Annyit hozzáfűznék, hogy a szoros csatolású trafónak is van egy pici szórása, a DC-t leválasztó kondi impedanciája akár pont a szórás által bevitt impedanciának megfelelő is lehet - és ekkor jó közelítéssel nulla lesz az eredő impedancia!

Megkaptam a bika alkatrészeimet a cimbimtől.
2db dupla EE55/21 es magból épített trafó. Az egyik egy fojtó volt, a mésik egy forward táp trafója. 1500W folyamatos üzemi teljesítmény volt rá bízva. Réz szalaggal van tekerve. Az anyaga miatt nem tudom mit fog bírni. Az van rá írva, hogy M2TN.
Amit trafónak használtak annak a szórási impedanciája 2,56uH a mágnesezésije 2,846mH. Az eredeti nyákon 53.9KHz-en üzemelt. Azt is ki tudtam mérni.
A dupla mag keresztmetszete 7,08cm²
Át kell sajna tekercselni, mert így ahogy van betettem a félhidas tápomba és 198V jött ki belőle csúcsban.

Az induktivitás is dupla EE55-ösből van légréssel. Az is szalaggal van tekerve annak az induktivitása 320uH.

Mi a véleményetek róla? Érdemes vele bika tápot építeni? Vagy vegyek másik N87-es magokat?

A fetek is megvannak. Így már van 4db ST TSD4M450V fetem. (500V, 45A, 0,1ohm)
Meg van egy 200V 2X50A-es diódám is. BYV54-200
Ezekkel ki lehet hozni valami jót. Ebben biztos vagyok

UCC3808 -> buffer -> gate trafó, oszt had szóljon.

Ebben lehet valami. A PC táp trafók szórása a primer oldalon átlagosan 5uH körüli. Egyszer leszimuláltam adott szórású trafóval, 1u kondival egy félhidas tápot, kb. 70kHz-es szimmetrikus négyszöggel hajtva (ez a frekvencia tranyós, kb. 35kHz-en ketyegő PC tápnál megfelel a bekapcsolási időknek), és a primer áram alapján a kapcsolás némileg mutatta a rezonáns működés jeleit, persze a mágnesező áram által torzítva. Azonban pont azért tekerik 150-160V/24V-os áttételűre ezeket a trafókat, hogy egyrészt a kicsit alacsonyabb primer puffereltség miatti bemenő fesz hullámzást, másrészt a szórás okozta kitöltés-veszteséget kompenzálni tudják. Egy 300W-os, olcsóbb táp 2x330u-val van primer oldalon pufferelve általában. Ha névleges terhelésnek kb. a felén is ránézünk szkóppal a szekunder feszültségre, láthatjuk, hogy 100Hz-es ütemben periodikusan változik a kitöltés, valamint nagy időalapra áttérve a feszültség burkolójában feltűnik az említett hullámzás, mely visszavezethető a gaetz+puffer egyenirányító hullámosságára. Meg is pufferelhetnék becsületesen a gyártók, nem túl drága manapság az elkó, viszont a kisebb puffereknek köszönhetően javul a power faktor, a 100Hz-es hullámzást meg a TL494 a trafó túl-áttételezésének köszönhetően szépen kikompenzálja. Az más kérdés, hogy ma már elvileg kötelező a PFC az ilyen ketyerékben). Tehát ha bizonyos esetekben alkothatna is rezgőkört a szórás és a kondi, a kitöltés fent említett okbóli változása miatt szerintem inkább a DC leválasztás, amiért bent van az az 1-2uF.

[OFF]Hogy engem mér' nem akarnak sose ilyenekkel megdobálni..

[OFF] Megnéztem egyébként: 15 és 26 USA dollár között mozog az említett FET-ek ára. Az durván 3500...5700 HUF... Ha grátisz kaptad őket.. akkor elég jó üzlet volt

Érdekes... ismerem a céget aki csinálta ezeket a tekercselt alkatrészeket... Csak nem a PQ-ban dolgozol?

Pontosítanom kell az önrezgő szimmetrikus esetén fojtóval témájú hozzászólásomon. Rájöttem, hogy a két, egy magra tekert fojtót úgy sikerült bekötnöm, hogy a két tekercsen egymással ellentétes irányú áram folyt, így kvázi kiütötték egymást, emiatt nem tapasztaltam akkora feszültségcsökkenést. Kijavítottam a hibát, így a jelenlegi 130mA-es alapterheléssel 54,7V lett továbbra is a + és - között, viszont 2,5A-es terhelőáram esetén a kimeneti feszültség leesett 48,7V-ra. Gyanítom, hogy hasonló okból, amit Katt említett a trafó szórásával kapcsolatban: minél nagyobb az áram, a fojtók (~2x30uH) miatt annál lassabban kommutál a diódahíd, annál nagyobb a fesz-idő terület-kiesés. Viszont ami pozitívum, hogy a DC kimeneti feszültségben lévő differenciál-zavartüskék értéke megtizedelődött: jobban ejti a feszültséget, de kevesebb zavart termel a kimenetén, gyanítom azért, mivel a diódák belassulása következtében csökkent a dU/dt, kisebbek lesznek a parazita összetevők miatti túllövések.
Azt a megoldást akarom még kipróbálni, hogy közvetlenül a diódák után megy az első pufferpár (CLC szűrés, autós tápokban is így használják, bár ott a TL494-gyel gondolom megoldják a lágyindítást, nameg ahogy néztem a szekunder feszültségüket azoknak a konstrukcióknak, ZVS, mivel szép trapéz a jelalak), és a + ill. - szálat még áttekerni párszor egy zöld, nagy permeabilitású zavarszűrő magon, mintegy differenciál zavarszűrő trafó. Bár így induláskor elég nagy árammal fogja kezdeni tölteni a puffereket az áramváltó miatt, eddigi tapasztalataim szerint még a 13007-esek is bírták ezt a kissé kemény indítást. Bár ha azt vesszük, erre nem lenne szabad alapozni (vagy az első pufferek előtt kisebb, max. 10uH-s fojtót alkalmazni, nameg izmosabb tranzisztorokat).

"... induláskor elég nagy árammal fogja kezdeni tölteni a puffereket az áramváltó miatt, eddigi tapasztalataim szerint még a 13007-esek is bírták ezt a kissé kemény indítást. Bár ha azt vesszük, erre nem lenne szabad alapozni... "

Na itt van a kutya elhantolva. Ha teljesen korrektül akarod megcsinálni, akkor ugye már nem is lesz annyira egyszerű, meg olcsó... ilyenkor kell eldönteni, hogy mi a cél. Egy iparban is elfogadható táp, vagy egy amatőr szintű táp...

UCC3808 Már van az N-2-es végű.
Buffer BD139 -BD140 párosokkal ??
Gate trafó? ETD29-em van M2TN-C Az jó lesz ugye? Teljes hídhoz kell 5 tekercs. Ugye? 1 primer és 4 szekunder. A menetszámok egyformák legyenek ugye?

E-hulladék gyűjtés volt a cégemnél. Amióta SIO-zunk azóta meg kell semmisíttetni az elektromos hulladékot. Körül néztem és láttam 2 ilyen fetet kidobva. Itthon kipróbáltam és rendben van. A trafók és a másik két fet egy régebbi forward tápból valóak. Az is az e-hulladékból való csak azt egy kollégám gyűjtötte. Nekem adta, mert ő biztos nem csinálna vele semmit.

Jó drága motyó ez. Hát akkor örülök.

Szerintem egyértelmű nem? Az ETD29 elég nagy, szerintem egy EE16-on is elférnél. A menetszám annyi legyen, hogy ne menj vele mondjuk 0,15T fölé, illetve a fesz ne legyen se túl sok, se túl kevés a gate-eknek (10-12V körül szerintem jó). Ha úgy elfér egy egy tekercs egy sorban akkor oké, ha nem akkor kell a nagyobb mag, vagy egy gyűrű. Mondjuk az EE16-ra elég necces rátenni az 5 tekercset szigeteléssel együtt. Nekem EF25-ön vannak, azon bőven elfér.

Nem a mi cégünk a mobil szolgáltatóknak dolgozik. Főleg a T- cspoprtnak. Adatátvitel, 3G, stb.

Ha már csináltak rólunk bemutató reklámfilmet, linkelem. Nézzétek meg.
Ez a munkám.

Hm ebből bika táp lesz ha kész lesz

Leszimuláltam tegnap a plusz fojtós esetet.. szekunderre redukált szórási induktivitással, kondi ESR-rel, satöbbi. Fojtó nélkül olyan 300A-es szekunder csúcsáramok lépnek fel elméletileg, gyakorlatilag ennél biztosan kevesebb, ugyanis a valóságban több tényező is van, ami még bekorlátoz. Plusz fojtót betéve ez 100A alatt marad (elérhető 60-70A is), primer oldalra transzformálva még el is viselné néhány tranyó, szóval indítás szempontjából ez viszonylag korrekt is lenne. Szimulációm szerint a fojtó értékétől nem igazán függött, hogy terhelésre mennyit esett a feszültség, csak az indítási csúcsáram csökkent a növelésével számottevően. Azonban a valós kapcsoláson azt tapasztaltam, hogy míg fojtó nélküli esetben alig változik terhelésre a frekvencia, fojtóval ez a változás a 10kHz-et is meghaladja. És ez esetben ha nem is változik a kiesett fesz-idő terület a terhelés során (bár az alapesethez képest /nincs fojtó/ mindenképp növekszik kicsit), az aránya a teljes periódushoz képest nő, mivel csökken a periódusidő. Szerintem ez okozta nálam a nagyobb arányú feszültség-csökkenést. (Szimulációban nem változtattam a frekvenciát, ezért szerintem a különbség).
[OFF]Gondolkodom még azon, hogy kicsit megfogom a feszvisszacsatolásnál a szekunder tüskéket -> LEB.. Kíváncsi vagyok, akkor mit csinál.

Bár szerintem a feszültségesés igazi felelőse továbbra is az alulpuffereltség (2x330u primer puffer jelen esetemben). A 0 és a + között ránéztem nagyobb időalappal a szkóppal: a hullámzás amplitúdója 4V körüli, ez a + és - között 8V, átlagban 4V. Tehát az eredőben a + és a - között az 5V körüli fesz. esés 80%-át a primer hullámzás okozza. (mindezt mértem 3,2A terhelőáram mellett, azaz kb. 150W terhelésen, 47V feszültségnél, a 8W-os alapterhelésen 52V volt a feszültség /fojtók nélkül ezek az értékek ugyanekkora terhelőáram mellett 48V és 53V körüliek/). Egyszóval ha azt vesszük, kb. 1V-ért felelősek a plusz fojtók okozta jelenségek.

Üdv mindenkinek! Nekem ez a téma nagyon új, és ezert szeretnek valami egyszerűt építeni.[mármint egy kicsi tápot.] Elképzelésem a következő lenne: Szeretnek egy 12 v-os kapcsoló üzemű tápot 2db tda2030hidhoz[toroiddal nem oldható meg mert nincs hely] Pc -tápban található hozza az a kicsi trafó is ami kell, és így a trafó problémám meglenne oldva, valami kis egyszerű kapcsolással szeretnem elkészíteni, mit ajanlottok nekem?

Igen. Ha teljesen a vastelítés vezérelné a tranyókat, akkor a terhelés hatására egy kicsit csökkennie kellene a frekinek, mert a trafó primer szórásán a növekvő árammal növekvő feszültség fog esni. Ez ( vektorosan ) levonódik a primer feszültségből, vagyis kisebb fesz-idő terület jut a primerre, tehát hosszabb idő kell ahhoz, hogy a kapcsolóvas betelítsen. Elvileg, ez csökkentené a szekunder szórás miatti fesz esést a kimeneten. Azért hozzá kell tenni, hogy ha a kapcsolóvas mondjuk ferrit, akkor az erősen fog melegedni, amiből az következik, hogy csökken a telítődési indukció, ami azt jelenti, hogy a freki emiatt nőni fog. Ebből a szempontból az M3-as anyagok a legjobbak ( ha jól emlékszem ) azoknak keveset változik a telítési indukciójuk. Cserébe viszont jó nagy veszteségük van...úgyhogy csak kisebb frekin lehetne használni. Esetleg, lehetne hűtőbordára szerelni...

Ez a bemeneti puffer kérdés is érdekes. Túl azon, hogy hullámzik a DC fesz, meg a kimeneti fesz is tartalmaz rendesen 100 Hz-es összetevőt, sajnos a tranyók árama is hullámzik. Előfordul, hogy nagyon... ezért én nem szoktam spórolni a kondival.

Sziasztok!

Adott egy PC ATX táp. Mostanában használatos, hogy csak egy 12V-ot konvertálnak AC-DC-be, majd a többi feszültségszintet DC-DC-ben konvertálják a 12V-ból.
Régebben ez a konvertálás minden egyes feszültségszintre AC-DC-vel történt.

Valóban nagyobb a hatásfoka az első/újabb módszernek?
Nyilván attól függ, milyen veszteségek lépnek fel mindkét esetben és ezeket összegezve kapjuk meg az eredményt.

Gyanítom, hogy a hatásfok másodrangú kérdés. Inkább az dominál, hogy melyik megoldásnak van kisebb gyártási költsége...

Ez a tápom egy hűtőtáska tápja volt. 12V5A-t tud. Ennyi teljesítmény szerintem elég lenne neked egy TDA2030 stereo erősítőhöz. A szekundert máshogy vezetékeld ki és szimmertikus feszültséget is elő tudsz állítani. A feszültség beállítható egy ellenállással.
Nem ez a legegyszerűbb táp, de ha van egy pc tápod, akkor mindened meg van hozzá.

Vagy Cimopata tápját javaslom, mert nagyon jó leírása van hozzá.

Van két darab rossz pc tápom, es gondoltam hogy a jo alkatrészeket felhasználva tudok előállítani valami tápegységet.Utánanézek Cimopata tápjának, ezt a panelt te készítetted el ilyen szepen?Ha igen akkor ez pont olyan mint egy gyari,gratula hozza. Oszinten bevalva en kicsit valahogy egyszerűbbre gondoltam.De gondolom ennél egyszerűbb mar nem létezik, ez a panel körülbelül mekkora? Legelső kapcsoló tápom lesz, ezert jó lenne ha valami nagyon ismert és jól leírt kapcsolás lenne.

Nem ez a gyári. Mint mondtam ez egy hűtőtáska tápja volt. Ezt rajzoltam vissza Sprint Layout-ban. Ha kell a terv szólj. A panel 124X84mm-es.

Legyszives tedd fel a sprintlayoutos visszarajzolast.Deazok a trafok amiket talalok pc tapban, azok kompatibilisek?[marmint evel a nyakkal]

Föltettem a lay-t.
Nem biztos, hogy kompatibilisek, de akkor áttervezed a nyákot és ok. Sajna nem lehet olyan tápot tervezni amibe minden táp alkatrészei jók. Szereti cifrázni a gyártók. A kicsi meghajtó trafó bekötése szokott változni és sokszor a nagyobb bekötése is. Meg kell nézni a nyákodat. Nagy változások nem szoktak lenni.

Meg próbálhatsz az egyszerűség jegyében egy IR2153 ic-vel felépített tápot is. Az tényleg egyszerű. Semmi rezonáns működés. Annál nem olyan könnyű a kimeneti fesz beállítása. Tehát a PC táp trafóját valószínű át kell tekercselni. Ezzel ez a helyzet. Majd találd ki milyet akarsz.
Ez a táp jól működik ezzel a nyáktervvel. A szekunder oldalt olyanra tervezed amilyet akarsz.

Hanyas sprint layoutal van megtervezve?Nem nyitja meg,megnyissa a programot csak üresnek mutatja.

Szia!

A 230V - 14V t...lay terven szereplő áramkör teljesíti a minimum 7.5 mm kúszóút előírást, de sajnos a Nyák 1,2.JPG már nem.

5-ös nálam nyitja.