nigjtlife, joetaylor, Action2K
Olvastátok egyáltalán amit linkeltem
mert ott teljesen más a fórumozók véleménye
Én se hiszek nagyon benne de mivel olcsón elkészíthető ezért kipróbálom
Egyébként azért változik a hang mert a rácshibák rendeződnek
Állítólag az utolsó 2 méret számít csak, ezt én se értem mért, ki kell próbálni
Teszt nélkül minden vélemény csak találgatás---->teszt

Minden erősítő egyenárammal megy! A Hálózati áram viszont váltóáram, tehát nem használható egy az egyben. Ha azt tételezzük fel, hogy a hálózati 50Hz-es szinusz hullámunk matematikai szépségű alakját a hibás rácsok eltorzítják, akkor a hálózati feszültségre ráülő zajról beszélünk. DE! Ha az 50Hz-es váltóáramot egyenirányítjuk, (mert az erősítők egyenárammal mennek) akkor még nem kapunk egy stabil egyenáramot, hanem egy 100Hz-es pulzálót. Ez nagyon nem jó még az erősítő meghajtására. Hogy alkalmas legyen, puffer-kondenzátorral kisimítjuk. Ha ez jól sikerült, akkor már egy valóban egyenes egyenáramot kapunk, ami már jó az erősítő meghajtására. Tételezzük fel, hogy a 230V-os hálózatra "gigantikus", 1V-os (hibás rácsból adódó) zaj ül rá. A 230V-ot egy trafóval pl 23V-ra csökkentünk. A hibánk ezáltal 0,1V-ra csökken. Egyenirányítása és pufferelése után a 23VAC kb. 33VDC lesz. A jó pufferelés hatására a 23V-os pulzáló feszültség mondjuk kb 100mV, azaz 0,1V lett. A 0,1V-os hibafeszültségünk ugyan ilyen arányban csökken, tehát 4,3478e-4 azaz, 0,00043478V lesz. Ez egy igen kicsi feszültség ingadozás. Ráadásul tudjuk, hogy a rácshibákból adódó zaj sem 1 volt, hanem annak egy nagyon pici ezreléke, így a végeredményben meg milliomod rész csak.
Tudom, csupa eretnekség amit írok, Galilei is máglyán végezte volna, ha nem vonja vissza álláspontját, s ma már tudjuk, Neki volt igaza.
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy ha megcsinálod a kábelt, hogyan hasonlítod össze a sima "madzaggal". Utána én is megírom, hogy én hogyan tenném, s kíváncsi vagyok a véleményedre.

Olvastam? Nagyjából másfél oldalig bírtam, mert már nagyon fájt a hasfalam.
Lehet inkább oda fogok járni, nem a Viccek, Mókás történetek topikba, ha nevetni szeretnék.
Mérési eredmények nem láttam, mindenki csak azt írta: "Sokkal szebben szól tőle az erősítőm", vagy "Ettől a sodrottól torzít".
Aláírom én, hogy a rácshibák okozhatnak gondot, de nem ebben a témakörben, max. a nanométeres félvezetőknél.
1. Légy oly szíves, vegyél elő egy oszcilloszkópot, tedd rá az erősítőd tápjára, és nézd meg, mennyire egyenes is az egyenirányított, pufferelt, szűrt feszültséged. Amit a szkóp nem mutat, az nincs ott. Ergo: Hallani is lehetetlen.
2. Ne dőlj be a néphiedelmeknek többé.

Ez igaz, de nagyon nem mindegy, hogy milyen tesztet csinalsz. Csak a megfeleloen megtervezett es kivitelezett (kettos) vakteszt az ami mervado lehet az audio vilagaban. Barmilyen mas teszteles eredmenye megkerdojelezheto. A kettos vakteszteles egyebkent az a modszer ami a tudomanyos vilagban is elfogadott ha a tesztalanyok emberek.
A kulso es belso zavaro korulmenyeket csak a kettos vaktesztelessel lehet kizarni. Barmennyire is azt hangoztatjak az audiofil emberek, hogy ők minden zavaro tenyezot ki tudnak "kapcsolni" ez szimplan nem igaz. Tudat alatt mukodnek olyan mechanizmusok amiket az ember nem tud befolyasolni. Ennek utana lehet nezni megfelelo szakirodalomban.

Kettős vakteszt? A kérdező nem tudja, hogy melyik melyik, de miért baj, ha én aki kapcsolgat, tudom?

Na na. A szkóp függőleges eltérítése lineáris. Az emberi fülének érzékenysége meg hellyel közzel logaritmikus. Az könnyen előfordulhat, hogy szkóppal nem látod, és mégis hallod. Egyébként mérheted is, csak nem szkóppal, hanem HF csővoltmérővel, esetleg torzítás mérővel.
A szkóp függőleges kitérésénél (ha a teljeset nézed 8 kocka) az amplitúdó fele 6 dB, (4 kocka) a maradék fele 12 dB, (2 kocka) A maradék fele 24dB, (1 kocka) stb, és -40 dB -es jelet normális körülmények között is hallasz. Ebből az látszik, hogy egy szkópnak a láthatóság, kiértékelhetőségi tartománya 20 dB körül van, ami egy erősítő, vagy bármilyen analóg átviteli eszköz vizsgálatánál édeskevés.

Nem csak az audio világban, hanem az információ átvitel világában is. Ennek elég rendes szakirodalma van, mert elég nehéz kiküszöbölni az emberi szubjektumot. Pl. ilyen vizsgálatokkal határozták meg a nyelvspecifikus szűrőket a GSM technológiában, vagy akár a telefonos PCM (ISDN) átvitel technikában. A GSM telefonban a magyar verzió nem csak a magyar betűkészletet takarja, hanem a modulátor, és a demodulátor súlyozási, és szűrőkarakterisztikáját is.

Minden emberi tenyezot ki kell zarni, hogy objektiv velemenyt lehessen alkotni vakteszteles soran. Mivel a "kapcsolgato" is alapbol ember, ezert ot is erdemes "vakka" tenni, hogy ne jelentsen befolyasolo tenyezot. Ezert szukseges a kettos vakteszt.

Bármilyen teszt amit füllel végzel az nem ad megbízható mérési eredményt.
Én is a minőségi zenehallgatást kedvelem ennek jó példája, hogy még a konditermezni használt mp3 lejátszóm is egy Sony NWZ-865A hozzá pedig egy YUIN PK2.
Ez a egész high-end dolog a gazdag embereknek van kitalálva és értelme nem sok van. Van egy aránylag olcsón elérhető szint ami hangzásban és hangminőségben is megközelíti a tökéletest de egy kis csoportnak meg valamiért ez nem elég és mindenféle trükkök álltal próbál többet és jobbat elővarázsolni a "dobozból".
Van nekem egy valós példám is. Otthon van nekem egy Fluke 8842A multiméterem. Ez egy nagyon pontos műszer. Mondanom sem kell, hogy hobbi és rádióamatőrként ez a pontosság nincs kihasználva. Nemrég majdnem vettem egy HP3458A precíziós multimétert. Ez a HP műszer egy etalon az asztali multiméterek között és ezt az ára is tükrözi. Használtan sem olcsóbb három-ezer eurónál. Ha a Fluke-ot veszem a nagyon jó kategóriának akkor a HP hozza azt amit a "high-end"-nek tudnia kell. Mivel egy átlag halandó esetén a 0,003%-os pontosság sincs soha kihasználva akkor mit jelentene a HP 10-25ppm pontossága nekem? Arra rájöttem, hogy semmit sem kapnék vissza abból a sok pénzből amit ráköltöttem. Maximum mutagathatnám az ismerőseimnek, hogy nekem ilyen is van illetve a lelkem mélyen meg lennék nyugodva, hogy most már hihetelen pontos mérési eredményeket kapok. Ennyi pénz elköltése után pedig biztos érezném, hogy a HP jobban mér mint bármi más hiszen tudjuk ez "high-end"
Az én véleményem az, hogy egy bizonyos (ár)szint felett ez már csak tiszta sznobság és semmi több. Az életben mindenhol megfigyelhető ez a fajta viselkedés legyen szó autóról, ruháról, hi-fi toronyról, és most már akár telefonról is.

A különbség a HP műszer, és a "high-end" drótok, és alkatrészek között, hogy a HP műszernél a minőség kézzel fogható, egzakt módon mérhető dolog, a másiknál pedig ilyen olyan okokból csak rámondják.

Sziasztok!

Ahogy olvasgatom a topikot, egyre inkább az az érzésem, hogy van egy tábor aki tapasztalatból beszél, és van a másik tábor, aki fizikailag is bizonyítható tudományról.

Nem kell messzire menni, és nem kell senkit győzködni. Egy egyszerű- földi halandó által is könnyen kipróbálható teszt:

Egy CD lejátszó, vagy egy erősítő villás dugóját dugjátok be FORDÍTVA a 230V-os hálózati aljzatba!

Végezzétek el az A-B tesztet. (simán van egy "orto")

Azt ugye mondanom sem kell, hogy a hallgató szoba minimális alapterülete jó, ha 5x4m, és jó ha minimum 2.5m magas, és a "klasszikus" , egyenlő oldalú háromszögelést alkalmazzuk, és jó ha a hangfal és a hallgató 1m távol van a falaktól, és a hangfal állványon van, és annak az akusztikai közepe az épp kényelmesen, hátra dőlt ülő ember fül vonalában van, nincs DolbySurroundProLogic, meg tekergető hangszín, de van megfelelő hangerő...mint egy élő fúvós koncerten pl.. Ugye?

Ha valaki egyszer is átalakította a szobát a leírtakra (nem hiszem, hogy sokunknak így néz ki a szobája), meghívott esetleg egy-két barátot, meghallgattak egy-két zenét, próbáltak egy-két módosítást, majd megint meghallgatták ugyan azt a hangot, annak már van némi fogalma a kábelek és az alkatrészek hangjáról.

Az objektív mérést mindig kövessen egy szubjektív is (megmérjük, majd meghallgatjuk)
Nem kell idegenkedni a láthatatlannal szemben...

Iszonyatos nagy különbségek vannak kábelek hangjában (és ezt bárki meg is hallja, akár az utcáról behívott sarki rendőr is...).

Ez a kábel és alkatrész "mizéria" nem kimondottan csak a nagypénzűeket juttatja előnyhöz, az általuk-jó drágán- megvett cucc miatt.
Minden "Rendszerfüggő"! Minden elemet optimalizálni kell (lehet) az adott konfigurációhoz.
Valakinek a tömör, másnak a sodrott réz vezeték válik be. Aztán, hogy ezt miként "tálalják" a kedves vevőnek az eladók, az már más kérdés.

Ez olyan, mint a:"....a Csöves, a FET-es, a Tranyós, vagy az IC-s erősítő a jobb hangú". Mindegyiknek más a hangja, de hogy jobb-e....

Ebben a rohanó világban...aki teheti, próbálja ki a villásdugó tesztet.

Udv,


Ebben egyetertunk, de egy sima villasdugo forgato A-B tesztben hol van az objektiv "meres" resz? Szerintem nem a sima A-B es hasonlo tesztek, probalgatasok terjedeset kellene elosegiteni, hanem a korrekt vaktesztelest aminel az emberi, szubjektiv tenyezok minel jobban kizarhatok. Kivancsi lennek mi lenne az eredmenye egy korrektul kivitelezett kettos vakteszt sorozatnak amiben a villasdugo forgatas hangra gyakorolt hatasat tesztelik? Ha egy ilyen teszt alkalmaval is egyertelmuen bebizonyosodik, hogy a villasdugo egyik allasaban maskent szol a rendszer mint a masik allasban akkor van erteme tovabb boncolgatni ezt a temat. De nekem az a sejtesem, hogy ilyen es ehhez hasonlo vakteszteket mar csinaltak a nagyvilagban es az eredmeny valoszinuleg egyertelmu lehetett ... nem veletlen, hogy a hangstudiokban nem foglalkoznak a villasdugok allasaval
Felreertes ne essek, nem tagadom, hogy a villasdugo forgatas hatassal van a rendszerre, csak az a kerdes, hogy mekkora a valos fizikai hatas es ha valaki valtozast hall azt miert hallja? Nagyon valoszinu ugyanis, hogy a pszichologiai hatas sokkal nagyobb mint a fizikai...

A probléma az ár érték arány. Egy nüansznyi vélt, vagy valós változásért hihetetlen, érthetetlen filozófiákkal megtámogatott, dizájnos, mondhatni palifogó külsejű, (naná, hogy cserkálj a szemet kell elsősorban betámadni) dolgokat ad neked a hányendbótos horribilis áron.
Ha nem hallod az általa felvázolt különbségeket, akkor gúnyos mosolyra húzza a száját, hogy lám lám, tuskófülű vagy, nem érsz fel a hányend Valhallába. Ettől a negatív érzéstől rosszul érzed magad, és máris hallani véled a 400 ezres spulni hangjában a megnyílt teret, s ha van pénzed fizetsz, és mindenki boldog. Vagy mégsem?

S mit csinálnak azon országokban (a vilag nagyobb része) ahol nem lehet forgatni a villásdugót....

(USA, Svajc, Nagy Britannia, Szlovákia, Franciaország stb.)

Ott bizonyára csak botfülüek élnek.....

Az a legjobb bót! Hiszen nekik el lehet adni kétfajta hálózati interconnectet.

....s ha az sem segit, akkor feljelenteni a szerecsétlen villanyszerelöt, hogy rosszul huzta be a drótokat, meg rossz megszakitott rakott a szekrénybe....

Nehogy azt hidd, hogy vicceset írtál! Manapság dívik az, hogy 6-10mm² un. tápösvényt húznak be külön a villanyórától a hányend cuccosig, természetesen az sem mindegy milyen kismegszakítót használsz, mert mindegyiknek más a hangja.
Sőt van aki kiszerelte a konnektort, és az IEC csatlakozót a készülékből, és közvetlen a vaskos spagócával csatlakozik rá.
De olyan is akad, aki kikötötte a bekapcsolást jelző LED-et, s ettől megtáltosodott a rendszere.
Na erre várjál gombot.

Nem viccnek szántam, mert sajnos tapasztalat - a legörömtelibb, amikor sikerül az emberenk kikerülni egy ilyen társasági körböl........

2 évig mást sem csináltunk, mint hangfalakat, erösitöket stb. cseréltünk, s amikor a kismegszakitokra került a sor a villanyszerelö egyöntetü jelzéssel adta tudtunkra a véleményét.
Amikor eme beavatkozás után megint kétség merült fel a hangszorok hangja felöl és egy ujabb csere volt a programom megelégeltem a dolgot......

Ez valóban hallható, egyszerű magyarázata van. Hálózati transzformátor primer tekercsének kivezetése cserélődik ebben az esetben. 0/ fázis fordul, előnyösebb ha a hálózat 0 vezetéke a transzformátor belső kivezetésére csatlakozik, így a szekunder tekercsekre kevesebb hálózati zavar kerülhet. Ez a teszt nem is érzékelhető , ha a transzformátoron belül, primer és szek.tekercsek között található árnyékoló fólia, vagy egy sor tekercs ami GND-re van bekötve.

Ne tolem kerdezd, en nem forgatok villasdugot otthon

Tenyleg hallhato. Nekem pl. ugy sikerult a a forgatas hatasat meghallani, hogy egy olyan erositot hasznaltam aminek a tapoldal feloli zavarelnyomasa nagyon rossz volt. A kimenetre kozvetlen egy fejhallgatot kotottem, a bemenetet rovidre zartam es hallgattam mekkora a brumm. Epphogy lehetett valamifele kulonbseget hallani a villasdugo forgatasanak a hatasara. Erre a jelensegre egyebkent teljesen jo fizikai magyarazat az amit leirtal. Azonban ez nem jelenti azt, hogy normal zenei anyagot hallgatva a hangminoseg megvaltozna a villasdugot forgatva.

Én is csak arra utaltam, hogy ez valóban hallható, de csak akkor ha a transzformátor nem tartalmaz árnyékolást.
Változást okoz, érzékelhetősége függ a rendszer minőségétől, de nem alapvetően változtatja meg a hangzást..

Mivel az energia elosztó hálózat legkevésbé szimmetrikus, és többnyire az egyik vezetéke a csatlakoztatási ponttól kis távolságra valóságosan is földelve van, nyilván a másik vezetőn jelentős, és igen széles frekvencia tartományú zavarjelek találhatók. Az irodalom vezetett zavarsugárzásnak nevezi, és minden villamos berendezés típusvizsgálatánál szabvány szerint mérik is. A vezetett zavarérzékenységet még sajnos nem, csak a sugárzott zavarérzékenységet vizsgálják típus vizsgálatnál, ill forgalomba hozatal előtt.
Az azonban konstrukciós hiba, ha egy elektronikai berendezés a hálózati kapcsai felől zavarérzékeny, pláne a mai világban, ahol jelentős számban vannak a hálózaton zavarforrások. (kapcsolóüzemű tápegységek, triakos szabályzók. Régen ilyesmik csak ipari környezetben fordultak elő)

Az internetet kihagytad, ma már az is sok esetben a hálozaton megy a babyophone-nal együtt...
Ilyen helyen ne lakjon vájtfülü HIFIsta, mert még az Aida-ba is belebeszél a 10 honapos Moricka.....

Bizony vannak olyan esetek, amikor nem tudunk egzakt módon mérni, csak hallgatni...mármint a különbséget . És éppen ez osztja meg az emberek gondolatát. Magam is laikus voltam amíg ki nem próbáltam(tuk).

Még egyszer hangsúlyozom: A különbséget mindenki hallja!

Ha bárki is valóban hallja, mérni is lehet. Legfeljebb nem egyszerűen.

Ugye milyen hihetetlen? Pedig igaz! A topik azért jött létre mert a kábelek, alkatrészek hangja más, és más. Itt ugyan nincs másik kábel, csak az irány fordul meg, mégis működik...
Ha egy ennyire egyszerű kis változtatástól másképp szól egy rendszer, akkor a komolyabb beavatkozás (csere) teljesen meg tudja változtatni az adott hangképet. Mérni senki sem tudja, de hallja.

Még az sem mindegy hogy mi az iránya egy vezetéknek( a villásdugó az egyik legegyszerűbb ezért kezdtem ezzel a teszttel)
Próbáld ki Te is Zoli az otthoni csövesen (biztos van...)

Nem hálózati zavarról, vagy búgásról írtam, még csak nem is árnyékolásokról, sem primer, sem szekunder feszültségekről, sem GND-k ről.
Nem hallható különbséget még nem hallottam, gondolok itt a trafókra.

Na, na. Csak semmi misztifikáció. A hangképet csak annyiban változtatja, hogy egyik irányban több, a másikban kevesebb zavart ad hozzá. A fizikai magyarázatát leírtam, semmi ördöngősség, csak egy kissé gyenguszra tervezett zavarvédelemmel rendelkezik a drágaságod. Amit pedig nem tudsz mérni, az valószínűleg csak hit kérdése, arról pedig nincs mit vitázni.

Bizony az iránya sem mindegy, hányendék jelölik is a szigetelésen, hogy az elektronok egyirányú elmozdulásának mi a helyes iránya, mert visszafelé bekötve akadoznak, (tiszta dióda effektus már lassan) ha nincs bejáratva a kábel akkor is más a hang, a szigetelése sem mindegy mert az is nyom a latba, nem vezetheted a padlón hanem nagyon drága vezeték megvezető távtartókat is kell venni, meg a mikrofóniahatás is hat rájuk, a koruk sem mindegy, a kivitelük, anyaguk, sőt a legújabban a hőmérséklete sem mindegy, stb, stb.
A baj ezekkel a dolgokkal az, mint már említettem, hogy nagyon nagyon nincsenek arányban a beruházott összegek, a vélt vagy valós +- változásokkal.