Gipszel, ill valamilyen kötőanyaggal kiöntenek 1 dobozt és az szolgál tágítónak, utána már könnyen összecsúsznak.
De mindenképp érdemes csinálni egy célszerszámot: doboz külső átmérőbe meghajlított alu lemez, belül gumi.
Ezzel megfogható stabilan a doboz és nem roppan össze.
Vagy itt, vagy a másik topicba tettem föl képet pár hónapja, remélem még nem sok dobozt furkáltál ki, mert pont a tetejét kéne fórni, az alját meg vágni, a kisebb légellenállás miatt
Üdv

Koli tulajdonosok! Egy kis szakmai tanácsot kérnék. Készen lettem a PWM-es szabályzó résszel és írnám a programot a vezérlőhöz. Ott akadtam el, hogy milyen hőmérsékletekhez és hogyan adjam meg (%-ban), a motor fordulatát...? Esetleg egy menün gondolkozok, ahol a felhasználó állíthat be hőfokot/fordulatszámot. Igen ám, de hány pont legyen? Hol van a kikapcsolási pont és hol van a maximum? A vezérlő tudna szinte lineárisan fordulatot növel-csökkenteni, de mi legyen a kiindulási pont? Hány fok van ekkor vagy akkor a koliban? Kezdek nagyon belebonyolódni.... Kérek egy kis segítséget azoktól, akik már méregették a kolijukat.

Nem lehetne úgy megcsinálni, hogy megadható legyen egy bekapcsolási hőfok amihez hozzárendelhető lenne a fordulat %-a. Ha bekapcsolás után a hőmérséklet növekedni tudna akkor automatikusan növelné a kitöltést, ha csökkenne csökkentené. Amíg el nem érné a szintén beállítható kikapcsolási hőfokot.

Ez okés. Viszont hol lenne a 100%?

Szerbusz!
En ugy tudom, hogy a hatasfok akkor a legjobb, ha Tki-Tbe=5°C. Erre szabalyozol, a fordulatszam (~kitoltesi tenyezo, DC motornal) pillanatnyi erteke irrelevans.
(Es igen, ezert kell merni a beszivott levego homersekletet...)
Ha b=1 eseten Tki-Tbe>>5°C, akkor alulmeretezett a ventilator.
udv!

Az a ventilátor teljesítményétől függ. Bár nincs rá szükség. Ha sosem éri el a maximumot akkor nagy, ha nem tud olyan állapotot előállítani hogy ne nőjön a hőmérséklet akkor kicsi. Az előbbi est kívánatosabb, mert abban van tartalék szélsőséges esetre is.

Ezért lenne jó tudni, hogy üzem közben mire lehet számítani. Alsó-felső értékek, meg esetleg a 30...50%-os fordulatnál, vajon hány °C-nál lehet a koliban?

Ez ugye koli, meg venti függő. Csak az adott szerkezeten méréssel lehet kitalálni. Az alsó érték, az a belső és külső hőmérséklettől függ. Ha a koli hőmérséklete magasabb mint a benti akkor indulhat a ventilátor. A felsőre pedig kell egy beállított maximum. Nem jó érzés 30C°-os szobában aludni.

Igen ám, de sokan (itt is), azt írják, hogy felesleges a szobait mérni, mert úgyis használni akarod. Tehát marad a bekapcsolási hőfok manuális állítása. Itt minimumom 10...30%-on pörög, majd innentől felfut mondjuk 60°C-ig és ott már 100%. Mit szólsz hozzá?

A tapasztalt kollektor építők azt mondják, hogy nem szabad a kollektor hőmérsékletét 35 - 40 °C fölé engedni. Ez a ventilátor teljesítményén múlik. Az okosok azt mondják, hogy nem kell bonyolítani a fordulatszám szabályzással a dolgot, ha eléri a beállított hőfokot akkor bekapcsol ha a hül akkor ki kapcs. Az előző vezérlőd mindent tud amit kell.

Köszönöm. Mivel több irányból jött a megkeresés, elgondolkodtam. Azt írták, hogy jobb a koli melegét egyenletesen kiszívni, mint megrántani a benne lévő légtömeget. Úgy gondolom, ha tudnám a felső és alsó hőfokokat, be lehetne állítani a 10%....100% fordulatot. Lehet, hogy rábízom egy menü segítségével a felhasználóra.

Ez lenne a legjobb ötlet!

Szia
Szerintem a legjobb, ha menüből, vagy potméterrel állítható a bekapcsolási hőmérséklet, mivel egyéntől függhet mik az elvárások, nyilván hatásfokba a legoptimálisabb a 40 fok körüli kollektor hőmérséklet.
Nálam a pwm úgy van megoldva, hogy 40%-os kitöltési tényezővel indul és 200ms-onként hozzátesz 1-et ill elvesz 1-et ha elérte a megfelelő üzemi hőmérsékletet.
Így nincs ingadozó ventillátor fordulatszám és a befújt hőmérséklet is megfelelő.
Lehet, érdemes betenni egy relét a Fet-el párhuzamosan, ha jó magas a hőmérséklet és igény van a csutkagázra akkor bekapcsol a relé és kiiktatódik a fet-en képződő feszültségesés + a hőveszteség.
És ez csak 1 pic lábba kerül.
Üdv

Jav: nem a bekapcsolási hőmérséklet, hanem a hőmérséklet amit tartani kell (elírtam)

Köszi!
Tehát, a felhasználó adjon meg egy bekapcsolási hőmérsékletet (amit ha minimálisan elér a koli, induljon a venti) és adjon meg egy kikapcsolási hőfokot, amire ha lehűl a koli, kapcsoljon ki a venti.
A bekapcsolási után, meg fokonként emeljen 5-10%-ot, kb...

Nem, bár lehessen a be és kikapcsolást is állítani, az csak jó.
Hanem a hőmérsékletet amit tartania kell.
Tehát, ha 40 van beállítva akkor a kitöltési tényező módosításával (+1, -1) a program törekszik ennek megtartásán.
Az előbb elírtam, nem 40% hanem a PWM1_set_Duty ami 0-255 között van, az 40.
Bocsi, kicsit nehezen megy a fogalmazás, így másnaposan

Ha jól értem, a set_duty(40), az 15,68% lenne? Ha csak a koliban van szenzor, akkor hogyan tartod a beállított hőfokot? 40-nél elkezd pörögni 15%-on, aztán elkezdem egyesével emelni a fordulatot 200ms-ként és közben (pl. s-ként rámérek.), ha a hőmérséklet kisebb lett, akkor 200ms-ként csökkenteni kezdem? (Bocs a lámaságomért, csak szeretnék tisztán látni)

Nekem lenne pár kérdésem. Egy 20nm sörkolektor mekkora teljesitménye van. Olvasdtam olyant hogy 600-1000w a teljesitménye meg hogy 1nm es sörk. 4nm területet füt fel. Igaz ez? Egy ekkora SK. 1 vagy 2 ventit alkalmazas. A radiál venti jó lesz hozzá?

Igen, egyszerű.
Megy egy ciklus 200ms-onként, csekkolja a szenzort, ha kell növeli, ha kell csökkenti a kitöltési tényezőt, ez addig megy amíg be nem áll a megfelelő hőfokra.
Szerintem lényeges, hogy menüből lehessen a ki és bekapcsolási küszöböt, valamint a kezdő kitöltési tényezőt állítani, sőt, még a pwm frekvenciát (PWM1_Init)
Mivel minden motor más és más így elkerülhető, hogy pl enyhén felhős időbe elindulna, de a kitöltési tényező kevés nem tud forogni, ami hosszú távon probléma lehet.
Nekem pl a 600Hz-s frekvencia vált be.
A relés dologról mi a véleményed?
Üdv

Nálam szenzor csak a koliba van, tehetsz a befúvó nyíláshoz is egyet (már gondolkoztam rajta) ami befolyásolhatja a venti fordulatát.
Mivel föltételezek egy jól lehőszigetelt csőrendszert ez szerintem csak túlbonyolítás.
Üdv

600Hz? Nekem kevés az egy kicsit? Azt javasolták, hogy menjek 20kHz fölé, hogy ne lehessen hallani alacsony fordulaton a vinnyogást-morgást. Nekem a 20kHz-es vezérlés (lágyindítási függvénnyel), simán ment a Suzuki venti egy 75W-os(!) PC táppal. Ha csak simán ráakasztottam, akkor padlóra küldte a PC tápot. A relével kapcsolatban az a véleményem, hogy jó lehet, de már egy kicsit sok. Szerintem ha már van fordulata a motornak és kinyitom a fetet DC-vel, akkor egy jól méretezett rendszernél elenyésző a veszteség. A célom, hogy minél kisebb olcsóbb legyen a hardver, viszont sok információt adjon vissza a felhasználónak.

szerbusz!
neked egy sima P szabalyozod van. Integralo tag hozzaadasaval gyorsitani es pontositani lehetne a szabalyozon.
Relet beiktatni felesleges, egy jobb FET nyitoiranyu csatornaellenallasa 2mOhm koruli ertek, ezt nem tudod relevel tovabb csokkenteni. Jelentos vesztesege csak az atkapcsolasi folyamat soran keletkezik, mivel a feszultseg meg/mar rajta van (nem nyitott ki/zart el), az aram vezetese mellett.
vicsys: rosszul kozelited meg a problemat, nem neked kell beallitani a kitoltesi tenyezot a homerseklet fuggvenyeben -hiszen annak allando erteken kell maradnia-, hanem a P / PI szabalyozonak.
udv!

Már pontosan meg nem mondom miért (2 éve csináltam) de a 600 hz jött be a legjobban, ott tudtam legjobban lemenni fordulatszámba.
Tettem a motorra pufferkondit, az kisímította a PWM jelet, viszont számításba kell venni, hogy picit növeli is a fordulatot.
Milyen szenzort fogsz használni a koliba DS18?
Üdv

Na, pont ezt a pufferkondit akarom kihagyni a történetből. Most 3 féle szenzorral próbálgatom. A már jól bevált DS18B20 mellett a KTY81-220 és egy sima 10k-os NTC a játék tárgya. Teszteltem a PT100-as termisztort is. Nem rossz, csak a meghajtásához/kezeléséhez egy előfokra van szükség, ami megint csak növeli a hardvert. Úgy néz ki, hogy a 1°C-os felbontáshoz a KTY lesz jó és a HW igénye is minimálisra szorítható. Amit a hw-en spórolok, majd megpróbálom szoftveresen pótolni.

Érdemes lenne olyan szenzort használni ami hosszú vezetékkel, sőt zajos környezetben is jól működjön.

NTC-t használtam én is, bírja a magas hőmérsékletet, iszonyú jó érzékenységű, de sajna mivel nem lineáris így csak következtetni lehet a hőmérsékletről.
Tervem, hogy ds18-at teszek a következő kolimba, viszont nem vagyok biztos, nyári nagy meleget bírnia fogja-e, meg aztán a felbontása se olyan jó mint egy NTC-nek, az árát nem is beszélve.
Ha nagy tételre készülsz, lehet érdemes lenne NTC-vel. kellene egy nagyon pontos 5V és kitanulmányozgatni, milyen hőfokon mennyit mér .
Üdv

Lenne egy kérdésem azokhoz a kollektorépítőkhöz akik egy ideje (mondjuk egy két éve) használják is azt, tehát tapasztalatot is gyűjtöttek. Ugye a téli hónapokban a napsütéses órák száma elég kevés, amihez hozzáadódnak még a hosszú éjszakák is. Ekkor a kollektor hőmérséklete is gondolom mínuszban van, amit legfeljebb egy pillangószelepre hasonlító lemez választ el a lakástól, vagy még az sem, tehát ilyenkor a lakás melege a kollektor irányába (is) távozik. Nem több ez a veszteség mint amit a napsütéses órákban spórolunk?

Elenyésző a veszteség.
Itt megint csak föltételezünk egy jól záródó visszacsapót (közvetlen a ki és beömlőn) egy jól leszigetelt csőrendszert , szintén jól leszigetelt ventilátor és kollektorházat.
Üdv

Szia!
Nem könnyű pontos válaszokat adni a kérdéseidre. Én csak néhány szempontot tudok adni, mások talán okosabbak.
Elméleti szinten szokták mondani, hogy optimális esetben 1kW körüli teljesítmény érkezik a napból 1m2-re. Ha a kollektor mind megfogná, akkor lenne 1kW 1m2-en. A tapasztalatok szerint sokkal rosszabb a helyzet.
Szentgyörgyi Péter, aki hazánkban elsőnek épített és publikált sörkollektort, egy majdnem 4m2-es kollektorral kb. 700W-ot tudott hasznosítani, azaz kb. 200W/m2 ( http://napenergia.freeweb.hu/gyak/szp/sztgyi.htm ).
Vannak ennél jobb adatok is, ahol kb. a dupláját, 400W/m2 hőteljesítményt is mértek ( http://biosolar.hu/gallery/14 ).
Ha te építesz egy kollektort, annak a kivitelezésétől, elhelyezésétől, a légcsatornák kialakításától függően, és még hosszasan lehetne sorolni a tényezőket, ilyesmi teljesítményekre számíthatsz.
A lakás hőteljesítmény igényét legjobb becsléssel a gázszámlákból lehet megállapítani, már ha gázzal fűtesz. A számlákon megtalálod a felhasználd gáz mennyiségét, annak a fűtőértékét, ebből visszaszámolhatod az eltelt napok számának figyelembevételével a hőteljesítmény igényedet.
Más megközelítés szerint 1m2 kollektor 100kW/h/téli szezon hőmenyiséget tud szolgáltatni ( valyog.uw.hu/sor.ppt ). Ebből is visszaszámolhatod a szükséges kollektor felületet.
20m2 kollektort szerintem legalább 4-5db-ra szét kellene szedni, és még így is viszonylag nagy radiál-ventillátort igényel a 4-5m2-es kollektor felület. Tehát nem 1 vagy 2, hanem legalább 4-5db, és csak a radiál jöhet szóba.

Szia !
Ez egy régi videó, de már ebben is ki hangsúlyozzák kb. 45°C- os levegő az ideális ami bejön a sörkollektorból amit úgy lehet elérni, hogy addig növeled a légbe fúvást amíg el nem éred a 45°C-ot és ennek hatására a ~700w-os sörkoliból pik-pak ~2400w-os lett.
Így elsőre lehet valakinek furán hangzik, de úgymond nem szabad benne hagyni a hőt ha 68°C-os levegő jön ki akkor kicsi a ventilátor .Ez kb olyan mintha jól megraknád a kazánt lent aztán feljössz és betekered a radiátor termosztátot 22°C-ra kellemes az idő a kazán meg lent majd fel robban .

Feltser János-Lakás fűtés söröslóval (2009.11.04.)