köszi

Igen, nem gondoltam teljesen végig.

Meglepő problémába ütköztem... siklócsapágy és tengely kopás miatt egy kis 100W-os aszinkron motort kellett szétszednem. A kettős kopás miatt a terhelt (kiálló) tengelyvéget mélyhornyú golyőscsapággyal láttam el, kézzel forgatva kitűnő.
Áram alá helyezve forog, de erősen rezeg és nagyon melegszik. Létezik az, hogy a forgórész (ahol belevert az állóba) zárlatos lett?
Szokásos módon a forgórész hornyai alumíniummal kiöntve.
Nincs segédfázis, hanem az állórészen két rövidrezárt menet biztosítja az indulást.

A villany motorok csapágyazása kritikus dolog, mert nem csak a terhelésből származó erők hatnak rá, hanem a mágneses erők is. A motor jó hatásfokának eléréséhez a minél kisebb légrés elérése szükséges, ezért az igen kis légrésben jelentős erők lépnek fel. Ha pedig a motor forgásában akadályozva van akár túlterhelődés, akár mert a "lógás" miatti beleverés miatt, bizony az melegszik. Ha a csapágy amit beletettél jó minőségű, akkor a lógás, kotyogás nem valószínű, sokkal inkább az az eset állhatott elő, hogy nem központos a csapágy. Ez már nagyon kis eltéréseknél is előfordul, kézzel nem érzed, de az erővonalak odarántják az állórészhez. Ennek egész biztosan hangot is ad a szerkezet.

A legjobbnak ítélt japán csapágyat tettem bele...
A rezgés és a hang még elmenne, de nagyon melegszik, ez aggaszt. Persze nem tudom, eredetileg is ilyen hőmérsékletre tervezték-e, mert a ventilátor lapátot nem hozta el a cimbora.

Fordulatszámot kellene mérni üresjárásban, abból el lehetne dönteni, hogy mi a gond. Szorul valahol, vagy nem. Nem gondolnám, hogy a csapágy lenne a hibás, inkább csak a beépítése. Ha excentrikus, akkor előadódhat ilyen gond.
Nagyobb villanymotorokat eleve ventilátoros szellőztetéssel terveznek, de ilyen kis motorokat nem.

Állórészen rövidrzárt menet + kalicka, akkor ez Reluktancia motor.
Épek az állórész rövidrezáró gyűrűi?

Nem, ez egy egyszerű asszinkron motor, "árnyékolt" pólusú. Az elindulást segíti a pólustörzsbe épített rövidrezárt gyűrű, mert a pólusban a mágnesmezőt torzítja, és ezáltal keletkezett asszimetrikus mágnesmező hozza létre az indító nyomatékot. Kisteljesítményű motoroknál szokásos, ventilátor, magnó, lemezjátszó motor.
A reluktancia motor az más felépítésű, az állórész és a forgórész is fogazott, de a fogak száma eltérő. Csak az állórészen van tekercselés, a forgórészen nincs. Az asszinkron gépen van tekercselés a forgórészen, az az a bizonyos kalicka (egymenetes rövidrezárt).
Nem az a gond, hogy nem indul el, hanem melegszik.

Értem.
Menetzárlatot induktivitás méréssel ki lehet zárni.
A mért induktivitás kb a mágnesező induktivitással kell megyezzen, akkor ha a forgórészt sima vasra kicseréled (vagy nyitott gyúszógyűrűkkel, amikor az van...).
A mágnesező impedancia meg a névleges értékekből számolt ellenállás 1.5--4 szerese.

2*PI*f*L =? (1.5__4) * Un/In

Ha kiesebb a mágnesező impedancia, akkor van rövidzár az állórésztekercsben.

Erről a reluktanicia motorról tudsz bővebbet mondani? Régeben talákoztam ilyennel (a felirata szerint reluktancia motor): 1 fázisú, állandó üzemű kondi volt rajta, de a névleges fordulatszáma 1500 (és nem 1400/2800 mint az aszinkron motoroké)
Pl. mitől, és hogyan tudja felvenni a szinkron fordulatot?
Mi a felhasználási területe?

Ez olyan léptető motor féle. Mivel eltérő a fogak száma, mindíg lesz olyan amikor két fog nem passzol. Ha ráadod a gerjesztést, akkor azoknál a fogaknál amelyek nem passzolnak a mágneses mező addíg húzza, amig fedésbe nem kerülnek, és ebből ügyes konstrukció esetén forgás keletkezik. A fordulatszám függ a fázisok számától, és a fogak számának viszonyától. Most fejből nem lököm, a képletet, de ha gondolod utánna nézek.

Szépek az állórész tekercsei, ahogy a rövidzár menetek is. Szétválasztani, mérni az állórészt lehetetlen, mert a vas bele van hegesztve a hengeres házba, aminek az egyik fele szintén zárt. Azon az oldalon nem is lehet csapágyazni, a kihajtás oldali lemezt lehetett leszedni.
Szóval csak a forgórészen látszik, ahogy verődött a sztátorhoz - elkenődött az alu. Kézzel lazán forgatható.
Még azon tűnődöm, hogy a forgórész axiális pozíciója okozhat-e ekkora melegedést - ha nem az optimális helyén van... Mert a siklócsapágyban a helyzetét fel tudta venni, de most nem, mert rá kellett ragasztanom a golyóscsapágyat - a kopott - tengelyre.

Egy darab a kódexből:
AZ AUTOMATIZÁLÁS VILLAMOS GÉPEI
Dr. NAGY LÓRÁNT ? GEMETER JENŐ
Azthittem hogy tudom mivan, közbe meg nem, szóval gyorsan meg is néztem, hogy mit írnak róla

A régi nagy faliórákban volt ilyen motor, aminél szépen körbejárt a másodpercmutató...

Bővebben: Link
Találtam némi irodalmat

A szinkron motoroknál a forgórész gerjesztve van, (külső gerjesztés) vagy a tekercselt forgórész egyenáramú gerjesztésével, vagy állandó mágnessel. Mivel az egyfázisú szinkron motornak nincs indító nyomatéka, kisteljesítményű gépeknél pl. óramotor, használják a pólus árnyékolását, így az asszinkron motorhoz hasonlóan indul. Viszont az állandó mágnes miatt nincs slipje, a szinkron fordulatra felpörög, egész addíg, míg nincs túlterhelve, és kiesik a szinkronból.
Ajánlott irodalom: Magyari I. Villamos gépek.

Ez hasznos volt, van benne szó a reluktancia motorokról is.
Egy imserősöm javított olyan gépet (csapágycsere) ahol az állórész megegyezett egy aszinkron gépével, azonban a forgórészen is volt egy tekercs amit egy diódával zártak rövidre! Ilyen felépítésú gépről tud valaki bővebbet? Csak kíváncsiságból érdekel, hogy mik lehetnek a tulajdonságai.
Az említett gép egy belsőégésű motorral hajtott áramfejlesztőben volt, de nyilván motorként is üzemelne.

Köszi! Az előző hsz. neked is szólt!

Ahogy nézem, az egy szinkron generátor féle lehetett. Azért nem szinkron generátor, mert ahhoz hogy a forgórészben áram indukálódjon, ahhoz slipnek kell lennie, és azért nem asszinkron, mert a forgórészben egyenáramú gerjesztés van. De hát ilyen az élet, lehet kombinálni a dolgokat, és akkor pl. ebben az esetben is, könnyebben felgerjed a generátor. Az asszinkron generátor amúgy is nehezen gerjed fel magától.
De van egy tévhit. A villamos gépek csak elvileg megfordíthatók, a motor - generátor üzemben. valamennyire persze igaz, de más a mechanikai konstrukciója egy motornak, mint egy generátornak. Ezért rossz a hatásfoka egy generátornak motor üzemben, és egy motornak generátor üzemben.

Sziasztok.
Légyszíves segítsetek abban,hogy ha alu-huzalt szeretnék helyettesíteni réz-zel,akkor hogy méretezzek.
Előre is köszönöm:Schulcz István

Motort akarsz áttekercselni? Ha ugyanolyan keresztmetszetet használsz, és ugyanolyan menetszámot rézből, akkor nagy gond nem lehet, max kicsit jobb lesz a motor hatásfoka. Viszont az induló árama is kicsit nagyobb lehet - bár szerintem nem olyan mértékben, hogy foglalkozni kelljen vele.

A másik lehetőség hogy a réz/alu vezetőképességének arányában, rézből elvileg kisebb keresztmetszet elegendő, ugyanolyan jellemzők eléréséhez.

De lehet valahol a két érték között félúton is választani, ha pl. ár/teljesítmény kompromisszumot kötnél.

Sziasztok
A szénkefés motorok milyen családba sorolhatóak?
Pontosabban ujabbtipusu mosógépböl kibányászott motrokrol erdeklodok.

A szénkefés (kommutátoros) motorok az egyenáramú motorok családjába tartoznak. Az egyetlen kivétel az egyenáramú soros motor, amely a szerkezeti felépítéséből adódóan váltóárammal is működik. Azért működik váltóárammal is, mert az állórészen, és a forgórészen is ugyanaz az áram folyik át, és hiába változik meg az áramirány a negatív félperiódusban, ennek hatására a forgásirány nem változik. A viszonylag könnyű fordulatszám szabályozás, és a nagy indító nyomaték miatt használják pl. mosógépekben, egyetlen hibája, hogy a kommutátor elég érzékeny a páratartalomra. A mosógépből ilyet termeltél ki.
A kefés motor viszont elég pongyola kifejezés, mert váltóáramú szinkron, és asszinkron motorok is lehetnek kefések, de ott nem kommutátor, hanem csúszógyűrű van, hogy a forgórész tekercseihez hozzá lehessen férni. Ilyen pl. a gépkocsikban használatos váltóáramú szinkrongenerátor, ami motorként is (és mint minden villanymotor, generátorként is) működik.

Sziasztok
Szeretném tudni, hogy egy kb 200W-os asszinkronmotor (2 irányba forgó) 0-ra fékezett állapotba kb mennyivel nől meg az áramfelvétele?
Üdv

Szia.
Röviden nagyon megnől.
Hosszabban: akkora lesz mint kb az indítási áramlökés nagysága, hiszen akkor is álló forgórésszel kap gerjesztést. Gyakorlatilag pici motor esetében én olyan 10-20 szoros névleges áram nagyságra számítanék. (nagy motorok esetében 40szeres is lehet).
Helyettesítőkép alapján egy rövidrezárt szekunderű transzformátorként fog viselkedni, az áramot az ohmok és a szórások korlátozzák

Szia
Köszi
Arról van szó, hogy tesztelek egy áramkört amit egy 400w-os motorral szimulálok, mivel állóra nem tudok fékezni egy 200w-osat műhely körülmények között.
De akkor ezek szerint még ez is lehet, hogy kevés...
Üdv

Ma szétszedtem egy háromfázisú aszinkron szervó motort mert bekapcsolásnál nagyon melegedett.
Belül azt találtam, hogy a tekercselés és a kalicka ki volt kenve egy jó adag gépzsírral. Vélemények?
Én jót röhögtem rajt.

Sziasztok!
Egy 3 fázisú aszinkron motort szeretnék magasabb fordulaton használni, kb 10-15ezer rpm-es fordulaton.
A motor kibírja ezt a magas fordulatot villamossági és mechanikai szempontból?
Annyi változtatást eszközölnék a motoron, hogy a csapágyakat lecserélem mondjuk c3 vagy c4 jelölésűekre.
Egy 370W-os 50Hz-es frekvencián 1410 1/min fordulatszámú motorról lenne szó.

Szia!
Kétlem, hogy kibírja. Ekkora fordulatszámnál már extrém mértékű kiegyensúlyozásra van szükség.

Szétrepül darabokra.