Jaj, most látom, hogy csak a lényeget írtam rosszul a korábbi kérdésemben: TMS2532A-ról lenne szó, tehát a 25-ös sorozat 4k-s tagjáról. A 27-esekkel nincs gondom.

Elő fogom szedni, mihelyt arra járok.
2708-at nem akarsz égetni? Olyanból is van felesleges tesztpéldányom...

Nem, a három tápfeszes típusokig nem akarok visszanyúlni A 2532 egyébként pont azért lenne éppen célszerű, mert jobb a lábkompatibilitása a 2332-es ROM-mal, amit épp nemrég egy C64-ben cserélnem kellett. Ott 2732-t építettem be, de két lábat csúnyán gányolva (kihajtva a foglalatból, és vezetékkel beforrasztva a panel megfelelő pontjaihoz) kellett megoldanom.

Szia!
Egy 18F4550 -vel nem lehetne megcsinálni? Akkor az USB - RS232 kimaradhatna. Még a három feszültségesek is kezelhetők lehetnek, kiolvasásra mindenképen. A -5V -ot csak kapcsolni kell.

De, természetesen meg lehetne, bennem is felmerült. Egy dolog miatt hezitálok: az égetési algoritmusokban meglehetősen pontos, mondhatnám kritikus időzítések is vannak, amik az USB kommunikáció miatt nem biztos, hogy mindig tarthatóak lennének. A jelen felállásban egyedül a soros porti interrupt eshet be, de az elég jól kézben tartható.

Szia!
Én is gondolkodom egy égetőben, már jó ideje, csak nem sürget az idő mert van egy villem, de lassan kell egy usb-s.
Szóval én úgy gondoltam, hogy a pic csinálná az időzítéseket, hogy ez pontosan mennyi legyen azt a pc mondaná meg neki az égetés-olvasás előtt, tehát a pic-pc kapcsolat szinte csak a hex és az égetés paramétereire korlátozódna. Így gyakorlatilag mindegy lenne az usb-ből adódó pontatlanság.

Ha visszább olvasol, nálam pont így működik most. A PIC-es hardver kezeli az EPROM foglalatot teljes egészében, és gyakorlatilag egy soros porton kapcsolódik a PC-hez, de ez lehet akár egy soros portos buta terminál is. Az égetőnek parancsokat kell kiadni, amit értelmez és végrehajt. Van egy speciális parancs, a kettőspont (":"), amit egy intel hex sorként értelmez, és a végrehajtása során a korábban parancsokkal beállított paramétereknek megfelelően a sor által definiált címre az abban lévő byte-okat beégeti (vagy csak ellenőrzi, ha az a mód van érvényben). Így gyakorlatilag az égetendő tartalmat leíró sima hex file-t kell csak a terminálba beilleszteni.

Ezen valóban átsiklottam! Viszont akkor nem számít az usb-s bizonytalanság, hiszen akkor kezd el égetni, ha már minden a adat rendelkezésére áll. Lassan úgy kell vadászni az olyan gépekre amin van usbn kívül más is, de gondolom ezt Te is tudod

Azt hiszem félreértettük egymást. Az USB-ből adódó pontatlanságnál én nem arra gondoltam, hogy a PC-ből kiadom a "bitbanging" parancsokat valamilyen USB-s átvitellel, és az alapján csak vonalakat billegtetek a hardveren. Persze, hogy így a géptől és az USB-től is nagy mértékben függne minden. Ám még az én megoldásomnál (ti. hogy a PIC intézi az égetési algoritmust teljes egészében) is gond lehet azzal, hogy az USB-s kommunikációban időnként válaszolgatni kell. Ha épp egy 100us-os impulzus kiadása közben kezdek el válaszolgatni, akkor biztos nem 100us lesz az impulzus. Szóval azt, hogy az USB kezelését is erre a PIC-re bízzam, na azt nagyon alaposan át kellene gondolni. Ja és valószínűleg asm-ben menne akkor az USB is... Szerintem egyszerűbb beépíteni egy nem egészen 1000Ft árú, dedikált USB/soros chipet, és akkor ez a probléma biztosan nincs.

Az LPT -s programozók többségénél sem volt garantálható a szoros időzítés, de nem is volt baj. Tapasztalataim szerint (hacsak nem akarták titkosítani a tartalmat) mindent lehetett "lassaban" csinálni... Ha az USB lekérdezési gyakoriságát kisebbre állítjuk, nyugodtan lehet tiltani a megszakítást a 100us pulzusok előállítása alatt. A ms nagyságrendű programozási pulzusoknál meg nem számít néhányszor 50 .. 100 us többlet. Az is elképzelhető, hogy egy külső áramkör állítsa elő az impulzusokat.
Egy USB - uart konverter felhasználható (de drága), vagy egy megfelelő pic -et is fel lehet használni. Sikerült lefordítani a full speed USB HID kommunikációt 16F1455, 16F1459 -re. Kb. 500Ft / db.

Így tényleg "tiszta", félreértettelek. Abban is igazad van, hogy az usb kapcsolat fenntartása is visz el időt, ami nehezen kezelhető. Így bele gondolva tényleg egyszerűbb és biztonságosabbnak is tűnik.

USB HID assembly program 18F2550 -re.

Ide jó az MCP2200 is, vagy egy 18F14K50 a gyári USB/soros demóval, nem feltétlenül kell az FT és hasonló cél chipekre gondolni. Én már láttam nem egy, LPT-s programozóval kifektetett EPROM-ot, ami valószínűleg az időzítések miatt ment tönkre. Pl. ha valami más "meló" beesik a win-nek, miközben épp az 50ms-os impuzust adja ki, és az 50-ből lesz 100 vagy 200, azt nem biztos, hogy minden típus túléli. Ettől függetlenül járható lehet az út akár a 18F4550-esekkel is, csak azt mondom, hogy azzal azért még van meló, hogy összecsiszolja az ember. Egy 5-600Ft-os chip beépítése lehet, hogy megéri azt a néhány óra spórolást, amit ez jelentene.

Itt nem ezres sorozatgyártásról van szó, ahol tényleg minden fillér számít. Ott kezdődik a dolog, hogy a ZIF foglalat is talán 2300Ft volt, és jelenleg még külső 12V váltóról megy a feszültségek előállítása is (igaz, ezek 100Ft-os lomexes trafók, kettő párhuzamosan, de mondjuk minimum egy ezrest lehet erre is számolni), a PIC is alsó hangon egy ezres, az összes "sallang" (stabok, kapcsolótranyók, elkók, a modulok csatlakozói, panelek, paneldarabok) is biztosan van még egy ezres, tehát valószínűleg nem az 500Ft-os többlettől lesz nagyon drága a cucc

Van egy 1987-es Texas katalógus itthon, abban szerepel a TMS2532, ami valóban 25V-os, és a TMS2732A, ami viszont 21V-os, és más a lábkiosztása. Viszont nincs benne TMS2532A, ami számomra kissé érthetetlen. Viszont a TMS27256 és '256A között valóban az égetőfeszültség az eltérés.

Amúgy jó ötletnek tartom a projektet, és sok sikert kívánok hozzá. Figyelemmel fogom kísérni a fejleményeket. Esetleg valóban érdemes lenne közzétenni a kapcsolási rajzot és a vezérlőprogramot, és egy "open source hardware" típusú, közösségi fejlesztéssé alakítani az egészet. Nekem pl. 2708-tól kezdve egészen a 16-bites 27C1024 ig van itthon mindenféle bontott EPROM, kisebb vertikumban ugyan, de van EEPROM és Flash memória is, tehát én pl. abba az irányba mennék el egy ilyen projekttel, hogy ezeket mind "megegye".

nedudgi: Van még pár bontott 8080 is itthon. Utánépítsük az egykori készülékedet?

A most kezembe került adatlapokon a programozó impulzus hossza az egyetlen kritikus "időzítenivaló", egyes típusoknál 50us pontossággal kell eltalálni a hosszát.

Mikor egyszer régen, még tojáshéjjal a hátsómon nekiálltam egy párhuzamos portos égetőt próbapanelen összehuzalozni (juventus ventus), már akkor is egy PC alaplapból bontott Intel 8254 állította elő a programozó impulzust one-shot üzemmódban. Az utód 82C54 egyébként a mai napig kapható, bár az ára meglehetősen borsos, így inkább egy 8 lábú uC-t lenne érdemes használni helyette.

[off]40 lábú ZIF most volt az apróhírdetések között kb. 800 Ft -ért. Esetleg itt

Az igazság az, hogy egy VDT 52100 terminál (minimum videórész és busz alaplap) kellene hozzá.... Sajnos elvitték színesfémnek... Akkor lehetne egy CP/M gépet összerakni, mert a többi kártya megmaradt.

Nekem megvan hozzá az összes kártya + passzív alaplap + táp + lehet még billentyűzet maradvány is van valahol. A videóhoz csinálunk TFT adaptert. Színesfémnek? Valami fura faféleségnek tűnő háza volt az egész gépnek emlékeim szerint. Fehérre volt festve. Sajnos cégfelszámoláskor ki lettek belezve az általam ismert példányok, aztán mentek a szemétbe.

Hogy ne csak totál OFF legyek, a fenti jumpereléshez alkalmazott átalakítót már korábban kitalálta valaki. Lemez formájú lábai vannak (IC foglalatba bedugható), üvegszálas anyagon áttolva. Felül U alakú villás kialakítás a könnyebb forraszthatóság érdekében. Sajnos a bedugáskor fellépő visszatoló erőnek a lábak nem kellő mértékben állnak ellen, bár ez már egy agyonhasznált példány. Nem tudom, újonnan lehet-e még kapni ilyet valahol.

Nem állítottam, hogy saját találmány, IC foglalatosat már én is láttam a neten, talán pont valami eszközprogramozóban. Anno ha jól rémlik, egy EMP20-at használtunk az egyetemen, amibe szintén modulokat kellett tenni, de ott a modulok egy (talán EDO) RAM foglalatba betehető paneldarabok voltak. Ennek e megoldásnak az az előnye, hogy gyakorlatilag a ZIF minden lábát át lehet madzagolni.

Nálam elégnek tűnt ez a kb. 2x10 érintkező, megpróbáltam IC foglalattal, de az nem tetszett, kényelmetlen használni, a foglalatokat nem erre találták ki. Így jött végül a hüvelysor-tüskesor megoldás, azt hiszem, ez egy hosszabb távon is felvállalható eszköz, a kontaktokkal nincs probléma, és viszonylag kényelmesen cserélhető. Ez a megoldás akármilyen lábszámra működhet, azaz lehetne teljesen univerzális eszközprogramozót is csinálni egy ZIF 40-nel úgy, hogy akár minden lábat átrendezhetővé tennénk. De az már egy másik projekt lenne.

Ezzel a cuccal most az itthon lévő összes fajta EPROM (a TMS2532A-k kivételével) sikeresen írható-törölhető-írható volt. Ez konkrétan 2716, 2732, 2764, 27128, 27256 és 27512 típusokat jelent, gyártók és technikák (normál és C-s példányok) vegyesen. Ez tulajdonképpen pozitív meglepetés volt, mert amikor sok-sok évvel ezelőtt EPROM-okkal dolgoztunk (C64-es cartridge-ek és hasonlók kisipari gyártása), akkor elég sok hullott el (LPT-s égető). Egyetlen 28C256-ot is beszereztem, azzal is boldogulok, még egy 28C64-et biztosan fogok venni próbára (a firmware-ben már benne van a kezelése), és elvileg úton vannak 9-es és 10-es pakkok 2532-ből és 2564-ből. Ahogy néztem az ebay-en, beszerezhetők még a 25-ös sorozat más tagjai is, lehet, hogy ezeket még majd beillesztem a támogatott listába, ha a 32-esekkel és 64-esekkel sikeres lesz a művelet, valamint a 28-as sorozat is érdekelne még, de azt hiszem, ennek az eszköznek kb. ez lenne a vége: 24 és 28 lábú 25xx, 27xx és 28xx sorozat.

Csak motoszkál már napok óta a fejemben, hogy nem lehet-e az, hogy ezek a TMS2532A feliratú chipek valójában 2732-es bekötésűek? Nem tudom, szerezzek-e még egy-két darabot, érdemes-e ilyen jellegű próbát tenni velük...

Ahogy elnézem a katalógusokat, a TMS2708 és TMS2716 is három tápfeszes, ezekről inkább lemondok, a TMS2508 és TMS2516 viszont gyakorlatilag ekvivalens az i2716-os egy tápfeszes típusokkal. A 2532/2732 és 2564/2764 esetén van eltérés, ezt mindenhol írják is a neten.

Én egy másik projektben az "átmadzagolást" úgy fogom megoldani, hogy a NYÁKon lesz két hüvelysor, abba megy majd egy átalakító, ami alulról két tüskesorral, felülről pedig két hüvelysorral rendelkezik majd, és ebbe lehetne bedugni a ZIF foglalatot, ami szintén egy, alul két tüskesoros kis NYÁKra lenne szerelve. Az átalakító cseréjéhez tehát ki kell venni a ZIF foglalatot, alatta az átalakítót, majd be az újat és vissza a ZIF-et. Számomra egyszerűbb, mint a jumperes megoldás (valószínű Te is ezért gondoltál ilyesmire), és nem is foglal plusz területet a vezérlés NYÁKján. Arról nem is beszélve, hogy nem kell külön vezetgetni oda-vissza a jeleket. Mondjuk a viszonylag macerás csere miatt ez a megoldás inkább oda jó, ahol ritkán kell cserélgetni.

A továbbfejlesztéssel kapcsolatban nem hiszem, hogy a 29xx sorozat kezelése különösebb problémát okozna, inkább csak szoftver kérdése a dolog. A nagyobb kapacitású IC-khez meg csak nagyobb foglalat és a címeket generáló számláló "hosszabbítása" kellene.

A 16 bites változatok kezelése pedig megoldható lenne pl. egy 74HCT374 és egy 74HCT244 alkalmazásával és a nekik szükséges plusz vezérlőjelek előállításával.

Meglepne, ha TMS2732A és TMS2532A néven is gyártottak volna 21V-tal írható, azonos lábkiosztású EPROMot. Legbiztosabban talán egy "műsoros" példány olvasgatásával lehetne megválaszolni a kérdést: ha valamelyik címvezeték helyére folyamatos tápot/testet kötünk, akkor csak a fele tartalmat tudjuk kiolvasni (de azt duplán), és az azért látható az eredményben. Megnézem majd, véletlenül nincs-e otthon bontott TMS2532A, és ha van, akkor megpróbálom majd kiolvasni.

A Szegedi informatikai múzeumban van több működőképes VDT521xx terminál... Legalábbis volt, amikor utoljára ott jártam padlásürítés céljából. Sajnos helyem nincs rá, hogy egyet felépítsek, pedig kedvenc mikrogépem a VPPC.

Megnéztem, 4K-s és 8K-s EPROMból csak pár darab van, 4K-sból van Intel, AMD, Hitachi és Fujitsu, de TMS2532A (Texas) sajna nincs.

Tegnap megjöttek a TMS2564-ek ("A" nélküliek), beillesztettem a kezelésüket a szoftverbe (kellett modul is nekik), majd az egyikkel szépen végigmértem az olvasási és programozási fázisokat. Hibátlanul működött, tudtam írni-törölni-írni. Ezek után még kettővel végigcsináltam egy-egy írás-törlés-írás ciklust gond nélkül.

Persze nem lehetetlen, de annyit mértem kersztül-kasul korábban is, hogy elég kicsi valószínűségre saccolom azt, hogy a TMS2532A-kkal én csináltam valamit rosszul. Főleg a TMS2564-ekkel tapasztalt problémamentesség után.

A HN482532-k is valahol úton vannak, vagy tengeren, vagy levegőben, mert Szingapurból jönnek. Nyomkövetés szerint már elindultaka célország felé

Megérkeztek a Hitachi 2532-esek, ezek jónak tűnnek. Úgy látszik, tényleg nem a programozási metódus volt elrontva, hanem azok a TMS2532A-k lehettek valami rossz szériából valók, esetleg más bekötésűek (elcimkézett 2732? - már sosem fog kiderülni).

Én félig feltúrtam a padlást, de csak egy célműszert találtam, a forrás még nem került elő.

Összecsomagoltam a projektet a jelenlegi állapotában. Skicceltem sémát is hozzá, bár kicsit hiányos, talán azért az alapján összeáll a kép.

A fileok között található már GAL-okra történő utalás is, abból még semmi nincs, de nem akarok neki külön szoftvert írni, ebbe akarok beilleszteni majd a kezelésüket. A nagyon eltérő lábkiosztás miatt úgy gondoltam, hogy nem bonyolítom a huzalozás-modult, hanem egy teljesen új eszközt építek majd a GAL-oknak. A Vpp előállítása viszont valószínűleg egységesedik majd emiatt (ott szükség van 12-21V közötti értékekre is).

Helló mindenki, van néhány EPROM-om, ezekhez keresnék egy LPT portos programozót, amihez nem kellenek ilyen-olyan IC-k.
Ilyen EPROM-jaim vannak: 27c040-12jl, hy27c64d-15, 27c512jl, 27c128-15jl, m27c512-15xfi.
Datasheetek megvannak, kipróbáltam az epromokat, hogy az output lábakra kötöttem egy-egy ledet, és a tápfesz lábakra 5 Voltot, és működnek.
Szóval egy egyszerű lpt portos eprom programozót keresek, amihez nem kellenek ic-k.
Előre köszönöm a segítségeket.

Az a kérdés, van-e elképzelésed arról, hogy IC nélkül hogyan fogod előálltani, beállítani , kapcsolni az égető feszültséget?