Köszi a segítséget, nagyjából én is így gondoltam, hogy 7016-os csoport vagy mi, és az kicsit erősebb, mint az átlagos 6013-6014 elektródák.

Sziasztok!

Előre is elnézést ha hülyeséget kérdezek, de megkeveredtem kissé. Egyik rokonomnak van egy T.I.P. fedőnevű hegesztője, ami jelen pillanatban nem működik, mert a hőkioldója rossz. Azt láttam hogy ezt a hőkioldót a szekunder tekercsre rakták. Ennek ott is kell lennie, nem a primeren?

Szia!

Ezt nem tudtam. Mindig azt hittem hogy a primer melegszik jobban. Nekem egy 20 éves Einhelem van, de még sose szedtem szét hogy ott hol van a hő kapcsoló. Köszi.

Üdvözlet mi az a *

A csere is üzletnek számít egyébként?

És akkor még a NAV-ról nem is beszéltél

Miert kell egyeniranyitani a trafot,hogy mas fele ekektrodava(palcaval)is lehessen hegeszteni?
Es a hegesztotrafot el lehet kesziteni mikrohullamu trafobol is,cak szety kell vagni a hegesztett vasmagot,a szekunder ovatosan levenni,mer megy felhasznalhato eleg draga cuz rezhuzal,a primert meghagyni es vastag szigetelt drotbol a szekunertfeltekerni kb 70 menetet majd a vasmagot osszehegeszteni!

Az első sor válasza is. A többi sor már nem kérdés kijelentés, számomra zavaros.

Sziasztok! Valaki meg tudná nekem mondani, hogy a co2 trafóknál a lapos karakterisztikát milyen tekercselési módokkal biztosítják? Ugyanaz mint egy nagy teljesítményű sima hálózati trafó, vagy másra is oda kell figyelni? Az Einhellemben lévő trafót nem szivesen másolnám le, mert azt ránézésre valami részeg rizstenyésztő tekercselte eltört kézzel sötétben, mert nagyon igénytelen.
EI vasmagra készíteném, középen osztott csévésre legszivesebben. Szükséges az osztatlan csévetest az alul primer , majd szigetelés után rátekerni a szekundert a szoros csatolás miatt?

A második megoldás szerintem a könnyebben kivitelezhető(es jobb eredményt produkál). A prímer és szekunder elszigetelésére fokozottan figyelj!

Igazad van, ez tényleg nagyon durva

Szevusz János!
Talán jobb is hogy a kérdésedet itt is feltetted.
Nos, a szoros csatolásra többféle módszer létezik, de mindegyiknél a lényeg a trafólemez anyaga és a vaskeresztmetszet. A legjobb megoldás amikor a primer és a szekunder a legközelebb van egymáshoz és a vasmaghoz is. Mivel ilyen megoldást igen nehéz a gyakorlatban elkészíteni a különböző huzalkeresztmetszetek és a különböző menetszámok miatt,ezért kompromisszumot kell kötni. Ha viszonylag hosszú a cséve,amire a tekercsek készülnek, akkor alul a primer, felül a szekunder. Természetesen a megfelelő hűtés és szigetelési szilárdság a két tekercs között nagyon fontos. A másik megoldás ha nagy az ablak, de viszonlag rövid a rendelkezésre álló csévehossz. Ilyenkor egymás mellé célszerű tekerni a két tekercset, de én már készítettem úgy is 3 fázisú Co trafót hogy a cséve 3 felé volt osztva. A középső szekcióban volt a szekunder, a két szélsőben a primer. A szekciókat a legjobb helykihasználásra méreteztem. Ezt a megoldást csak elektronikusan szabályozott gépnél célszerű elkészíteni,mert a szimmetrikus gerjesztést nem egyszerű megoldani fokozatkapcsolós szabályozás esetén. Neked azt javaslom, hogy az alul primer, felül szekunder módszert válaszd. Azt hiszem ezt lesz a legegyszerűbb elkészítened, és a várható eredmény sem fog elkeseríteni. A menetszámokról holnap.

Szia István! Köszönöm a válaszod a tekercselrendezéssel kapcsolatban. Van 1000 voltos szigetelési ellenállás és szivárgási árammérő műszerem (1000 voltos, 1 gigaohm) ezzel mindenképpen ellenőrzöm ha kész lesz. Ami gondot okoz még, hogy nagyon kemény az alumínium szekunder tekercs, és nehéz hajlítgatni. A szigetelést nem szeretném felsérteni rajta, bár előttem is rátekerte ezt valaki, de nem lesz a kedvenc műveletem ez már látszik az anyagból...

Ezért is írtam,hogy a primert alul, és felülre a szekundert. Így a hajlítás a nagy keresztmetszetű szekunder huzalt annyira nem veszi igénybe,hogy a szigetelése sérüljön.
Bár azt ígértem,hogy a menetszámokról ma értekezünk, de inkább halasszunk egy-két napot, -ha lehet. Jó lenne ha a vasmag pontos geometriai méreteit leírnág, hogy az ablakkeresztmetszet is figyelembe vehető legyen, nehogy a huzal ne férjen be. Illetve a huzalok jelenlegi átmérőjét is jó lenne tudni -szigeteléssel együtt mérve.

Mellékeltem a rajzot az ablakméretről. Ez a trafó 380 voltra volt tekerve osztott csévén középen elválasztva. Az a drótmennyiség osztva is be fog férni amit letekertem róla, csupán egy menetszámra lenne szükségem, és még mindig nem teljesen tiszta számomra a lapos karakterisztika mitől alakul ki, ha a tekercseléstől nem függ? Lehet szétszedni sem kellett volna, hanem elég lett volna kiütni belőlle a mágneses söntöt és primer oldali elektronikus szabályzással használni 220v-ról? 27-29 voltot adott le úgy mint az einhell kb. Átlapoztam az egész fórumot és nem találtam arra vonatkozó részt(de lehet elkerülte a figyelmemet), hogy gyakorlatilag, miben különbözik a lapos és az eső karakterisztikájú trafó tekercselése ill elrendezése a gyakorlatban. Elméletben tudom, mert az le volt írva, hogy melyik mit jelent. Ha esetleg lessz időd akkor örömmel veszem egy gyakorlati menetszámot ehhez a maghoz co2 hegesztőhöz. A primer 380v-os volt, a szekunder, meg pálcás trafóhoz volt tekerve, elméletileg mindkettőtől kevesebb drót kell rá és valószinű be fog férni. A primer átmérő 2mm, a szekunder átmérő 7mm.

Annyit esetleg meg tudna valaki mondani, hogy mekkora Tesla-val célszerű számolni? co2 hegesztő trafójának lenne a fenti mag...

Az a vas anyagától függ, illetve attól hogy hogy lett összerakva. Általában 1-1,65T között lehet. Azt kell csinálni, hogy keresel valami váltófesz alkalmatosságot mondjuk egy 12 vagy 24V-os trafót. Ennek megfelelően a vaskeresztmetszet függvényében tekersz a trafóra is 12 vagy 24V-ot, ami lesz mondjuk 10-20 menet, inkább tekerj rá többet. A lényeg hogy kell csinálni egy grafikont, ahol az x tengelyen a gerjesztés van, az y-on pedig a felvett áram. Rákapcsolod a tekercsre a trafót (mondjuk 12V-ot). Megnézed egy műszerrel hogy mekkora áram folyik a tekercsen, (ez legyen mondjuk párszáz mA), és közben kiszámolod hogy mekkora a gerjesztés (12V-menetszám-50Hz-vaskeresztmetszet). Utána mindig letekersz 1 menetet, és újra megméred az átfolyó áramot, illetve felírod hogy mekkora a gerjesztés. A grafikon egy darabig közel lineárisan nő, majd egy ponton jobban elkezd emelkedni a felvett áram. Nagyjából ez az a pont ameddig érdemes használni az adott vasat, illetve az ésszerűség. Láttam már olyan maszek hegesztőt ami úgy túl volt gerjesztve, hogy 9A-t vett fel üresen a hálózatból. Ez egy normálisan méretezett trafó esetében 1-4A között van.

Szia János!
Szerintem valamit elméreteztél azon a vasmag rajzon, mivel az ablak magasságát 130mm-ben adtad meg, a trafó teljes magasságát pedig 152mm-ben. Eszerint a járom vastagsága csak 11mm lenne?
Ezt nagyon kevésnek tartom ekkora trafónál.

Köszi a választ! A képen mellékelt leírásra gondolsz? Azt még szeretném megkérdezni, hogy a lapos karakterisztika is a vasmag gerjesztéséből adódik ill. a szoros csatolású tekercselésből mágneses söntök nélkül?

Szia István! Elnézést kérek valóban elméreteztem. A 152-höz még hozzájön +22mm. 174 a magassága. Szét van szedve és nem mértem bele az egyiket. Bocsánat és köszi!

Igen. Minél jobban gerjeszted a vasat (ésszerű határig), illetve minél szorosabb a csatolás a primer illetve a szekunder között, annál kevésbé fogja ejteni a feszültségét a terhelés hatására.

Kicsit számolgattam, figyelmen kívül hagyva a korábbi hozzászólásban említett járom problémát. A vasmagod keresztmetszetét 51cm2-nek vettem, 0,92-es szorzót használva hasznos vaskeresztmetszetként.
A szekunder feszültséget 20V;22V;24V;26V;28V;30V;32V-os értékként vettem figyelembe, a vasnak 1,2T maximális gerjesztést számoltam. Figyelmen kívül hagytam ablaktényezőt, szórási veszteséget. Így az alábbi eredmények jöttek ki:
Szekunder menetszám: 25 menet
A teljes primer menetszám a legkisebb(20V)szekunder feszültségre vonatkoztatva:
285 menet
megcsapolások:
260 menet(22V)
238 menet(24V)
220 menet(26V)
204 menet(28V)
190 menet(30V)
170 menet(32V)

Remélem segítettem.

Köszönöm szépen a fáradozásod és a menetszámokat! Annyit szeretnék még kérdezni, hogy terhelési próbát célszerű végezni ha kész maga a trafó? Ha igen, miként végezzem? Továbbá lakkozzam, ill soronként szigeteljem tekercselés közben(eredetileg nem volt egyik sem)?
Előre is köszönöm!

A korábbi rákérdezésed kíváncsivá tett. 65 mm oszlopszélesség mellett a vasmag többi része 22 mm széles, azaz 2*22=44 mm. Ez ~2/3 vasmagkeresztmetszet, azaz az oszlop belsejét kivéve a vasmag többi része durván túl lesz gerjesztve. Emiatt én is inkább a Ge-Lee által javasolt bemérési módszert tanácsolnám (ha esetleg nem hoz ki más méreteket az ellenőrző mérés ).
Korábban nem akartam belekotyogni, hogy "Kevés az adat!".

Szia Béla!
Azért számoltam 1,2T maximális gerjesztéssel, ami ugye a legkisebb primer menetszámra vonatkozó érték, mert -mint ahogy szóvá is tettem- nem volt korrekt a trafó összes paramétere. Amire János ezt korrigálta,arra már elvégeztem a számítást, és az adott hozzászólásban le is írtam,hogy a járom keresztmetszetet a számításnál nem vettem figyelembe. Egyébként ha a vasmagnak nem a középső oszlopát,hanem a járom és az oldaloszlop keresztmetszeteket veszem alapul,akkor is csak 1,61T gerjesztést kapok a legerősebb fokozatra. Ez szerintem még alatta van a jelenleg alkalmazott gerjesztési értékeknek. Természetesen a járomkeresztmetszet ismeretében újra kell számolni a menetszámokat. A Gee-Lee által javasolt megoldás a legjobb, mert azzal a módszerrel kétséget kizáróan fel lehet venni a vasmag gerjesztési paramétereit.

Először próbáld ki a Gee-lee által javasolt módszert, addig ne tekerj. Egyébként én vagy vákumozok,vagy soronként lakkozok. Ekkora trafót inkább soronként lakkozok, mert a vákumost csak szétvágni lehet egy esetleges javításnál. Neked azt javaslom, tekerni azután állj neki, miután minden trafóra vonatkozó adat helytálló. Addig nem érdemes a tekercseléssel foglalkozni,amíg a vas paraméterei minden kétséget kizáróan korrektek nem lesznek.

Köszönet mindenkinek a segítségért! Lassan kezd eloszlani a homály. Vasárnap elvégzem a javasolt mérést és mellékelem az eredményt. A fojtóméretezéshez sem értek abban ismét szeretném a segítségeteket kérni. További szép estét kívánok!

Szia István! Bevallom nem tesztelgettem a vasmagot gerjesztésileg, hanem feltekertem az általad kiszámolt menetszámokat és a feszültség értékek is stimmelnek 1-2 tized eltéréssel, de ez a hálózati ingadozásból adódhat. A nyugalmi áramfelvétel 0,6-0,8 A. Gee Lee 1-4A írt, de gondolom ez nem fog gondot okozni, hogy kevesebb. A szigetelésvizsgálóval megnéztem és 0uA a szivárgási áram és 1Gigaohmtól több az ellenállása(a műszerem csak eddig mér) 1000v-on. Soronként szigeteltem 1 réteg papírral, a primer szekunder között 1mm prespán van. Köszönöm a segítséget! A további terhelési teszteket beépítés előtt, hogyan célszerű végezni? Mivel ez nem osztott szekunder, ezért 4 diódát alkalmazok és kondenzátorokat. Ehhez is kell fojtó trafó, ha jó lesz a szűrés(oszcilloszkóppal tudom vizsgálni)? Továbbá szeretnék kérni egy vezérlési megvalósítást is tőled, mit javasolsz megépíteni? Valamelyik orosz oldalon láttam egy Atmega8-al megvalósított komplett vezérlést, de luxusnak tartom erre elpocsékolni egy mikroprocesszort. Megelégednék egy olyan lhanzi féle egyszerű vezérléssel is, ha van egy fellelhető kapcsolás erről, vagy hasonlóról. Sajnos a lengyel-orosz-szlovák blokkon kívül ezeket a vezérlési rajzokat úgy kezelik mint valami titkos fegyver dokumentációját az FBI. Még egyszer köszönöm a számításokat, és azt a mérhetetlen türelmet ami páratlan egy hozzám hasonló amatőrrel szemben! Köszönöm Gee Lee-nek is a segítségét, és mindenkinek! Szép napot minden fórumozónak!

Nem az én érdemem, hanem az István instrukciói alapján sikerült megcsavarni a trafót! A vezérlési kérdésem felteszem a másik topic-ba. Elnézést kérek!

Persze, én tekertem és megnéztem más programmal is a számítást mert egy szegmensen nem szeretek mozogni, ami ugyanazt dobta szinte
(mellékeltem)... A képeket majd kirakom, ha kész a motyó teljesen.
Lhanzi úr publikálta a vezérlését vagy fizetős?