Eddig minden általam próbált saválló lemez elszínezõdött az anód oldalon.
A legrosszabbnak az 1.4301 (304) bizonyult, itt konkrét rozsda jellegû bevonat képzõdött, mely a vizet is elszínezte,a legjobbak pedig az 1.4571 (316Ti) és az 1.4541 (321), azonban ezeken is rövid idõn belül jelentkezik a jellegzetes zsemlebarna elszínezõdés, melynek egyébként nincs sok jelentõsége, amíg az elektrolit tiszta marad.
Az arany bevonat igencsak jó ebbõl a szempontból (egy jóbarát megszponzorált egy Au galvanizált lemezzel)
de sajnos nem éppen költséghatékony megoldás. 1 liter Au elektrolit 28000 Ft+áfa, ami csupán kb 0.25 m2 bevonására elegendõ.

Felreertetted. O azt mondta, hogy a titan otvozi a 316Ti-t. Ami nem is igazan problema, az igazi gond, hogy a titan hajlamos oxidalodni, igy ez viz elektrolizis soran varhato. A titandioxid a vizzel savat kepez, ami a 316Ti-t kikezdheti.

Alacsonyabb cellafeszültségnél és NaOH elektrolitnál nem barnul.

Nálad mennyi a minimális cellafeszültség, amelynél még optimálisan dolgozik a bontó?
Nekem 14V-os feszültségre 5 köztes lemezzel hozza az optimumot 3mm-es lemezközökkel,
6 közteslemezzel már bizonytalan a bontófeszültség, leesik a hatásfok. Tehát két lemez között több kell hogy legyen 2V-nál.

7 lemez, 6 cella 12-14V-ra jónak kell, hogy legyen.

Igen nálam is 7 lemezzel (2 betáp és 5 köztes) a legjobb 14V-ra.

Nem tudom ezt a verziót ismeritek-e ?
Ez a Lawton féle megoldás a Meyer-féle ötleten alapul.
Amiket mérnek és számolnak, meg amit a vidón lehet látni - hmmm...
Ha az mind igaz, akkor hamarosan leporolom picit a régi pwm-es projektemet.

Szerintem eléggé zavaros az egész leírás, a videón bemutatott "mérés" pedig nem tekinthető egzaktnak, de még csak nem is meggyőző...

Te írtad hogy egy bizonyos hozam fölé a szokványos módon nem tudtál továbblépni.
Gondoltam pár ötletet tudsz meríteni belőle.
Nem olyan zavaros az, inkább úgy mondanám, többféle megközelítésben tárgyalja a témát.
Ennél sokkal zavarosabbak is akadnak, akik kereskedelmi céllal igyekeznek ködösíteni.

No de majd meglátjuk
Ha valamire jutok, én is csak azzal osztanám meg aki érdemes rá.
Vagy azzal is csak "zavarosan"

Üdv!
Nos arra volnék kíváncsi hogy a sósvizes elektrolízis után maradó zöld akármi micsoda?
És valahogyan el-e lehet érni azt hogy ha még nem is lehet megszüntetni de valahogyan lecsökkenteni a mennyiséget mivel nekem 5-10 perc után már elég sok van belőle.

Sósvíz??? Klórgáz fejlődik, ami kloridokat alkot az anóddal, az lehet zöld. A vas 2-klorid (FeCl₂) pl zöld.
Ne fejlessz harcigázt, mert lenyomnak az amcsik, mint a Szaddamot...

Nem fog klór gáz fejlődni... (a másik elektródon meg fém nátrium?)
Sajnos a fém nátrium előállítása az NaCl olvadék - és nem oldat - elektrolizálásával jönne létre.
Visszatérve... Az elektród körül (milyen anyagú?) besűrűsödik a sókoncentráció, és megtámadja az elektródot. Ez okozza.... szerintem.
Csökkenteni? Áramoltasd az elektrolitet, vagy csökkentsd a koncentrációt.

Nos az elektródák valójában voltak már lemezek de rudak is vasból és alumíniumból.
A koncentráció csökkentése nem rossz ötlet de akkor sajna lecsökken az áramfelvétel és egyenlőre nem akarok túlságosan nagy feszültséggel dolgozni csak 12 V -al .
De az igazság az hogy szinte felesleges a só az elektrolízishez mivel az csak nagyobb áramfelvételt eredményez azt pedig arányosan lehet pótolni feszültséggel.
Hamarosan nagyobb feszültségre váltok addig meg kibírom.
A célom hogy egy öngyújtónyi lángot tudjak állandóan égetni.
De szívesen fogadok minden jótanácsot és praktikát az elektrolízissel kapcsolatban mivel második célom a hatékonyság.
Egyébként a só minimalizálásával vagy mellőzésével csökkenthető vagy megszüntethető a maró hatás a (+) -on?
Csak mivel elégé gyakran kell cserélni az elektródákat. (Nameg a só sem olcsó(nagyobb léptékben))

Ekkora láng elegendő?

Az első lemezes bontóm:
Láng

A továbbiakban elektronikával szeretném szabályozhatóvá tenni. Várok ötleteket 40-50 db lemezes gép szabályozására.

Igen ..... bőségesen!
De közben törtem az agyamat a nagyfeszültségű "tápon" és itt a fórumon valahol megláttam hogy mikrótrafó.
Tudom elégé veszélyes dolog mivel hálózatról működtetném.
Most gyorsan összerakok egy 24 Voltos tápot és majd az megteszi amit kell.

szervusztok!
Szeretnék építő jellegű tanácsot kérni mivel nem vagyok elektronikában nagyon jártas , ahhoz , hogy a vízbontó készüléket az autóban úgy üzemeltethessem hogy az nem 12ill. 14 v. on dolgozzon hanem 2.5 v. on.Ehhez keresek megoldást miként lehetne levenni a generátor áramáról azt a 2.5 v. ot hatszor. Amperigény 5 A. Ehhez építenék olyan készüléket aminek nincsenek köztesei ( semleges lemezei). Kérlek Titeket olyan írjon választ aki segít is nekem ezt elkészíteni. A hálózati megoldás is szükséges lenne , inverter alapellátással. Célom jelenleg a szeparáció , hogy ne csak durranógázt termeljek.Jelenlegi elkülönítőm amit a köztes gumilemezekkel terelés formájában valósítottam meg mégsem működik mert az oxigén oldal ugye nem robbanhatna fel.? Sajnos a szeparátor anyaga nem ismert számomra így másfelé kell indulnom tovább. Úgy gondolom, szerény véleményem szerint a durranógáz nem megfelelő a teljesítmény növelésére.Túl heves a reakciója talán? DE ebbe csak érintőlegesen menjünk bele ha muszáj . Várom a párom addig is üdv !

Egyedül szinkron buck DC-DC konverterrel érdemes.
Bővebben: Link

Szia!

Én a szeparátor részhez fűznék hozzá annyit, hogy azokban a bontókban nem egy különleges valami van elválasztó membránnak, hanem általában a legfinomabb, legsűrűbb szitaszövetet használják. A szitanyomáshoz használt szövetről van szó, méterben kapható, van nagyon sokféle!

A szétválasztás úgy történik, hogy a szövet, mivel igen csak sűrű, ezért nem engedi keveredni a pozitív és negatív lemezeken kiváló oxigén és a hidrogén buborékokat, melyek az elektrolitban a felületi feszültség miatt ugye nem nagyon akarnak azonnal kipukkanni. Maga az elektrolit ugyan átszivárog a szitán, ezzel biztosítva az elektromos vezetőképességet, de az ehhez képest nagyobb felületű buborékok már nem mennek át, miközben persze igyekeznek a löttyben felfelé, vagyis elméletileg a kimenet felé. A kimeneti nyílások úgy vannak megválasztva, hogy külön a negatív lemezoldali és külön a pozitív lemezoldalhoz tartozó, akkor a felszabadult gázok is ezt követik.
Jó tudni, hogy ez a módszer nem jelenti a 100%-os szétválogatást.
A válogatás annál jobb hatásfokkal következik be, minél sűrűbb a szitaszövet, valamint a bontóból kiáramló gáznak nem kell ellenállásba ütköznie áramlás közben. Amennyiben pl. akár az oxigén, akár a hidrogén oldalon nagyobb nyomás alakul ki, akkor a szöveten megy majd keresztül az ellentétes gáz irányába, s nyilván keveredik is vele, vagyis romlik a válogatás hatásfoka.

Üdv. :patkolttojas

Szevasz!
Én (nem)elég régóta-kb 3 év-foglalkozom bontókkal.Először lemezessel kezdtem,de valahogy nem tetszett,átálltam csövesre.Ez hozott eredményt már kezdetben is,máig ezt vallatom.Mindenki(vagyis szinte mindenki)a lemezbe van beleszerelmesedve,de ez magán ügy-kinek a pap,kinek a papné(nekem a lánya).De nem ez itt a lényeg,hanem a fesz.A lemezes bontónál nem tudom hogyan van ez,de a csöves bontómnál nincs szükség a bemenő fesz.variálására.A bemenő (névleges)14.4 V a csőpárokkal van leosztva.A mostani elrendezésben 6 csőpár van sorba kötve,így a 14.4 V hat felé osztódik,így egy csőpárra(cella)2.4 V esik.Annyi hat csőpáros sort kapcsolok párhuzamosan amennyit akarok,a fesz.t a sorba kapcsolt csőpárok száma határozza meg.Az áramot pedig az elektrolit töménységével ,és a cső párok távolságával elég pontosan be lehet lőni a kívánt értékre,ami elektronikával(pwm)tovább finomítható szinte néhányszor 100 mA-es lépésekben.Senkit nem akarok rábeszélni semmire,de a csöves bontóknak sokkal-sokkal jobb "adottságai"vannak a lemezessel szemben az egyetlen(nem elhanyagolható)hátrányuk a méret.
A gáz szeparálás megoldható nagy feszültséggel is,bár több 10KV kell hozzá(viszont csak mA-ek).Az iparban használják ezt a módszert por leválasztásra levegőből,de működik O és H gázoknál is eltérő elektromos töltésük révén.

Szevasz!
Én (nem)elég régóta-kb 3 év-foglalkozom bontókkal.Először lemezessel kezdtem,de valahogy nem tetszett,átálltam csövesre.Ez hozott eredményt már kezdetben is,máig ezt vallatom.Mindenki(vagyis szinte mindenki)a lemezbe van beleszerelmesedve,de ez magán ügy-kinek a pap,kinek a papné(nekem a lánya).De nem ez itt a lényeg,hanem a fesz.A lemezes bontónál nem tudom hogyan van ez,de a csöves bontómnál nincs szükség a bemenő fesz.variálására.A bemenő (névleges)14.4 V a csőpárokkal van leosztva.A mostani elrendezésben 6 csőpár van sorba kötve,így a 14.4 V hat felé osztódik,így egy csőpárra(cella)2.4 V esik.Annyi hat csőpáros sort kapcsolok párhuzamosan amennyit akarok,a fesz.t a sorba kapcsolt csőpárok száma határozza meg.Az áramot pedig az elektrolit töménységével ,és a cső párok távolságával elég pontosan be lehet lőni a kívánt értékre,ami elektronikával(pwm)tovább finomítható szinte néhányszor 100 mA-es lépésekben.Senkit nem akarok rábeszélni semmire,de a csöves bontóknak sokkal-sokkal jobb "adottságai"vannak a lemezessel szemben az egyetlen(nem elhanyagolható)hátrányuk a méret.
A gáz szeparálás megoldható nagy feszültséggel is,bár több 10KV kell hozzá(viszont csak mA-ek).Az iparban használják ezt a módszert por leválasztásra levegőből,de működik O és H gázoknál is eltérő elektromos töltésük révén.

Helo!
Ezt találtam a legmegfelelőbb topik-nak. Láttam egy videót, miszerint a 3%-os hidrogén peroxid-ot ha felöntjük vízzel, és elkezdjük forralni, akkor koncentráltabb lesz, és kaphatunk akár 30%-os oldatot is. Szóval az lenne a kérdésem, (ha esetleg van itt valaki aki ért a kémiához) hogy működi-e ez a dolog?

Nálam vegyészetben okosabb azt mondja hogy így nem lehet töményíteni.
Ha az egészet elforralod, akkor is csak vízgőz lesz belőle

Nem vagyok vegyész, de mivel a hidrogén peroxid forráspontja 150C° elképzelhetőnek tartom a forralással történő töményítést. Azt viszont nem értem miért kellene előtte hígítani, ha már úgyis csak 3%-os.

Miért? A víz forráspontja sokkal kisebb.

Az asszonnyal kémiában nem vitatkozom.
Tanúsíthatom hogy nem libáért vette a doktoriját belőle

Én sem vitatkozom, csak kíváncsi lennék rá.

A hidrogén peroxid elég bomlékony -szobahőmérsékleten is bomlik , hát még ha forralod
Töményebb semmiképp sem lesz .

Értem. Köszönöm szépen mindenkinek a gyors választ, pont ezért kérdeztem, mivel ez a vízzel felöntős dolog nálam is sántított, de ebben a videóban már csak hidrogén peroxid-ot használ, és eléggé meggyőző a videó. Van értelem kipróbálni, vagy csak az időt pocsékolnám vele? Tényleg nem nagyon konyítok a kémiához, és 30%-os hidrogén peroxid-ot már nem tudok beszerezni sajnos.

Keress inkább egy beszerzési forrást , ne forrald el azt is ami még van ! A neten vannak nagyon "meggyőző" videók a lehetetlen dolgokról ...