Fórum témák
» Több friss téma |
+félreértés ne essék:
Az engedélyekkel magukkal semmi bajom nincs, mert arra a célra megfelelnek, amire kitalálták őket: pl nem ráz meg, nem okoz tüzet/zárlatot, nem interferál más készülékekkel stb stb... Ezeket vizsgálják, de azt amit már ezerszer leírtunk, hogy arra a problémára, amire kitalálták megoldás nyújt, azt nekik nem céljuk lemérni... ISO: itt sem azzal van a baj, hogy maga a tanúsítvány nem ér semmit, hanem az a szövegkörnyzet, amiben használják a termék reklámozása során, semmilyen kapcsolatban nem áll a tanúsítványban foglaltakkal... Ez a tanúsítvány tipikusan arra jó, hogyha van egy terméked, amit felhasznál vki más az ő termékében, akkor neki tudd igazolni, hogy azonos minőségben tudod legyártani őket...
Peti, a KERMI (ez az engedély is szerepelt a referencialistán, említettem is a fórumban) viszont tipikusan azt hivatott vizsgálni, hogy az adott termék ellátja- e megjelölt funkcióját. Ezt véletlenül tudom, mert közvetlen családtagom főtanácsos volt az említett hivatalnál.
Tehát pl. egy vízkőmentesítő elvileg nem fog K. engedélyt kapni, ha nem látja el feladatát.. A másik 2 engedély esetén lehet, h. úgy van, ahogy mondod, nem tudom.. De a dolog úgyis csak akkor dől el, ha a gyakorlatban kipróbáljuk - ezt te sem vitathatod... ..úgyhogy, szóval most itt nagyjából mindannyian(engem is beleértve) mellébeszélünk...
Megépítettem... Kipróbáltuk benn a cégnél vizes áramlástechnikai laborban. Legnagyobb megdöbbenésemre működött!
A fórumban fellehető kapcsolások némelyike, hogy is mondjam... hibás!
Ha szabad kérdezni, mennyi ideig próbáltátok? Hogyan tapasztaltátok a "megfelelő" működést? Mi volt a tapasztalat?
Másfél hónapig vizsgáltuk. -Most is működik a rendszer június közepe óta, de már nem vizsgáljuk csak hagyjuk működni.- Vízminták lettek a keringető rendszerből heti bontásban kivéve és vizsgálva, elképesztő változáson ment keresztül a csőrendszerben keringő víz! Vizsgáltuk a csőrendszer falán lévő lerakódások változásait, vizsgáltuk a különféle csapok működését, folyamatosan javult a "szorulásos" működés, egyre könnyebben lehetet nyitni-zárni őket. Az volt a vizsgálatban a jó, hogy mindíg ugyanaz a víz keringett -mechanikai szűrőt nem alkalmaztunk!- így a változások nagyon gyorsan észlelhetők voltak.
Természtesen átfolyó rendszer esetén a folyamatok sokkal lassúbbak! Én sem hittem benne a szkeptikusok közé tartoztam, de meggyőzött amit láttam... Ez az áramkör 1Hz és 16Khz között sweepel... A T1 tranzisztor úgy jó ahogy a rajzomon van -ilyen üzemmódja is létezik a tranzisztoroknak- ! Az R2 ellenállás állításával 20Khz-re is fel lehet vinni. Ennyi...
Sziasztok,
bocs a moderátoroktól, hogy "kilengek" a témából. Elektromos vízkőmentesítőt ugyan (lustaságból) még nem építettem, de a munkahelyen kísérletezgettem egy mágnesessel, és alkalmazom is, fényképekkel igazolható (és szemmel láthatóan valamennyire azért pozitív) eredménnyel. Ha érdekel benneteket, vagy bárkit privátban, holnap felteszek / küldök pár képet és egy rövid, de részletes magyarázatot. Mottó: ne tiltsuk meg magunknak a kísérletezgetést csak azért, mert talán nem működik 
Természetesen jöhetnek a képek és a leírás ide a fórumba, ha nem titkosak :yes:
Biztos vagyok benne, hogy jópár embert érdekel még ez rajtam kívül is.
Titkos fotók nem lesznek
 Töltőre tettem a fényképezőt, holnap délre mindent megtudhattok.
Hello!
A drót méreteire lennék kíváncsi! Milyen átmérő, hosszúságú, a tekercselés iránya, tekercsek távolsaága? Ha van még valami infó róla azt is szívesenn vennénk ! Ezt kipróbálnám én is, ha már van valami "bizonyíték" :yes: Köszi!
A vezeték keresztmetszet 0,35 nmm sodrott, 250 cm hosszúságú és körülbelül 12 cm-re vannak a tekercsek egymástól. A tekercsek mindegyike egy irányban legyen feltekerve.
Nos, következik az említett mágneses vízkőoldó ketyere életútja.
Háttér: cégünk sebességváltók gyártásával, kis üzemünk pedig prototípusok tesztelésével, fejlesztésével foglalkozik. A tesztek egyik nagy kategóriája a terheléses teszt; ez annyit jelent, hogy különféle fokozatokban, adott ideig bizonyos fordulatszámot / nyomatékot adva a váltóra (villanymotor elöl-hátul), meghatározott futásteljesítményig kínozzuk, majd szétszedjük és elemezgetjük. Tavaly indultunk egy új termékkel, ami egészen elképesztő módon melegedett, léghűtéssel másodpercenként fél fokkal lett forróbb, egészen addig, míg a biztonsági limitnél a PLC le nem verte az egészet. Mert hát a terhelés alatti fogazatok és csapágyak súrlódnak, a kerekek pancsolják az olajat, az meg szegény melegszik, ha a váltó házán keresztül nem tud elég hőt leadni a környezet felé. Mindaddig két-három ventilátor volt a váltó mellett, és kavargatták a terem levegőjét, de már ötöt is tettünk az új típus mellé, hiába. Ekkor jutott eszembe a vízhűtés. Kialakítás: hőfokmérő modulba Pt100, alarm-kimenettel mágnesszelep vezérlése, a hálózati sűrített levegő kapcsolásához. A levegő a váltó alatt két irányba oszlik, két, a váltó oldalainál elhelyezett fúvókához. Ezek nagyon egyszerű darabok, karburátoros emlékeim alapján: 8mm belső átmérőjű acélcső egyik végén a légtáppal, kb. 100mm hosszúsággal, másik vége a porlasztott sugár kilépő területe. Ettől a (kilépő) végétől 20mm-re keresztül lett fúrva, 4mm külső / 2,5mm belső átmérőjű kis acélcső fogadására. A kis acélcsövön készült egy 1mm-es furat, majd össze lett tolva a két cső, és összeforrasztottam (lágyforrasz). A kilépő oldalon a belső átmérőből kicsit letörtem, hogy kúposabb legyen a porlasztott sugár. Három ilyen egység készült, de csak kettőt építettem be, véletlenszerűen választva. Hűtéskor, vagyis ha a hőfokmérő bekapcsolja a mágnesszelepet, a sűrített levegő megpróbál végigrohanni a nagyobbik csőben. Miközben áthalad a beforrasztott kis cső melletti keresztmetszeten (nagyjából középen van a kis cső, két félhold-szerű terület marad csak a nagyobbik csőből), felgyorsul, nyomása leesik. A teremben lévő nyomás már nagyobb lesz, így a víz szépen elindul a kis cső felé, kilép az 1mm-es furaton, összekeveredik a levegővel, és ráporlasztódik a váltó (alumínium) házára. Egy része elpárolog, másik része a házról visszacsöpög a tartályba. Gagyi műanyag "doboz" készült a két fúvóka köré, egyrészt a rögzítésükre, másrészt a párolgási és szórási veszteség csökkentésére. A teszt ezek után hiba nélkül lefutott, tökéletes hőmérséklet-tartással, viszont Aggteleken sem láttam akkora képződményeket, mint a váltó házán. Neten kutatva először vegyi vízlágyítás után keresgéltem, de a vízfogyasztás miatt ez kiesett. Véletlenül találtam meg a mágnesest, de egy próbával nem lehet veszíteni, ezért összeraktam. Olajleeresztő csavarokban gyakran van mágnes, egyes fémszemcsék rögzítésére, hogy azok már ne vegyenek részt a kenésben. Selejt váltókból kitermeltem 8 darabot. Típust nem tudok, de nem korrodálódik, és gyakorlatilag lehetetlen fúrni vagy köszörülni, ezért kerámiamágnesre tippelek. Jellemzői: korong kivitel, 30mm átmérő, 5mm vastagság, axiális polarizáltság (a két oldala a két pólus). Kettő darabot összetapasztottam és a vízszintesen kinyújtott, zárt ujjaimon a kézfejem elé tettem, így már meg tudtak tartani egy 8-as lapos alátétet, amit ugyanarra a területre, csak az ujjaim alá tettem. Ez segíthet azoknak, akik kipróbálnának valami hasonlót, csak nem tudják, milyen erős mágnesük van. Mivel a neten azt olvastam, hogy az erősebb mágneses tér (egy bizonyos, de sajnos nem számszerűsített határig) csak jobb, ezért összetapasztottam 4-4 mágnest. A két mágnescsoport között keresztben fut a vízcső, ami 5mm-es PVC, mindkét oldalán műanyag távtartóval, mert ez nem vezeti a mágneses erővonalakat (ha olyat tettem volna, ami vezeti, a műanyag csőre szinte nem is jutott volna semmi). Mivel akkor még nem tudtam, hogy fog-e a mágnes korrodálni vagy sem, némi szigetelőszalag zárta a sort, festeni nem volt kedvem. A távtartó miatt a vízcső nem nyomódik össze, és nem billennek el a mágnescsoportok a középtengelyhez képest. A "szendvics" tehát így néz ki, pólusokkal jelölve a mágneseket: |ÉD||ÉD||ÉD||ÉD|távtartó + cső, 1 mágnesnyi (5mm) vastag rés az erővonalaknak |ÉD||ÉD||ÉD||ÉD| Üzemben tartva: egy átlagos teszt 3 hetes szokott lenni, a fényképekhez ilyeneket kerestem elő. A heti vízfogyasztás 300 liter körül van (80 fokon tartva a váltóolajat), azaz hetente egyszer utántöltés, amihez a pár méterre lévő mosdót használjuk, műanyag csővel a csapra, tehát ivóvíz hűt. Az első próba óta hat tesztünk ment le, ugyanolyan eredménnyel. A tartályt nem szoktuk kimosni, vastagon áll a vízkő az alján, de látszik a műanyag lapokon meg a környező gépelemeken is némi lerakódás, a szigetelés elég tökéletlen. Az említett hőfokon tartáshoz kb. 20 másodperces porlasztás kell, és percenként 2 hűtési ciklus szokott beállni. A sugár a váltóház relatíve kis területét éri közvetlenül, a többi területre innen-onnan csapódik, a burkolaton belül még a levegő leállása után is gőz van 5-10 másodpercig. Tapasztalat: a mágnessel szerelt oldalon, a porlasztással közvetlenül ért felület gyakorlatilag fémtiszta, körülötte a lerakódás jóval enyhébb, mint a másik oldalon, ahol a megszokott vastag réteget mindenhol meg lehet találni. Talán nem annyira pikkelyes az sem, mint régen, lehet, hogy a közös tartályba visszajutó "kezelt" víz ott is segít valamit, de ennek igazolásához jobban előkészített próbát kellene csinálnom, bőséges és pontos kontroll-kísérletekkel, ami a tesztpadi foglaltság miatt nem igazán oldható meg. A mágnesezett oldali fúvóka 1mm-es furata, illetve a cső belseje minimálisan rakódott be közel egyéves üzem alatt, inkább csak színeződés van rajta, mint réteg. A nem mágnesezett oldal fúvókáját egy-kéthavonta tisztítani kell, berakódik a kis furat, megszűnik a porlasztás. Hasonló cucc építésénél, a neten találtak értelmében, van pár dolog, amire ügyelni kell. Mágnesezhető csövekre felszerelve haszontalan, mert a csőfal ilyenkor Faraday-kalitka jelleggel működik, a belsejében közel semmilyen mágneses tér nem marad. Ez az egyik oka a műanyag cső használatának. Elhelyezéskor ne érintkezzen mágnesezhető anyagokkal, azok torzítanák az erővonalak eloszlását; én simán a levegőben lógatom, legalább 15cm-re bármiféle vastól. A mágneseket meg úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legtöbb erővonal haladjon át a célkeresztmetszeten, irányultságról nem írtak,nálam az áramlási irányra merőlegesek az erővonalak, legalábbis nagyjából. A mágnesek köré, kívülre épített, de a környezetében lévő mágnesezhető anyagokkal szintén nem érintkező lágyvas keret erősítheti a hatást, az erővonalak "terelgetése" miatt, mert egy mágnes egyik pólusához tapasztott, mágnesnyi vastagságú lágyvas olyan hatást eredményez, mintha megdupláztuk volna a mágnes vastagságát. Két U-idomot kéne csinálni, mindkettő közepébe belülre egy-egy mágnes vagy csoport (csak az U legyen széles, nehogy a pólusok sarkaiból minden erővonal onnan és oda torzuljon), így lesz két E-elem, egymással szembe kell fordítani, középső szárak közé a műanyag cső, és hajrá. Jómódúak és szerencsések Ne mágnessel is kísérletezhetnek. Igaz, hogy azt ígértem, rövid lesz, de még mindig nem mondtam el mindent, amit lehetne Kösz a türelmet.
Gratulálok az elért eredményekhez, nekem nagyon tetszett a leírás!
Köszönjük a tapasztalatok megosztását! 
Igazán nincs mit
 A múltkor láttam egy topicban a fogyasztáscsökkentés mágnessel című mendemonda körül kialakult vitát, és azon gondolkodom, hogy mivel van egy dízelmotoros tesztpadunk is, aminél CAN-en folyamatosan jön (a motorvezérlő elektronikától) a pillanatnyi fogyasztás gramm/órában, ki lehetne próbálni, hoz-e valamit a mágnes ott is... Van öt rossz vinyóm, azokban két-két elég kicsi, de veszettül erős mágnes. Max. nem jön be... Jelentem, befejeztem a témától való eltántorodásaimat.
Én is láttam hasonlót, íme...
Hello!
Köszi az infót! Egyszertalán megépítem.
Talán ez az első olyan az eddig látott anyagok közül, ami nem ígér százalékokat meg észrepesztő eredményeket, sőt, kontrollkísérletről sem feledkezik meg, és van benne "talán" bőven.
Kifejezetten szeretem, amikor meghagyják nekem az értékelés lehetőségét, és nem akarnak belém beszélni semmit...
A mikroszkópos vizsgálat kivételével -mikroszkóppal nem vizsgáltuk!- minden ebben az anyagban bemutatott eredményt igazolni tudtuk....
Tökéletesen hihető, jó kis összefoglaló.
Az új lakásunkban csupa műanyag csövek vannak, tutira ki fogom próbálni. Első körben a központi fűtés csövén a kazánnál, abból baj nem lehet. Aztán ivóvízzel pár egyszerű növényen, akár csíráztatással is. Mert jó, hogy a polarizált vízből nem tud úgy kiválni az ásványi anyag, de vajon mit okoz ez az élő szervezeteknél? Forgalmazó esküsznek rá, hogy jobb ízű a víz, meg egészségesebb, de azért először letesztelem...
Most irok ilyen fórumban elöször ,ráadásul itt müszaki analfabéta vagyok.Én hat hónapja szereltem fel egy vizkőmentesitőt amit a neten találtam ,háztáji készités.Ma vizkőmentesitettük a bojlert ,szerintem kevesebb volt a vizkő mint tavaly ,plussz ami volt benne az nem összeállt hanem homokszerű valami lett .Régen a fütőtestet is nehéz volt kihúzni , az anod pedig teljesen el is tünt.Nálunk szerintem bevált.
Sziasztok!Én is érdeklődéssel figyelem és vártam a tapasztalatokat. Én a vizvezetéket és a fütés vezetékeit unipipe csövekből készítettem. Kipróbáltam az impulzusos és a permanens mágneses megoldást is.Az eredményt ugy tettem vizuálissá, hogy két 1l-es dunsztos üvegbe vettem mintát és a radiátoron elpárologtattam ,látványos az eredmény az üvegeken.Üdv! Boldog ujévet mindenkinek!
Üdvözlök mindenkit Buék !!!
Elolvastam a hozzászólásokat, és csak annyit kérdeznék, hogy elektromos szerkentyükkel is működik ez az egész, és vascsőre lehet felrakni a tekercseket, vagy célszerű azt a részt müanyagre kiváltani. Van e külömbség a polrizáció hatásoságát illetően. A cikksorozat elején az 555-ös ic-vel, és a Bc182-es tranyós elektronika,tekercsei vascsőre szerelve mennyire hatásos, egy családi házat illetően.
Amióta korábban írtam a mágneses "eszköz" eredményeiről, kipróbáltam ugyanazt az elrendezést egyéb anyagokkal is. Vascsőre szerelve nem volt észrevehető változás, réz-, alumínium-, műanyagcsövekkel pedig (szemre) egyformán hatékonynak bizonyult.
Szóval szerintem a fémek közül a vas nem (vagy nem minden módszernél) jó.
Szia !
Nálam vascsövön van és jó. a Szomszédnál is, nála is jó. És még tudnék sorolni pár helyet, de nem teszem. Idézet: „nem minden módszernél)” Ezt nem tudom, csak egy módszert próbáltam ki egyfajta elektronikával. Az bevált. Üdv!
Bocs, már nem volt időm módosítani: permanens mágnessel tutira nem megy vascsövön keresztül.
Elektronikusat most akarok tenni a mosdó alatti vízmelegítő elé, aztán majd kiderül
Végig olvastama témát.
Senki nem gondol a 2 tekercsre mint egy antenna? Szerintem egy nyitott-dipól. És mivel fel van tekerve, szerintem müködne ugy is ha ki lenne 2 irányba húzva.Egy síma 70cm-es autó antenna is ha össze van tekerve, ugyan ugy müködik, mint egyenes alakban.
Volna akkora térerősség az egyenes vezető körül, hogy csőkeresztmetszetben hatékony legyen?
Meg hát, sokkal rövidebb a tekercs, mint ugyanaz a vezető egyenesre kihúzva. Nekem pl. 15 centire kell tekernem, nincs több szabad csőhossz 
Szia !
Akkor kereszben beszéltünk A permanens valóban nem lehet jó vason. Üdv! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
