsz áttekercselni? Ha ugyanolyan keresztmetszetet használsz, és ugyanolyan menetszámot rézből, akkor nagy gond nem lehet, max kicsit jobb lesz a motor hatásfoka. Viszont az induló árama is kicsit nagyobb lehet - bár szerintem nem olyan mértékben, hogy foglalkozni kelljen vele.
A másik lehetőség hogy a réz/alu vezetőképességének arányában, rézből elvileg kisebb keresztmetszet elegendő, ugyanolyan jellemzők eléréséhez. De lehet valahol a két érték között félúton is választani, ha pl. ár/teljesítmény kompromisszumot kötnél.
Sziasztok
A szénkefés motorok milyen családba sorolhatóak? Pontosabban ujabbtipusu mosógépböl kibányászott motrokrol erdeklodok. A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2012
A szénkefés (kommutátoros) motorok az egyenáramú motorok családjába tartoznak. Az egyetlen kivétel az egyenáramú soros motor, amely a szerkezeti felépítéséből adódóan váltóárammal is működik. Azért működik váltóárammal is, mert az állórészen, és a forgórészen is ugyanaz az áram folyik át, és hiába változik meg az áramirány a negatív félperiódusban, ennek hatására a forgásirány nem változik. A viszonylag könnyű fordulatszám szabályozás, és a nagy indító nyomaték miatt használják pl. mosógépekben, egyetlen hibája, hogy a kommutátor elég érzékeny a páratartalomra. A mosógépből ilyet termeltél ki.
A kefés motor viszont elég pongyola kifejezés, mert váltóáramú szinkron, és asszinkron motorok is lehetnek kefések, de ott nem kommutátor, hanem csúszógyűrű van, hogy a forgórész tekercseihez hozzá lehessen férni. Ilyen pl. a gépkocsikban használatos váltóáramú szinkrongenerátor, ami motorként is (és mint minden villanymotor, generátorként is) működik.
Sziasztok
Szeretném tudni, hogy egy kb 200W-os asszinkronmotor (2 irányba forgó) 0-ra fékezett állapotba kb mennyivel nől meg az áramfelvétele? Üdv
Szia.
Röviden nagyon megnől. Hosszabban: akkora lesz mint kb az indítási áramlökés nagysága, hiszen akkor is álló forgórésszel kap gerjesztést. Gyakorlatilag pici motor esetében én olyan 10-20 szoros névleges áram nagyságra számítanék. (nagy motorok esetében 40szeres is lehet). Helyettesítőkép alapján egy rövidrezárt szekunderű transzformátorként fog viselkedni, az áramot az ohmok és a szórások korlátozzák
Szia
Köszi Arról van szó, hogy tesztelek egy áramkört amit egy 400w-os motorral szimulálok, mivel állóra nem tudok fékezni egy 200w-osat műhely körülmények között. De akkor ezek szerint még ez is lehet, hogy kevés... Üdv
Ma szétszedtem egy háromfázisú aszinkron szervó motort mert bekapcsolásnál nagyon melegedett.
Belül azt találtam, hogy a tekercselés és a kalicka ki volt kenve egy jó adag gépzsírral. Vélemények? Én jót röhögtem rajt.
Sziasztok!
Egy 3 fázisú aszinkron motort szeretnék magasabb fordulaton használni, kb 10-15ezer rpm-es fordulaton. A motor kibírja ezt a magas fordulatot villamossági és mechanikai szempontból? Annyi változtatást eszközölnék a motoron, hogy a csapágyakat lecserélem mondjuk c3 vagy c4 jelölésűekre. Egy 370W-os 50Hz-es frekvencián 1410 1/min fordulatszámú motorról lenne szó.
Szia!
Kétlem, hogy kibírja. Ekkora fordulatszámnál már extrém mértékű kiegyensúlyozásra van szükség. |
Bejelentkezés
Hirdetés |