A meghajtás a pic után 74ls20 utána ICL7667,IRF540 fet,gét meghajtó trafó.Ez így rendben van,csak hogy potival tudom állítani a kitöltést,és a kérdésem hogy miért jó ez nekem?Talán awizni is lehetne a géppel?CO-zni ?Miért jó állítani a kitöltési tényezőt?Csak egy kapcsolási rajzom van leírás semmi.Úgy kell kitotózni hogyan is kellene működnie.Van egy áramszabályzás poti,ez rendben.De van egy ami a kitöltést szabályozza,ezt kiírja% ban,és a kimenő feszt V ban és % ban.

"Így kisebb az átvihető teljesítmény de a vas gerjesztése is.(ha jól gondolom)"Nem jól gondolod.Minél kevesebb a primer menetszám, annál nagyobb a gerjesztés. Mivel nagyobb a gerjesztés, a leadott teljesítmény is nagyobb lesz-persze csak akkor, ha a ferrited képes átvinni a megnövekedett gerjesztésből adódó teljesítménytöbbletet.
A kitöltési tényező maximumát több dolog is limitálja, elsősorban az alkalmazott kapcsolóeszközök gyorsasága, a trafó ferritanyagának jellemzői, a meghajtókör alkotóelemeinek paraméterei, és nem utolsósorban a meghajtás fizikai kialakítása, tehát a vezetősávok hossza, parazita kapacitások a vezetősávoknál, a vezetősávokban levő irányváltoztatások kialakítása. Ha minden jellemző optimális, nagyon gyorsak a kapcsolótranyók, nagyon gyors a meghajtás, és nem okoz jeltorzulást semmi a vezérlőjelben,a ferrit lemágnesezéséhez is elég idő áll rendelkezésre, akkor akár 48% is lehetne a kitöltési tényező. De a gyártók inkább kisebb kitöltést alkalmaznak, mert így sokkal biztonságosabb az inverter működése akkor is,ha a működési feltételek nem optimálisak. Ha megnézed egy IGBT vagy FET adatlapját, láthatod hogy a gate feltöltéséhez szükséges idő lényegesen kevesebb, mint amennyi a kisütéséhez szükséges. A ferrit felmágnesezése is gyorsabb, mint amennyi idő alatt képes lemágneseződni. Tehát a kisebb kitöltés elsősorban üzembiztosságot eredményez, de ennek az ára némi teljesítményvesztés.

Bár a Józsinak már leírtam amit a kitöltési tényező nagyságával kapcsolatban én gondolok, pár gondolatot még leírok a dologgal kapcsolatban. Mint ahogy Katt már leírta, a gerjesztőfluxus nagysága a feszültségtől, és a bekapcsolási időtől függ. Ebből a feszültség adott, hiszen erre méretezitek a trafót, a bekapcsolási idő viszont az a bizonyos kitöltési tényező. Mivel a trafón csak váltakozó áramot lehet átvinni, ezért nem folyhat folyamatosan rajta az áram, hanem megadott frekvenciával ezt a kapcsolótranzisztorok szaggatják. A trafóból kinyerhető teljesítményt viszont a bekapcsolási idő,-azaz a kitöltési tényező változtatásával érjük el.Tehát ha egységnyi idő alatt hosszabb ideig folyik áram a tekercsben akkor nagyobb lesz a kinyerhető teljesítmény, ha rövidebb ideig, akkor kisebb.
Ez a PWM szabályozás lényege. A potin beállítod az alapjelet, és amikor az árammérő kör a beállított alapjelnek megfelelő jelet ad a PWM IC-nek, akkor az IC visszaveszi a kitöltést a potin beállított értéknek megfelelő szintre. De viszont ha a bekapcsolási időt hosszabbra állítanánk mint amennyi a szünetidő, akkor abból pukk lenne a már korábban említett okok miatt. De persze kísérletezni lehet-kell is, csak valahogy úgy hogy ne egy marok felrobbant IGBT legyen az eredmény.

Tulajdon képp,tőled is megkaptam a választ.

De ha én szabályzom a kitöltést,akkor avval az áramot is?Akkor minek az áramszabályzó poti?

A kitöltésnek a határértékét kell beállítani-lehetőleg fix ellenállás értékkel,hogy ne másszon el. Az áramszabályzó potival beállítod a PWM IC komparátorának az alapjelét, amit az az árammérő tekercs jelével hasonlít össze. De ezt már leírtam. Azt is leírtam, hogy a leadott teljesítmény, tehát az áram is a kitöltéstől függ. Mivel az általatok épített gépek mindegyike áramgenerátoros jellegű, ebből adódik hogy ezt a jelleget egy erre alkalmas IC (PWM IC)segítségével éritek el. Még nem próbáltam ki, de lehet hogy feszültséggenerátoros üzemmódra is rábírható lenne ez az IC, ha a kitöltést nem a jelenlegi módon állítaná be magának, hanem egy külső poti segítségével be lehetne állítani mondjuk 5% és 45% között.

Ameiket előbb eléri, arra szabályoz
Mivel ez multis gép lenne, MIG,MMA,AWI.
MMA és AWI =áramgenerátoros
MIG = feszültséggenerátoros

Nem teljesen értem, de ha párhuzamosan van kötve a két szabályozó, akkor igen. ( Pl: TL494 )

Az árammódusú szabályzók, - pl.a Maciba beépítet is , - alkalmas feszültségszabályozásra, mégpedig nagyon jó eredménnyel. Van is neki ilyen bemenete, a lényeg egy, az áramszabályozás fölé rendelt feszültségszabályozó. Tehát, a belső hurok az áramszabályozó, ennek van egy alapjele ( referenciája ), ezt adja a feszültségszabályozó kimenete. A fesszabályozó meg a hagyományos, van egy referenciafeszültség ( alapjel ) ezzel van összehasonlítva a kimeneti feszültség, a kettő különbségéből képződött hibajel frekvenciafüggő megerősítés után vezérli a belső, áramszabályozó hurkot, ami annyi áramot állít be a kimenet felé, amivel az adott terhelésen létrejön a feszültségszabályozó hurok referencájának megfelelő kimeneti feszültség. Tehát, ebben a megoldásban a két szabályozó sorba van kötve. Én még úgy tanultam, hogy ez a feszültségszabályozásnak alárendelt áramszabályozás. De hallottam már kaszkád szabályozásnak is, bár erről elég nehéz kitalálni, hogy mit is jelent... jobban szeretem, ha pontosan vannak megfogalmazva a dolgok.

Sziasztok!
Van egy Kinzo márkájú inverteres hegesztőtrafóm. Elromlott, elfüstölt benne két ellenállás. Nem találok hozzá kapcsolási rajzot. Ha valakinek lenne egy ugyanilyen és megtenné, hogy szétcsavarozza és megnézi, hogy milyen értékű az R9 és az R12 ellenállás, vagy küldene egy fotót amiről magam is leolvashatom, azt megköszönném. A típusa: 48P6300. A képen már a hűlt helyük van, kiforrasztottam a maradékot. Előre is köszönöm! Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Megvágtam egy kicsit, hogy jobban látszódjon.

Ez a "kaszkád szabályozás"-való MIG-MAG eljáráshoz. Ezt kellene úgy felépíteni hogy áttkapcsolható legyen és kész a multis gép. Lehet benne egy kis AVR-is... A PIC-hez nem lövök még annyit sem

"Lehet benne egy kis AVR-is... A PIC-hez nem lövök még annyit sem " Én viszont semennyit sem Éppen emiatt szívesebben látom azokat a rajzokat amelyiken egyszerű módon, mezei IC-kkel oldanak meg ilyen jellegű feladatot. Azt végig tudom követni. A mikrovezérlő nekem fekete doboz. Bár a munkahelyemen PLC programozással is foglalkozom, a PIC és az AVR valahogy kimaradt az életemből.

Egy nagyon hasonlónak tűnő gép várja a reinkarnációt a műhelyben nálam.Ha ma kimegyek, összehasonlítom a fotódat a nálam levő nyák rajzolatával, ha egyezik, akkor tudok információt adni. Az R9 ellenállás helyén levő nálam is füstös. Mindkét ellenállás a Viper körében van, tehát a Viper is kuka.

Csak a végszükségre gondoltam AVR-t(vagy valami mást). Egyre több multis inverter kapható nehogy valamibe§ belefussunk...

Én a diódákat is megnézném a helyedben.

Valaki rá tudna vezetni a megoldásra: D2PAK-tokozású IGBT-t hogy tudnék teljes hídban felfogatni és hűteni? Mundjuk vízzel??

Ezeket szokták az aluhordozós kerámiás NYÁK-okra forrasztani,majd azt felcsavarozni egy hűtőbordára.Nincs "normális" tokozású megfelelője az általad igényelt alkatrésznek?

Ebből van készleten(fiók) vagy 20db, gondoltam csinální kellene valamit . A kerámiás nyák kilőve fogalmam nincs hogy készítik és miből. De van egy-két diófám is ami ugyanezzel a tokozással van megáldva.. Egyenlőre pihennek...

Az R9 értéke 2,2kohm, az R12 pedig 15kohm.Ha az R12 ellenállás elfüstölt, akkor a fénykép jobb felső sarkában levő C22 1uF63V-os kondit is cserélni kell mert az is zárlatos.
A Telwin Tecnica 141-161 rajzát letöltöd, az a rajz nagyban hasonlít a gépedre, de nem teljesen ugyan az. Az alkatrészek számozása és értékei is eltérőek néhol, de a Viper kapcsolása hasonló.

Üvegszálas nyákot se készítesz otthon
Itt a üvegszálas hordozó helyett alulap van, azon vmilyen szigetelő (pl. kerámia), és azon a rézfólia. Gyári termék.

Minden fórumozónak Kellemes Békés Karácsonyt és Boldog sikerekben gazdag Új évet Kívánok!

Ha a középső láb is ki van vezetve, nem csak a hűtőfelületen van a csatlakozása, akkor valamilyen leszorítóval felszereled hűtőbordára, a lábakat pedig meghosszabbítva forrasztod rá az alkatrész vagy a fólia oldalra. Hirtelen ilyen ötletem támadt.

Sajnos nincs kivezetve... Felejtős lett az adatlapok tanulmányozása után, 400V-os IGBT-k csak, és nem is egyformák... Csak tudnám miből maradt ennyi
De diódából találtam vagy 1200A-ra valót (ez is keverve...). Meg egy halom pwm-ict.

Majd jó lesz az még valahová, enni nem kér, lebetonozva nincs..
A dióda viszont szerintem megoldható a fent leírt módon, annak nem kell szigetelés, mert úgyis párhuzamosan lesznek kötve.

Úgy már 1800A a felső határ...
UC2845-2843 ,ucc2808 ból is akad pár darab, valamit össze kéne dobni 2-3-hónap alatt.

Ha lesz rá időd, akkor a fontos alkotóelemek egy része már készen áll. Én az idővel vagyok nagyon bajban...

Köszönöm Sanyi a többiek nevében is. Hasonlóképpen én is kívánok neked boldog karácsonyt, és egy jobb új esztendőt.

Békés Boldog Karácsonyt az összes fórumozónak,és azoknak akik önzetlenül segítenek a problémás dolgokban.

Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek aki olvassa ezt,meg aki nem azoknak is.

Nem tudja valaki a bemenő és kimenő áram arányát?Pl:10A felvett hez,mekkora hegesztési áram tartozik.Az áramváltót akarom beállítani.

Csatlakoznék én is az előttem szólókhoz!
Mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, és jobb, boldogabb új évet, kívánok!!!