Valaki eltudná nekem magyarázni a "vad" kimenő tekercselést? Gondolok itt olyanra, hogy kell-e soronkénti szigetelés stb... Az Ágoston könyvben olvastam - meg itt a fórumon is, hogy vannak előnyei annak is. El34-et szeretnék 350V-os anódfeszültséggel használni. Ehhez kb 5K illesztés tűnik jónak. A kimenőt úgy képzeltem el, hogy 10cm^2-es hálózati vasra ketté osztva tekerném a primert, ami 1140 menet. A két primer közé kerülne egyetlen szekunder több leágazással 4-8-16Ohm-ra. 65 menetet számoltam 16Ohm-ra. Mivel gitárhoz kell ezért tudomásom szerint nem fontos a hatalmas frekvencia átvitel.

Mikor még fogalmam sem volt róla, mit szeretnék akkor kérdeztem itt pár dolgot. Választ nem kaptam rá. Azóta sok minden tisztázódott a fejemben(nem kevés segítséggel) Már csak ebben vagyok bizonytalan.

Szigetelés természetesen kell. A "vad" csak annyit jelent hogy nem kell szépen menet-menet mellé, hanem kissé AS szabvány szerint (Ahogy Sikerül). Kissé gubancosnak fog kinézni a tekercs.

Köszi a könyvet mindkettőtöknek örök hála!

A GU 50 SE már dobozolás alatt van. Addig is gondolkodom a következő kapcsoláson. Van itthon 4db EL34 csövem válogatva. Évekkel ezelőtt vettem őket. Tudom hogy rengeteg kapcsolás van hozzájuk, de nem találtam még meg a megfelelőt. Nem tudom mennyire elvetemült ötlet, de én SRPP meghajtású PSE felépítésben gondolkozom UL kimenővel. Így kicsit nagyobb teljesítményem lenne és még a GU 50 2,5K-ra tekert kimenőit tudnám használni ehhez az EL34-hez is ideiglenesen, bár azon nincsen UL megcsapolás sajnos. Találkozott valaki ilyen kapcsolással valaha? Vagy nem érdemes PSE-t építeni?

Ha jól emlékszem az Ágoston könyvben van egy SRPP-vel felépített single ended kapcsolás aminek EL34 a vége. Talán ECC83 a meghajtás. Sajnos nincs meg a könyv, csak így emlékszem. Igaz nem PSE, de a végcsövet lehet duplázni, ha a katód ellenállást két felé osztom igaz?

Ha 4 db El34-esed van akkor, inkább építs belőlük egy PP erősítőt.

Sziasztok.Rég irtam már ide a fórumba mert nem sok időm volt csövezni,de most télen lessz rá időm.Szeretném kikérni a véleményeteket eggy kapcsolásról amit mellékelek.Nem próbálkoztam még pp-vel,de kipróbálnám.Mindent a rajz szerint épitenék azzal a különbséggel,hogy a végcső QQE 03 20-as lenne a meghajtó pedig 6n2p.Jelenleg deszkán működik a qqe párhuzamosan kapcsolva és fél 6n2p-vel hajtva 100k anódban 1k katódban+100 ohm a visszacsatölás végett.Nagyon szép hangja van.Katód anód között 220 voltot mérek és ez a közös 20 vatt disszipációval 90 ma amit a fűtésből előállititt előfesszel állitottam be.Hálózati trafóm régi rádióból való amiből van két eggyforma melegszik eggy kicsit,de nem vészes.Kérdésem a következő lenne:6n2p előfoknál,ha a rajz szerint párhuzamosan kötöm a katódokat akkor az 1k katódellenállást felére kell választani 500 ohm?Különben mi a véleményetek a rajzról mennyit lehetne kihozni belőle?Próbára van eggy el 84 pp kimenő trafóm.

Nekem további kérdéseim merülnek fel, sekélyes csöves ismereteim mellett:
A PP kapcsolásokhoz jó kivitelt a párba válogatott csövekkel és a külön beállítható rácselőfeszültséggel oldják meg. (vagy mi) A rajzon egy olyan idealizált cső szerepel, amely hajszálpontosan együttfutó belső tulajdonságokkal rendelkezik.
Ennek fényében inkább tűnik ötletnek, mint ajánlásnak a rajzon szereplő kapcsolás.

Minden tévedés joga fenntartva!

Igen, anno azért is vettem őket hogy egy williamson-t építsek belőlük, de azóta inkább az SE felé hajlok, ezért érdeklődök tőletek.

Nem tudom mennyire eggyforma a két csőfél ami különben Philips gyártmányú adőcső amit adatlap szerint pp ben használtak.Párhuzamos csőnél is fontos,hogy eggyforma legyen és mégis nálam jó szól.Nem tudom hogyan tudnám leellenőrizni,de majd megpróbálom sajnos most mennem kell melóra.

A két félperiódus egyformaságát elvileg úgy gondolom ellenőrizni, hogy háromszög jellel elérni a kimeneti túlvezérlést és a jel torzulása szemre jobban ellenőrizhető, mint színusszal, négyszöggel. Persze oszcilloszkóp, jelgenerátor az kell hozzá...
Bizonyára ez nem minden, de mégis valami, ha szűkösen is.

Gitárhoz jó kimenő kell (és jó hangszóró).

Építek megint egy ECL86 SE erősítőt (délelőtt építettem). Deszkán már működik, szépen szól. A kimenők 1 cm2-es Philipsek, a hálótrafó 50 VA-es. Némi szkópoláson is már túl vagyok, szépek a négyszögek (nem fényképeztem le, talán holnap). Teljesítménye 2 W körül van.

Szia!
Melyik kapcsolást csináltad meg ?

A jó hangszóró megvan
A kimenőt elkezdtem megcsinálni. Egyenlőre a béka segge alatt vagyok. Megcsináltam a csévetestet és elkezdtem tekerni. 300 menet van fent a primerből de azt már most látni hogy neccesen fogok elférni rajta. Végül 900 menetet szántam primernek és 50-et szekundernek. Mi van akkor, ha 600 menet lesz csak a primer(természetesen ketté osztva), mert nem férek el a csévén? 8,5cm²-es a vasam.

Milyen vastag huzallal tekered? 8,5cm2-s vason az 1100 menetnek is el kell férnie. Ha kevés menetet raksz, rossz lesz a mélyátvitel, nem is kicsit..

Sziasztok !
Ha egy végfokcső (SE) katódjáról leveszem a jelet (csatolókondenzátorral) , az meg tud hajtani egy fejhallgatót ?
Ill. kipróbálhatom anélkül hogy kárt tennék a fejhallgatóban ?

Minden további nélkül kipróbálhatod, semmilyen károsodással nem kell számolni (természetesen hidegítő kondi nem lehet a katódban). Az, hogy jó lesz-e, több dologtól függ. A hidegítetlen katódellenállás a rácselőfesz beállításán kívül a munkaellenállás arányos része is, tehát eléggé kicsi rajt a válakozó feszültség (-mert az anód munkaellenálláshoz képest kicsi az értéke. Pl., ha a kimenőtrafó 5000 ohmos, a katód ellenállás 200 ohmos, a primer váltakozó feszültség 100 Veff, akkor a katódellenálláson 100 V/25=4 Veff körüli váltófesz lesz, amikor nincs rajt a füles. Ha rádugod a fülest, ez az érték a füles impedanciája és a cső belső ellenállásától függően sokkal kisebb lesz. A kondenzátorral kicsatolt fejhallgató hidegíti valamilyen mértékben a katódellenállást, ennek impedanciája váltóáramúlag replusszálódik a katódellenállással, és ezen az új értéken eső feszültség lesz a fülesen és a vele párhuzamos katódellenálláson (Pl. 600 ohmos füles esetén 200*600/(200+600)=150 (ohm) lesz a munkaellenállás ide eső része. Ebből 5000/150 (ohm) arányban, tehát 100 V/33=3 V kerül a komplexumra, amiből a fejhallgatóra 2/3 rész jut, ez 2 V (6,6 mW). 24 ohmos fejhallgatónál 5000/22=227, 100 V/227=440 mV jut a komplexumra, de ebből a fülesre eső rész csak kb. 50 mV (0,1 mW), ez nemigen fog hallgatható élményt nyújtani sajnos.

Kösz !
De, a sima csöves fejhallgatóerősítők nem így működnek ? A katódról leveszik csatolókondenzátorral a jelet.
Vagy az akkor miben más ?

Nem egészen, ott a teljes munkaellenállás a katódban van (lásd katódkövető), míg jelen esetben a munkaellenállás nagy része az anódban van, ezért a teljesítmény nagy része is ott keletkezik.

Más. Az előbbi hozzászólásomban félreérthetően fogalmaztam, természetesen párhuzamos körben (katódellenállás+csatolt füles) ugyanakkora a feszültség, csak a teljesítmény számolás szempontjából vettem figyelembe fülesre eső feszültséget. Nyilván katód komplexumra számolt teljesítmény oszlik a katódellenálláson és a fülesen impedanciájuk arányában.

Szia mindenki. Én is elkérhetem ha lehet a könyvet.. Köszönöm szépen

Már szétbontottam a trafót. Megtaláltam az elveszettnek hitt SM102-es hiperszilem
Azt szeretném kimenőnek használni párhozamosan kapcsolt EL34-el. Gondolkodtam a PP-n is, sőt az jobb is lenne, mert a hálózatim is kellően nagy hozzá. Így teljesen letudom másolni a JCM800-at, persze jelentősen bonyolítva a kivitelezést. Az Ágoston könyvet bújom már napok óta. Abban azt írják, lehet a csöveket párhozamosan kötni. Akkor viszont SRPP meghajtás kell. Van benne egy ECl82-vel felépített SRPP fokozat(és szerencsére itthon is van pár ilyen csövem). Ezt használhatnám 2db EL34-hez? A könyv ezt ajánlotta párhuzamos együtemű erősítőhöz.

Nem értem. A végfokcső anódján sincs ellenállás.
Ott is csak a katódban van egy ellenállás.

Ne csinálj PSE-t, semmi értelme, én legalábbis nem látok értelmét. PP kapcsolásban sokkal nagyobb lesz a teljesítmény, és ott az EL34 is jobban szeret dolgozni. Akkor már lemásolhatod az egész JCM800-ast, igen, és jobban is jársz vele. Nem annyival bonyolultabb.
ECL82? nem ECC82?

Én is pont ezt a kapcsolást emlegettem tegnap, csak nem emlékeztem pontosan De akkor tényleg az Ágoston könyvben láttam.
Szerintem annyira nem értelmetlen a PSE felépítés. Nekem például van itthon 2,5K/8ohm kimenőm, ami két párhuzamosan kapcsolt EL34-nek jó és én pl SE-t szeretnék építeni.

Egy PSE kapcsolásban 15-20W szeirntem kivehető a csövekből főleg ha UL a trafó. (Az EL34-ek jobban szeretik az UL beállítást mint a triódát egyesek szerint) Ezért a PP kapcsolást önmagában a teljesítmény nem indokolja, mert 15W zenehallgatásra egy jó hangfallal több mint elég.

Helló !
Van olyan képlet, vagy ökölszabály amiből megmondható hogy pl. egy 5H fojtótekercs mekkora áramot bír el úgy, hogy az nem mágnesezi "túl" ?
Tehát van mondjuk egy légrés nélküli 5H -s fojtóm, és mekkora az az áramerősség amivel használhatom úgy hogy a fojtó még betölti a funkcióját ?
Tehát ha csökken az áram, akkor a fojtó visszaalakítja a mágnesességet árammá, nem pedig az van hogy semmi sem történik, mert a rajta áthaladó áram 2/3-a is már a maximumra mágnesezte a fojtót.
Kösz !

Sziasztok!
Mi a véleményetek az OS51-es csőről? Tervezek építeni egy ilyen csővel készült erősítőt. A neten csak egy cikket találtam ebben a témakörben. Minden észrevételt, kapcsolási rajzot szívesen látnék. Kimenő trafó impedanciájára is szeretné tanácsot kérni.
Előre is köszi!

A Szarka cikkben szereplő kapcsoláshoz a magas tápfesz miatt inkább illene egy 3,5-4 K-s illesztés a kimenőnél. Lényegesen kisebb torzítást adna elhanyagolható teljesítménycsökkenés mellett. Vagy PP, a 600 voltos beállítása 80W-al szerintem több, mint elég. És azt igen lazán tudja.

Gondolkodtam a dolgon és rájöttem hogy a kulcsszó a "gerjesztés".
Tehát adott mondjuk egy 8cm2 keresztmetszetű vas 0.8 Tesla (azt hiszem ilyen értékkel szoktak számolni) gerjeszthetőséggel, és akkor azt mekkora áramerősség viszi telítődésbe.
Ez a kérdés. Valaki innen esetleg átvenné ?

Sziasztok! Ez a téma engem is érdekel!! Mi a vélemény a 79-es rádiótechnika kapcsolásról?

Nem, azt jól írtam, tényleg ECL82 van a rajzon Van egy leírás (link), ami alapján megcsináltam volna a kimenőt, az a baj, hogy a szekunder nem tesz ki egy sort, ha menetet menet mellé tekerek. És itt pont úgy kellene. A JCM800 meg nem biztos, hogy díjazza a 350V-ot(max 400-ig merek elmenni, fölötte már nem érzem biztonságosnak).

Gory, az Ágoston-féle trafó UL, szóval nincs akadálya. Gondolkoztam azon is, hogy teszek oda egy kapcsolót, amivel UL és pentóda üzem között lehet váltani. És tényleg nincs jó hangja tiszta triódában