Tény, hogy így egyértelmű, de másoltam, és ott úgy ábrázolták.

Én úgy hasonlítottam össze, hogy kb. ha 10°C-al hidegebb van kint, és nem megy a fűtés, és le van húzva a redőny, akkor 7 percenként csökken 0,1°C-ot a benti hőmérséklet.

Ha bekapcsol a fűtés, akkor az első 7 percben még a radiátor vizét nem melegíti fel eléggé, csak 0,3°C-al nől a szoba hőmérséklete. +10 perc múlva +0,6°C, majd kb. +10 perc múlva +1,2°C-t emelkedik a hőmérséklet.

Ha 18°C-t állítok be (nem számolok felmelegítéssel, csak hőmérséklet tartással) +-0,2°C hiszterézissel, akkor 17,8°C-on bekapcsolna, kb. 8 perc alatt elérné a 18,2°C-t, kikapcsolna, vagy 10 percig melegítene a radiátor, és kb. 18,5°C-ról lecsökken a hőmérséklet 17,8°C-ra 7*7=49 perc alatt. 24/(0,3h+0,82h)=21,43 21,43*0,3h=6,43h fűtés/nap

+-1°C hiszterézissel, 17°C-on bekapcsolna, 7p +0,3°C +10p +0,6°C +10p +1,1°C, vagyis 27 perc alatt elérné a 19°C-t, kikapcsolna, kb. 10 percig melegítene a radiátor, de még emelné a hőmérsékletet úgy 0,6°C-al, majd 19,6°C-ról lecsökken a hőmérséklet 17°C-ra 26*7=182 perc alatt. 24h/(0,62h+3,03h)=5,58 5,58*0,62h=3,46h fűtés/nap.

A teljesítményt nem lehet szabályozni, illetve vagy teljes lánggal ég, vagy sehogy. Ebből is gondoltam, hogy hatékonyabb, ha kevesebbszer fűt, de úgy, hogy 10 percenként 1,3°C-t emel a hőmérsékleten, mintha többször 0,4°C-t 10 perc alatt. Józan ésszel úgy gondoltam, hogy a hiszterézist azért csökkentik, mert kellemesebb a közérzetnek, ha kisebb a hőingadozás.

Hello!
Nem látom ugyan teljesen át mit számolsz, de szerintem még sántít valahol a dolog.
- Ha sűrűbben kapcsol be a kazán, akkor a víz nem hűl le oly mértékben a két fűtési ciklus között. Vagy is a tehetetlenségidőnek, (míg a meleg víz előre jön) csökkenni kellene.
- Mikor a fűtés leáll, akkor kis hiszterézisnél, azt írtad tovább fűt a radiátor, de nagy hiszterézisnél azt számoltad, hogy tovább emeli a szoba hőmérsékletét. Pedig mind két esetben tovább emeli, hiszen egy kétállású szabályzó túllendül.
Vagy is ezeket azért szerintem még át kell gondolni. De egyszerűbb lenne lemérni, mondjuk a gázfogyasztást figyelve. A gond, hogy alig akad két egyforma nap, mikor a hőelvonás azonos.

Én csak egyszerűen gondolkodom. A helyzet teljesen analóg egy lyukas vödörrel, amiben mondjuk fél szinten szeretnénk tartani a vízszintet. Miért kellene bele több, vagy kevesebb vizet öntenünk, ha pont félszinten tartjuk a vizet, vagy ha úgy öntögetünk, hogy 60%-ra feltöltjük, és megvárjuk, míg 40%-ra leürül. Attól még egy nap alatt, ugyan annyi vizet kellene beletölteni,mint amennyi egy nap alatt kifolyik belőle.
A fűtésnél annyiban változhat a helyzet, hogy számtalan más egyéb paraméterek is van, amik veszteségként jelentkezhetnek. Ha abban van logika, hogy a sűrűbb bekapcsolással a kazán veszteségei nőnek, akkor lehet igaz a dolog. De részemre a bevitt energia nem lehet se több sem kevesebb, mint a leadott plusz a veszteségek, azonos időintervallumban nézve.
Igen a hiszterézist azért csökkentik. De ha ennek hatása lenne a hőfogyasztásra, biztos lenne egy "ECO" program benne. De nem az van, hanem alacsonyabb hőfokot tarnak inkább. Hiszen a falak hővesztesége a hőmérséklet különbségtől függ, nekünk meg éjjel kisebb hőmérséklet is megfelel.
üdv! proli007

Igen. Mindkettőnél 10 percet számoltam, de a nagyobb hiszterézisnél nagyobb hőemelkedést. Ez a 10 perc hasraütött szám. Épp ezért 10 mindkét esetben.
De nagyobb hiszterézisnél kikapcsolás után nagyobb teljesítményt ad le, mint kis hiszterézissel, mert 20-30 perc fűtés után kb. 4-szer annyit melegít a szobán ugyanannyi idő alatt, mintha csak 8 percig megy a gáz. A víz hőmérséklete kis hiszterézisnél is lemegy, mert fél óra szerintem elég, hogy lehűljön.


Ez így van részemről is, de ha úgy nézzük, hogy nagyobb hiszterézissel melegíti a vizet annyi ideig, hogy a radiátor jobb hatásfokon adja le a hőt(+1,2°C/10 perc), mint kis hiszterézissel(+0,3°C/10 perc), plusz ezenkívül kikapcsolás után is nagyobb teljesítményt tud leadni, mintha csak 10 percig kapcsol be, és ezen kívül lejjebb mehet a hőmérséklet is, ezért később kapcsol be.

De összesítésben szerintem, ha egyből jó hatásfokkal adná le a teljesítményt, akkor, ahogy írtad, nem sokat számítana a hiszterézis. De amiatt, hogy előbb a vizet, aztán a radiátort kell felmelegíteni ahhoz, hogy jól adja le a hőt, nem mindegy.

A Google legolcsóbb programozhatónak ezt adja ki. Ezen be lehet állítani 0,4, és 0,2°C-os hiszterézist.
De 11e körül találtam egy másikat, ami 0,2°C-os. Abban ki volt emelve, hogy az a baj a többi programozható termosztáttal, hogy a nagy hiszterézis miatti túllendülések által nagyobb a veszteségük, de ennek a nagyonfantasztikuscsodáskülönleges készüléknek van egy atomprecíz szuperokos szoftvere, ami figyeli a hőemelkedés meredekségét, így előbb kikapcsolja a fűtést, minthogy elérné a beállított értéket. De itt a meredekség nem egyforma... Lényeg, hogy mivel ez nincs benne mindbe, ez lehet az az "ECO" program. Bár ezzel valószínűleg csak a 8 perc helyett mondjuk 4 percig fűtene, és a 6. percre már talán 0,2°C-ot emelkedne a hőmérséklet, aztán egyből csökkenni kezdene, és 14 perc múlva újra bekapcsolna. Lehet, hogy elszámoltam valamit, de abban is tévedek, hogy a radiátor 60 fokosan jobb hatásfokkal adja le a hőt, mint mondjuk 40-en?

Hello!
Az én nézeteim szerint a radiátor hatásfoka 100%. Se nem rosszabb, sem nem jobb. Hiszen minden energia végterméke hő, itt meg azt viszünk be a rendszerbe, tehát nem tud mássá alakulni. Mivel a hatásfok a bevitt és kivett energia hányadosa adja, milyen energiává alakul, a veszteség? (Nem tévesztendő össze a dolog a radiátor hőleadó képességével, de annak sincs köze a hatásfokhoz.)
De szerintem egyikünk sem kalorikus mérnök, így ne terheljük ezzel tovább a topikot, ha nincs aki "tudományos megalapozottsággal" is hozzá tudna/akarna szólni.
De ha a fűtés tervezők ennyi energiát fordítottak volna a tervezésre mint amit mi erre a felmerült elvi gondra, már kissé korszerűbbek lennének a fűtések az országban..
Hogy a gyártók magukról és áll műszaki okokkal misztifikált termékeikről mit mondanak, abba ne menjünk bele. Mert ők nem értékelnek valamit, hanem eladnak számodra. Ott a tervezést kevésbé motiválják a műszaki okok, mint a költség, dizájn, és főképpen az igény..
üdv! proli007

Okos termosztát, még lehet, hogy veszekedni is lehet majd vele...

Üdv
Inhouse

Sziasztok! Szeretném hangsúlyozni, hogy az általam leírtak magánvéleményt tükröznek. Nem vagyok én sem kalorikus, de építettem ezt-azt. A radiátor a legrosszabb fűtési megoldás jelenleg. Nagy előremenő vízhőmérséklet és nagy energiafelhasználás mellett ad éppen elfogadható, vagy éppen kevés fűtést (persze van az az energia ), ráadásul, ha nem etázsban működik, akkor csak szakaszosan működtethető rentábilisan. Sajnos én is radiátorokat szereltem fel - ma már nem tenném. Alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet mellett, kisebb energiafogyasztás érhető el a fal és mennyezet fűtésekkel. Ráadásul árban, ha nulláról kell indulni nem drágább egy ilyen megoldás. Ezt egyedül a keringetőszivattyú működtetése rontja le. Azonban, a falfűtések felfűtik magát az épületet is - ezáltal jobban eloszlik a hő, nem pontszerű lesz és sokkal jobb a hőérzet is. Csak annyit még a kazán sűrű ki - bekapcsolásához: a kazán akkor működik ideálisan, ha folyamatosan megy. A begyújtáshoz + energia szükséges - ez gyújtási veszteség. Ha sűrűn kell ki- bekapcsolgatni a kazánt, az néha rosszabb, mintha alacsony teljesítményen egy puffertartályra dolgozna és csak le lenne keringetve a fölös hő. Ezt nem a marketing - hanem a tapasztalat mondatja velem. Egyébként végre 25 -év rossz tapasztalatai alapján szeretnék végre egy olyan gépésszel is találkozni, aki nem csak a számokban van otthon, hanem végre fel tud mutatni egy jó hatásfokú rendszert - a számai alapján a valóságban is, mert eddig eggyel sem találkoztam. Nyilván termosztátot is eleve butaság használni mert szintén pontszerűen érzékel. Ez abszolút nem megfelelő az emberi - igen érzékeny hőérzetnek. - ennyit a profi szobatermosztátokról a gyakorlati oldalról.

Most ez olyan dolog, hogy bármivel fűtesz, szinten akarsz tartani valamilyen hőmérsékletet, és ezt bármivel állítod be, nevezheted termosztátnak. Na meg feltételezzük a legrosszabbakat, vagyis, hogy csak a termosztát cserére van keret.

Én jelenleg rákötöttem a tekerős termosztátot egy programozható konnektorra, és jelenleg 380 percet mehet naponta, ami 15m3 úgy, hogy a konyhán elzártam a radiátort, és a szobákban kb. 10-16°C közt van a hőmérséklet, de ez nem napi változás, hanem ha nagyon hideg van, egész nap pl. 12°C van. Sajnos a konnektort csak 20 be, és 20 kikapcsolási időpontra lehet beállítani, ezért óránként csak egyszer kapcsol be, és ezalatt több mint egy fokot csökken a hőmérséklet.
Gondoltam rá, hogy veszek egy digitális termosztátot, de azzal sem tudnám a fogyasztást tartani. A konnektort is hiába raknám elé, hisz ilyen hidegben nem érné el a beállított hőmérsékletet, úgyhogy ugyanúgy menne, mint ezzel a termosztáttal. Ezért vagy kéne egy olyan programozható konnektor, amin be tudok állítani vagy 100 ki, és 100 bekapcsolási időt, és veszek egy digitális programozható termosztátot is. Így beállíthatom a max. fogyasztást nagyon hidegben is kissebb hiszterézissel, és ha melegebb van, akkor sem fűt túl. Időzítő azért nem jó, mert reggel, és délután gyakrabban, vagy többet kell mennie, mint egyébként.

Vagy szerzek egy olyan termosztátot, ami automatikusan a max fogyasztáshoz állítja a hőmérsékletet, így ha jobb idő van, nem kell feljebb venni, ha rosszabb idő van, nem kell lejjebb venni ahhoz, hogy ne fogyasszon többet ha hideg van, és ne hagyjuk alacsonyan, ha jobb idő van.

Csak elképzeltem, hogy szerintem milyen lenne egy profi termosztát:

Dátum, idő
Külső, belső hőmérő
Elmúlt nap, majd napok alapján átlagolja a külső hőmérsékletváltozásokat 24 órás részletességgel
{Felméri, hogy a fűtés indításától kezdve hogy gyorsul a melegedés
Felméri a szigetelést a külső-belső hőmérsékletváltozásokból} de ezek miatt nem fűt, csak ha már amúgy is fűt, akkor csinálja
Tudja a gázárat, és, hogy bizonyos idő alatt mennyi gáz fogyhat el, vagyis mekkora teljesítményű a kazán
Be lehet állítani állandó hőmérsékleten tartásra is, ez lehet egész napos, és időszakos is
[8]Lehet állítani manuálisan, és automatikusan(grafikon alapján)
Ha valamelyik értéket változtatom, változik a többi érték is
Ha beállítom, hogy 6 órát mehet egy nap, akkor a tegnapi, és a ma mért adatok különbségével következtet
a mai [9]minimum, átlag, és maximum értékekre. Ha csökkentem a hőmérsékletet, akkor csökken az ár, csökken
a működési idő.
Lehet állítani, hogy mennyi hőmérsékletváltozást engedjen meg.
Lehet rögzíteni is az adatokat, vagyis, ha úgy akarok változtatni valamin,
hogy közbe valami máson nem akarok változtratni, mint pl. beállítok egy fix összeget, és beállítom maximumnak,
és akkor csak úgy lehet állítani a többi adatot, hogy ne érje el azt az összeget.
Ha az az összeg kevés ahhoz, hogy tartsa a minimum hőmérsékletet, akkor lehet manuálisan álligatni[8],
hogy mikor lehet hidegebb, mennyivel, és a grafikon alapján azokban az időszakokban megy le a hőmérséklet,
amikor valószínűleg kint is leghidegebb lesz.
Lehet állítani, hogy mennyi legyen a legalacsonyabb hőmérséklet, és hogy mennyi ideig tartson maximum, illetve,
hogy rövidebb ideig nagyon hideg lehet, aztán amilyen meleg csak lehet az értékhatárokon belül,
vagy ne legyen nagyon hideg, és úgy ossza el.
Kár, hogy az időjárás változóbb attól, hogy egy hónapi fogyasztás előre be lehessen állítani, pedig jó lenne,
ha valami alapján, ha megadnék neki, egy havi max fogyasztást, akkor úgy gazdálkodna, hogy azt ne lépje túl,
persze, lehetőleg meg se közelítse, de meg se kelljen fagyni.
Lehet állítani a hiszterézist időszakosan.
A 3 becslés [9] lekérhető mindenre (fogyasztás, ár, fűtési idő, hőmérséklet)
Az lenne a legjobb, ha a fűtési értékeket automatikusan optimális értékre állítaná, ahhoz igazítva, amit beállítok.
Vagyis ki lehetne választani a minimum, közepes, és maximum lehetőséget, és a külső hőmérséklet grafikonból kiszámolt,
optimális fűtési görbe úgy változna meg, hogy ha mimimumra van állítva, akkor nyúlik az alacsonyabb hőmérséklet időtartama,
és csökken a többi, ha közepesre, akkor a közép érték nyúlik meg, és csökken a magasabb, és az alacsonyabb hőmérsékleten tartás is,
ha maximumon van, akkor a maximális hőmérsékleten tartás tart legtovább, és a másik két hőmérséklet szintentartás ideje csökken,
és persze, hogy mennyit nyúlik az attól függ, hogy pl. mennyit fogyaszthat.
Hirtelen sokat tud változni az idő, de az, hogy reggel 6-7 óra körülig csökken a hőmérséklet, és délután 4-5-ig emelkedhet, az nagyjából
minden napra érvényes. Ezért, ha a mai nap 5°C-al hidegebb van valamelyik időpontban, akkor innentől kezdve, a tegnapi grafikon
még el nem ért részeit lejjebb viszi 5°C-al, és ez a jóslás, és ehhez számolja ki az optimális fűtést.
Amikor eltér a valós külső hőmérséklet a jósolttól, akkor újraszámol. Jegyzi, hogy mennyi fogyott, így mindig úgy számol,
hogy a napi kereten belül maradjon.

Ha nálad ennyire sokszor kell kapcsolgatni a kazánt akkor az az élettartamára is kihat. Nyilván pénz ez is az is, de elgondolkodtál már egy puffertartályon? Akkor ugyanis csak a vizet kell állandó hőmérsékleten tartania a kazánnak, a fűtés már másik kör... Ma már vannak kétfokozatú hőtárolók is, elérhető áron. Ha vizes puffer helyett ilyet használsz, kiegyensúlyozottabb lehet a rendszered és nagyobb a hőtartalékod. Manapság egyre inkább nem gázban érdemes kalkulálni, mert drága és erősen higított. Csinálhatsz bármilyen intelligens termosztátot, ha a primer energiád drága és vacak.

Van egy hőszigetelt tartály a padon, amibe a radiátor vize van. De a fűtés miért lenne másik kör? Ha a fűtővizet 30-40°C-ra állítom, akkor be lehet állítani kb., hogy 1 percig fűtsön, 1 percig hűljön. Ha alacsonyabb a fűtővíz, akkor rövidebb ideig fűt, hosszabb ideig hűl, ha melegebbre állítom, rövidebb ideig hűl, és hosszabb ideig fűt. Szóval elég gyakran kell kapcsolgatnia ahhoz, hogy a fűtővizet szinten tartsa.
Másrészt az jó, ha hőszigetelt a tartály, de a fűtőtestekben úgyis lehűl a víz. De ha a kapcsolgatás nem tesz jót a kazánnak, akkor nem jók a mindenfelé ajánlott digitális termosztátok, és nem jó az időzítős megoldás sem. De az összes megoldás közül a víz hőmérséklettartása kapcsolgatja legtöbbször.

Én gázban, és villanyban tudok gondolkodni. Szerintem a leghatékonyabb az lenne, ha keringetve lenne a meleg levegő, de mivel a gáz olcsóbb, gázzal felmelegített csöveken, rácsokon keresztül kéne levegőt fújatni úgy, hogy a szobák levegői ne keveredhessenek.

Nekem 5 éve működik ilyen termosztátom. Kb. 5eFt-ból kijön. 16f877 PIC van benne, 2 soros LCD. 3 hőmérő van: külső, kazánviz, szoba. Szikra 30 GS kazán (ősrégi). A vizhőfokot úgy szabályozza PI szabályzóval, hogy a szobai állandó legyen (program szerint változhat persze). A kazánvizet állásos szabályzó állitja be, mert ez a kazán nem tud modulálni. A külső és a szobahőmérséklet különbségét hozzáadja a vizhőfokhoz, hogy ha változik a külső, már előre be tudjon avatkozni. Ha pl. nő a beállitott hőfok, a PI szabályzó felviszi a vizhőfokot magasra (maxot be lehet állitani), igy hamar meleg lesz. Majd beáll egy állandó értékre, utána egész nap egyenletes a vizhőfok. Nem értem mért nem csinálnak ilyet a cégek. Még ezzel a vacak kazánnal is szuperul működik.

Van esetleg képed is róla? Mert a házi termosztátokkal mindig az a bajom, hogy az elektronika OK de a külalak gáz ahhoz, hogy egy otthon része legyen. Én szívesen látnék például egyszer végre normál szerelvény vaklapjába mart, vagy MOSAIC sorozat előlapjához illeszkedő megoldást. Mint amit kényszerből elkövettem egy Computherm termosztáttal, igaz ez még fűrész és tűreszelő párossal készült. Akkor már ez a költség biztosan nem állja meg a helyét.

Hello!
Ez ügyes dolgot készítettél megérdemelne egy cikket. De legalább egy vázlatot a szabályozásról (fizikailag mit szabályzol és hogy), kapcsolási rajzot, programot.. Már amennyiben publikus a dolog. Szerintem sokaknak van még egyszerű lelkületű kazánja. Hátránya hogy nem szabályozhat, előnye, hogy nincs benne 50eFt-os "döglős" panel..
üdv! proli007

proli007
De én nem is a leadott teljesítményről beszéltem. De úgy tudom, hogy ha nagyobb a hőkülönbség, akkor jobban sugároz, vagyis gyorsabban hűl. Ha a fal a radiátor mellett hidegebb, mint a levegő a radiátor mellett, akkor a levegőhöz képest gyorsabban elvonja a hőt a fal, vagyis a radiátor, több energiát ad fűtéskor a falnak, mint a levegőnek. A nagy hőingadozás is pont emiatt nem jó, mert ha már nagyon lehűlt a radiátortól távolabb a levegő, és emiatt a fal is, akkor amit sikerült is felvennie a levegőnek, azt a levegő gyorsabban leadja a hidegebb falnak, vagyis ahhoz, hogy a levegő melegebb legyen, több energiát kell befektetni, mintha kisebb a hőkülönbség.

A baj ezekkel a csodatermosztátokkal nem az, hogy milyen pontosak (mert valoban pontosak), hanem, hogy milyen felbontásban lehet beállitani a hömérsékletet.
A legtöbbjük csak 1 fokonként állitható, holott 0,5 fok sokszor nagyon sokat jelentene. Én már 2 -t kidobtam emiatt (az elsöt még én vettem a másodikat - más tipust - karácsonyra kaptunk, de az is csak 1 fokonkét volt képes szabályozni a fütést).
Most van egy 3. ami már 0,5 fokot is tud.
(Ez is - mint a másik kettö is - maga tanulja meg a szabályozási görbét és ez már nagyon elfogadhatón müködik).

De hogy érted? Fokonként lehet állítani, de a hiszterézise 1-2 tized fok. Vagyis mondjuk, ha 15 fokot állítasz be, akkor 14,9-nál be, 15,1-nél ki kapcsol. Neked az kell, hogy 15,4-nél be, és 15,6-nál kikapcsoljon? Igazából az ilyen tanuló, meg külső hőmérőkkel nekem az az értetlenségem, hogy mi van, ha kinyitom az ablakot, és kint sokkal hidegebb van, vagy mi van, ha kinyitom az ablakot, és nincs sokkal hidegebb, vagy melegebb van? Nem kéne, hogy megtanuljon bármit is ilyenkor, meg lehet, hogy máskor se tanul meg semmit, csak reklám szöveg.

Valoban az kell, és aki ilyen termosztatot már használt, hogy pl. sokszor 22 fok már tul meleg a 21 meg hideg érzetet ad, azaz jobb lenne, ha be lehetne állitani 21,5 fokot.
Azt, hogy ezt a hömérsékletet milyen pontossággal tartja, egy másodlagos kérdés, az ujabb termosztátokon ez általában beállitható +/-0,5 tól +/- 3 fokig.
A termosztat mindig tanulo rezsimben van, és ha kinyitod pl. az ablakot általában mindjárt észreveszi, hogy tul nagy deltával változik a hömérséklet, azaz nem fog erre reagálni, hanem majd csak akkor, ha a hömérséklet változás megnyugszik (a deltán belül marad).
Mindegyik termosztaton van ilyesmire azonban egy gomb, amivel átmenetileg (pl. az ujabb programpontig) ki lehet iktatni a vezérlést.
Igy ha pl. reggel munkába menés elött szellöztetsz nem fog hirtelen befüteni, hanem csak akkor, ha eléri azt az idöpontot, ahol egy ujabb hömérsékleti pont van beállitva.
Legalábbis nálam igy müködik/ott mind a három, és egyik sem volt csillagászati áru.

Nem tudom ki az, akinek a 22 sok a 21 kevés, de neki nem mindegy a pontosság, mert ha 1 fok a hiszterézis akkor 22 fok helyett 21,5-22,5-ig, ha 3 fok, akkor 20,5-23,5-ig változik a hőmérséklet. Akinek már az nem mindegy, hogy 21, vagy 22 fok van, annak még rosszabb, ha több, és kevesebb.

Tudod, ha nem kinlodtam volna lassan már 12 éve ezzel, akkor nekem is mindegy volna (mindegy is volt amikor az elsöt szereltem fel).
Valami miatt azonban a család ugy érezte, hogy a 21 fokra állitott termosztat (az elsö még csak +/-1 fok pontossággal tartotta ezt a hömérsékletet, nem elég kényelmes, akkor ez van.
Örökké a termosztathoz rohangáltak, és amint lement fél fokkal, kézzel bekapcsolták hogy melegitsen a fütés. Amiota olyan a termosztat, amelyik 21,5 fokot tud tartani, még senki sem állt fel, hogy igazitson rajta.

(A többi sima elmélet, lehet honapokig ezen rágodni. A kocsimban is már fél fokos osztásu termosztat van, és sokkal kellemesebb, mint a régiben az egy fokos osztásu).

Hello!
Úgy látom Te új termodinamikai elméleteket szeretnél felállítani. Bármit teszel és gondolsz is, annyi energiát kell bevinni egy rendszerbe, amennyi a veszteség, ha állandó hőmérsékleten szeretnénk tartani. Mert amiket írsz abban van logika és igazság, csak épp egymáshoz viszonyítva,meg a következtetések szerintem helytelenek. Tök mindegy ki hidegebb-melegebb, mert úgy is annyi energiát kel bevinni, ami a hőfokot állandó értéken tudja tartani. Mert előbb utóbb a falat, és a levegőt is fel kell melegíteni, mert kiegyenlítik egymást. Ha nem melegíted fel a falat, a levegő sem fog melegedni. A hidegebb fal gyorsabban hűti a levegőt. De bár mit teszel csak egy megoldás van, pótolod az elveszett energiát.
üdv! proli007

A felbontást szabályozástechnikai okokból választják fél foknál nem kisebbre. Két dolog van ami fontos a hőérzet szempontjából. Az egyik valóban a felbontás, ugyanis 0.2-0.3 fok különbség már jelentősen befolyásolja az ember hőérzetét. Tehát a felbontásnak 0.1 fok körülinek kellene lennie a jó hőérzethez előállításához. A másik dolog, hogy a legtöbb termosztát sima állásos szabályzó. Állásos szabályozóknak van hiszterézise, hogy ne prellegjen. A hiszterézistől függ a kapcsolási frekvencia. Minél kisebb a hiszterézis annál gyakrabban fog ki be kapcsolni. Nyilván ez függ a ház időállandójától (de az most jelen esetben állandónak vehető). A probléma a kapcsolás gyakoriságának növelése. A kazán hamar tönkre fog menni a gyakori ki-be kapcsolástól. A fűtési rendszer előbb utóbb bekorlátozza a kapcsolási frekvenciát. A bekapcsolástól számítva a radiátornak sok idő kell amíg úgy felmelegíti a szoba levegőjét hogy azt a termosztát észrevegye. A hiszerézist emiatt úgy választják meg, hogy a felbontással egyenlő vagy kisebb legyen. Sajnos ez gyakran egybe esik a hőérzet szélességével. Magyarul mondva, soha nem lesz jó, mert vagy túl meleg van amikor épp fűt, vagy túl hideg mert még nem kapcsolt be.

A piacon azért kaphatók 0.5 fokos felbontású termosztátok mert a jelenlegi fűtési rendszerek csak ennyire képesek. Ennél nagyobb felbontású hamarabb tönkretenné a kazánt.

Érdemes feleleveníteni, hogy a hőmérsékletszabályzók nem a szoba hőmérsékletét szabályozzák, hanem a hőmérő modul által mért hőmérsékletet. A szobában csak valami ehhez közeli hőmérséklet lesz. A mellette lévő szobában pedig akár teljesen más. Jó fűtési rendszerhez szobánkénti szabályozásra lenne szükség.

Összességében azt tudom mondani, hogy a jelenlegi kazán-radiátor fűtési rendszerek alkalmatlanok pontos hőmérséklet szabályozásra. Ami kellene, gyors beavatkozó. Radiátor helyett légkeveréses levegőmelegítés. Állásos szabályzó helyett PID szabályzó az egyenletes és pontos hőmérsékletszabályozás miatt. Egy jobbfajta légkondi ezt talán már tudja is. De hát ki akarja hogy állandóan fújjon a szél a lakásban és zümmögjön a befújó. Ez pedig akadályozza a légkeveréses melegítést és a pontos hőmérséklet szabályozás elterjedését.

Illetve szükség lenne még páratartalom szabályozásra is. Hiszen a páratartalomtól nagyon függ a hőérzet.

Hát a légkondit nagyon kár emlegetni attól rosszabb rendszert még ember nem nagyon alkotott. Sokéves tapasztalat az USA-ból.
Egy tisztességes központi fütés viszont aránylag jol beszabályozható, ha:

1. az ember tudja mit akar
2. a fütés alkalmas ilyesmire - mert sajnos nagyon sok a (neves, de) csapnivaló konstrukcio
3. ha megfelelö kapacitása van a rendszernek.
4. Érdekes modon a szüleim házában (ahol a vizfütésben nincs vizpumpa, de vastag csövek) sokkal könnyebb volt beállitani a fütést, mint az én legmodernebb technikával felszerelt házamban (van vagy 6 vizpumpa a fütökörökben), és sokat kellett szorakozni az áramlási sebességekkel.

Nyilvánvalo, hogy nem cél, hogy a fütés 5 percenként kapcsoljon, ezért egy lassuhullámos hömérséklet szabályozás adja legkellemesebb közérzetet és talán a legoptimálisabb szabályozást. (Persze ehhez meg kell találni a rendszer meghatározó idöállandóit)

Bevezettem valamennyi fütötesthez kábelt is, hogy egy központi vezérlés individuálisan tudja szabályozni az egyes helységek hömérsékletét, de a mai napig nem helyeztem üzembe, mert a helyi termosztatok a fütötesteken egyenlöre aránylag jól kezelik a szobák hömérsékletét.
Eléggé komoly kérdés viszont, hogy hova tegye az ember a fö termosztatot.
Szinte minden tervezö szeretettel rakja a nappali szobába, vagy ahol az ember a leggyakrabban tartozkodik.
Nálunk ez abszolut nem vált be a hatalamas ablakok, illetve a részbeni padlófütés miatt (mindig joval melegebb van, mint a többi helységben), igy elkerült az elöszobába, ahol sokkal jobb szabályozást sikerült kialakitani, igy lett elég tartalék is az individuális höszabályozásra. Persze igy is 2 telet végigszabályozgattam, mire megtaláltam azt a beállitást, ami mindenkinek megfelelt. (Ès megértettem, hogy mit akart a kazán és a beleépitett vezérlés tervezöje elérni a gyakran csapnivalóan rossz összefüggésekkel - és a hiányos leirással).
Szerencsére a kazánszaki nagyon türelmes és segiteniakaró emberke, és hamar felfogta, hogy mit akarok elérni...és értette is a dolgát.

Az tény, hogy annyi energiát kell bevinni, amennyi a veszteség, ha egy szinten akarjuk tartani a hőmérsékletet. De ha egy szinten van, akkor nincs hőváltozás. Ez egyet jelent azzal, hogy nem hűl le a fal, se a radiátor, se a levegő. Ha lehűl a radiátor, a fal, a levegő, aztán forró lesz a radiátor, akkor már nincs egy szinten tartva, és több energia kell visszamelegíteni a levegőt, és a lehűlt fal gyorsabban lehűti a hozzá képest sokkal melegebb levegőt, így hamarabb kéne pótolni.
Lényeg, hogy szerintem, ha egy szinten van tartva a levegő hőmérséklete, akkor egy szinten van tartva a fal hőmérséklete is. Ha úgy fűtene a radiátor, hogy ugyanazt a teljesítményt adja le, csak úgy, hogy megvárja, míg lehűl a levegő, a fal, és a radiátor, aztán forró lesz, akkor szerintem az átlaghőmérséklet is kevesebb lesz, mert gyorsabban vonja el a fal a levegőtől, mint ha egy szinten maradna, mert nagyobb a hőkülönbség. Vagyis, ha csak a levegő hőmérséklet emelkedését nevezzük nyereségnek, minden mást veszteségnek, akkor minél nagyobb a hőkülönbség, annál nagyobb a veszteség.

Szia!

Fűtésben is "jó lettem" mivel magam csináltam.
Nem bonyolult, igaz, nem is nagy ház. A termosztát fejlesztésében van ötletem, ha kell segítség.
Nálam ez van:Vaillant Eco Max Pro 18e kazán
(18kW, zárt, turbós, kondenzációs, lángmodulációs)
Venticlima VTE 2,8/3,7 kW fan coil
(4 csöves, jelenleg a 2,8kW van használatban)
(6 fokozatú motor, de 3 van gyárilag bekötve)
AC808 Fan coil termosztát
(3 fokozatú ventilátor vezérléssel)
Radiátorok (háló és dolgozószobában)
DK 400×1200
EK 600×1600
A kulcs a fan coil - szerintem!
Utolag jóval könnyebben telepíthető mint a fal vagy padlófűtés...
A kazán saját magát szabályozza, (elég okos kis szerkezet) tehát a lángmodulációval nem a termosztát foglalkozik!
Utókeringetés van. A fan coil ventilátor csak akkor indul, amikor már elég meleg. (egy csőtermosztát...)
Mindenhol egyforma hőmérséklet, és évi 1000m2 alatt vagyok gázfogyasztásban.(fűtés, melegvíz, főzés)

Hello!
Úgy látom ezt neked az életben nem fogom meg magyarázni. Ha a levegő pld. 10 és 20 fok között ingadozik, akkor az átlag hőmérséklet 15 fok lesz. A bevitt (vagy is a veszteségi) energia pedig pont ugyan annyi, mint ha állandó 15 fokot tartunk. Mert nem veszed figyelembe, hogy a 15 fokhoz képest, mikor 20 fok van, nagyobb a veszteség, de amikor meg csak 10 fok van, akkor meg kisebb, mint 15 fok esetén. A hőveszteséget a külső-belső hőmérséklet különbsége és a kettő közötti hőellenállás értéke adja. Semmi más!
üdv! proli007
ui. A múltkor jöttem rá, hogy egy évvel ezelőtt is ugyan ezen probléma körben jártunk körbe-körbe. Akkor sem volt semmi eredménye. Úgy hogy szerintem "meddő ez a tehén", nem érdemes vele foglalkozni.

Az átlaghőmérséklet akkor is 15 fok, ha 85%-ban 10 fok, és 15%-ban 20 fok van, de ha tovább van hidegebb, az ugyanannyi energia bevitel esetén rosszabb, mintha 50-50% lenne a hidegebb-melegebb aránya.

Hello!
Jó ember! Te a számtani középértékről beszélsz. Az energia bevitel, az munka! Az pedig az idő és a teljesítmény szorzata, vagy is terület. (kWh) Itt az időnek is szerepe van. Vagy is az átlag, a görbe alatti terület integrálja. Úgy gondolod, hogy ha egész nap 10 fok van, és öt percre kisüt a nap és addig 25 fok van, akkor azt mondják, hogy a napi átlag hőmérséklet 17,5fok?
Itt vannak a Te alap problémáid..
üdv! proli007

Ebben nem voltam biztos, csak mivel mindig olyan biztosan írtad, hogy ha ennyi, meg annyi közt mozog, akkor a középérték lesz a középhőmérséklet, úgy gondoltam emiatt olyan biztos. Én is az időről beszélek, arról, hogy minél nagyobb a hőkülönbség ami közt változik, a levegő annál rövidebb ideig van a melegebb szinten, és annál hosszabb ideig a hidegebb szinten

Hello!
Na végre, hogy valamiben van némi egyezés az álláspontokban.
Ha a fűtési rendszer hőmérséklete állásos (kétpontú) szabályzóval szabályozott, akkor tapasztalatom szerint, általában a fűtésnek a következő fázisai vannak.

a. Bekapcsol a fűtés.
b. Elsőként van egy holtidő, (amíg a rendszerben lévő víz tömegét fűti) majd ez után emelkedik a radiátorok hőmérséklete.
c. Viszonylag intenzíven emelkedik a hőmérséklet, eléri a felső hiszterézist.
d. Kikapcsol a fűtés.
e. A bevitt energia, tovább fűti a levegőt, így itt nem áll mag a hőmérséklet, hanem túlfutás van.
f. Kiegyenlítődik a bevitt és a veszteségi energia, ekkor a hőfok eléri a maximális értékét.
g. Ettől a ponttól lassú hőmérséklet csökkenés van, míg az el nem éri a hiszterézis alsó értékét. Újból bekapcsol a fűtés.

Az "b" idő, nyilvánvalóan a fűtendő víztömegtől, a kazánteljesítményétől, és a víz hőfokkülönbségétől függ. Ha ritkán kapcsol be a kazán, akkor nyilván az induló hőmérséklet a szobahőmérséklete lesz. Szerepet játszhat még a keringtetés gyorsasága, de csak abban, ha lassabb, akkor a meleg víz hamarabb érzékelhető a radiátor beömlésénél mint ha kergetve van, mert akkor "egyszerre melegszik fel" az egész felülete.

A "c" meredeksége legfőképpen a kazán teljesítményétől függ, hogy milyen hőfokra tudja felmelegíteni a radikat. Természetesen a falak veszteségétől is függ, de ez általában háttérbe szorul, ha a kazánteljesítménye nagyobb, mint ami a veszteségek pótlásához kell. Márpedig annak nagyobbnak kell lenni.

Az "e" túlfutás, legfőképpen a víz rendszerben tárolt többlet hőenergiától függ. Vagy is a víz és a levegő hőmérséklet különbségétől, és a víz tömegétől.

A "g" szakasz meredeksége, a fűtött tárgyak hőtehetetlenségétől, és veszteségektől függ. Nyilván ez egy sokkal lassúbb folyamat, mint a felfűtés és túlfutás szakasza, ha a veszteségek nem túlzottan nagyok.

Azt szerintem jól gondolod, hogy nem hőfokra, hanem "időre" való fűtés számodra kedvezőbb lehet, csak nem ilyen rövid intervallumokban, mint ahogy írtad.

Nos, ezért van amit mondasz, "hosszabb ideig van a hidegebb szinten". Természetesen az sem mellékes, hogy a hőérzeted szerint hol húzod meg a határt, vagy is ahhoz képest hova vannak állítva hiszterézisek.
A folyamat, legjobban egy egyutas egyenirányító pufferkondi feszültségváltozásaihoz hasonlít. Itt is kisebb az ingadozás, ha az egyenirányító kétutas, vagy is a fűtési periódusok rövidebbek, de sűrűbben követik egymást. Szerintem, erre szerettél volna kilyukadni. De megtakarítás nem sok lesz ebből, mert a bevitt és veszteségi energiákat egyensúlyban kell tartani.
üdv! proli007

Én alapból egy nagy, de rossz hőszigetelésű házról beszélek.
A rossz szigetelés miatt gyorsabban csökken a fal hőmérséklete.
Persze biztos nem egyforma pl. a radiátor mögött, mellett, az ablakon, és mondjuk egy közfal hőmérséklete, de a leghidegebb biztos az ablak, és a külső fal.
Lényeg, ha mondjuk 33 percenként megy 9 percig, és marad a térfogat, csak a szigetelés változik, akkor 33 perc alatt rosszabb szigetelésnél hidegebb lesz a fal, mint a jobb szigetelésűnél.
Ezt a "hosszabb ideig van hidegebb szinten"-t arányban értem, a minimum hőmérséklet, és maximum hőmérséklet közti pont alatt mennyi ideig van a hőmérséklet, és felette mennyi. Úgy értem, hogy van a radiátor, van a fal, és van a levegő, és kint a hideg. Mondjuk kint nem változik a hőmérséklet. És van ez az időzítés. Kis térfogatnál, jó hőszigetelésnél nem kéne ilyen gyakori időzítés, de mivel nem ez a helyzet, 33 perc alatt alacsonyabbra csökken a fal hőmérséklete, mintha jobb lenne a szigetelés. De a szigetelés olyan amilyen. Minél nagyobb a hőkülönbség, annál gyorsabban igyekszik kiegyenlítődni. Azt mondtad, nem veszem figyelembe, hogy ahogy csökken a különbség, lassul a folyamat. De figyelembe veszem, csakhogy ez főleg azt jelenti, hogy gyorsan lehűl a középértékre, aztán onnan valamivel tovább tart míg eljut a minimumig. Vagyis hosszabb ideig van hidegebb a középponttól, mint melegebb. Minél nagyobb a hőkülönbség, annál rövidebb a melegebb szakasz. Minél hosszabb az időzítés, nagyobb a hiszterézis, hosszabb a hidegebb időszak, és a hidegebb időszak vége is alacsonyabb hőmérsékletre csökken. A nagy hőkülönbség pedig csökkenti a melegebb időtartamát amikor nagyon felmelegíti a hozzá képest hideg vizet, mikor a forró víz felmelegíti a hideg radiátort, mikor a forró radiátor felmelegíti a nagyon hideg falat, és hideg levegőt, mikor a meleg levegő felmelegíti a nagyon hideg falat. Ha nincsenek nagy hőkülönbségek, mert nincs ideje lehűlni, és nem a forróval fűti a jéghideget, akkor javul a középértéktől hidegebb/melegebb időtartam aránya.

Hali,

Állásos szabályzók állandósult állapotbeli működése:
Bővebben: Kép

A bibi az, hogy állásos szabályzók állandósult állapota azt jelenti, hogy a szabályzott jellemző két érték között hullámzik. Kellemetlen az embernek de kényelmes a pénztárcának